Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-02-08 / 12. szám

1930. február 8., szombat XXX. évfolyam, 12. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ............. 13 P 80 fill. | Vidékre .................. E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította. PRÁGER FERENC Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Csapásként hatott az ország közönségére a pár héttel ezelőtt megjelent rendelet, amely a kórházi állami hozzájáru­lást 50 százalékkal redukálja. A ha­tás azonnal jelentkezett, mert egyes helyeken nemcsak a kórházi alkal­mazottak számát redukálták, hanem a betegeknél is csökkentették a lét­számot. Az egész országban sok be­teget kiutaltak a kórházból, akiknek további kórházi ápolása még indo­kolt lett volna. Ezeknél az elszomo­rító jelenségeknél azonban semmi­képpen sem lehet a kórházak veze­tőségeit felelősekké tenni, mert ők kötött helyzetben vannak és csak a kényszerhelyzetre való tekintettel ha­tározták el magukat a redukcióra. Több város és vármegye képvi­selete elkeseredetten tárgyalta már ezt a lehetetlen állapotot és tiltako­zásukat el is juttatták az illetékes tényezőknek. Abból a helyes elvből indultak ki, hogy bármilyen súlyos gazdasági helyzetben legyen az ál­lam, a takarékossági elvet a kórhá­zakra alkalmazni nem lehet, sőt egye­nesen bűn. Magyarországot a világégés nem­csak területileg tette tönkre, hanem egészségi viszonyait is annyira alá­ásta, hogy minden nagyobb helyen elférne egy-egy újabb kórház. A la­kosság túlnyomó része szegény és beteg. Ebben a pénztelen, munka- nélküli világban lehetetlen, hogy ma­gánkezelést vegyenek igénybe, mert ehhez hiányzik a pénz. A sok-sok szerencsétlen betegnek egyedüli mentsvára a kórház, amely — hála Istennek — ma már olyan nivón áll, hogy a hozzátartozók nyugodt lelki­ismerettel helyezhetik el benne be­tegeiket, ahol szakszerű, lelkiismere­tes ápolás és kezelés után sokkal nagyobb százalék nyeri vissza egész­ségét, mint a régebbi időben. Mi még most is reménykedünk. Az a meggyőződésünk, hogy a kór­házak nemes vezetőségének még mindig kínálkozik egy expediens, a mellyel a betegek érdekében, de a kórház presztízse szempontjából is megtalálja a kiutat ebből a kényes kérdésből. Erre támpontot nyújt az az értesülésünk, hogy Vass József népjóléti miniszter a kórházválság enyhítése érdekében Wekerle Sán­dor pénzügyminiszterrel egyetértőén intézkedni fog, mivel az előirt admi­nisztrációs redukciót szerintük se le­het a népjóléti tárcánál keresztül vinni. A kórházaktól részben meg­vont államsegélyt újból kiutalják, mert annak végleges megvonása a közegészség kárára lenne. Biztosra vehető, hogy a kórházak a folya­matban levő tárgyalások után újra teljes mértékben állhatnak a betegek rendelkezésére. .»• Pest vármegye törvényhatósági bizottsága kedden rendes közgyűlést tart Pest vármegye törvényhatósági bi­zottsága budapesti tudósítónk jelen­tése szerint február 11-én, kedden rendes közgyűlést tart. A rendes közgyűlésen a megyei kisgyülés február 3-án és 4-én tartott ülése által letárgyalt ügy­darabok felett fog­nak dönteni. Kevesen mondták tel rögzített adójukat II ezer pengi Wait, 118 ezer pengő bázaiit letettek ki Silas lakssiáeára az 130. Évre Megírta annak idején a Helyi Érte­sítő, hogy a m. kir. adóhivatalnál január 31-ig lehetett felmondani a rögzített kereseti, jövedelem és va­gyonadót. Halas város közönségét elsősorban különösen az érdekelte, hogy mi tör­ténik a rögzített adókkal. Körülbe­lül 3000 adózó van a városban, aki­nek adója már évek óta rögzített. Ezeket a rögzített adókat mondhatták fel azok, akik az előző esztendőkhöz viszonyítva, aránytalanul nagynak és terhesnek találták rögzített adójukat. Ugyancsak felmondhatta a rögzített adót a m. kir. adóhivatal is. Érdekes megemlíteni, mig más vá­rosban a rögzített adózóknak 80 szá­zaléka uj adómegállapitást kért, ad­dig itt Halason nagyon kevesen mond ták fel rögzített adójukat. Az adó­hivatal most készül el ezzel a statisz­tikával és most dolgozta fel az anya­got. Az adóhivatalnál munkatársunk­nak elmondották, hogy maga a kincstár 33 eset­ben mondta fel a rögzített adót, és a rögzített adók felmondására és uj adókivetési eljárás iránt 200 kérelem érkezett be az adó­hivatalhoz. A városi adóhivatalnál január else­je óta folytatták a házadó kivetési munkáját. A munkával a napokban készültek el: az eredmény szerint Halas város háztulajdonosaira az 1930. évre 5761 ház és tanya­épület után 163 ezer 194 pengő házadót vetettek ki. A házadó, amelyet most 1930. évre vetettek ki, hatezer pengővel keve­sebb, mint amennyit az elmúlt évben ilyen cimen kivetettek. A földadó kivetése is most nyert befejezést. Halason van 107 ezer 23 hold és 972 négyszögöl termőföld. Terméketlen terület 5171 hold és 1269 négyszögöl. Földadóban összesen 89 ezer 724 pengő és 17 fillért vetettek ki 1930. évre. Diftéria megbetegedések vannak a városban, de kimondott járványról nem lehet szó Néhány környékbeli tlfuszbeteg a kórházban fekszik A városban néhány nap óta olyan hírek keringenek, hogy Halason jár­ványos betegségek léptek fel. Ezek a hírek, mint kiderült, nem bizonyultak minden tekintetben helyt­állóknak, mert csupán szórványos megbetegedé­sekről van szó, amelyeknek to­vábbterjedését a rendelkezésre álló eszközökkel háttérbe szorí­tani igyekeznek. A járványról elterjedt hírekkel kap­csolatban munkatársunk kérdést in­tézett a város tisztiorvosi hivatalá­hoz, ahol azt mondották, hogy kifejezett járványról nincsen szó. Néhány diftériás megbetegedés van ugyan a városban, de eddig halále­set a betegséggel kapcsolatban nem fordult elő. Több tífusz, úgynevezett hasi hagymáz megbetegedés volt a közeli kör­nyéken, főként Tompa község­ben és ezek a betegek a halasi kórház­ban feküsznek. Vaddisznók bukkantak fel a kalocsai káptalan birtokán tartott körvadászaton Récéiről írja tudósítónk. A kalo­csai káptalan Kecel—császártöltési birtokán évenként szoktak körvadá­szatot tartani. Ezeken a rendszeresített vadászato­kon igen szép zsákmányt szoktak szerezni a vadászok és ezt a vadá­szatot az idén is megtartották. A vadászaton sokan jelentek meg és minden jel megvolt arra, hogy a va­dászat ismét jól fog sikerülni. A körbe sok nyulat hajtottak be. vadászok nagy meglepetésére hir télén feltűnt a körben egy igen jól fejlett vaddisznópár. Ez a je­lenet hirtelen az első pillanatok­ban megrökönyödést váltott ki, mert nyulvadászatra szánt söréttel voltak töltve a puskák. Az egyik vadász célba vette a vad­disznókat, többször rájuk is lőtt, de a nyulsörétek lepattantak a vaddisznók vastag bőréről. A két vaddisznó nem sokáig hagy­ta meglepetés közt a vadászokat, mert amikor meghallották a puska­lövéseket, hirtelen hátatforditottak és gyors futásnak eredtek a Du­na tájéka felé. Hogy ez a szokatlan vaddisznójá- rás hogyan került az Alföldnek erre a részére, arra a legvalószínűbb föltevés az, hogy még az elmúlt télen jöhettek át Dunántúlról, a Duna jegén és ittrekedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom