Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-10-29 / 87. szám

3 oldal október 29 Kiskunhalas Hely! Értesítő}« Katasztroíálisan zuhannak Halason is a főirak A háznak sincs ára és az ingatlantulajdonos ma tulajdonképen szegény ember A gazdasági válság egyik legégetőbb problémájává nőtt a ház- és földárak egyre fokozódó esése, mely a kormány­köröket is komoly gondolatba ejtette. A két év előtti viszonyokhoz mérten általában 30—35 százalékos az árcsök­kenés, amit elsősorban a föld legfonto­sabb értékmérőjének a búzának arány­talan áresése idézett elő. Ha a földtulajdonos rendesen érté­kesíteni tudná a termést, vagy esetleg az adósságok rendezésére megfelelő áron el tudná adni földje egy részét, nem válna végzetessé a mai gazdasági krízis. De igy a megfelelő értékesítés hiányában igen sok esetben árverésre kerül a sor, melyen jó, ha a két év előtti árak 60 százalékát elérik. Ugyanaz a helyzet a házak körül is. Az esetleges kölcsön teherhez hoz­zájárulnak még a nagy adó és a kar­bantartási költségek. A lakbérek pe­dig egyre csökkennek. Innen van az, hogy Halason is több főhelyen lévő nagy ház a két év előtti árának 50 szá­I zalékáért sem tudna gazdát cserélni. Ezzel kapcsolatban egy igen érdekes és konkrét eset is tudomásunkra jutott és ez az alábbi. »18 holdas koldusok.« Egy öreg házaspár, akiknek 18 hold- nyi vagyonuk van s mégis koldusok. Ta­lán hihetetlenül hangzik, azonban ért­hető, ha tekintetbe vesszük az alábbia­kat. A munkaképtelen szegény cselédpár­nak egy kis házikója is van. A földjüket bérbeadták, mert képtelenek azt meg­munkálni. Kapnak érte évi 24 mázsa bérössszeget. Nos, a bérösszegből a bérlőnek vissza keli szolgál íatniok a ga­bonajegyeket, tehát 24-szer 3 pengőt, vagyis összesen 82 pengőt. Hogy ezt az összeget kifizethessék, 6 méíermázsa búzát kell eladniok. A megmaradt 18 mázsából fedezték a föld és a házadót s ezenfelül megmaradt 7 mázsa búzájuk. Ez összesen 91 P-t jelent. Tehát egy évre 91 pengő jövedelmük van, ami napi 24 fill. Hát nem koldusok? A húszmilliós Nagy-Magyarországnak kisebb volt a költségvetése, mint a mai csonka országnak Negyedmilliót meghaladja a magyar közalkalmazottak száma Bethlen István gróf miniszterelnök az ország gazdasági krízise enyhí­tésének lehetőségeivel foglalkozó nagy beszédében felhívta az ország figyelmét dr. Magyary Zoltán mi­niszteri tanácsos kétszáz oldalas sta­tisztikai munkájának tanulmányozá­sára. Magyary Zoltán dr. könyve meg­döbbentő vádirata a mai bürokráciá­nak s egyszersmind nagyrészben ma­gyarázatát adja az ország nyomorá­nak is. A nyolcmilliós ország költségve­tése 150 millióval nagyobb, mint a húszmilliósé volt. Megdöbbentő adatokat tár fel a vádirat az állami költségvetés állan­dó emelkedéséről és túlméretezésé­ről. 1900. évben Nagymagyarország költségvetése 1,060.8 millió aranyko­rona volt, a csonkamagyarországé pedig az egy harmad területen 1930 —31-ben 1,398.1 millió pengő, ami átszámítva, 150 millió aranykoroná­val több az 1900. évinél. Még feltűnőbbek a közszolgálati alkalmazottak számának emelkedésé ről szóló adatok. Csonkamagyarországnak több, mint negyedmillió közalkalma­zottja van s ezzel szemben a jövedelmiadóala- riyok száma 329 ezer s ezek között is 39 ezernek annyi jövedelme van, hogy a jövedelmi adóbevételnek több mint háromnegyed részét ezek képe­sek viselni. A többi 290 ezer adó­alany nyomorgó kisexiszíencia. A negyedmillió közalkalmazott eltartása az állami költségvetés 52 százalékát emészti fel. Különösen feltűnő az adóbehajtás­sal foglalkozó tisztviselők számának rohamos emelkedése. A csonkaor­szág területén 1913-ban 388 pénz­ügyi fogalmazási tisztviselője volt, ma pedig 826. A 259 körzeti for­galmi adóhivatalban 1275 forgalmi adóellenőr működik. Érdekes a miniszteri bürokrácia is. Nagymagyarországnak mirisz tóriu­maiban 1913. évben 1,490.000 akta volt, a csonkaország minisztériumai pedig egy év alatt 1,758.000 ak­tát gyártottak. Elkészült Halason a háborúban hősi halált halt, de még nem anyakönyvelt katonák összeírása A statisztika szerint Halason 460 ilyen volt katona van Régi és folyton visszatérő probléma és sok bajnak az okozója volt ország­szerte mindenfelé az, hogy sok hősi habttunk volt és van, akik nincsenek anyakönyvelve, tehát nincsenek is épen ezért holttá nyilvánítva. Ezen akart se­gíteni az a belügyminiszteri rendelet, amelyet néhány héttel ezelőtt adtak ki és amelyről mi is megemlékeztünk. A rendelet felszólította az anyakönyvi ha­tóságokat, hogy amennyiben ez mód­jukban van, puhatolják ki azokat a hősi halott katonákat, akik kétségtelenül meg­haltak, de még anyakönyvezve nincse­nek. Halason a rendelet folytán megálla­pították, hogy összesen 460 ilyen ka­tona van. Az erre vonatkozó statisztikát a közeli napokban terjesztik az alispáni hivatalhoz és onnan kerül a belügymi­nisztériumba, ahonnan utasítást fognak adni ezeknek a hősi halált halt kato­náknak az anyakönyvelésére. Mint megtudtuk, Halason is sok kel­lemetlenséget okozott ez az anyaköny­velési hiány és épen ez az oka sok esetben a vadházasságoknak, mert az ittmaradt fiatal hadiözvegy nem mehe­tett férjhez, mig a férjéről a halált hi­vatalosan megállapították volna. A hősi halált halt katonák felderítése meglehetősen nehézkesen haladt előre, mert hiszen két tanú kell hozzá, aki igazolja eskü alatt a halált, de viszont még most is egyre-másra találnak ka­tonáink hulláiból különböző harctere­ken és csak ekkor derül ki a haláleset, de ezt viszont szintén nehéz exhumálni már. Mindenesetre a be'ügyminiszíeri ren- debtre készült összeírás nagyban se­gíteni fog az eddigi kaotikus állapoto­kon. Hatvan ezer pengőt kapott Halas bÄ7mnnb ólí *-ci Ebből az összegből tiz kilóméte- KUZlIlllllKdKI d ren tovább építik a balotai utat Az elmúlt napokban a vármegye alispánja arról értesítette a várost, hogy az október 9-én tartott mi­nisztertanács a munkanélküliség enyhítésére tervbe vett munkák megindithatása céljából Halas város részére hatvanezer pengőt utalt ki. A minisztertanács ezt az összeget útépítésre adta és az alispáni leirat azt is közölte a várossal, hogy az útépítések ügyében a város soionki- vül tegye meg a szükséges intézke­déseket. A városházán ma délelőtt érdek­lődtünk azirányban, hogy a minisz­tertanács által kiutalt összeget mi­lyen útépítésre fordítják. Munkatársunknak a következőket mondták: — A minisztertanács által kiutalt összegből r a lehető leggyorsabban a balo­tai ut további építését kezdi meg a város. Hétfőn az államépitészeti hivataltól több mérnök volt itt és bejárták a balotai utat. Természetesen most csak a földmunkákról van szó. Azt csütörtökön már megkezdik és az idén kb. 10 kilométer hosszúságban készül el a föld munka. Az útépítést az úgynevezett Gajdói úttól kezdik meg, onnan tovább a göböljárási útig, az utkaparóházig, ott elfordul és bekapcsolódik a ba­lotai útba. A város a földmunkák elvégzésére nagyobb számú földmun­kást vesz fel, ugyancsak az útépítés­hez felvesz ipari munkásokat is. E célból a törvényhatósági utbiztosnál kell jelentkezni. — Az a hir is elterjedt, hogy a bodoglári útépítésre is nagyobb összeget fog az állam kiutalni. Ezt a hirt még nem erősítették meg, a mérnöki hivatal azonban már most megtette az előkészületeket arra vo­natkozóan, hogy ha a hir igaznak bizonyul, a munkálatokhoz azonnal hozzálehessen fogni. Nagy előkészületek folynak a halasi Szent Imre ünnepségre Megírtuk legutóbbi szamunkban, hogy Halason a Szent Lmre-ünnepségei vasár­napi kezdettel tartják meg és pedig Tri- duummal. Nagy várakozás előzi meg a vasárnap délelőtt fél 12 órakor tar­tandó szent beszédet, amelyet dr. Stronimer Viktoria, a pannonhalmi szent Besedekrendi hittudományi fő­iskola igazgatója tart, nemkülönben ugyancsak Ekkor este hat órakor, valamint hétfőn és kedden szintén esti hat órakor tartandó szentbeszédeket. Szerdán reggel egy negyed nyolc óra­kor lesz nagy segédlettel az ünnepi szent mise és ezen szintén beszédet mond Strommer Viktorin. A I bensőséges és felemelő Szent Imre- ünuepségekre nagy előkészületek folynak és azok mélységes és fe­lejthetetlen lelki tisztulást ígér­nek. Itt ismételjük meg, hogy vasárnap fél i tizenkét órakor a szent misén a kong- | regációk, mig a szerdai reggeli ün- j népi szt. misén a hivek összessége já­rul a szent áldozáshoz. Halas kivételével csaknem valamennyi pestmegyei városban és helységben csökkent a fogyasztás Hétfőn délelőtt Halason járt a kalo­csai számvevőség egyik kiküldöttje, aki azért jött Halasra, hogy itt tanulmányoz­za a fogyasztás kérdéseit. Munkatársunk beszélgetett a kiküldöt­tel, aki elmondotta, hogy több pestme­gyei városban és községben járt már a fogyasztás tanulmányozása ügyé­ben és mindenütt csökkent a fo­gyasztás, ez alól pedig csak Halas képez kivételt. Az információ után a fogyasztási adó­hivatalban érdeklődtünk a halasi fo­gyasztást illetőleg és megtudtuk, hogy Halason valóban nem csökkent a fogyasztás, vagy legalább is olyan figyelemre nem méltó százalékban, hogy azt csökkenésnek nem lehet nevezni. Halason az idén befolyt a mai napig 15 ezer 893 pengő husfogyasziási adóban. Kamra váltságból befolyt 53 ezer 173 pengő és borfogyasz­tási adóban 31 ezer 690 P. Ez pedig a múlt évi fogyasztáshoz képest nem mutat fel csökkenést. — Szépen skerült bankettet ren­deztek vasárnap e te a Nagymama c. darab szereplői. A Nagymama c. vígjáték szereplői vasárnap este ban­kettet rendeztek a Ref. Önképző-Kör helyiségében, amelyen sokan jelentek meg. A bankett meghitt hangulatban folyt le, utána pedig tánc volt a hajnali órákig ,amely a legkedélye. sebb hangulatban folyt le. — Tisztujitás Bócsán. Bocsa község tisztujitását október 23 ára tűzték ki. A jelöltek közül megválasztották Font Já­nost bírónak, Pécka Mihályt törvénybi- rónak, Font Mihályt pénztárnoknak és Eifert Pált közgyámnak. Esküdtek let­tek: Faragó Mihály, Ferber István, Gáspár István (S. fia), Zsikla Ferenc, Ritter Jakeb, Ficsor Mihály, Kiskopárdi János, Kiss Lajos. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom