Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-04-08 / 28. szám
április S 3 oldal Ki*knahaias_ Helyig Értesítője Pénzintézeteink biznak abban, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök a folyó évben megjelennek a halasi pénzpiacon A gazdák helyzetén a földtehermentesitós mellett az amortizációs kölcsön seait A magyar pénzpiac az 1931-ik esztendőt a hosszúlejáratú kölcsönök esztendőjének remélte. Mert bizp- : nyos, hogy a földteherrendező tör- ; vény hatalmas jelentősége mellett sem enyészik el az amortizációs kölcsön jelentősége. Az egyik helybeli pénzintézetet most megkérdeztük, van-e remény rá, hogy ez az esztendő meghozza az amorti- « náciős kölcsönöket, mert tudomásunk szerint ilyen irá- j nyu, bár még nehezen elfogadható ’ feltételű ajánlatokat már kaptak hely- j beliek is. — Tény, hogy a hangulat sokat javult — kaptuk az információt. Pillanatnyilag meg nem lehet látni, hogy a német-osztrák vámunió nem lesze rontó hatással e téren a francia, ajn- gol, amerikai, svájci tökére. Mert egyelőre csak ezektől várhatunk hosz- szulejáratu hitelt. Ha nem lesz, úgy jogos reménységgel nézhetünk a pénzpiac közeljövője felé Mi bízunk abban, bogy a hosszúlejáratú kölcsönök még ez év folyamán megjelennek a magyar s így a halasi pénzpiacon is Megyei városok ügye a háztartások rendezéséről S2óló törvényjavaslatban A javaslat szerint Dem lesz pútkfiltsAgvetés, a városok továbbra Is saját jövedelműkből gondoskeilnai szisigleteM ás revízió alá veszik a tisztviselői pőtlllittnésyeket Többizben megemlékeztünk mi is arról a törvényjavaslatról, amely az önkormányzatok háztartását kívánja uj alapokra fektetni, amely törvényjavaslat most már véleményadás végett az érdekeltségek előtt fekszik s rövidesen a törvényhozás elé kerül. 1 Az előkészítés stádiumában úgy a (községek, mint a megyei városok — köztük Halas is — sok jót vártak gazdasági nehézségeik orvoslására ettől a javaslattól. A szegényebb községek nem is csalódtak várakozásukban. A megyei városok életében azonban nem sok változást jelent a javaslat. Nagy vonásokban az alábbiak szerint ismertetjük a megyei városokra vonatkozó főbb intézkedéseket. Az uj törvényjavaslat a városi háztartásokra, így Halas megyei városra vonatkozólag is tartalmaz egy csomó előírást, egy halmaz szabályt, rengeteg tiltó rendelkezést, de elmaradt belőle minden olyan intézkedés, amely anyagi segítséget vagy könnyebbülést, vagy csak egy szalmaszálat is jelentene a városok fuldokló háztartásai számára. Nem lesz pótköltségvetés A háztartási ügyvitelnél a leglényegesebbnek nevezhető újítás, hogy pótköltségvetést, amely már rendszerré vált, ezután nem készíthetnek a megyei városok, vagyis semmi körülmények között sem lehet túllépni a rendes költségvetés előirányzatait. Megyei városokba a belügyminiszternek joga lesz pénzügyi ellenőrt kiküldeni, aki bármiféle költségvetési utalványozással kapcsolatban vétójogot érvényesíthet. A városok továbbra is saját jövedelmükből gondoskodnak szükségleteikről A háztartások rendezéséről szóló törvény szerint a városok továbbra is a saját jövedelmükből kötelesek gondoskodni összes szükségleteikről. A megyei városok pótadó kivetési és szedési joga nem változik, de az engedélyezett pótadó kulcsot 50-ről 60 százalékra emeli a javaslat úgy, hogy a pótadó minden megkezdett 10 százalékával 1 százalékkal emelkedik a kereseti adó 10 százalékig. Pl. ha a pótadó 75 százalék, akkor már a kereseti adó nem 7, hanem 8 százalék lesz a városokban. Az összeférhetetlenség kérdésében szigorú megállapodásokat találunk. A városnál nem lehetnek alkalmazásban apa és fiú, sógorok, oldalági rokonok pedig unokatestvérig bezárólag. Nem lehetnek alkalmazásban tisztviselő feleségének testvérje vagy testvérnek a férje. Hogy férj és feleség lehet e ugyanazon testületnél alkalmazásban, erről a javaslat kifejezetten nem. szól, de a tárgyalások során — a javaslat szelleméből ítélve, valószínűleg belekerül. A rokonsági összeférhetetlenség kérdésében az alispán dönt. Revízió alá veszik a pótiilst* ményeket A városi alkalmazottak illetményeit is csökkenti a javaslat. A városi alkalmazottak a javaslat értelmében ugyanolyan összegű fizetésben és lakáspénzben részesitendők, mint az ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állami alkalmazottak. Pótilletményben ezentúl is részesíthetők a városi alkalmazottak, de ez nem lehet a törzsfizetés 50 százalékánál nagyobb. Ez a kérdés még most sem nyert elintézést Halason, a tisztviselők pótilletményének ügye a belügyminiszter előtt van és vár elintézésre. A képviselőtestületnek ezenkívül joga van még a polgármester és legfeljebb két fötisztviselő számára képviseleti átalányt megszavazni. A törvényjavaslat a városok háztartására vonatkozólag más lényegesebb újítást nem tartalmaz. A megye kiadásait az állam viseli A vármegyék összes személyi és dologi kiadásait az államkincstár viseli. De rendkívüli szükségleteit saját jövedelmében fedezi és erre a célra 10 százalékot meg nem haladó pótadót vethet ki. Ilyenformán megszűnnék a jövőben a városok részéről a vármegyei költségvetés fedezése végett kirótt hozzájárulás. Ä mélykúti Takarék felszámol és a sikkasstott összeg nagy részét az igazgatósági tagok fizetik meg Magyar József a mélykúti Takarék igazgatójának fogházba kerülésével, akit sikkasztás és okirathami- sitás vádjával tartóztattak le, a nagyszabású bűnügy első felvonása lezajlott. A Takarékpénztár igazgatósága e hó 12-én tartja meg végső közgyűlését, amelyben határozatot hoz az =3. intézet felszámolása ügyében Kb. 60.000 P értéket vélnek megmenteni az uj banképület, stb. eladásából. A fennmaradó 80.000 P-t az igazgatósági tagok már felosztották maguk között, ők fizetik ki és a kármegtéritésnek ezt a módját a j Pénzintézeti Központ is jóváhagyta. Ismét nagy termetet borított viz elé a vadvizlevezetö csatorna A vadviztevezető és öntöző csatorna nemcsak kibírhatatlanul magas ártéri járulékaival, hanem gyakori kiöntéseivel is tetézi az érdekelt gazdatársadalom godjait, bajait. Mint minden tavasszal, ezúttal is több helyen kiöntött a csatorna s bizony, igen nagy területeket borított viz alá. Sok gazdának ment tönkre az őszi vetése ezáltal, különösen Fülöpszálláson, ahol nem egy helyütt tengerré szélesedett e sokat vitatott elkötés. j Úgy látszik, külön védőgátakkal kofferte ellátni a csatornát, vagy teljesen átépíteni, hogy valahogyan mantesittes- sék az örökös kiöntésektől. Mert igy, mostani állapotában sehogy sem képes a mostani bőséges csapadékokat levezetni. Egyelőre mindenesetre csak kárt, panaszt és romlást hozott, nem pedig hasznot a nevezetes csatorna. Ötven éve, hogy elítélték az utolsó magyar emberevőket Véres bál a kisújszállási „Mérges csárdádban — „Süsd meg Eszti az emberpecsenyét!“ Amióta a tiszazugi falvak arzéné» ^ borzalmai a szolnoki törvényszék bölcs megítélései alá kerültek, amióta a várban maggyilkoltak két ártatlan öregasszonyt és amióta a szolnoki vasúti állomáson kofferba csomagolva megtalálták a szerencsétlen Nagy Mária holttestét, sok szó esett róla, hogy mindezek a bűncselekmények a falvak ki nem operált kelevényei. és a háború utáni erkölcsök tragikus kinövései. Vannak ezzel szemben, akik a gazdasági helyzetet okolják, a közbiztonság mai állásáért, mások viszont, akik a forradalomban és kommunban látják mindennek az okát. Az jár legközelebb az igazsághoz, aki a középuton halad, mert bűnök voltak és bűnök lesznek, amint, hogy bűnös emberek is voltak és lesznek is, amig a világ fennáll. A bűnös ember sokszor képes olyan bűncselekményekre is, amelyek meghaladják a becsületesek fantáziáját. Pontosan 50 esztendővel ezelőtt a Szolnokmegyei Kisújszálláson például emberhúst ettek. 1881-ben egy este bál volt a kisújszállási »Mérges Csárdában.« Megjelent ezen a bálon Takács Imre és Takács Károly, két igen jóképű fiatalember, egyébként unokatestvérek, akik csendesen mulatgattak és táneolgattak. A szórakozást megzavarta az, hogy megjelent a bálban Nagy Kálmán is, szintén kun legény, de abból a fejtéből, amelyik nem ismer magánál különb embert és ha talál ilyet, vagy ha ilyennek állítja magát valaki, kész azonnal bicskával vagy bottal eldönteni az elsőség kérdését. Nagy Kálmán Mn sokáig nézte nyugodtan a Takács gyerekek mulatozását, előkapta ólmosvégü botját és közéjük hajította. A bot repült és ólmos vége Takács Imre fejét érte. Bennük sem savó volt azonban vér helyett, neki mentek Nagy Kálmánnak és borzalma« verekedés kezdődött a két Takács fiú és a náluk sokkal Brősebb Nagy Kálmán között. Végra győztek a Takácsok, főidre tepertők Nagy Kálmánt, Takács Imre fojtogatta, Károly pedig csizmájával rugdosta. Senki nem mert közbelépni, de nem is akart senki. Nem volt a korcsmában egy lélek se, aki sajnálta volna Nagy Kálmánt és nem kivánta volna a Takácsék véres győzelmét. Amikor Nagy Kálmán már etvtstí- tette eszméletéi, a neüri vadait, vérben forgó szemű két Takács 35 boros és 2 sasódás palackot tört össze a fején, majd Takács Imre fejszét ragadott és apróra zúzta szét Nagy Kálmán koponyájának csontjait. A vér látása még jobban megvaditotta a két »szelíd« embert, most már nem bírtak megállani dühükben és fejszével és késsel darabokra vagdosták a halott Nagy Kálmán törzset és combját. Azután a darab húsokat egy lábasba tették, kivitték a konyhába és rászóltak áz ott dolgozgató Bence Eszter nevű szakácsnőre: »Süsd meg nekem ezt » pecsenyét!« Bence Eszter rémülten rohant ki a konyhából. A kél Takács fin erre neki áttett, és agy, nyersen marcangolta szét az emberhúst és a fog akkal harap- űáiták össze és úgy nyelték 1« nagy darabokban. A nézők rémülten menekültek, senki sem merte őket letartóztatni. Maguk jelentkeztek a községházán. óriási érdeklődés mellett tárgyalta az emberevö Takács fiuk ügyét az akkor még Karcagon székelő Szolnok megyei törvényszék, amely Takács Imrét 16 esztendei, Takács Károlyt pedig 5 észtén d«i fogházra Ítélt«.
