Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-07-09 / 55. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal julius 9 Mit kell tudni a gabona-jegyről? Mi hasznát veszi a gazda a szelvénynek ? — Ki tekintendő termelőnek? — A gabonajegy kiskátéja A g3bonaforga'om rövid idő múlva már az uj törvény által előirt módon fog lebonyolódni. A gazdaközönséget te­hát nagyon közelről érdekli, hogy mi is az a gabonajegy, hogy ezzel kapcso­latban mik a jogai és kötelességei, hogy miben lesz hasznára az uj rend, hogy gabonájának e’adása és megőröitetése körül mit kell tennie. De általában min­denkit érdekel, nemcsak a gazdát és ga­bonakereskedőt az a kérdés, hogy a gabonaforga’om most már miként fog végbemenni. Csak természetes tehát, hogy az egész nagyközönség részéről igen é’énk érdeklődés nyilvánul mgg a gabonajegyrendszer gyakorlati alkalma­zása iránt. Erre való tekintetlel az aláb­biakban részle:esen tájékoztatjuk a kö­zönséget a gabonaforgalom csakhamar életbelépő uj rendje felől. Mi ajjabonajegy? Aki gabonát akar vásárolni, annak a később közzé'eendő helyeken kapható gabonajegyet kell előbb szereznie kész­pénz fizetés ellenében, amelynek ára minden métermázsa búza, rozs, vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gaz­da a búza, rozs és kétszeres eladása alkalmával beköveteli a vjevőtől minden métermázsa után a gabonajegy 3 pengő­ről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nél­kül a termelőnek búzát eladni, vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengő árából a vevő semmit sem szá­míthat be az e'adó termelőnek, hanem a sze'vényt a kialkudott (vagy piaci áron) feul köteles a gazdának kiszol­gáltatni. A szelvény a gazdánál marad, mig a vevő kezében marad a gabona­jegy másik része, az úgynevezett ga- bona’evél. Ez a gabonalevél kiséri a gabonát egész utján a forgalomban. Mi hasznát veszi a gazda a szelvénynek? A gazda, aki a búza és rozs (két­szeres) e'adásából kifolyólag a vé'eláron fe’ül gabonaszelvényekhez jutott, és pe­dig annyi szelvényhez, ahány méter­mázsát eadott a vevőnek, szelvényeit összegyűjti és azokkal az adóhivatal­ban adóját fizetheti. Még pedig a szel­vénnyel fizetni kell a fennálló adóhátra­lékot, valamint a folyó évi adót az 1930. év végéig. Ha a gazdának az adóba beszolgáltatott szelvényeken felül még megmarad szelvénye, úgy e szelvénye­ket az adók kifizetéséről szóló tanúsít­vány bemutatása ellenében készpénzre beválthatja a később megjelölendő he­lyen. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő értékben fo- gadtatik e, az adófizetés után fennma­radó szelvény pedig darabonként 3 pen­gő készpénzen beváhatik. Azoknak a kisgazdáknak, akiknek egy község terű étén levő összes földbirto­kuknak kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, állami föld­adóját nem kel a magukéból fizetniök, mert azt he'yettük a gabonaalap fizeti fc>©. Tehát ezze’ a íkb. 5 holdnál nem na­gyobb kisbirtok mentesül a földadó fi­zetése alól. Annak a gazdának, aki saját termésű gabonáját közvetlenül a külföldre szál­lítja ki, (exportálja), aki tehát nem adta el gabonáját valamely belföldi keres­kedőnek, vagy egyéb személynek, szin­tón jár mé termázsánként 3 pengős szel­vény, illetve ilyen szelvénynek az értéke készpénzben. Ki tekintendő termelőnek? A törvény szerint nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogositott a gabona e adása alkalmával gabonaszel­vényt bekövete'ni, hanem rajta kívül még termelőnek tekintetik az a mező- gazdasági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, — erre a gabonájára nézve. Ugyancsak termelőnek tekintetik az a lelkész, tanító, egyéb egyházi, vagy községi a kalmazott, aki javadalmazás címén kapott a mezőgazdától természet­ben gabonát, termelőnek tekintetik erre a gabonájára nézve. Az ilyen munka- teljesítés fejében kiszolgáltatott gabona Után a munkás, lelkész, tanító stb. ter­mészetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követel­het szelvényt a munkástól, tanítótól stb.- től. Ha azonban a munkás, tanító, lel­kész stb. e" akarja adni a munkabér fe­jében kapott gabonát, úgy a vevő már köle’es neki az áron felül métermázsán- 3 pengős szelvényt kiszolgáltatni és az e’adó munkás, tanító, stb. köteles ilyen szelvényt a vevőtől bekövetelni. Továbbá gabonajegy nélkül történik a gabona e adása, cseréje, vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra néz­ve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazd., vagy háztartási célra ru­háznak át. Ha pl. egy gazda, akinek nincsen eeg gabonája, a szomszédjától vagy más községbeli gazdától akár pén­zért, akár más terményért cserébe, — akár egyébként venne anrlyi búzát, amennyi a gazdaságában és háztartásá­ban szükséges, úgy e búza átadása is gabonajegy nélkül történik. Végül nem kell gabonajegy ama búza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, ’e.kész, tanító, stb. a vámőrlés dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vám őrlő malom is termelőnek íeknitendő, úgy hogy a vám­őrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen ve­vőnek szintén csak 3 pengős gabona- szelvény ellenében szolgáltathatja ki s a vevő köteles Viszont a molnárnak ez után a gabona után a 3 pengős szel­vényt a kialkudott áron felül átszolgál­tatni. , V > Ha a gazda a vámért megőrlött gabo­nájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mezőgazdaságúban, vagy állathizlalására használja fel ha­nem akár őrlemény formájában, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában e' akarja adni, úgy ezt az eladást is csak gabonajegy elle­nében végezheti, tehát az ilyen eladott liszt, korpa, tészta, stb. után is jár neki a 3 pengős szelvény és ilyet viszont a vevőtől bekövetelni tartozik. Mire vá’ó a gabonalevéi? Amikor a búza, vagy rozs (kétszeres) vásárlásnál a vevő 'útadta a termelő gazdának a gabonasze'vényt, megmarad a kezében a gabonalevél. Valahányszor a kereskedő vagy egyéb vevő a vásá­rolt búzát, vagy rozsot tovább eladja, úgy ezt csakis a gabonalevél kíséretében teheti: vagyis a további vevőnek átadja a gabona evelet, a további Vevő pedig köte es a gabonalevél átadása ellenében az eladónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengős árát s ez igy megy tovább mindaddig, amig a ga­bona forgásában az utó só kézhez kerül. Ez az uto só kéz vagy a malom (a vám­őrlés a fentiek szerint nem tartozik ide), vagy pedig az exportőr, aki a külföldre szólítja a gabonát. A malom az utolsó e adótól színién köteles átvenni a gabona levelet s ennek a 3 pengő árát a ga­bona véteárán felül kifizetni. Ha pedig a gabona bármeyik vevője a gabonát külföldre szállítja, úgy a gabonalevél ellenében a külföldre szállítás mellett visszakapja a gabona jegy 3 pengős árát. Ha maga a termel ő gazda az, aki a bú­zát és rozsot közveténül a külföldre akarja szállítani, úgy — mint már fen­tebb e1 mondottuk — ő a gazda kapja a gabonajegy 3 pengős árát. A termelő gazda tehát megkapja a 3 pengős