Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-10-18 / 84. szám

1930. október 18., szombat XXX. évfolyam, 84. szám Té iái ímé­ozi ;gyik ije 1 irat Ív. í : és ván íadás s fél lesó ivez» kok ek. ián asági :ben fali, 5 és >zem- álasz« ins, pénzt stöt nagas át és osan Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............. 13 P 8© fill. | Vidékre ............................ 10 P E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében ELŐSZÓ A MAGYAR HÉTHEZ A magyar ipar és a kereskedelem válságos időket él, máról-holnapra tengődik s a pusztulás veszedelme fenyegeti. A magyar ipar és keres­kedelem sanyarú helyzetét károsan érzi a mezőgazdaság is, mert hiszen a vásárlóképesség csökkenése és ezen keresztül a rossz üzletmenet természetszerűleg maga után vonja a fogyasztás redukált mértékét, ezt pe­dig az a réteg sinyli, amelyik termel, amelyik éjt-napot eggyétéve munká­jától várja boldogulását. így talál­kozik össze a különféle társadalmi osztályok közös érdeke és ennek megértése révén lehetséges a jobb jövendőt munkálni. Nemrégen olvas­tuk, hogy Magyarország ipari és kereskedelmi fogyasztása hétezer idegen munkásnak ad tisztességes megélhetést, ugyanakkor százezer számra vannak magyar munkások, akiket a mindennapi kenyér meg­szerzésének gyötrelmes gondja emészt és hajt a kétségbeesés felé. A magyar hét, mely október 18-án kezdődik és október 26-án végző­dik, azt a célt szolgálja, azzal a fenkölt tartalommal indul hóditó út­jára, hogy a magyar kezek ipari és kereskedelmi áruinak propagandát csináljon és felébressze a lelkek mé­lyén szunnyadó nemzeti öntudatot, A magyar hét árukat és ipari cik­keket rak a kirakatokba és a kiállí­tási csarnokba s ezeknek vásárlására hívogatja a közönséget. Valamikor, a boldog időkben megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy szük­ségleteinket idegen árukkal fedezzük, ma azonban, mikor a magyar iparos és munkás keze alól olyan produk­tumok kerülnek ki, melyek ha nem jobbak, de legalább is egyenértékűek a külföldi portékákkal — megbocsát­hatatlan bűn lenne azokat a náció­kat hizlalni, akik egy kanál vizben megölnének bennünket, akik kifosz­tották, kirabolták, megcsonkították országunkat, s akik folyton azon mesterkednek, hogy halódó testünk­re miképen mérhetnének végső csa­pást. A felébredt nemzeti öntudat segíthet rajtunk, naggyá, hatalmassá teheti népünket és egy csapásra megszüntetheti azokat a szomorú jelenségeket, melyek a munkanélküli­séggel kapcsolatban szakadtak reánk s amelyeknek kiutját még mindig nem látjuk. Meggyőződésünk sze­rint azonban nem elég csak a ma­gyar héten magyar árut vásárolni. Ennek a gondolatnak, mely most lángra gyulladt, nem szabad szal­ma tűznek lenni. A magyar ipar tá­mogatása nem tarthat egy hétig, mert ha igy lenne, úgy hiábavaló munkát végeztünk, akkor csak ide- ig-óráig tartó injekciókkal operál­tunk és nem gyógyítottuk a bajt gyökerében. Már pedig mi azt gon­doljuk, hogy erre van szükség s ha már egyszer a magunk testvérei­nek megmentése s mindnyájunk kö­zös érdekének istápolása céljából olyan akcióra határoztuk el magun­kat, mely végeredményében a leg­szentebb célt: a magyar kezek mun­kájának megbecsülését és értékelését célozza — akkor ezt a harcot végig kell folytatnunk olyan szilárd és Egyik legutóbbi számunkban ir­tunk arról, hogy a pestmegyei váro­sokban és járási székhelyeken tavasz óta folyó s a nyári hónapokban megszakított hivatalvizsgálatokat uj- ; Részletesen beszámoltunk arról a j pénzügyi bizottsági ülésről, amely a | Hangya kérelmével kapcsolatban a Hartmann-féle export cég ha­lasi letelepülésével foglalkozott. Irtunk arról is, hogy a pénzügyi bizottság a kérelem fölött nem dön­tött. Szerdán délelőtt a polgármester­nél megjelent Mészöly Károly gazd. tanácsos Hudi Andrással a Hangya igaz­gatójával és a polgármesternek huszonnégy városi képviselő alá­írásával ellátott beadványt ad­tak át, amelyben rendkívüli köz­gyűlés összehívását kérték a következő tárggyal: Hartmann és Kohner tojás- és ba- romfiexport cég raktárbérletének ügye. A polgármesternek egyúttal egy másik beadványt is adtak át, ame­lyet a képviselőtestülethez intéznek és amelyben többek között ezt mond­Megirtuk már azt a komoly akciót, . amely Harka-Kötönynek Halashoz J való csatolására irányul. Ez a kérdés a város részére és a Harka-Kötönyben birtokkal bírók számára alapvető jelentőséggel bir és nagy előnyt jelent nemcsak az ottani birtokosoknak, de Ha­las város valamennyi lakójának. Hogy csak többek között említ­sünk meg néhány előnyt, kö­zöljük, hogy Halas város terü­lete 11 ezer hold területtel gya­rapodna és a Harka-kötönyi bir­tokosok a most fizetett 130 szá­zalékos pótadó helyett csak 76 százalékos pótadót fizetnének. megdönthetetlen elhatározással, a milyennel kezdtük. A magyar hét munkát és kenyeret jelent a magyar munkásnak, gondok barázdáit simítja el a vergődő ipar hogy Halast is utbaejtik a hiva- talvizsgálatok során és e célból Preszly Elemér főispán és Erdé­lyi Lóránd alispán f. hó 21-én kedden Halasra jönnek. Ide a déli gyorsvonattal érkeznek és este már tovább utaznak. Előző­leg még a héten a vármegye szám­iak: j i A Hartmann és Kohner cég, akiknek Szegeden és Szentesen telepük van, Halason is telepet akar létesíteni. Mivel a Hartmann-cég a vasút ál­lomás mellett fekvő Hangya raktárt akarja bérbevenni s erre nézve a megállapodás már megtörtént, indít­ványuk az, hogy a képviselőtestület hagyja jóvá ezen bérleti szerződést. A Han­gya ezen jóváhagyásért évi 500 pengőt fizet a városnak. A beadványban még többek között az aláírók azt is kérik, hogy a város a Hartmann-cégtől ne kérjen semmiféle összeget, mi­vel más város ilyen akciót in­gyentelekkel, adókedvezménnyel igyekszik előmozdítani. A polgármester a közgyűlést ösz- szehivó kérelem ügyében még a szerdai napon döntött. Úgy intézke­Halas a jelenlegi 112 ezer hold terület helyett az átcsatolás révén még 11 ezer hold többletet kap. Az ügyben, mint azt már szintén jeleztük, október 20-án, vagyis hét­főn a közgyűlési teremben lesz a helyapSni tárgyalás az alispánt he­lyettesítő Szilágyi Gábor vm. főjegy­ző elnöklése mellett. Ezen a tárgya­láson megjelenik Melczer Gyula kis­kőrösi főszolgabíró és Prónayfalva I részéről Sántha Mihály főjegyző. I Az átcsatolás felett való döntést ! szavazás utján teszik fel és igy j Harka-Kötöny valamennyi birtokosé- í nak saját jól felfogott érdeke, hogy I és kereskedelem homlokáról, elő­nyösen szolgálja a mezőgazdaság érdekeit, tehát nemzeti ügyről van szó, melynek érdekében tenni és cse­lekedni kell. vevösége Halasra érkezik, hogy át­vizsgálja a város háztartását. A főispán ittartózkodása alatt dél- után a hozzáfordulókat a városházán fogadni fogja. Ez irányú kérelme­ket hétfő délig kell bejelenteni a polgármesteri hivatalnál. dett, hogy a közgyűlést október hó 18., szom­bat délelőtt 9 órára hívják egybe. A közgyűlés tárgysorozatában 13 ügy szerepel. Köztük van: Harka-Kötöny átcsatolása ügyé­ben állásfoglalás. Azt a mozgalmat, amely Harka-Kö­tönynek idevaló csatolását célozza, bejelentik a közgyűlésnek. A polgár- mester ezirányu javaslata úgy szól, hogy a képviselőtestület örömmel vegye ezt tudomásul és határozza *1 a képviselőtestület, hogy ezen ügy­ben küldöttségileg keresi fel kedden a Halason időző főis­pánt és kérje meg, hogy a főispán is tegyen meg min­dent aziránt, hogy Halas kíván­sága minél előbb teljesüljön. ezen a tárgyaláson megjelenjen és itt szavazatával igazolja azt a nagy szükséget, amelyet számá­ra a Halashoz való csatolás je­lentene. A harkai és kötönyi birtokosság nem kétséges, hogy nagy többséggel fog állást foglalni amellett, hogy a két pusztarészt Halashoz csatolják át. Ezzel egyébként is csak a történelmet igazolnák, amely szerint Harka-Kötöny azelőtt Ha­lashoz tartozott. Harka-Kötöny lakosságának ezen­felül érdeke, hogy Halashoz tartozzék már csak az­ért is, mert a lehető legkomiku- sabban van megoldva, amennyi­MlMWlUMiMiiiimiiiiiiiMJiLUBHiiiMMiiiMiiiimiMiiiiiw ii ■■■■■ MBMWHMIIII1 Á ispán és alispán Men ImtaMzsplatra Halasra értaefc ből megkezdték. Most arról értesülünk, Rendkívüli közgyűlést hívtak egybe a Hartmann-űgyben Ma délelőtt tartják meg a közgyűlést Tizenegy ezer holddal lenne nagyobb Halas területe Harka-Kötöny idecsatolásával A két pusztarész hovatartozására vonatkozó döntés hétfőn fog megtörténni a közgyűlési teremben

Next

/
Oldalképek
Tartalom