Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-04-22 / 32. szám

4 Kteku&haias Helyi Értesítő)« április 22 Egy majsaí legény borzalmas kegyel­lenséggel meggyilkolta az apját és . a gyilkosság után elmenekült A csendörsftg négy napi üldözés után eltogta az apa­gyilkos fiút Halasról több ezer hektoliter bort fognak vásárolni amit külföldre exportálnak Hosszú panaszáradat hangzik el a bortermelő gazdák részéről, hogy a bort nem lehet eladni és hogy ren­geteg még két éves bor is ott fek­szik eladatlanul a pincékben, ami an­nál szomorúbb, mert sok kisember­nek még arra sincs pénze, hogy a most következő szőlőmunkálatokhoz a szükséges nyersanyagot megsze­rezze. Export nincs és ami nagyon ke­vés akad, azt sem érzi meg a halasi bortermelő lakosság, mert amig Bu­dapesten nagyon sok korcsmában ott díszük a fölirás, hogy vadkerti bor, csengődi bor, addig halasi borról alig vesz tudomást a budapesti bor- fogyasztó közönség, holott köztudo­más szerint a halasi bor semmivel sem marad alatta a többi homoki bortermő vidékeknek. Most ugylátszik, felvirrad a halasi bornak is, mert a városhoz az egyik nagy budapesti borértékesitő cég leve­let intézett és ebben címeket kér itteni szőlősgazdákról, mert nagy mennyiségű több ezer hektó bort akar vásárolni Halason Mint megtudtuk, ez a cég a legkö­zelebbi időkben ellátogat Halasra és itt megkezdi borbevásárlásait, ami mindenesetre fel fogja lendíteni a borpiacot. Az innen elszállítandó bor minden valószínűség szerint exportáru lesz a külföld számára. Itt említjük meg, hogy a Duna— Tisza közén igen sok helyen kemény harcot viv a gazdaközönség a bor- értékesítés nehézségeivel. Erről a helyzetről kunszentmiklósi tudósitőnk a következőket írja. A súlyos gazdásági helyzet legjobban a bortermelő birtokosokat sújtja. Ma, amikor a panasz általános, mégis fel kell ügyelnünk a szabadszállási bortermelők jajkiáltására. A termelők bora a pincében van, el­adni nem tudják. A vevő ma ismeretlen fogalom. Néha-néha akad egy mutatóiba, de ez olyan lehetetlen árat kínál a jó ho­moki borért, amelyért ha odaadnánk egyenlő lenne az öngyilkossággal. Tizen­négy pengőt kínálnak hektoliterenként azért a borért, amelyet 16 pengős költ­séggel termeltek. A legtöbb termelő szí­vesen túladna már borán, ha olyan árat kaphatna érte, amely legalább a terme­lési költséget fedezné. Szomorú a helyzetük a termelőknek különösen most, amikor1 a szőlőkben megkezdték a tavaszi munkálatot, amely­hez bizony készpénz kell. Melyik terme­lőnek van pénze most, amikor' termése még mindig eladatlanul hever? Mit te­hetnek egyebet, mint kölcsön után sza­ladgálnak. A Gutmann-féle világhírű „elszakíthatatlan“ védjegyű orvosi, üzleti köpenyek és munkaruhák egyedárusitója Kiskunhalason Fischer Ernő cég. „Forduljon hozzá bizalommal 1“ Borzalmas kegyetlenséggel véghez­vitt gyilkosság történt az egyik maj- sai tanyán, ahol egy fiatal le­gény agyonverte az apját és utá­na elmenekült. A gyilkosságról az alábbi tudósí­tásunk: számol be. Az egyik majsaí tanyán élt id. Czakó Károly 54 éves gazda és az ö tanyáján gazdálkodott fia is veié együtt ifj. Czakó Károly. Az öreg gazda megbízott fiában és a gaz­dálkodást is majdnem teljesen reá- bizta, de a fiú iszákos lett és mind­untalan költekezett. Az apja többizben szemrehányást tett a fiának, de ez nem használt és a fin folytatta élet­módját. Néhány nappal ezelőtt az öreg Czajkó ismét korholta a fiát, mert j nem akar megváltozni és ekkor a fiú borzalmas módot eszelt ki arra, hogy j apját eltegye láb alól. Ezen a napon ! a( fiú későn feküdt le és egész éjjel nem aludt, ugylátszik ekkor fogam- zott meg benne borzalmas elhatáro­zása. Hirt adtunk annak idején arról, hogy Árvay Lajos a Kossuth-ucca és Fö-ucca sarkán két emeletes házat épit. Arvay Lajos ezen a telken levő földszintes házát lebontatta és hozzá akart kezdeni az építkezéshez. A városban most másról sem be­szélnek, mint arról a bonyodalom­ról, amely az építkezés körül kelet­kezett. A hírek szerint, amiket egy­másnak adnak tovább az emberek, az történt, hogy Arvay Lajos meg­kapta a várostól az építési engedélyt és ezt a város érthetetlen okból visz- szavonta és igy Arvay annak ellené­re, hogy a házát lebontatta, az épít­kezési engedély hiányában nem fog­hat hozzá a két emeletes ház felépí­téséhez. Ezt a kérdést különféle mó­don kommentálták, amiért szüksé­gesnek tartottuk, hogy a mérnöki hivatal vezetőjéhez, Dobó Kálmán fő­mérnökhöz forduljunk és megkérdez­zük tőle, hogy tulajdonképen, hogy áll az ügy, a város kiadta-e az épí­tési engedélyt és általában mi az ál­láspontja a mérnöki hivatalnak az üggyel kapcsolatban. Dobó Kálmán főmérnök többek között a következőket mondotta munkatársunknak. — Nemcsak én, hanem azt hiszem, a város közönsége is örömmel fogadta Árvay Lajosnak azt az elhatározását, hogy kétemeletes házat épit, ami többek közt a munkanélküliségen is nagyban segíthetett volna. Épen ezért nemhogy akadályokat gördítettünk volna az építkezés elé, ellenkezőleg minden igye­kezetünk arra irányult, hogy ez a terv megvalósuljon. A városban elterjedt kü­lönféle hírek nem felelnek meg a való­ságnak, a tény az, hogy Árvay Lajos többizben beszélt vetem és közölte ve­lem azt a szándékát, hogy milyen tervek alapján óhajtja a két emeletes házat fel­építeni és hangoztatta előttem, hogy Erre vall az is, hogy reggelre ébredve, ott forgolódott a ház kö­rül, nem szólt senkihez sem, hanem amikor apja a közelébe került, egy nagy husángot ka­pott fel a fiú és azzal az apját egyetlen ütéssel a földre csapta. Az öreg ember védekezni sem tudott a hirtelen jött támadással szemben, néhány perc múlva mozogni kezdett, ugylátszik kezdte eszméletét vissza! nyerni, de a fiú amikor ezt észre­vette, további súlyos ütéseket mért az apja fejére, úgyhogy majdnem teljesen szétroncsolta az öreg ember fejét. A fiú a gyilkosság után ugylátszik ráeszmélt véres tettére, mert hatnyat- hamlok menekült a tanyáról. A szomszédok találtak rá a halott Czakóra, fel­lármázták az egész környéket és értesítették a csendőrséget A csendorség öt napig üldözte a gyil­kost és végül Majsa és Félegyháza közt az egyik tanyán fogták el és tartóztatták le. özv. Stern Józsefeiével bizonyos telek­csere üzletet kivan kötni és ennek tu­datában mondtam, hogy a terv ennek megfelelően elkészíthető. Ez azonban ilyen formában nem történt meg és az építési tervet és az engedély iránti ké­rést április 14-én adták be hozzánk és én 16-án foglalkozhattam a kérdéssel és amikor a helyszíni tárgyalás során ar­ról értesültem, hogy ez a telek csere nem történt meg, kénytelen voltam olyan javaslatot tennni, hogy a város az építési engedélyt ne adja meg Árvay La­josnak. — A leghatározottabban kijelentem, hogy a város építési engedélyt nem adott ki Árvay Lajosnak és így a nem létező engedélyt vissza sem vonhatta. — Ami a házának a Lebontását illeti, arra szintén csak azt mondhatom, hogy Árvay Lajos anélkül bontatta le a házát, hogy bevárta volna az építési engedély ügyében a döntést. A város csak a Le­bontás tenyérül értesült. Az építési en­gedélyt azért nem javasolhattam, mert Árvay Lajos jelenlegi telkén a szabály- rendelet által előirt udvar nem lenne sőt a szabályrendeletben előirt területnek annyira nem felel mag, hogy ha még eltérhettem volna a szabályren­delettől, akkipr is olyan kicsi terület ma­radna, hjogy a tervnek mai