Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-01-14 / 4. szám

január 14 Kfafcnnhalaa Helyi Értesítője Házasságvédő ilgyvédelieí keres a kalocsai ügyvédi kamara Megnehezítették újabban a válásokat A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló legújabb törvény 1931 január 1-én lépett életbe. Az uj törvény a válásokat nagyon megnehezíti. így elsősorban a bizonyítást bőviti ki s ez maga után vonja, hogy az egész válási eljárást nagyon hosszú ideig el lehet nyújtani. A válási tárgyalá­sokra a törvény úgynevezett házas­ságvédő ügyvédeket nevez ki s a kalocsai ügyvédi kamara már felhív­ta a kalocsai ügyvédeket, hogy en­nek az állásnak a betöltésére jelent­kezzenek. Értesülésünk szerint Kalocsán igen sok ügyvéd jelentkezett már eddig is házasságvédő ügyvédnek s ezek a jeletkezők a válási tárgyalásokon az ügyész hatáskörét veszik át Az ügyben munkatársunk infor­málódott illetékes helyen, ahonnan megtudtuk, hogy ezek az ügyvédi teendők csakis törvényszéki székhe­lyeken aktuálisak, mert a törvény­szék rendszerint olyan ügyvédeket rendel ki hi­vatalból, akik a székhelyen lak­nak. Ennek az intézkedésnek cél­szerűségi szempontja az, hogy a helyben lakó ügyvédnek, aki a hasonló ügyeket ellátja, költségei ne nőhessenek akkorára, hogy az a felek anyagi hátrányára válhasson. Megérkezett a rendelet a rögzített adók felmondására a halasi állampénztárhoz Haiason majdnem az összes adózóknak az adója rögzítve van, amelyet január 31-ig lehet felmondani á kincstár lek intettéi a rossz gazda­sági viszonyokra, senkinek az acSój&t nem mondja fel Normális körülmények között is nagyfontosságu rendelkezések azok, amelyek az u .n. adórögzitésre vo­natkoznak. De most, a rossz gazda­sági viszonyok között, amikor az 1930. év alapján a közeljövőben meg­indulnak az 1931. évi általános ke­reseti, jövedelmi és vagyonadó kive­tések, a rendelkezéseket minden adó­zónak tudni kell. A rögzített adók kivetésére vonat­kozó rendelkezések tegnap érkeztek meg a halasi állampénztárhoz. A rögzített adók felmondására vo­natkozólag munkatársunknak jól in­formált helyről a következőket mond­ták: — Halason majdnem az össaea adófizetők­nek az adója rögzítve van. Rög­zítve van az adója 2800 adófize­tőnek, míg 80—100 lehet azok­nak a száma, akik adójukat nem ilyen alapon fizetik. — Az érvényben levő rendelkezé­sek szerint azok, akik kereseti adót, jövedelem és vagyonadót fizetnek, két csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek keresete, illetőleg jövedelme 1929 év­ben jogerősen az adózás szempont­jából 10 000 pengőn aluli összegben, vagyonuk pedig 150.000 P-n aluli értékben volt megállapítva. A másik csoportba tartoznak azok, akiknek keresete, jövedelme 10.000 P-n felül, vagyona pedig 150 000 P-n felül van megálLapitva. Az első csoportba tar­tozóknak vallomást adni nem köte­lességük. Hogy ha sem maga az adózó, sem a kincstár nem mondja fel az 1930. évben megállapított adó­alapot, abban az esetben 1931. évre rögzítik az 1930. évi adót, ami any- nyit jelent, hogy 1931-re marad any- nyi az adó, mint amennyi volt 1930. évben. — A minisztérium különösebb uta­sítást nem adott ki az állampénztár­nak az adók felmondáséra. Az állampénztár tekintettel a rossz gazdasági viszonyokra, ke­vés esetben fog felmondási jo­gával élni Minthogy pedig az 1930. év példát­lanul nehéz esztendő volt, amely még rosszabb volt, mint az 1929-es, természetes, 1931. évre az adózók nagymértékben élhetnek az adófel- mondóssal. — A kereseti adóra vonatkozó sza­bályok 22. §-ának 3-ik bekezdése értelmében az az adózó, akinek alap­ja a pénzügyminiszter rendelete ér­telmében változatlanul a következő évre fenntartandó lenne, szabálysze­rű adóbevallás csatolása mellett ja­nuár hó végéig adóalapjának ujabbl megállapitását kérheti, ha az előző évi adóalapot jöyedelmi viszonyai­hoz képest soknak tartja. Aki te­hát azt akarja, hogy azért, mert 1930. évben a keresete, jövedelme lényegesen csökkent, 1931. évi adó­ját csökkentsék, annak írásban kell azí beadni a* állampénztárhoz és ahhoz adó- vallom ás i ivet csatolni. Az illetőknek az adóját uj kivetés alapján állapítják meg, amely kive­téseket áprilisban eszközli az állam- pénztár. — Az adóleszállitásra indokul szol­gálhat — akár a tiszta keresetnek (jövedelemnek), vagy pedig a va­gyonnak a csökkenése, elemi kár, baleset, az előző éveknél alacso­nyabb értékesítési árak, veszteségek, fióküzlet megszűnése, forgalomcsök­kenés stb. Lehet azzal is érvelni, bogy az adó már 1930. évben na­gyon súlyos volt. Ezek az érvek épen Halason nagyon is megvannak, hi­szen itt a gazdák, bérlők, kereske­dők és iparosok túlnyomó hányada nem kereste meg azt az összeget az elmúlt esztendőben, mint amilyen jö­vedelme az 1929. évben volt. Párizs, London és Róma egyidőben játsza Halassal a világ legszebb hangos filmjét Nyugati front IMS lan 16,17 és 18-án az Apollóban 3 old a Ä minisztérium a balotai ut küanfagá­nak beszerzésére adott utasítási Többizben irtunk már a balotai útépítésről, és megírtuk, hogy ezen az útszakaszon serényen folynak a földmunkák. j Mint most, illetékes helyről értesül munkatársunk, a kereskedelemügyi miniszter tegnap ulasitoita az államépité- szeli hivatalt a balotai ut bur­koló kőanyagának beszerzésére és ezt a kőanyagot pár hét múlva fuvarozzák majd ki az útszakaszra. Azt is megtudtuk, hogy ezt a kő­anyagot, mihelyt az időjárás engedi, felhasználják és megkezdik az ut kö- vezési munkáját, 7—8 kilométeres szakaszon építik ki egészen a sza­badkai utkaparó házig. A minisztériumnak ezzel az utasí­tásával mindenesetre nagy tempóban fog a megvalósulás felé közeledni ez a fontos útszakasz, amely az ér­dekelt lakosságnak lényeges köny- nyebbséget fog okozni minden irány­ban. Mem lehet a lefoglal! ingóságokat áron elvesztegetni, sem egykbny- nyera sapéperí indítani A törvénykezés egyszerűsítéséről szó­ló törvény alaposan megváltoztatta úgy a polgári, mint a büntető eljárást. Az uj törvény lényegesen felemelt az értékhatárokat a polgári eljárásban. A szegénységi jogon perlekedők ellen- íe’e nem köteles illetéket leróni. A törvény egyik legfontosabb intézke­dése. hogy ezentúl a lefoglalt ingósá­gokat nem -ehet potom áron elveszte­getni. A szakértő által megállapított becsérték egyharmadán alul az ingj óságo­kat nem lehet elárverezni. A törvénykezés egyszerűsítéséről szőlő törvény olyan paragrafusokat is tartal­maz, amelyek előreláthatóan véget vet­nek annak, hogy boidog-boldogfe lan, sok­szor a legkisebb alap nélkül, sajtópert indíthasson. A törvény értemében ugyanis a bíróságnak jogában ál a fö- magánvádlótól a felmerülő bűnügyi költ­ségek fedezésére előleget követelni. A halasi ügyvédi fear es ax írssndöíi érc Igénybevéte­lévai tiltakozni fog a halasi iárésbiróságnak Baáahos való csatolása ellen Zsitvay igazságügyminiözter kijelentette, hogy haj­landó a bajai törvényszéket a szegedi Táblához csatolni A Helyi Értesítő foglalkozott már azzal a felvetődött eszmével, amely szerint a bajai törvényszéket a pécsi Ítélőtábla hatásköréből a szegedi táb­lához akarják csatolni és megírtuk akkor azt is, hogy a bajai törvény­szék területének növelése érdekében a bajai törvényszékhez csatolni kí­vánják a halasi járásbíróságot. Amikor erről irtunk, akkor közöl­tünk néhány halasi nyilatkozatot is az érdekeltek köréből, akik azt mon­dották, hogy az ötletet mint olyant, Halas nem teheti magáévá, mert ez hátrányára volna Halasnak. Ez az ügy ugylátszik komoly for­mában is folytatódott, mert most az igazságügyminiszter fogadta Baja és Szeged együttes küldöttségét, a kik előtt kijelentette, hogy a maga részéről hajlandó a kérést teljesí­teni. Az igazságügyminiszter előtt megjelent küldöttség részéről szóvá- teíték azt is, hogy a halasi járásbíró­ságot a kalocsai törvényszék hatás­köre alól vonják ki és kapcsolják a bajai törvényszékhez. A küldöttséget Szeged város részéről Kebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a város országgyűlési képviselője, Baja város részéről pedig Waikó Lajos nyu­galmazott külügyminiszter, a város kép­viselője és Balku Gyula főispán ve­zették, mig a küldöttség kérését Somogyi Szüveszäer dr., Szeged város polgár- mestere adta elő. Kért« az igazságügyminisztert, hogy megfe’elő törvényhozási in­tézkedéssel tegye lehetővé, hogy a kiskunhalasi járásbíróságot csatolják a bajai törvényszékhez és az igy ki­egészített törvényszékei pedig a sze­gedi Ítélőtáblához, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter vá­laszában hangoztatta, hogy készséggel fog’alkozik a felvetett kérdéssel. Hiva­talába lépésekor már megvizsgáltatta az egyes táb ák között fennálló arányokat és viszonylatokat az uj forgalom és személyzet tekintetében, Akkor a szegedi Ítélőtábla fenntar­tása mellett döntött. Tisztában van azzal, hogy ebből a dön­tésből az is következik, hogy a szegedi Tóba területét meg kell nagyobbitani és ügyforgalmát növelni. Abban már financiá is kérdések is sze­repet játszanak, hogy a bajai törvény­széki kirendeltségei törvényszékké ki le­hessen építeni. Réméi, hogy nem fog nagy megterheléssel járni, azonban e pilanatban még nem lehet előre meg­mondani. Baját azonban önálló törvényszék nélkül is Szegedhez hh:t csatolni. Hogy fogadják Halason a já­rásbíróság elcsatolásának ter­vét. ▼ Az ügyben munkatársunk kérdést intézett dr. Dolicsek Lajoshoz, a ha­lasi ügyvédszövetség elnökéhez, hogy az ügyvédi kar és az érde­keltek hogyan fogadják ezt a tervet. Dr. Dolicsek Lajos a következők­ben válaszolt. — Hivatalosan még nem tudunk semmit, de ha megvalósítás elé ke­rül ez az átcsatolás, akkor az ügy­védi kar és az érdekeltek és köztük maga a város, minden érv igénybevételével til­takozni fog az ellen. Halasnak nagy hátrányára volna ez az átcsatolás, többek közt azért is, mert Baja sokkal nehezebben meg­közelíthető, mint Kalocsa. De ezen­kívül sokkal súlyosabb következmé­nye is lenne a terv megvalósításának és pedig az, hogy ebben az esetben Majsa minden körülmények közt elszakadna vi­szont a halasi járásbíróságtól. — Az ügyvédi kar, mihelyt ez hi­vatalos formában nyilvánosságot lát feltétlenül foglalkozni fog a kér­déssel és a leghatározottabban ie fogja szögezni álláspontját az ügyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom