Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-12-20 / 102. szám

december 20 3 olda U] dohánygyártmá­nyokat hoznak forgalomba A Dohányjövedék (fee. 15-én Is­mét több újfajta dohánygyártmány­nyal iparkodik a dohányzóközönség kedvében járni. E gyártmányok kö­zül első helyen szerepel a Prensados szivar, amely uj és Lillafüred ízlé­ses látképével díszített 50-es, 20-as egységű cédrusfa ládácskában terül forgalomba a különleges dohányáru- dákban 37 filléres egységáron. Ugyancsak uj Ízléses kiállítású és a Dohányjövedék dobozgyártási üzemében készült dobozban kerül el­adásra biborselyem véggel díszítve a Ghubek szivarka, eddigi 9 filléres árának változatlan megtartása mel­lett. A régi kiállítású selyemvég­ként 7 fillérért, tehát leszállított nélküli Ghubek szivarkákat darabon­áron árusítják. SB HBmnlWSSWBkB8BSBBBBWBBB8KBMBHSMB0B^iBPBMKHBWB5S3l Ingatlaneladások a városban Högyi Károly és neje Csefce Judit megvették Udvardi Etel és Udvardi Jó- zsefné 5 holdnyi Alsószálláson tevő in­gatlanukat 8000 pengőért. Balázs Ferenc és neje megvették Har kai György és neje kiskunhalasi ingat­lanukat 600 pengőért. Szabó K. Lajos és neje Rékasi Zsu­zsanna megvették Károly Lajos és Szentesi Anna öregszőlőkben i ház és szőlő ingatlanukat 1354 n.-öl területben 750 pengőért. Weisz Sándomé Friedmann Katalin -i?H ® opoASoui uesotanje tazsnuzBq jaj lasi Takarékpénztár 22000 pengőért. Id. Makai Sándor és neje megvették Izsáki József 1350 n.-öl öregszőlőkbeni kert és szőlőjét 200 pengőért. Halasi Hitelbank árverésen megvette Ritscher Sománé fél házrészét 2000 pen­gőért. Somogyi Sándor szanki lakos eladta Rokolya Imre és nejének 4 holdnyi in­gatlanát 1095 pengőért. Lengyel Ferenc megvette Kiss Bálint 44 hold 181 n.-öl felsőkisteíeki tanyás Ingatlanát 3500 pengőért. Herédi Károly megvette Gyenizse V. Sándomé Péter Eszter felsőszállási 1 hold 955 n.-öl szántóját 1400 pengőért. Veres Gábor- (nős Barta Magdolnával) megvette Szőke Zs. Pálné Vince Judit Zsana-pusztai 6 hold 105 n.-ölnyi szántó és rét ingatlanát 3500 pengőért. Kocsis Pál és neje megvették özv. Tóth Lajosné felsőszállási 240 n.-öl in­gatlanát 2000 pengőért. Nagy Czirok István megvette Szabó Józsefné ingatlanának kéttizenketted ré­szét 160 pengőért, j __ P iontek Ferenc és neje Futó Rozália megvették Ván Imre és neje Kovács Ju­dit inoka—kisteleki 13 hold 409 n.-öl legelő ingatlanukat 2651 pengőért. Simon I. János és neje szül. Jaszano- vics Zsófia megverték Laczi K. János és István öregszőlőkbeni ingatlanuknak kéthatodrészét 500 pengőért. Segesvári Imre és neje Tóth Zsófia megvették Kis Ferenc és neje Morvái Mária 2 hold 760 n.-ölnyi Rekettyén levő ház és legelő ingatlant 1100 pengő­ért. Zubor Mihály és neje megvették Far­kas Eleknek 7 hold 889 n.-öl Füzes­pusztai ingatlanát 10955 pengőért. Csatári Jánosné megvette Németh Bu- hin János és neje 79 n.-öl fekete földek­ben levő szántóját 142 pengőért. Kiskorú Tóth Ilona megvette özv. ör­dög Józsefné úgyis mint kiskorú ördög Antal, Margit, Matild gyámja és ördög Vincétől felsőkisteleki 6 holdnyi szántó, rét és legelő ingatlanát 8000 pengőért. Piontek Ferenc és neje Futó Rozália megvették Kovács Pál írnoka—kisteleki 6 hold 1061 n.-ölnyi legelő ingatlanát 1832 pengőért. 20 ezer 531 hektó must termett az! elmúlt évben Halason 2 millió 502 eser kilót szóló alakjában értékesítettek A szüreti jelentéseket és a bortermés­sel összefüggő mindennemű adatot most készítenek el az egész ország területén és ezzel a Statisztikai munkával már Halason is elkészültek és azt továbbították is már a városházáról az illetékes hivatalnak. Ez a statisztika igen érdekes és figye­lemreméltó adatokat tartalmaz és élesen igazolja, azt, hogy Halas város határa jobbára szőlős- gazdaság és mint ilyen első helyen ; áll a szőlő- és bortermelés terén. A halasi statisztikából elsősorban megtudjuk, hogy az elmúlt gazdasági év szüretjeképen a következő .adatok alakultak ki. ’ A leszűrt mustmennyiség összesen 20 ezer 531 hektó volt. Ebből fehér bor 12 ezer 386 hektó, siller bor 7645 hektó és vörös bor 500 hektó volt. Az 1929— 1930. termelési évben összesen 4879 kát. htold és 790 négyszögöl szőlőt trágyáz­tak meg, ugyancsak ekkora területet permeteztek meg peronoszpora ellen. A statisztikából megtudjuk, hogy a szárazság okozta kár átlagosan véve 10 százalékos volt. Szőlőt az idén 2 millió 500 eaer má­zsát adtak el, átlagosan nyolc filléres áron. A borárak Halason ugyancsak e szerint a kimutatás szerint igy alakultak. Fehér must 12 pengő, siller must 15 pengő, vörös must 20 pengő. Uj borok, fehér 18 pengő, siller 22 pengő, vörös bor 30 pengő. Az óborok árai ezek voltak: Fehér 20 pengő, siller 22 pengő, vörös bor 30 pengő. A statisztika előadja még, hogy Hala­son az 1929—1980. termelési évben a boriát mennyisége középszerű termést mutat. Károkat főleg a szárazság okozott. 41 ezer holdon termesztenek az ország­ban dohányt, amely területen az átlag termés évi 200 ezer mázsa Két nagybank és a külföldi dohányérdekeltségekből rész­vénytársaság alakul, mely az egész magyar dohányjöve­déket bérbe akarja venni. A magyar dohánytermelés fölös- , legének értékesítése már évek óta ■ nagy problémája az állami dohány­monopóliumnak. A pénzügyminiszté­rium által kiadott dohány termelési engedélyek alapján 41.000 holdon termesztenek do­hányt és az évi termés holdan­ként hét métermázsát véve ala­pul, körülbelül 290.000 métermá­zsa. Átlagosan 80 pengőre tehető egy mmázsa dohány beváltási ára, úgy hogy a dohányjövedék évente kö­rülbelül 23 millió P-t fordít a do­hánytermelés beváltására. A bevál­tott dohányrnennyiségnek körülbelül egy harmadrésze az a fölösleg, a melyet a külföldön kell értékesíteni, miután a dohánygyárak a magyar dohányt nem tudják mind felhasz­nálni, hanem szükségük van finom külföldi dohányfajtákra, hogy a ma­gyar dohányt azzal keverjék. Az utóbbi években nem mindig sike­rült az egész dohányfölösleget ér­tékesíteni s igy 1928. végén a do­hányjövedék raktáraiban körülbelül 150.000 mmázsa el nem adott ma­gyar dohány halmozódott fel. Az évenként átveendő dohány­mennyiséget 150.000 mmázsában maximálta, ami annyit jelent, hogy a dohánytermő terület 50.000 holdra lehet emelni, a pénzügyminisztérium tehát további 9000 holdra adhat do­hánytermelési engedélyt. A mező- gazdasági termények árának nagjr esése mellett a javaslatnak ezt a ré­szét tartotta nagyon fontosnak a do- hánytermelési szaktanács, mert egy hold dohánytermése három­szor annyit jövedelmez, mint a búzatermés. Már-már úgy látszott, hogy ezt az ajánlatot el is fogadja a döhányjö- vedék, amikor előtérbe lépett a dohányimport késről*. 