állása mel­lett az építési engedély nem adható ki, Egyébként csak arról van szó, hogy a város az építési engedélyt megadja, hogy a terven bizonyos megkívánt redukciót végezzenek. — Egyébként Árvay Lajosának módja van, hogy a városnak ezt a döntését a felsőbb hatóságnál megfellebbezze és a felsőbb hatóság esetleges olyan in­tézkedésének, amely lehetővé tenné az építkezést a mostani tervek alapján, azt a város örömmel: fogadná, de a város jelenleg máskép nem dönthetett. Más helyről szerzett információ szerint ez a kérdés ma már nem is hatósági kérdés, amennyiben, ha Ár­vay Lajos özv. Stern Józsefnétól a szükséges kis területet megszerzi, ak­kor a kérdés már magától megol­dódik. A város, hogy az építkezés keresztülvihető legyen, maga kezde­ményezett tárgyalást az illetők kö­zött és ha a két fél a telekre vonat­kozólag egymással meg tud egyezni, amely egyrészt Arvaytól áldozatot, másrészt a másik féltől megértést kíván, ami igen kívánatos volna, abban az esetben végleg lekerül na­pirendről ez az ügy, amely annyi szóbeszédre adott okot. t halasi tanítói járáskor május másodikán hangversenyt is bálát rendez A Kiskunhalasi Tanítói Járáskor máj. 2-án este 8 órai kezdettel a városi szín­házban a tanítói munkában megrokkant tanítók üdülőháza javára Laub István zeneművészeti főiskolai tanár és a kis- krunfégegyházai tanítóképző intézet 100 tagú ének- és 70 tagú zenekarának köz­reműködésével hangversenyt rendez, melyet zártkörű táncmulatság követ az Úri Kaszinó összes helyiségeiben. A hangversenyjegyek a táncmulatságra is belépőjegyül szolgálnak. A hangverseny és bál iránt széleskörű érdeklődés nyil­vánul meg. A hangverseny műsora a következő: 1. Mozart: G-moll Symphonie. — Ta­nítóképző zenekara. — 2. Révfy—Sza- bolcska: Grand Caféban. — Tanítókép­ző énekkara. — 3. Galla Endre, az állami tanitók orsz. egyesületének elnöke ün­nepi beszédet mond. — 4. Chopin: F- moll zongorahangverseny III. tétel. — Előadja Laub István zeneművészeti fő­iskolai tanár a tanítóképző zenekarával. — 5. Dömény: Szerenád. — Tanítókép­ző énekkara. — 6. Liszt: Marche Idienne de L’ Opera L’Africaine. — Zongora szóló. Előadja: Laub István zenemű­vészeti főiskolai tanár. — 7. Katalinpusz- tai nóták. Népdalegyveleg. — Tanító­képző énekkara. — 8. a) ifj. Kersch: Szánon a bálban. Zenekari idiüképek. — Tanítóképző zenekara. — Az ének- és zenekart Vizi János tanitóképzőintézoti tanár vezényli. m—mmmmmmmmmemm—am■■nma Súlyos fegyházbüntetésre ítélték a Szeged külvárosi legényeket, akik a felismerhetetlenséglg szétron« csolták haragosuk fejét A szegedi törvényszék Vild-tanácsa pénteken tárgyalta Deák János, Lázár János, Tóth József és Domonkos Antal sándorfalvi legények bűnügyét. A négy legényt szándékos emberölés bűntetté­vel vádolta a szegedi ügyészség azért, mert február 1-én éjjel a sándorfalvai Balogh AntaJ-féSe korcsmában tartott táncmulatság után botokkal megtámad­ták Szili László földművest. A verekedő legények Szili Lászlót addig ütötték, amig szétroncsolt koponyával eszmélet­lenül el nem terült a földön. A megvert legény anélkül, hogy eszméletét egy pillanatra is visszanyerte volna, meg­halt. A pénteki tárgyaláson a kihallgatott tanuk azt vallották, hogy a négy legény megleste Sali Lásztól a bál után és még akkor is ütötték, amikor a megtámadt legény menekülni akart támadóitól. A bíróság szándékos emberölés bün­tette miatt Lázár Jánost 8 évi, Deák Jánost 7 évi, Tóth Józsefet és Domon­kos Antalt 6—6 évi {egyházra ítélte el. j Az ítéletet úgy az ügyész, mint az J «kiéltek megfelebbezték. Mit mond a város Árvay Lajos kétemeletes házának fel­építése körül keletkezett bonyodalomról

Next

/
Oldalképek
Tartalom