Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-03-28 / 25. szám
március 28 Ktefam halai Helyi Brteiitőfe lakján gépűz« nellett) neletes i baba, asztal ótükör egy ayolfal lárcius iláger órai na 7 lásban ) és 8 I irak 1 5 oldal £uxa gyapjút óvja és színeit frissíti! SPORT Uj sportegyesület Kiskunhalason Szombaton est© a reálgimnázium tornatermében városunk ifjúságának egy igen tekintélyes része gyűlt egybe, hogy létrehozzon egy olyan sportegyesületet, amelynek keretében az általános footbal- lon kivül a sport minden ága otthont talál. Az alakuló közgyűlés egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy néhai Nagy Kálozi Sándor tornatanár nevét vegye címébe, hogy kifejezést adjon azáltal annak a tiszteletnek, ke gyeletnek és hálának, amellyel szeretett tanárjuknak tartoznak. Az uj egyesület heve: Kiskunhalasi Nagy Kálozi Sport Kör. Az összegyűltek egyhangú felkiáltással választották meg az elnökséget, a tisztikart és a választmányt. Az egyesület újonnan megválasztott elnöke, dr. Bódi Lajos kifejtette, hogy mely utakon akar haladni az egyesület. Nem akar ellensége lenni a réginek, hanem azt a célt szolgálja, hogy egyrészt a két egyesület tagjai közt kifejlődő nemes verseny mindkét egyesületnek és a társadalomnak is javára szolgál, mivel ép testben lakik az ép lélek, másrészt szükség volt reá, mivel nemcsak a footballt, hanem az atlétikának és a sportnak olyan ágait is fel akarják lendíteni, amelyek Halason meglehetősen elhanyagoltak, abban a városban, amelyet Párizsban és Rómában is ismernek, mert két világbajnoka által ezeken a helyeken dicsőséget szereztek a magyar névnek. Ezután a legszomorubb tény megállapítása következett: Halasnak még a mai napig sincsen sporttelepe, dacára annak, hogy a város 100.000 koronát kapott 1923-ban, de ezt az összeget akkor másra fordították, az idők folyamán azonban elértéktelenedett, pedig ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy úgy a társadalom, mint a nemzet többet várhat attól az ifjúságtól, amely idejét az egészséges levegőjű sportpályán és nem a kocsmában tölti, mert fáradt és este aludni tér, úgy érthető a vezetőség azon óhaja, hogy a nagy nyugati államok pél- . dájának megfe'elően a harmincezer la- ' kosu Halas város ifjúsága részére egy megfelelő sportpályát kér. Az összegyűltek azon reményben hagyták el.a tornatermet, hogy ez az óhajuk illetékes helyen megértésre fog találni. (x) — Szombaton indui a DGT személy hajójárata. A MFTR személy hajójáratait március 14-én indította meg. Most két hét múlva a Dunagőzhajózási Társaság is megindítja járatait a budapest—baja —mohácsi viszonylatban. Az első hajó március 28-án szombaton est© 8 órakor érkezik 1© Bajára. > Több intézményt szüntet meg a kormány Az igazságügyminisztériumban előkészületek folynak az országos föld- birtokrendező bíróság végleges megszüntetésére. Ennek a bírói testületnek a törvény értelmében december 31-én kell megszűnnie. A kormány azonban más olyan intézményétet te meg akar szüntetni, amelyeket most már fölöslegesnek tart. Elsősorban azokat a külön bíróságokat, amelyeknek tevékenységét most már a rendes bíróságok te elláthatják. A megszüntetendő bíróságok között első lesz a legfelsőbb munkásbzitositási bíróság, amely a munkások, munkavállalók, valamint a Társadalombiztosító között fölmerült vitás kérdésekben döntött legfelsőbb fokon. — Nemzetközi Autókiátütás Budapesten a városligeti műcsarnokban, március 28-tól április 9-ig. Ezen alkalomra a Máv. Igazgatósága alacsonyabb kocsi- osztályú (harmadosztályú jegygyei a másodosztályon) kedvezményt engedélyezett. A kedvezményes vasutijegy váltására jogosító igazolvány, — mely egyúttal belépőjegyül is szolgál, — 3 pengőért lesz kapható a városi menetjegyirodában. — Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési Inger, derékfájás, mellszorulás, szivdobogás és szédülési rohamoknál a természetes »Ferenc József« keserüviz használata tetemes megkönnyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. — Az amerikai filmgyártás két nagyszerű mesterül mje kerül holnap vasárnap az Apollóban bemutatóra. Az egyik egy rendkívül izgalmas bűnügyi dráma, Az alvilág árnyai Laurence Gray-el a főszerepben. A második sláger egy falrengető vígjáték Ámor karneválja. Két film, amelyekben mindenki gyönyörködni fog. Különösen a bűnügyi dráma, páratlan szenzációkkal, tele misztikummal és a végsőkig feszített idegrázó izgalmakkal. □□□aoaoaaaaaaa jaaaaaaaaaaa^a traaaaaaaaoaasuaaaaaaoaaaa Regény Megvallom őszintén: bizonyos fokú meghatottság vett rajtunk erőt, amidőn a kirgizfalu bölcsének, a sámánnak sátra előtt megálltunk. Valaha, egy