1 A dohányértékesités problémájá­nak megoldására ekkor a dohány­jövedék pályázatot irt ki ennek a dohánykészletnek eladására. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a dohányter­melési szaktanács és ez egy amster- dami céget ajánlott a pénzügymi­niszternek. A dohány termelési szak­tanács abból indult ki, hogy ez a cég hajlandó tiz éves szerződést kötni az egész dohányfölösleg át­vételére és ezenkívül felajánlott a dohánytermelőknek holdanként 800 P kölcsönt hat százalék kamat mel­lett, ugyanakkor ez az összeg csak a szerződés lejárta után volna visa- szafizetendő. A holland cég azt kívánta, bogy a dohányjövedék bízza reá a külföldi dohányszükséglet beszerzését. Ez igen jelentős üzlet, mert pl. a múlt esztendőben 29.200 mmázsa nyersdohány jött az országba 18.75 millió pengő értékben, az idén pedig kilenc hónap alatt, tehát szeptember végéig mér 29.580 métermázsa volt a dohánybehozatal, amiért 21.6 millió P-t kellett kifizetni. Ez a kérdés most igen érdekes fordulatot vett, amennyiben két nagybank és a külföldi dohányérde­keltségek aziránt érdeklődnek, hogy az egész dohányjövedéket bérbeve­gyék. Fejfájás szivbántalom, idegesség, re* kedtség, álmatlanság győíri a sok dohányzás miatt. Szívjon NIKOTEXET és minden baj elmúlik. Vala­mennyi trafikban kapható már I níkotinmentesitett dohányáru. Kiosztották a MAMSz kará­csonyi segélyét December 18-án délután volt a köz­ponti iskolában a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi csoportjának karácsonyi segély kiosztása, ahol a veze­tőség több mint 70 szegényt részesített adományban. Negyvenen élelmiszereket, harmincán ruhát kaptak és ezenkívül pénzbeli segélyt is. Dr. Domokos Sándorné megnyitó be­szédében meleg szavakkal ecsetelte az egyesület egész évi működését, melynek főcélja volt a karácsonyi segélyezés. Ezt sikerült is elérni, úgy, hogy sok szegény embert részesíthet karácsonyra segély­ben a Mansz. Kifejteit© még azt is be­szédében, hogy a Magyar Asszonyok egyesüslete arra törekszik, hogy a sze­gény sorsuakat mindenkor támogathassa és azok bizalommal fordulhatnak bérmi­kor az egyesülethez. A megnyitó beszéd után megtörtént a kiosztás, és hogy sikerült sok könnyet letörölni, abban legnagyobb része van Mészöly Károlyné elnöknőnek és özv. Borbás Imréné jótékonysági osztály el­nöknőjének, akik fáradtságot nem ismer­ve heteken át dolgoztak, gyűjtötték az adományokat, amit jószivü emberek jut­tattak az egyesületnek. A tanyai iskolás gyermekeknek ado­mányozott ruhákért Tyukody Jenő isko­laigazgató mondott köszönetét. A szeretet adományok között volt egy óra is, amit kisorsoltak és íazt a 83. sz. nyerte meg. A sorsolásból befolyt ösz- szeg is kiosztatott a szegények között. — Karácsonyi ünnepély a Stefánia szövetségben. A halasi Stefánia Szövet­ség Dohány-uceai székhazában ma, szombaton délután fél három órakor ka­rácsonyi ünnepélyt rendez, melyre a város közönségét szeretettel meghívja. ■ömogyar-ipar­dic/6/ége a Standard Ja 5*1 CföVE/ HÁLÓZATI RÁDIÓ! Kapható minden jobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom