Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-06-04 / 45. szám

6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője junius 4 Anyakönyvi hlyek — Május 25. — jun. 1. — Születtek: Sipos Kospál Ferenc és Czékus Jo­lánnak Ilona nevű leányuk. Baics Kál­mán és Tóth Király Amáliának Margit nevű leányuk. Biró Ferenc és Lakos Ju­liannának Dávid Imre nevű fiuk. Rácz József és Tóth Honának Veronika nevű leányuk. Tallér János és Körösi Ma­liidnak Maliid nevű leányuk. Erdélyi István és Budai Teréziának Erzsébet Terézia nevű leányuk. Antal Cs. Sándor és Bédi Zsófiának Klára nevű leányuk. Láda István és Hegyi Zsófiának István nevű fiuk. Varga János és Darázs Er­zsébetnek Rozália nevű leányuk. Jeré- miás Lajos és Stepanek Hona Etelkának Bé'a Ernő nevű fiuk. Szalai János és Valóczki Zsuzsánnának Dezső nevű fiuk. Cseri Lajos és Sándor Eszternek Mária Erzsébet nevű leányuk. Meghaltak: özv. Fekete E’ekné Berki Anna 38 éves. Dobre Mária 21 napos. Nagy M. Juliánná 21 éves. Kolompár Vince 41 éves. özv. Tóth G. Sándorné Kovács Juliánná 80 éves. Ráduly Miklós 53 éves. Kihirdetett jegyesek: Csapó Antal Szekeres Jolánnal. Visz- meg György Lipka Terézia mélykúti lakossal. Vitéz Gombolai Jenő János budapesti lakos Borbényi Teréziával. , Házasságot kötöttek: Babó E'ek Tegzes Irénnel. Molnár Solti Sándor Gusztos Erzsébetiek Ta­nács György öttömösi lakos Laczkó Margittal. Maróti József kiskundorozs­mai lakos Molnár Máriával, ördög Ger­gely Baka Annával. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Eredeti Central-Bobbin varrógépek P 200-ért kap­hatók 10 éves jótállással. Valódi német kerékpárok P 160-ért jótállással. Francia permetezők Alkatrészek-Gummik. Kohn Sebestyén ns- te gápinrtiázában • • I A SZÖKEVÉNY — REGÉNY — n A nyomok szökésről beszéltek, de a vad nem volt sehol. Ugylátszik meg­ugrott. A rendőrtiszt rettentő dühös lett, mert egész bizonyosra vette, hogy Topola Petrót fészkében fogja nyakon- csipni. A hiúsága volt érdekelve ebben a játékban. Juri őrjöngött. — Itt vo’t! Itt volt! Itt evett ési itt aludt! Valaki értesítette! Láthatja nagyságod! — Nagyságos uram, — folytatta Juri, — a szökevény nem le­het messze, mert csak az e'mult éjsza­ka menekülhetett el. A Dubenjuk lány­nak volt a kedvese. És a lány tegnap este még otthon volt, várt rá. A saját Szemeimmel láttam a lányt odahaza. Nem volt a lakodalomban, az csupa merő hazugság, hogy ott járt. A ked­vesét várta, bizonyosan tudom. A rendőrtiszt a falusiakhoz fordult: — Ha az éjjel futott el Topola Petro, nem lehet messze. Az olyan rettentő viharban, mint az elmúlt éjszakai volt, nem juthatott messzire emberi láb. Bo­csássátok el a kutyákat láncukról! A rendőrkopók csaholva rázták le a nyakövet. Föltartott fejjel szimatoltak és beiramodtak az erdőbe. Nyomukban az emberek. Nem volt más hátra, az állatok ösztönére kellett bizniok magu­kat. Gázoltak a feneket'.en hóban, ki voltak már merülve. A pokol fenekére kívánták a Jurijt, a rendőrtiszttel együtt. A vadászat még mindig tartott. A ku­tyák kitartóan futottak, vonítva, csa­holva ugrándoztak ide-oda. Azonban hirte’en megtorpantak, összebújtak, szét­szaladtak, majd ismét vonítva tértek vissza ugyanarra a helyre. — Farkast éreznek? —' kérdezte a rendőrtiszt. Senki sem fe’elt. A parasztok a ré­mülettől bénultan álltak. — Nagyságos uram, — mondta az egyik, — ez nagyon kü’önös. — Mi az a különös? Én nem látok semmit. A kutyák vonitanak, úgy látszik, megérezték valamit. — Tovább kell hajszolni a kutyákat. Keressék a nyomot. Nem használt azonban a kutyáknak semmifé1© ütleg és biztatás. Irtózva, borzadva tértek vissza. Nem láttak se nyulat, se farkast. To­vább! — Itt valami van — mondták az em­berek. — A kutyák érzik. — Ez va’ami más, nagyságos uram. Ez több, mint a farkas, — mondta az egyik falusi és odalépett a hódombocs­kához, amelyik mellől a kutyák nem akartak e'mozdulni. Egy vén tö'gyfa tövében hordta össze ezt a kis dombot az éjszakai vihar. Nem nagy dombocska volt; csendesen dom­borult a tölgyfa alatt. A kutyák beleíur- káltak a hóba, kaparták a dombot, ug­rándoztak körülötte. — Nagyságos uram, a kutyák tán többet tudnak, mint mi — szólalt meg a biró. — Talán... Keressétek! Juri eiőrefurakodott. Első volt a domb mellett. Sápadtan, némán kapar­ták a havat a dombról az emberek. A kutyák vonítottak... Egyszerre iszonyodva tántorodtak hát­ra az emberek. Az erdei visszhang föl­kapta az iszonyat hangját és messze elhordta a fák alatt. Azután mélységes csend lett a domb körül. A tölgyfa alatt, a hóbavetett puha ágyon két emberi test feküdt egymás mellett. Petro... OliánaL. — Petro! — OUána! — mondták egy­másután a körülóllók és nem mertek egymásra nézni. A szökött katona mellett, egészen odasimulva, hogy homlokuk és ajkaik Fordította : Figyelő. szinte érintkeztek, feküdt Oüána, Két megmerevedett karjával, halálos görcs­ben szorította magához Petro. Az emberek levették a sapkát fe­jükről. Keresztet vetettek magukra és letérdeltek körben a hóba. A törvény embere egy percre megfe'edkeztt a kancsukáról. Megkövesedett arccal me­redt a halotti álmát alvó, megnyugo­dott szeretőkre. Árok már nem féltek a kapitánytól. Nyugodtan feküdtek előtte. Nem mert senki sem szólni. Csak a szél dudált a fák ágai közt és a kutyák vinnyogtak hozzá. És ebben a némaságban a vén Topola odament , Jurihoz, aki kissé távolabbra húzódott. Sokáig nézte az alávaló nyo­morékot, sokáig dermedíen bámult ar­cába. Nehezen talált szavakat fájdal­mának és kínjának kifejezésére. — Te a halált hívtad... A halál eljött és el fog vinni téged is... téged is... Az én fehér hajam elátkoz téged... Minden könnycseppem, mint az átok hull reád... Minden sóhajtásom s minden csepp vérem azt zúgja rád: átkozott légy! Átkozott! Szavai lezuhogtak Jurira, mint a ne­héz kövek, be'ehasitottak, mint a vil­lámcsapások. Juri megrázkódott és nem birt vá­laszolni. A vadászatnak vége lett. A rendőrtiszt elvégezte dolgát. Nem volt más hátra, mint legfeljebb az, hogy a falusiakat mégegyszer kihallgassa. A halottakat fölemelték, de ahhoz már nem volt bátorságuk, hogy el is válasz­szák őket egymástól. — A halál egyesítette öketj, — mond­ták csendesen. — Ez a lány hü volt a halálig szerelmeséhez. Közös koporsó­ban fognak pihenni. Ez megilleti mind a kettőt. Feltették az egyik szánra a két holt­testet és az erdőn át megindult a szó­lnom menet a falu felé... A rendőrtiszt úgy rendelte, hogy a halottakat Dubenjukék házához szállít­sák. * A ha’ottasmenet megállt a Dubenjuk- ház előtt. Jerina lázas álomban feküdt ágyán, vérrel beszennyezett ingében. Domna a kemencepadkán ülve virrasztott mel­lette. Az udvarról léptek zaja hallatszott. Domna fő ijedt, Jerina is fölemel:© a fejét. — Domna? — kérdezte, — tán a rendőrtiszt jön? Bizonyosan ö az és a kancsukát is hozza magával. Nézz ki kérlek. Még nem száradt meg rajtam a vér, a lelkem meg van törve. Ne hagyj szenvedni. Adj mérget. (Folytatjuk.) Mindenféle nyomtatványokatgyor* san, ízlésesen, méltányos árban ké­szít a Kiskunhalas Helyi Értesítő Lapvállalat nyomdája. Tisztelettel tudatom, hogy az elsőrendű prima égetett acélos (agyag) tégla házhoz szállítva, 1000 darabonként 48 pengő Adler Ignácz fakereskedő Felsőiskola mellett. 664—1930- vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. te. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi kir. járásbíróságnak 1929. évi 7064—2. sz. végzése következtében dr. Schön Jenő kiskunhalasi ' ügyvéd által képviselt Schön Dávid javára 1100 P s jár ere­jéig 1929. évi december 28-án fogana­tosított kie'égitési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3680 P-re becsült kö­vetkező ingóságok, u. m.: ebédlő be­rendezés, szekrény, varrógép, cimbalom, sertés, Ford-autó stb. nyilvános árveré­sen ©’adatnak. Me'y árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1929. évi Pk. 1720. számú végzése folytán 1120 P tőkekövetelés, ennek 1929. évi október hó 23. napjától járó 10 száza'ék kamatai, egyharmad száza’ék váltódij és leddig összesen 240 P 06 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Kiskunmajsán, Csontos Káro'y-ucca 475. sz. alatt leendő meg­tartására 1930. junius 6-ik n<pjának d. e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. te. 107. és 108. §-ai érte’mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron a’ul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek vol­na, ezen árverés az 1881. évi LX. te, 102. §-a értelmében ezek javára is el­rendeltetik. Kiskunhalas, 1930. május 20. Ulrich József kir. bir. végrehajtó. Mi WW1IIIW I II IIMIHIIIII ■■llliaa——■ A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóságtól. 2042-933. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. Rabi Mihály végrehajtatónak Tóth Fe­renc végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kére'me következtében az 1881 :LX. te. 144., 146. és 147. §. értel­mében elrendeli a végrehajtási árverést 579 P tőkekövetelés és jár. és az árve­rési kérvényért ezúttal megállapított 20 P költség, valamint a csatlakozottnak ki­mondott Schvarcz Mihály 170 P tőke- követe'ése és jár. behajtása végett a kiskunhalasi kir. járásbíróság területén levő, Kiskunhalas városban fekvő s a kiskunhalasi 8173. sz. betétben A I. 1—2, sorsz. 12395—28. hrsz. 1 h. 1370 n.-öl szántó, 12395—27. hrsz. 1375 n.-öl legelő Gőbö!járáson,x 1. sorsz. 12401—5. hrsz. 2 h. 455 n.-öl legelő u. o. ingatlannak Tóth Ferenc nevén álló héthuszad ré­szére 11 P 73 fillér kikiáltási árban a kiskunhalasi 9924. sz. betétben A x 1, sorsz. 12231—4. hrsz. szántó Gőböljárá- son 800 n.-öl területtel, Tóth Ferenc nevén álló fele részére 5 P 85 fillér ki­kiáltási árban, a 283. sz. betétben A I. 3—5. sorsz. 12408—2—a, 12408—14. 12408—10. hrsz. 1 h. 700 n.-öl ház és Udvar, 4 h. 961 n.-öl szántó, 3 h. 1069 n.-öl legelő Alsószálláson ingatlannak Tóth Ferenc nevén álló fele részére 2535 P 53 fillér kikiáltási árban. A te’ekkönyvi hatóság az árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében Városháza épület 2a ajtó, megtartására 1930. junius 18. napjának d. e. 9 óráját tűzi ki s az árverési feüté- te'eket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908 :XLI. te, 26. §.) 2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalé­ka t készpénzben, vagy az 1881 :LX. te, 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, ovadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek előtegesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. te. 147., 150., 170. §-ai; 1908 :XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1930. április 1. Dr. Fráter s. k. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül: Mészáros irodatiszt. Ózom crém szeplő, májfolt pattanás és mindenféle arctisztátlanság ellen. Napbarnított arcbőrt kifehéríti. Szépít fiatalít. Kapható púderral és szappannal együtt R6CS JftnöS BJÓ(||8Z0rtá>­_________________________fában Kossuth u. 1 (Takarék épület) Nyomatott a Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállakt-nyc indában

Next

/
Oldalképek
Tartalom