Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-12-24 / 103. szám
december 24 Kiskunhalas Helyi Értesítője 11 oldal KÖZEGÉSZSÉGÜGY Száműzzük legalább egészségügyi kérdésekben a bürokráciát Irta: Dr. STEUER GYÖRGY A közegészségügyi intézményekkel kapcsolatban többször volt alkalmam beszélni és behatóan értekezni a közegészségügyi tanács tagjaival, a kerületi közegészségügyi felügyelőkkel, az álami kórházak vezetőivel és valamennyien egyértelműig azt mondották, hogy: hivatásunkat csak akkor tudjuk betölteni, közhasznú működést csak akkor tudunk kifejteni, ha ezek az intézmények nemcsak megfelelő anyagi és erkölcsi támogatást nyernek a kormány részéről, hanem, ha azokat a hiányokat is megszüntetik, amelyek a közegészségügy terén fenn állanak. Az egyik nagy hiba az, hogy a sok bába között elvesz a gyerek. Sok bába közt értem azt a sok közigazgatási fórumot, amelyen keresztül kell mennie annak a közegészségügyi intézkedésnek. Ha valamelyik faluban kitör a járvány, a községi orvos jelentést tesz az elöljáróságnak, az elő járóság a főszolgabírónak, ez kiadja az ügyet a járásorvosnak, a járásorvos visszajelenti a főszolgabírónak, a föszolgabiró jelentést tesz az alispánnak, ez kiadja az ügyet a vármegyei tiszti főorvosnak, ez visszajelenti az alispánnak és akkor terjeszti fel tovább az ügyet a népjóléti és munkaügyi miniszterhez. Különösen veszedelmes ez a bürokratizmus akkor, amikor valami nagyon is pusztító gyermekjárvány tör ki a faluban. A fővárosban a kerületi tisztiorvosnak módjában van a kerületi elöljáróval 24 óra alatt, avagy 2 óra alatt elintézni, hogy az iskolákat bezárják. Ellenben a községi orvosnak, vagy a községi elöljáróságnak, vagy a főszolgabírónak nincs ehhez joga, hanem az alispánhoz kel! fordulnia s amig az intézkedés megérkezik, azalatt a járványt széthurcolják az egész faluban s esetleg 30—40 gyermek pusztul el egy-egy faluban a járvány következtében. A másik baj: hogy sokszor nem szakértők intézkednek közegészségügyi kérdésekben. Jól tudom, hogy első sorban az orvos van hivatva véleményt adni és bizonyos intézkedéseket foganatosítani, de a közigazgatási tisztviselőknek ebbel! jogosultságát elvitatni nem lehet, mert a közegészségügyi igazgatáshoz nem csak orvosi, hanem közigazgatási és szervezési szakismeret is szükséges. Az Országos Földmives Szövetség által 1921-ben a kormányhoz benyújtott emlékiratainkban rámutattunk arra, hogy az orvosok és a közigazgatási tisztviselők teljes egyetértésben tartoznak eljárni. Le kell szögeznünk azt, hogy annak a közigazgatási tisztviselőnek tanulnia kell szociálpolitikát, szociáis szakismereteket, hogy szociális érzékre tegyen szert, mert a legkisebb mulasztás, vagy érzéketlenség is helyrehozhatatlan hibákat idézhet elő a közegészségügyi közigazgatás terén. A törvények jórészének végrehajthatatlansága is oka annak, hogy a községi orvosok és a községi egészségügyi igazgatás nem tudnak hivatásuknak megfelelni. Az 1876. évi XL. te.-et, a közegészségügyi törvényt lemásoltuk az angol közegészségügyi törvényről, anélkül, hogy megteremtettük volna az ahhoz szükséges közviszonyokat, anélkül, hogy arra gondoltunk volna, hogy a falusi népben fel kell kelleni az érdeklődést a közegészségügy iráat és a magyar társadalmat bele kell kapcsolni a közegészségügy intézésébe. Pedig, a közegészségügy intézése az egész magyar társadalomnak, a városi és falusi lakosságnak egyaránt hivatása. Fegyelmezetlen-e a balesetet szenvedő közönség? Nincs az a nap, amelyen a napilapok hírei ne közölnének nagy számmal forgalmi baleseteket úgy Budapesten, mint az országban mindenfelé, sőt legalább hetenként fordulnak elő olyan megrázó tragikus balesetek, melyeknek lelket tépő sikongaíásai nem fémek meg a napihirek között, hanem vastag betűkkel a lap élén követelnek helyet, mint hátborzongató szenzációk. A technika és a robotoa élet fejlődésével párhuzamosan növekedik a baleset, tehát az áldozatok száma is és úgy látszik, hogy nincsen erő, mely a pusztulás útjába akadályokat tudna gördíteni. Pedig érdemes volna a kérdést embervédelmi szempontból is mérlegelés tárgyává tenni és nem minden esetben csupán a forgalmi és jogi szabá'yok szem előtt tartásával elbírálni az egyes baleseteket, mert borzasztóak a statisztika némán vádoló számai. Hallgassuk csak a számokat, hiszen azok is tudnak beszélni. A Központi Statisztikai Hivatal 1929. évi balesetkimutatása a következő: 1929-ben Magyarországon 5955 volt a balesetek száma a következő megoszlásban: Köz úti villamos 555 baleset 387 áldozattal. Szsmé'y- szállitó gépkocsi 2282 baleset 1364 áldozattal. Motorkerékpár 504 baleset 465 áldozattal. Teherszállító gépkocsi 730 baleset 442 áldozattal. Bérkocsi, szekér 956 baleset 363 áldozatiak Kerékpár 790 baleset 590 á'-dozat.al. A többi balesetekkel együtt az áldozatok száma 5955, amelyek közül 3711 halállal végződött. Magában véve ez a szám is kétségbeejtő, de van még folytatása is. Az előző évhez viszonyítva a balesetek száma 1295-eI, az ádozaok száma 525-eI több. Tehát az időközben életbeléptéiéit védelmi in'ékdéek nem tudták megakadályozni a rohanó élet molochjának garázdálkodását. És itt keresendő a hiba! Már csaknem megszokott frázissá válik, hogy »Hja, a közönség fegyelmezetlen«. Mi készséggel belenyugszunk az ítéletbe, mert elismerjük, hogy néha-néha ez is az igazság, de nem fogadjuk el az elintézésnek azt a módját, hogy ezzel a kérdés a lovagiasság szabályai szerint is be van fejezve. Törvényes és jogi szempontból lehet az ügyet igy is irattárba tenni, de ember- és nemzetvédelmi szempontból mi más megoldást tartanánk égetően szükségesnek. Méltóztassanak újra leszögezni a tényt, hogy a közönség fegyelmezetlen... és méltóztassanak ehhez a tényhez szabni a közlekedés szabályait. Méltóztassanak mindent elkövetni, hogy a közönség lassanként fegyelmezetté váljék... de addig is minden intézkedésnél méltóztassanak számolni ezzel a fegyelmezetlenséggel és minden szabály, minden ténykedés, minden óvóintézkedés a fegyelmezetlen közönség fegyelmezett bégéhez legyen alkalmazva, ment a s)ofk kihulló vér, a sok pusztuló élet igen drága tandíj a fegyelmezésért. De lássuk csak, hogyan is állunk azzal a fegyelmezetlenséggel? A statisztikai adatok tovább igy szóiknak: a balesetek számából 4216 a vezető hibájából, 1082 a gyalogjáró hibájából a többi pedig különféle okokból keletkezett. Tudja Isten, mintha ez a szám a szerencsétlen közönség felmentő ítélete volna a fegyelmezetlenség vádja alól, hiszen négyszer akkora azoknak a baleseteknek a száma, melyek a vezető hibájából keletkeztek, mint azoké, melyeknek okozója a fegyelmezetlen közönség volt. Kézenfekvő tehát, hogy nem is annyira a közönség volna fegyelmezendő, mint inkább a vezetők, tehát nem egy nagy felelőtlen tömeg, hanem kézben aríhaíó egye- dek, akiknek megrendszabályozása lényegesen könnyebb, mint a nagy tömegé. ^mvakömrvi hi?ek — December 14. — dec. 21. — Születtek: Lovászi Lajos és Hegyi Jolánnak János nevű fiuk. Katona Mihály és Tóth G. Lídiának Zoltán, József nevű fiuk. Krisztin József és Katona Erzsébetnek Rozália nevű leányuk. Vaczkó Antal Ernő és Macska Rozáliának József nevű fiuk. Strumpf Sándor és Buzdor Margitnak Sándor nevű fiuk. Rácz István és Horváth Sz. Erzsébetnek László Mihály nevű fiuk. Illés Károly és Szilágyi Juliánnának István nevű fiuk. Papp József és Érsek Teréziának Ottó Tibor nevű fiuk. Kispéter János és Dicső Erzsébetnek János nevű fiuk. Juhász V. Antal és Hunyicska Etelkának János nevű fiuk. Bábud Benő és Paprika Máriának Irén nevű leányuk. Meghaltak: i Kovács István 16 hónapos. Szekszárdi Ferencné Borbély Ágnes 68 éves. özv. | Szabó Sándorné Szabó Rozália 71 éves. Király István 30 éves. Baics Fábiánná Katancsics Terézia 73 éves. Hegyi Mihály 67 éves. özv. Kolozsváry Kiss Istvánná Nagy Kálozi Mária 68 éves. Zad- raveez János 25 éves. Bédi Anna 73 éves. Szabó József 69 éves. Kihirdetett jegyesek: Nemes József Baumann Mária solt- vadkerti lakossal. Schneider Konrád bocsát lakos Czibolya Juliánnávaal. Papp Pál Nagy György Veronika szegedi lakossal. Polák Lajos Tóth Rozáliávik Rátóti Sándor Tumbácz Terézia rákos- palotai lakossaal. ölvedi Szabó Sándor Pókai Erzsébettel. Kajtár József Bugyi Etelka prónayfalvai lakossal. Házasságot kötöttek: Nyerges István Pap Zsófiával. Feró D. Sándor Szanyi Eleonórával. Makai Károly Mátyás Rafai Jolánnal. Lajkó László Nagy Teréziával. Zseni Antal Bereczi Júliáiméval. Németh Ferenc Bacsó Zsófiával. Nyilífér (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség) Tudatom a közönséggel, hogy Antal fiamnak senki hitelt vagy kölcsönt ne adjon, mert érte semmiféle felelősséget nem vállalok. Id. Svéda Pál. December 23. Halasi gabonaárak (Futura jelentése) Búza 12.40, rozs 7.— bolettanél* kül, árpa 11.20 zab 15.50 pengő. IVői posztócipő 6*50 Hócipők, női és férfi cipők, gyermek cipők, házi komőt cipők, férfi szőrcsizmák, bőrsapkák, harisnyák, téli keztyíík hihetetlen olcsó Ferencvárosi sertésvásár. Arak: i könnyű sertés 114—116, közepes I 116—121, nehéz 121—123 fillér. , árban ! SPITZERBÉLA Irányzat lanyha. cípőáruháza
