Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-04-01 / 26. szám

á£TÍlísl 3 oldal Megdöbbentően vakmerő rablótámadást követtek el vasárnap este a város közepén Két ismeretlen egyén fojtogatta és fel akarta akasztani Brancs Vilmosnét, akit kiraboltak és eszméletlenül hagyták a lakásán Csaknem lehetetlenné teszi a rendőrségi nyomozást a kirabolt asszony érthetetlen^ titkolódzása Példátlanul vakmerő és furcsa kő- T rülményu rablótámadásnak volt szín- | helye a Harmat-ucca 3 sz. alatti ház tulajdonosa, özv. Brancs Vil­mosáé. A rablótámadás körülményeit megdöbbenti az a tény, hogy a rablás a város kellős köze­pén történt, a Harmat uecai ház szemben fekszik a Kereskedelmi Bank bejáratával, az útvonal maga mozgalmas és élénk, erre járnak el az autók, de járókelő is állandóan akad ezen az útvonalon. A rablótámadásról és annak rész­leteiről a következőket inja munka­társunk. Vasárnap este fél tíz óra után jelentették a rendőrségen, hogy Brancs Vilmosáét kirabolták A rendőrség azonnal kiszállt a hely­színre és ott a következőkben sike­rűit megállapítani a rablást és an­nak körülményeit. Brancs Vilmosné nyolc óra után bezárta az uccára nyíló kaput, utál­na pedig szobájába távozott Vala­mivel később kiment az istállóba, hogy lovát ellássa és ámen a fé­szertje indult. A sötét fészerben két férfi ugrott eléje és szempillantás alatt tor­kára tették a kezüket és foj­togatni kezdték Az asszony sa­ját elbeszélése szerint, amíg csak szó jöhetett ki a torkán, kiabálni kezdett, segítséget hí­vott, de csakhamar elfulladt a fojtogatás nyomán. Köziben tá­madói állandóan azt sziszegték a fülébe, hogy még máma meg fog hátai és fel fogják őt akasz­tani A megrémült asszony könyörögni próbált támadóinak, de ez semmit sem használt. Egyikük zsebéből vas­tag spárga zsineget vett eiő és azt ráhurkolta az asszony nyakára, hogy ezzel is igazolja előtte, hogy fenye­getésük komoly. Az egyik férfi tovább szorongatta az asszony nyakát, a másik pedig kezébe vette a zsineget és a rablók a zsineggel a nyakán kisérték az asszonyt a lakásba az udvarról. Bent a lakásban azután össze­vissza verték az asszonyt, aki­nek az egész arca csupa kar- moiással van tele és ott ismét megindult a fenyegetés. — Ma ütött az utolsó órád — mondtak a rablók, vagy pénzt adsz, vagy meghalsz A verések és fenyegetésektől ha­lálosan meggyötört öreg asszony végre engedett a felszólításnak, elcsoszogott a szoba egyik sar­kába és onnan pénzt vett elő. Lámpát vagy akár gynfát is gyújtani nem engedtek a rabló­támadók és ebből arra követ­keztet a rendőrség, hogy a rablók félték attól, hogy az asz- szony felismeri őket így a kapott pénzt távol állva a kályha füzétől,, a kályhából kiáradó kis pisla fénynél nézték meg. Az asszony állítása szerint ez az ösz- szeg kétszáz P volt papírpénzben. A támadók nem elégedtek meg ez­zel az összeggel, több pénzt sür­gettek és ismét szorosabbra hurkolták az asszony nyakán a kötelei Hosszabb ideig gyötörték ezután még és ekkor az asszony egy má­sik helyről zacskóban hozott pénzt. Ezek ezüstpénzek voltak egy, két és öt pengősök és ez is körülbelül kétszáz pengő volt A rablók amikor látták ,hogy több pénzt nem tudnak szerezni, otthagy­ták az asszonyt eszméletlen állapot­ban és eltávoztak a házból. Szabályosan becsukták a kaput és a kulcsot felakasztották a rendes helyére. A rendőrség abból a körülményből, hogy sötétben dolgoztak a rablók és hogy a kulcsot is a helyére akasz­tották, arra következtet, hogy feltétlenül a házban bejáratos, ismerős egyének voltak, akik tudták, hogy az asszonynál oda­haza pénz van és tudták azt is, hogy a házban éjszaka mindig egyedül van. A rend­őrség, amely a legkörültekintőbb nyomozást indította meg, reméli, hogy rövidesen sikerül kézre keríteni a vakmerő és elszánt rablókat, de ezt viszont rendkívül megnehezíti, szinte mondhatnánk tehetetlenné teszi az asszony furcsa és érthetetlen tiltakozása, aki kérte a rendőr­séget, hogy ne is nyomozzanak az ügyben, mint mondotta az­ért, mert őneki már sok dolga volt hivatalokkal, sokat peres­kedett és primitívségében most is attól fél, hogy neki pénzébe fog kerülni a nyomozás és ezt a rendőrségi eljárást neki kell megfizetni. Hiába próbálta a rendőrség meg­értetni vele, hogy titkolódzása meg­nehezíti a nyomozást és hogy aggodalmai feleslegesek, az asz- szuny továbbra is érthetetlenül óvatos és csak nagy nehezen lehet belőle szavakat kipréselni. A Helyi Értesítő munkatársa fel­kereste Brancs Vilmosnét lakásán. A lakásban szomszédok és érdeklő­dők próbálnak részleteket megtudni a rablásról. Brancs Vilmosné amikor megtudta, hogy a lap száméira kér munkatársunk információt, teljesen elzárkózott. — Legjobb ba nem írnak sem­mit. Jaj mennyi pénzembe fog ez nekem még kerülni — sóhaj­totta Mindenki csodálkozással látja, hogy a közismerten túlzottan taka­rékos asszony elzárkózik mindenki elől. Érdekes egyébként, hogy nem tudja megmondani azt sem, hogy mennyi pénze van. A rablókkal való alkudozás közben példán! valahogy elszóródott egy ezer pengős bankjegy, ami a kályha alatt feküdt, a fa között Ez és más körülmények, mint hogy az asszony a pénzét ablakrámák kö­zött az ágyának a rekeszei közt tartja, igazolják, hogy óvatossága nem ismer határt Ezt viszont súlyosan éra a rendőr­ség is az eljárás során. Az asszony például egy ízben azt mondja, hogy a házában három hét óta nem járt idegen, máshonnan pe­dig megtudta a rendőrség, hogy a rablás előtt néhány nappal is jár­tak a lakásában látogatók. Nemcsak érdekes, de mondhatnánk hu­moros az az eset, hogy a káro­sult asszony a maga részéröl napirendre tért a dolgok felett. Nem hajlandó egyáltalában sem­mi irányban sem nyilatkozat a rablótámadásról. A vakmerő rablás, amely a város közepén történt, érthető módón iz­galmat keltett a város közönségének soraiban. Jelentői mozgalom Ildiit meg országszerte, hogy vasdrisp szesztilalmat reodelleiek el Élesen összetűztek Hódmezővásárhelyen a „száraz" és „ned^ vés" városatyák Érdekes mozgatom indult meg ab­ban az irányban, hogy a kormány mondja ki a vasárnapi szesztilalmat és vasárnapi napókon a korcsmákat tartsák zárva. Ennek a mozgalomnak a során most Hódmezővásárhelyre érkezett egyik törvényhatóságtól egy átirat, amelyben a vasárnapi szesztilalom mellett foglalnak állást és hasonló állásfoglalásra kérték fel Hódmező- vásárhdy törvényhatóságát is. A törvényhatóság kisgyülése napi- rendretérést javasolt az átirat fe- felett. A kérdésben a vélemények meg­osztották. Mellette és ellene is hang­zottak el beszédek és általában a »nedvé«« és »száraz« városatyák ősz­szec&apáisa derűs jeleneteket rögtön­zött. Élesein összetűzlek Hódmezövá sárhelyen a »száraz« és »ned­ves« városatyák Posztós Sándor napirendre tér és helyett a pártoló javaslat hive. Itt volna az ideje, hogy megmentsük az embereket a vasárnapi korcsmá- zástól, ami csak arra alkalmas, hogy a munkások egyrésze egész heti keresetét italra költse. Kovács Jenő a korcsmák vasár­napi nyilvántartásának a híve. Sze­rinte a tanyai gazdák egy hé ten egy­szer: vasárnap érnek rá korcsmába menni, ahol ilyenkor beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat: a maga ré­széről ezért nem helyesli e, vasár­napi italmérés eltiltására irányuló akciót. Hős Nagy Kálmán szintén azon a véleményen van, hogy el kell til­tani a vasárnapi korcsmáz ást. Tel­jesen osztja Posztós Sándor vélemé­nyét, mert maga is azt tapasztalja, hogy számos munkás elkorcsmázza keresetét, sőt sokan a munkanélküli segélyt is italra költik el. A közgyűlés nagy többsége a kis- gyülés javaslata értelmében határoz, vagyis nem ír fel a kormányhoz a va­sárnapi szesztilalom eltörlése iránt Az Ipartestületi törvényjavaslatot tárgyalták az ország kézműiparral A kereskedelmi és iparkamara nagytermében az országos kézműves testület gróf Hadik János elnöklésé- vel választmányi üléstét tajrtotta, a amelyen a fővárosi és vidéki kézmü- ipárosság nagy számban képviseltet­te magát. Gróf Hadik János szerint az ipa­rosság szervezkedésének legegészsé­gesebb útja a szakmai szahadszerve- zetek kiépítése és tömörülése az ipar­testületekkel karöltve egy átfogó köz­ponti, független szabad érdekképvi­seletekben. Hadik János gróf beszédjét a je- lenvoltek nagy tetszéssel fogadták. Periaky György országgyűlési kép­viselő ismertette ezután az ipartestületi reformról és az ipartestületek országos központ­járól szóló törvényjavaslatot. Több felszólalás után a választ­mány bizottságot küldött ki, hogy a javaslat részleteire vonatkozó ész- revételeket felterjesztésbe foglalja, a mélyet a testület a miniszter elé fog juttatni. — Megjöttek a gólyák. Kiskörösről jelentik: Szombaton reggel közel fél- esztendei távoliét után megjelent az első gólyapór Kiskörös felett és meg­lepően biztos tájékozottsággal pont a város főterén, az evangélikus iskola egyik kéményén épült régi fészkébe szállott alá a magasból. Mikor a gyer­mekek a gőlyapár kelepelését meghaj­tották, százával roliantak ki tantermeik­ből az iskola tágas udvarára s a lány­kák kendőiket, a fiuk kalapjaikat len­getve, határtalan örömmel és zajos üdv­rivalgással köszöntötték a réglátott ked­ves vendégeket. Ezek meg szegények leküzdve a liosszu ut fáradalmait s di­deregve is kissé* a csípős hidegben, han­gos ra szakadatlan keljepeléssel válaszol- gat tail a megioditóan meleg és szívélyes üdvözlésiekre. Drótkerítés, kapa,ásó, lapát, villa, é& háztartási felszere* léseb ölesén tenptísték Langermann Sándor vaskereskedönél, (MurgüccsaHzemben)

Next

/
Oldalképek
Tartalom