másik kirgizfaluban már volt dolgom sámánnal, aki rendkivüli- ségével, lényének bűvös erejű kisugárzásával felejtheteüen benyomást tett re ám. Tudtam, eleve tudtam, hogy ez alkalommal is hasonló meglepetésben lesz részem, mert a természetimádó kirgizek papja a csodás Kelet minden misztériumát és szuggesztiv hatalmát szinte csorduló teljességig birtokolja. Titok és örök rejtély marad előttem, hogy a szellemi életet alig élő, könyvet soha nem látott s a kultúrával semmiféle vonatkozásban nem álló kirgizek sámánnak nevezett papjai, honnan és hogyan szerezték azt a bölcsességet, amely minden mondatukban dús forrásként ömlik ki belőlük. Bölcsek, mint a könyvek emlőin megérett európai nagyságok és szuggesztivek, építő vagy rontó hatalmuak, mint a régi mesék félistenei. ...Tehát ott álltunk a sámán sátra előtt, összenéztünk és szemünk azt mondta: most dől el jövendő sorsunk, végzetünk. És éreztük, hogy egy nem közönséges ember bűvös körébe jutunk majd néhány pillanat múltán. Az öreg, a falu lenhaju véne, aki a sátorig kalauzolt bennünket, néhány szóval bocsánatot kért, majd eltűnt a hatalmas sátor pony varod ői mögött. Vá- rakozásteijes néhány perc telt el, halálos csendben, szorongó érzésben. Kalauzunk most újra előtűnt s mély megilletődéssel hangjában, szólott négyünkhöz: — Pazsaloszte! Kezével invitáló mozdulatot tett s barátságos mosollyal jelezte, hogy szeretettel vár bennünket nagyura, a sámán. Lázrózsák nyiltak arcunkon, szivünk hevesen dobogott. Az öreg megbillentette a redős nemezajtót s mi mély megilletődéssel beléptünk a sámán hajlékába. Tágas, öblös, szobaszerü helyiségbe jutottunk. Kutató, égő szemünk azonban hasztalanul fürkészett: a sámán n©m volt sehol. — Üljünk le! — intettem néma mozdulattal a leányok felé, miközben keresztbe vetett lábakkal magam is lekuporodtam egy kisebbfajta, csodálatos hímzésű szőnyegre. A leányok követték példámat s hasonlóképpen elhelyezkedtek egy-egy szőnyegre. — Hol van ő: a Szent öreg, a sámán? — kérdeztük egymástól szemünk néma pillantásával. Megemelintettem jobbomat s a szoba kelet felé néző zugába mutattam. — Ott, ott, abban a kis fülkében tartózkodik házigazdánk, hogy vallása előírása szerint hosszasan elmélkedjék a gondolatokon, melyeket közölni óhajt velünk. — De nini! Már jön is! — suttogtuk, szinte egyszerre s gyors mozdulattal valamennyien felálltunk. A sámán valóban megjelent. Fantasztikusan érdekes, szinte mesebeli jelenségként hatott reánk már első pillan8 irta: Zentai Ferenc tásra. Vállát verő haja, ölig érő hófehér szakálla, mélyen ülő, mandu'amet- szésü óriásszemei, nemes vonalú sasorra, boltozatos, magas homloka és sudáregyenes atléta termete mindany- nyiunkat megigézett. Csak álltunk és félig nyitott ajkakkal, kerekre tárult szemekkel csodáltuk és figyeltük a szibériai őserdő ezen ember-remekét, aki már első megjelenésével tiszteletre kényszeritett bennünket. A sámán nyilván maga is észrevette e hatást, amit érdekes és különös lénye keltett bennünk, mert finom mosoly ömlött el arcán s fesztelenül így szólott hozzánk: — Házam és népem kedves vendégei, fogadjátok szeretetem minden nyilvánítását. Hallottam, hogy üldözöttek vagytok, hogy. napokig bujdokoltatok az őserdőben, mig jó sorsotok közénk nem vezetett. Megnyugtatlak benneteket: a legjobb helyre jöttetek. Mert e perctől kezdve védelmem és oltalmam alatt állótok. Ha tiszta a szivetek és mentesek vagytok a bűnös és rejtett szándékoktól, akár egy életen át is köztünk lehettek anélkül, hogy szükséget, bán- tódást vagy bármiféle hiányt szenvednétek. — Köszönjük, szent öreg, szavaidat és jó szived felénk dobbanását — suttogtam dérzékenyülten a sámán felé. A sámán intett s mi engedelmeskedv* sorba leültünk, ő is közibünk telepedett, még pedig szembe velünk, hogy, belénk lásson s mint valami embertalányokat kibogozzon és megoldjon bennünket. A kővetkező párbeszéd folyt le közöttünk: i ! — Honnan jöttetek és mi a célotok? — Tomszkból, a vörösök bosszúja dől. Célunk megbújni köztetek s oltalmatok alatt bevárni a szabadulás óráját. — Ki vagy és kik ezek a leányok? — Hadifogoly vagyok s e leányok: egy cári tábornok gyermekei. — Hadifogoly? Tehát európai? — Igen. — Szóval bűnös egyén, aki résztvettél abban az embermészárlásban, amelyet én és népem oly megvetve és undorral ditél ? — Igen, részt vettem. A sámán arca dborult. Hangja sziszegett, amint újból megszólalt. — Európai kultúra! Hehehe... Kultur«, amdy vizet prédikál és bort iszik. Az emberszeretet palástjába burkolódzik és kardot köt az oldalára. A jóság porát hinti szemedbe s amikor elvakulsz: kirabol, legyilkol... 1 (Folyt, kőv.)