fe'- árat, akár a be földön adja el gabonáját, akár pedig a külföldön. Haszonbérlet esetén a gabonában ki­kötött haszonbérnek megfe'elő gabona átszo’gáltatása gabonajegy nélkül törté­nik. A bérlő által eladott gabona után a gabonaszelvény (a 3 pengős felár) a bérlőt illeti meg. A bérbeadó földtulaj­donos a bérlet fejében kapott gabonát szintén gabonaszelvény elleniben értéke­síti. Mi a gabonajígy-rendszar haszna a gaz­dákra nézve? Minden gazda, akinek van eladó bú­zája, -vagy rozsa, ennek minden méter­mázsája után a piaci, vagy kialkudott áron felül 3 pengőhöz jut, amellyel ál­lami és egyéb adóját fizetheti és ha ezenfelül még marad szelvénye, ezt készpénzben bevághatja. Azokra az egészen kis gazdákra néz­ve (rendszerint 5 holdig), akiknek nin­csen e’adó gabonájuk, mert hiszen arra a sajá gazdaságukban és házartttásuk- ban van szükség, az uj törvény azt az e’őnyt hozza, hogy mentesülnek a föld­adójuk fizetése alól. Ez az előny pótolja ná'uk azt, hogy nem jutnak a gabona 3 pengős felárához azért, mert hiszen nincsen e'adó gabonájuk. De azokra a gazdákra sem jelent semmi hátrányt a gabonajegy, akiknek nincsen e'ég saját termésű gabonájuk, hanem azt egy más gazdától kell be­szerezniük, mert hiszen e gabona után nem kell felárat fizetniök. A munkások, cse'édek, továbbá lelkészek, tanítók munkate jesitmény fejében kapott gabo­nájukat tetszésük szerint vagy felőröltet- he'.ik a saját fogyasztásukra vagy pedig ha úgy tetszik, e'adhatják és az utóbbi esetben szintén megkapják a gabona rendes árán felül a 3 pengős felárat. Minthogy a cse'édek és mezőgazdasági munkások adót rendszerint nem fizet­nek, a gabonaszelvény ára nekik kész­pénzben megtérül. gróf Teleky József részvételével tartottók meg vasárnap Halason a lódijazást Vasárnap délelőtt zaj'ott le a vá­sártéren az a nagyszabású iódijazás és lófogatbemutatás, amelyet a Vár­megyei Gazdasági Egyesülettel' ren­dezett a ha’asi Gazdasági Egyesület. A Iódijazás fényesen sikerült. A halasi gazdák ha'a’mas anyagot vo­nultattak fel, amely minden tekin­tetben a bizottság megelégedését és tetszését nyerte meg. Ez alkalomból igen sok előkelő­ség érkezett vámosunkba. E’jött gróf Teleki József v. b. t. t., gróf Teleki Mihály, Scitovszky Aladár dr. mi­niszteri osztálytanácsos, Geühoffer István gazdasági főfelügyelő, vitéz Szluha István alezredes, Wagner Já­nos gazdasági felügyelő, Tóth Béla dr. szegedi főjegyző, Melczer Gyula föszo’gabiró, Zsivánovits Bé’a Pest vármegyei gazdasági titkár, Szahó Lajos kamarai főtitkár, Kardos Fe­renc nagybirtokos, Endre "Lajos és mások. A miniszterelnök vasárnapi debreceni beszámolója miatt többen nem jöhettek el és levélben men­tették ki távolmaradásukat a pol­gármesternél. A lovak osztályozása az egész délelőttöt igénybe vette és az ered­ményt délután egy órakor hirdették ki s adták át a dijakat gróf Teleki József és Scitovszky Aladár a gaz­dáknak. A lóbemutatón a következő bir­tokosok lovai nyertek dijat: Babó József 8 éves fiaskanca lova, I. dij, a halasi pénzintézetek lovasszobra. — Babó József 20 éves fias kanca -óva III. dij, ezüst oklevél. — Babó Zoltán 4 éves meddökanca lova, I. dij, a Vár­megyei Gazdasági Egyesület ezüst do- hányzókész’e'e. — Kis O. Lajos 4 éves meddő kanca lova, II. dij, ezüst zseb­óra, a Várm. Gazd. Egyesüet ajándéka és oklevél. — Kis O. Lajos 4 éves med­dő kanca lova, III. dij, ezüst oklevél. — Nagy K. József 5 éves meddő kanca 1., IV. dij, ezüstérem. — Baki Sándor 6 éves meddő kanca ’ova, V. dij, 1 pár lópokróc, Pestv. Gazd. Egyesületének ajándéka. — Kiss Lajos 9 éves meddő kanca ’ova, VI. dij, ok’evél. — Keresz­túri János 4 éves meddő kanca lova, VII. dij, bronz ok’evél. — Babó Károly 3 éves kanca lova, I. dij, ezüst tálca, Vármegyei Gazd. Egyesüet ajándéka. — Babó Sándor 2 éves kanca lova, I. dij, ezüst kancsó. Várm. Gazd. Egy. ajándéka. — Nagy F. Lajos 1 éves kanca lova, II. dij, 1 pár lópokróc. Vár­megyei Gazd. Egy. ajándéka. — Babó József 1 éves kanca lova, III. dij, ezüst érem, Várm. Gazd. Egy. ajándéka. — Dömötör Lajos 9 éves mén, I. dij, ezüst ser'eg, Kiskunhalasi Gazd. Egyesület ajándéka. — Hofmann János 2 éves kanca, II. dij, ezüst cigareitatárca, Pestv. Gazd. Egy. ajándéka. — Szabó Mátyás 4 éves mén, II. dij, ezüst óra, Schneider cég ajándéka. — Ónodi Balázs 7 éves mén lov., Ili. dij, bronz érem, Pest várm. Gazd. Egy. ajándéka. — Pázsith Antal 2 éves mén, I. dij, Halas város ezüst kancsója. — Hofmann János 2 éves mén, II. dij, zsebóra, halasi pénzintéze­tek ajándéka. — Kiss 0. Lajos 4 éves kanca lova, I. dij, legjobb katonaló. A honvédelmi minisztertől. — Figura Be­nő 4 éves kanca ló, II. dij, ezüst ciga­retta tárca, az O. K. H. ajándéka. — Nagy Pél Sándor 4 év«* kanca ló, II. dij, Várm. Gazd. Egyesület ezüst ciga­retta tárcája. — Nagy Pál Ferenc 2 éves mén, II. dij, a ha'asi pénzintézetek órája. — Borbényi Imre 4 éves kanca lova, II. dij, ezüst érem. — Kiss 0. Lajos 9 éves kanca lova, bronzérem. — Gyenizse Gábor 1 éves kanca csikó, bronzérem. — Baki Sándor 6 éves kan­ca, ezüst oklevél. — Babó József fias­kanca lova, 10 drb. zsák, Hangya aján­déka. — Babó József fias kanca lova, e’ismerő oklevél. A díjnyertes fogatok a követ­kezők : Tegzes Károly lófogata I. dij, ezüst tálca, Pestv. Gazd. Egy. ajándéka. — Keczel község lófogata II. dij, ezüst oklevél. — Babó László lófogata III. dij, óra, Halasi Kereskedelmi Csarnok ajándéka. A Iódijazás után nagyobbszabásu bankett volt a vasut-melletti ven­déglőben a vendégek tiszteletére. Dr. Fekete Imre po'gárrnester me’eg sza­vakban köszöntötte gróf Teleki Jó­zsefet, mint a Pestvármegyei Gaz­dasági Egyesüet elnökét és köszönte meg, hogy személyes megjelenésé­vel kifejezésre juttatta és ápo'ta azt a meleg barátságot, amely őt a régi Pestvármegyei Gazdasági Egyesü'etet Halas közönségéhez és a Gazdasági Egyesülethez fűzi. Gróf Teleki József keresetlenszép szavak­ban válaszolt a polgármester be­szédére. Hangsúlyozd, hogy Csonka- Magyarországon össze kell fogni mindenkinek és azt a posztot, ame­lyet betölt, odaadással kell ellátni. Ö már négy évtizede áll a Pestvár­megyei Gazdasági Egyesület élén, részben mint ale nöke, és elnöke és felfogása mindig az volt, hogy a Vármegyei Gazdasági Egyesület le­gyen a központ és annak legyenek tagjai az egyes gazdasági egyesüle­tek és gazdakörök és igy szerves egészbe fogva, egységesen és köz­vetlenül munkálkodhatnak a gazda­közönség érdekében. Gróf Teleki József beszédét élénk tetszéssel és helyesléssel fogadták, majd még so­káig maradt együtt a társaság jó hangulatban. Beszámolónkat nem fejezhetjük be ané.'kül, hogy a legnagyobb elisme­réssel ne emlékezzünk meg a halasi Gazdasági Egyesü et vezetőségéről, élén Mészöly Károly elnökről, akik­nek munkássága tette lehetővé, hogy a vasárnapi Iódijazás ilyen fénye­sen sikerült. minÖ5ÉGE,GflZDR5AGOS5AGR FELÜLfTlÚLHflTATLRn EGS’ESÜLT IPRRIT1ŰVEK RT- BUDRPEiT.VVtLmQJÜI^ftR-UT34 (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom