Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-02-19 / 15. szám

fcbr. 19 Kiskunhalas Helyi firtesitőfe 5 »íáal A város hétfői közgyűlése 1 Megszavazták a 300 ezer peagü fOggOkölesöat — Halasztást adtak a fehértói bérlőnek — Pirtáa rakodd állomást ágit a Máv. Halas yáit» képviselőtestülete f. hó 17-én, hétfőn délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amely nagyarányú érdeklődés mellett folyt le. A gyűlés mindvégig szép, nyu­godt, méltóságteljes lefolyású volt és a hosszú tárgysorozattal délután 2 órakor végzett a város képviselő­testülete. A gyűlésről tudósítónk a követke­zőket írja: A város közgyűlését 9 óra után nyitotta meg dr. Fekete Imre polgár- mester, aki napirend előtt nagyobb- suabásu beszéd keretében tartott ex­pozét. A polgármester beszédében többek között a következőket mondotta: — A város mai nehéz helyzetében, nincs fontosabb cél, minthogy egyet­értő és egymást támogató munkát végezzen a város vezetősége és a képviselőtestület. A széthúzás elke­rülése, a várost szerető támogatás és a város céljait szolgálni akaró szán­dék az egyedüli, amely a bajokat megszüntetheti és ezáltal érhető el a város pénzügyi helyzetének szaná­lása is. — A bajok mindinkább ránehezed­nek az emberek életépe, a gazdasági élet silány és a kenyér egyre sová­nyabb falatokra zsugorodik össze. Éppen ezért elsősorban a gazdasági helyzettel kell foglalkozni és ez éppen elég munkát ad ahhoz, hogy az egyéni civódások háttérbe szorulja­nak. — A pénzügyi bizottság nemrég foglalkozott a város pénzügyi hely­zetével. Továbbra is állandó tanács­kozások tárgyát képezi, hogy a város mai nehéz helyzetére megfelelő meg­oldást találjunk. — Elsősorban szükség van 300.000 pengő függőkölcsön felvételére, hogy « város a hónapok óta kifizetetlen számlákat rendezze, valamint a város háztartásának további menetét is biztosítsa. A másik szempont aat szol­gálná, hogy az utcák kövezésért járó 580 ezer pengős adósságot hogyan fizesse ki a város, valamint más adós ságától is miként tudna megszaba­dulni. — A további teendő azután az ten­ne, hogy bizonyos kiadásokat, ame­lyek most a városra hárulnak, az ál­lamra kellene visszahárítani. így pél­dául 150 ezer pengő a város hozzá­járulása a rendőrség fenntartására és a kultusztárca céljaira. A város nyugodt életéhez feltétlenül szüksé­ges volna egy előrelátó szociálpoliti­kát folytatni. — Fontos volna Harka-Kötöny Ha­lashoz való csatolása. Ezen a terüle­ten igen sok halasi lakik és ha ez sikerülne, akkor ezzel is sokat len­dülne a város helyzete. Az egyesek életével is törődni kell. Az útépíté­sek is fontos feladatot képeznek. Se­hol olyan elhanyagolt útviszonyok mint Halason, nincsenek és olyan ke­vés állami ut is csak itt van. Az er­dészeti hivatalt is elhelyezték Halas­ról, ami a fásításra van kárral és oda kell törekedni, hogy ©zt a hivatalt visszaszerezzük. — Halason a fő jövedelmi forrás a bor és gabona termesztés és ezért arra kell törekedni, hogy itt bor- közraktár és megfelelő gabonaraktár létesüljön. Erre nagyon kiváló hely volna a Gazdasági Gőzmalom helyi­sége. Fontos a tisztviselők lakbér- emelése, mert az is sokat lendítene a kereskedelmen és iparon és általá­ban a város javát szolgálná. — A főfetedat tehát az, hogy • város anyagi egyensúlyát helyreál­lítsuk. A polgármester a képviselőtestület zugó helyeslése és tapsa mellett be­szédét a következőkkel fejezte be: — Az élet zajgó munkájában nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ember élei© véges és kimért, míg a város élete, ez a szép kiskunsági vá­ros élete örök. Ezért az örök város­ért tiszta szív vei és tiszta kézzel dol­gozni legyen legszentebb kötetessé­günk. A polgármester beszédét a képvi­selőtestület nevében dr. Zilah Benő bizottsági tag köszönte meg szép sza­vakban. —- Békés munkára hiv tel bennün­ket a polgármester — mondja dr. Zilah. — Mi készek vagyunk erre, mert a múltban is a képviselőtestü­let megtudta őrizni tárgyilagosságát, ott fogunk állni a polgármester mel­lett és támogatjuk a város érdeké­ben történő munkásságát. Ezután a képviselőtestület a tárgy­sorozat tárgyalására tért. Több kisebb ügy elintézése után Hofmeister Gyula föszámvevö ter­jesztette elő a 300.000 pengő köl­csönről szóló javaslatot. Több felszó­lalás után névszerinti szavazást ren­delt el a polgármester. A kölcsön felvétele mellett 50-en, ellene 3-an szavaztak. Hosszabb vita után a képviselő- testület a város fehértói bérlőjének fizetési halasztási kérését teljesítette. A közgyűlés a pirtói rakodőállo- más felállítása ügyében a MÁV átira­tában foglaltakat teljesítette és igy rövidesen felépítik a rakodó ál­lomást. A többi ügyekben is a polgármes­ter javaslata alapján döntött a kép­viselőtestület. A földművelésügyi miniszter egyelőre elejtette a hegyközségek megalakítását Ismerete, hogy a hegyközségekről szóló törvény végrehajtása itt Hala­son is milyen viharokat keltett és az e célra összehívott gyűlés, a mely a megalakítást célozta, olyan ellenvéleményt váltott ki a szőlősgazdák köréből, hogy az egész gyűlés csaknem formálisan botrányba fulladt. Ilyen körülmények közt azután nem tehetett nálunk sem megalakítani a hegyközséget, amellyel szemben országosan rengeteg tiltakozás hangzott el, amelyek mind követelték a hegy­községekről szóló törvény végrehaj­tásának mellőzését. Számos küldöttség kereste fel a földművelésügyi minisztert ilyen irányban és most, mint budapesti tudósítónk jelenti, Mayer János földművelés­ügyi miniszter elhalasztotta # törvény keresztülvitelét és megengedte, hogy a már meg­alakult hegyközségek is kérhetik mű­ködésűk felfüggesztését. Nem lehet kétség az iránt, hogy a mostoha viszonyok közt élő sző­lőbirtokosokra nézve egyetlen nagy örömhír, hogy a földműve­lésügyi miniszter elhalasztotta a hegyközségek alakítását. Egyelőre ugyan, de reméljük, hogy nagyon hosszú időre. Tudjuk, hogy általános tiltakozás szegült a hegy­községi törvény ellen, bár több he­lyen megalakították már azon az okon, hogy inkább maguk a birto­kosok szervezik meg, mint, hogy kényszerintézkedéseket hívjanak ki maguk ellen, A földművelésügyi mi­nisztert képviselők és érdekeltek fél­év óta állandóan ostromolták, hogy hagyja függőben az alakítást. Egy esztendei fejtörés után rájött a vármegye, hogy mégsem lukszus a házőrző eb Megváltoztatták a sérelmes kutyaadórendeletet Emlékezetes és mi is több ízben foglalkoztunk azzal a közönségre néz | ve sérelmes rendelettel, amelynek ér- j felniében a tanyán tartott kutyák ; után egy pengőt, a városban tartott kutyák után pedig 10 pengő adót kell fizetni. Ez a rendelet kimondta ugyanis, hogy a város belterületén tartott va­lamennyi kutya lukszus és az, a ta­nyákon tartott egy kutyán felüli ku­tya is. A rendelet ellen széles körben hangzottak el kifogások megyeszer- te és épen azért megnyugvást kel­tett az a rendelet, amely most módo­sítja ezt a sérelmes kutyaadót. Ugyanis Pest vármegye törvény- hatósági bizottsága foglalkozott e kérdéssel a f. hó 11-én megtartott közgyűlésén. Remélni tehet, hogy az ! elintézés közmegelégedést fog kel- 1 teni. Ugyanis a vármegyei közgyü- j lés olyan szabályrendeletet alkotott, hogy i j a városokban és községekben maguk a városok és községek ' a legjobb műtrágya gyári áron kapható állapítsák meg azt a belső terű- a helyi lerakatnál tetet, | KELLNER FELIX cégnél, Kwkttnhals*, I amelyen belül a kutyatartás luk' j PeWft-ncca 2. íszus. Az ezen területbe eső kutyát tartók fizetik az egy kutya után az évi 10 pengő adót, mig azok a lakosok, akik e terüle­ten kívül laknak, azok fizetik a régi 1 pengős taksát. — A mi városunkban természetesen olyan belső terület, amelyen belül a kutyatartás lukszus, csak a városháza környéke le­het. Tehát csak itt legyen illetékes a 10 pengős adó. Mig a város összes töb­bi részeiben — az a kívánatos, hogy a kutyatartás szempontjából az 1 pengős mérték legyen alkalma­zandó. A most megalkotott megyei határozat alapján tehát módunk van-e sokat hánytorgatott és közfelháborodást okozott kérdést igy közmegnyugvás­ra elintézni. Mésznitrogén „Ép testben ép lélek“ Ezt a régi közmondást igazolta be vasárnap délután a reálgimnáziumban tartott előadásában s az utána következő torna bemutatóval Nagykálozi Sándor tornatanár. Nem nagy, de megértő közönség je­lent meg az előadáson, mely a gimnasz­tikáról szólott. Előadása keretében ki­tűnő tornatanárunk a görög, római gim­nasztikái rendszerektől vezetett végig a német, holland, angol rendszereken át a máig kifejlett s iskolánkban is alkalma­zott testnevelési rendszerig. Meggyőzően fejtette ki a testnevelés fontosságát, melyen át az ifjú lelkeket erkölcsileg is szilárd, egyenes jelle- müekké lehet nevelni, ami a legfonto­sabb a nemzet jövője szempontjából, mert csak tiszta jellemű, áldozatkész, edziett ifjúsággal juthatunk el mindannyi­unk vágyának várva-várt megvalósulá­sához, a feltámadott Nagymagyaror­szághoz! Az előadás után a VII. osztálynak egy torna órai teljesítményét mutatta be a* osztály összes növendékeivel, amiben a jelenvoltak nagy örömmel gyönyörköd­tek, látván azt a szép teljesítményt, me­lyet a fiuk kifejtettek, szakkörök által országosan elismert kitűnő tanáruk, Nagykálozi Sándor vezetése mellett. Szinielöadások és gftzdagyiilés Pirtón Az erős iramú fejlődésnek indult Pir- tónak vasárnap ismét olyan nevezetes napja volt, amely joggal nevezhető fej­lődésképességnek. Vasárnap dé'után tartották meg szépen sikerült műsor keretében az elemi isme­retterjesztő és analfabéta tanfolyam zá­róvizsgáját, amelyen a megnyitó beszé­det özv. Ti ma Józsefné tartotta meg. Utána Zsembery Erzsébet, a Stefánia- fiók vezető védőnője tartott előadást, amelyben vázolta az anya- és csecse­mővédelem nagy fontosságát és rámu­tatott arra, hogy milyen eredmény«* munkát fejt ki a Stefánia Pirtón is, ahol szép jelei mutatkoznak ennek a munká­nak. A tartalmas előadás — melyet ké­sőbb közölni fogunk — jól sike­rült szavalatok és énekszámok következ­tek, majd a hangulatos előadás záró­beszéddel végződött, amelyet Gulyás Sándor halasi tanár és Borbás Imre dr. városi főjegyző mondottak. Az ünnepsé- íget a Himnusszal fejezték be. ; Ezután a közönség a gazdakörbe vo­nult, ahol Haidecker Ervin ny. huszár­ezredes nyitotta meg a gyűlést, majd Gesztelyi Nagy László dr, a Mezőgazdaí- sági Kamara igazgatója tartott előadást, amelyben kifejtette a tanyák helyzetét és mint mondotta, a kamara élénk figye­lemmel kíséri a tanyai jelenségeket és a lehetőséghez képest mindig kész min­den jogos tanyai kívánságot támogatni. Több más felszólalás után Rásonyi Papp Gedeon beszéde után ért véget a gaz­da gyűlés. Este a Gyimesi vadvirág cimü szinmü- előadást ismételték meg, utána pedig nagyszerű hangulatban a hajnali órákig táncmulatság következett. Értesítés! A n. b. hölgykőzönség szíves tudo­mására hozom, hogy nöídivat szalonom hétfőn S7«én, Eötvös u- 3/a sz. Lovasy házba helyeztem át. A tavaszi divatlap megérkezett és a legkényesebb ízlésnek is megfelelő munkát készítek szolid árak mellett. Egyben tudatom a n. é. közönséggel, hogy Sárik Lajos gőzmosögyár fiókja ugyanott megnyílik, amelynek vezetését átvettem. Gallérok és fehémemüek tisz­títását gyors és pontos kiszolgálás mal» lett vállalom Szives pártfogást kérünk. Kiváló tisztelettel Teremy Imre Sárik Lajos női szabó gőzmosógyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom