Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-05-06 / 36. szám

május 6. Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal ORSZÁG-VILÁG A földteherrendező országos bizottság tagjaivá a következőket nevezte ki a mi­niszterelnök: Elnök: Pesthy Pál. Tagok: Gaál Gaszton, gróf Hadik János, báró Prónay György dr., báró Papp Géza^ Koós Zoltán, Schandl Károly, Czettler Jenő dr., sokoropátkai Szabó István és Csizmadia András. — Tábornokká ne- vezte ki a kormányzó Bangha Imre ve­zérkari ezredest. — Az idei könyvnapot május 4. és 5-én tartották meg az egész országban. — Veronálmérgezéssel kór­házba szállították Szenes Mórné buda­pesti lakost. — Felmentette a bíróság Horváth Ernő dr. budapesti orvost az ismert Csolnoky Edith-féle ügyben. — A honvédelmi kincstárnak adományozta a régi kőszegi várat Eszterházy Pál her­ceg. — Kivégezték Régensburgban a rablógyilkos Tetzner Kurt Erichet. — Életfogytiglani fegyházra Ítélték Paksi Sándor hódmezővásárhelyi téglássegé­det, mert téglával agyonvert egy asz- szonyt. — Meggyilkolva találtak Schön- bergben egy pénzeslevélhordót. A tettes elmenekült. — Betörők jártak a veszp­rémi társadalombiztosító intézetben és 1200 pengőt elvittek. — Megmérgezte magát Budapesten Kovács Mária 19 éves nevelőnő. — Leugrott a budapesti do­logkórház emeletéről Hreznyák Józsa kórházi ápolt. — Megmérgezte magát Budapesten özv. Kupaczi Józsefné nyug. százados özvegye. — Autóbaleset érte Budapesten Horvátb László sofőrt, aki agyrázkódást szenvedett. — Mammut koponyát találtak Rákoskeresztúron. — A hálókocsi]árat megszűnik Budapest és Szentgotthárd között. — A hortobá­gyi kirándulóknak ezentúl sem ingyen szállást, sem ellátást nem ad Debrecen | városa. — Lelőtte a nővérét Mernye János nagydobszai vendéglős, majd fő­belőtte magát. — Skarlát járvány tört ki Szegeden. — Most találták meg meg­kövesedett holttestét egy svéd bányában 1677-ben eltemetett bányásznak. — To­vább mozog a József-hagy Békásme- j gyér mellett. — Kiesett a villamosból és j életveszélyesen megsérült Molnár Pál ! budapesti magántisztviselő. — Lemon- tíbtt a lengyel kormány. — Szeged vá­rosa mozgalmat indított az önálló püs- j pöki székhelyért. — Negyedméter hó ! esett az Óriáshegységben. — Nagy tűz ! pusztított Tiszaeszlár, ócsa és Géree j községekben. — A kormányzó Shwoy Kálmán tábornokot, a szegedi vegyes­dandár parancsnokát altábornaggyá ne­vezte ki. — Budapest és Berlin közt j közvetlen légiforgalom indul meg. — A j borsodi jegyzőegyesület állást foglalt a | községi háztartási törvényjavaslat ellen. í — A főváros 20 millió pengőt vállal az | uj hidak építési költségeiből. — Május ] közepén országos kongresszust tartanak Szegeden az iparoktatást tanárok. — j Hock János pertörlést kért a kormány- ; zótól és rövid időn belül hazajön. — A , borvidékek országgyűlési képviselői egy­ségesen lépnek fel a borfogyasztási adó kérdésében és a földmivelésügyi tárca költségvetési vitája során kérni fogják annak revízióját. — A kultuszminiszter még nem adta ki az iskolai szünidő meghosszabbításáról szóló rendelkezé­sét. — Az állami költségvetési év első nyolc hónapjában 11 millió pengővel Icsökkent a forgalmi adóbevétel a rossz gazdasági viszonyok miatt. — Trianon revíziójáról egyszerre két könyv jelent hteg a francia könyvpiacon. »DIADAL« Kerékpár, varrógép részletre is elő­leg nélkül Budapest, VII. Thököly ut 26. Pusztamérges közséo nagy jelentőségű ügyben kül- döttségileg kereste fel hétfőn délelőtt Dr. Fekete Imre polgármestert A mérgesiek hat kilométeres útszakasz segítségével akar­ják fellendíteni Halas piacát Pusztamérges nagyobb küldöttsége kereste fel hétfőn délelőtt a polgár- mestert. A küldöttségben részt vett a Halasi Kereskedelmi Csarnok ve­zetősége is. A küldöttség vezetője dr. Grüner Fülöp ny. táblabiró és a pusztamérgesi róm. kát. plébá­nos volt. Azon kérelmet terjesztették elő dr. Fekete Imre polgármester előtt, hogy Pusztamérges községnek piaca és bevásárló helye mindég Halas volt és ennek in­tenzivebbé tétele úgy volna el­képzelhető, ha Halasra megfelelő műutat kapnának. A kérdés igen könnyen megoldható,, mivel a Halas—szegedi müuthoz Pusz­tamérgesről egy 6 kilóméteres bekapcsoló ut megépítésével Pusztamérges község közvetien kapcsolatot nyerne Halassal, ami elsősorban Halasnak nagy ér­deke lenne. Így ugyanis a hires mérgesi borok, gyümöl­csök, szőlők, baromfik, gabonák a halasi piacra gravitálnának és a halasi piac for­galmát és jelentőségét jelentéke­nyen emelnék. Ennek a kérdésnek megoldása a józan gazdasági politikával is talál­kozik, mivel Halason keresztül 135 km. távol­ságra már megkapják Budapes­tet, mig Szegeden keresztül 230 kilomé­teres utat kell tenni annak az árunak, amit a pusztamérgesiek az ut hiánya miatt Szegeden keresztül kénytelenek vasútra adni. A polgármester örömmel fogadta a mérgesiek Halasra való gaz­dasági kapcsolódásának szándékát és a maga részéről is biztosította őket, hogy mindent megtesz ennek a terv­nek a végrehajtására, mert eb­ben igen nagy halasi érdeket lát. A legközelebbi napokban Budapesten illetékes helyen eljár az ügy si­kere | érdekében. Likvidálták az Inségakclót Halason nagymennyiségű kiosztásokkal enyhí­tőit a tol nyomorát Mint ismeretes, az ország összes vár­megyéi az idei télre 1930. év végén) inlségakciókat szerveztek, hogy a nagy munkanélküliség és a nyomor által meg­viselt lakosság hiányt ne szenvedjen. A városokban; nyolc százalék az inség- adó, a községekben, pedig három szá­zalék, azonkívül a főispánok vezetése alatt társadalmi külön, akciók is megin­dultak. Erdélyi Lorán,d dr., Pestvárme­gye alispánja, most 21040. szám alatt ,! ren,deletet adott ki, amelyben hivatalo­san elrendeli az akciók' befejezését és likvidálását. A rendelet kiadásától szá- J mitott tiz napon belül minden megyei város és község tartozik elszámolni a vármegyével és külön, jelentést kell ki­adni jajz akciók lefolyásáról. Halason kiosztottak: 221 mázsa 466 kg. lisztet, 535 mázsa burgonyát, 15 má­zsa 14 kg. szalonnát és 6000 kéve ro­zsét. Amerikában is sok a munkanélküli és nagy a nyomorúság Egy bajai kisgazda sok csalódással és letörve érkezett vissza az „álmok földjéről“ Hiába, úgy van a dolog, hogy már Amerika sem Eldorádó, vagyis nem az a tejjel-mézzel folyó föld, amelyen mindenki boldogul, aki csak oda kivergödik. Valamikor régen csakugyan könnyebb volt a bol­dogulás Amerikában, mint Eu­rópában, de ma már ott is ne­héz sor munkához jutni, exisztenciát teremteni és boldogulni. Egymásután térnek vissza Ameriká­ból a kivándoroltak és mindegyik letörten, kedvtelenül, reményvesztet­ten jön haza. Európád munkásnak nincs sok keresnivalója sem Észak, sem Délamerikában. A napokban tért vissza az Egye­sült Államokból egy Beck József ne­vű kisgazda, aki Baján, a külterületi szőlők között lakik. Beck József nem most volt kint először Amerikában. Egyszer már 15 évvel ezelőtt kint­| járt s akkor 8 év múlva csakugyan csinos kis vagyonnal tért vissza Ba­jára. Második kísérlete azonban nem sikerült. Beck József ezeket mondot­ta tudósítónknak Amerikáról: — A viszonyok kint is nehezek. Általában nagyon megnehezedett az idők járása. Sok a munkanélküli. A gyárakban felváltva dolgoznak a munkások, de úgy, hogy 3—4 napi munka után több heti sétálásra küldik őket. A legtöbb gyár három napos termi­nusokban foglalkoztatja a munkáso­kat. — Sajnos, keresni nem igen le­het. Ami készpénzt kivisz az ember, azt feléli s utána nem tud mást csi­nálni, csak szidja a sorsot és haza vágyakozik. Amikor első ízben jár­tam kint Amerikában, akkor szép | eredménnyel is operáltam, második i amerikai utamon azonban teljesen le- | égtem. Nem kerestem semmit, illetve ! nem takarítottam meg semmit. Sokkal jobb lett volna, ha itthon maradhattam volna, legalább nyugalmam lett volna s nem költöttem volna el előbb megspórolt pénzemet. Egy tanácsot adhatok azoknak, akik kivágyakoznak Ameri­kába: ne menjenek ki, mert keserve» csalódás várja őket. ■1IMIIIH WIIIIIB l ■! I III II11 IWHll IMII IIIP— Megélénkült a magyar borpiac A Borászati Lapok jelenti: A magyar borpiacon az élénkülés tovább tart és különösen kadarká­ban az áruhiány folytán mutatkozik élénk kereslet, amivel szemben a ter­melők 1.4 filléres árakat kérnek fo­konként pl. Kiskörösön. Hajós vidé­kén a termelők is már nagyon tar­tózkodók és filléren alul nem hajlan­dók adni boraikat. Fehér áruban is az irányár 1.3—1.4 fillér a nagyke­reskedelemben és az erős kezek bi­zakodnak. A nagykereskedelemben el­kelt Szegeden 500 hl. 13.5 fo­kos kadarka a jelzett magasabb áron, mig egy kecskeméti szőlőbirtokos ki­főzésre 3000 hl-t adott el frankó Budapest 1.4 filléres alapon. Abasá- ron elkelt 280 hl. 12.5 fokos 19 fil­lérért, Jánoshalmán kifözésre is 1.3 fil­lért fizetnek. A nagykereskedelem ki­fogyott készleteit kénytelen maga­sabb áron pótolni és igy ma inkább a termelő diktálja az árakat, mint a kereskedelem. Kivitelünk továbbra is tart, de an­nak jövője elé nagy bizonytalanság­gal tekintenek exportőrjeink. A szőlők szépen teleltek és sok helyen az első kapálást is megkezd­ték már. 1 Az alispán megmen­tette Pestmegye kőbányáját Megírtuk, hogy Erdélyi Lóránd dr., Pestvármegye alispánja, megválasz­tása után a vármegye közönsége, a városok és községek által alakított árnivelláló Pestvármegyei Kőbánya és Útépítő Rt. ügymenetét felülvizs­gálta s úgy látta, hogy az a mai súlyos gazdasági helyzet mellett sür­gős segítségre szorul, a magánkéz­ben levő vállalatokkal nem képes versenyt tartani. Az alispán a kőbánya ügyeinek rendezésére részletes tervet dolgo­zott ki, amelyet a vármegye közgyű­lése el is fogadott. A törvényható­sági bizottság meghatalmazása alap­ján Erdélyi Lóránd dr., a Pestvár­megyei Kőbánya és Utépitő Rt.-t egyesítette az érdekeltségéhez tar­tozó Nógrádmegyei Kőbánya Rt.-gal és igy sikerült az üzemek rentabili­tását biztosítani. Az egyesítés után most tette közzé mérlegét első ízben a Pest-Nógrád- vármegyei Kőbánya és Útépítő Rt., ajmely szerint az 1930. üzletévet 7624 P tiszta nyereséggel zárta. Az igazgatóság a berendezést és raktá­ron levő kőanyagot 666.000 pengőre értékelte fel és 66.312 P követelést mutat ki. Ez a mérleg Erdélyi Ló­ránd dr. alispánt igazolja, aki nem volt hajlandó a kőbányát eladni, bár arra kedvező ajánlatok érkeztek a ! vármegyéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom