Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-10-04 / 80. szám
1930. október 4., szombat XXX. évfolyam, 80. szám OZl 5=én 2gna= záza= han= i atója y y... íeklő, .zélő film. >zept, Ili lasági iben fali, 5 és szemáiasz« iáns, pénzt stöt nagas át és osan P Kkkunkalm Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben - ~. ... 18 P 80 fill. | Vidékre ............. E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította i PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A péazíigyi isiüilf iilal ületÉkaagyarázata mm sÉre!aet jelűt az iparéi' és karukiM osztályra pengőt akar kihalászni a zsebekből nak és a következő épületes dolgokat tudta meg: Az elmúlt hónapban a kecskeméti pénzügyigazgatóságnak egyik kiküldöttje Halason járt és a városházán az összes nyugtákat és számlákat felülvizsgálta. Ennek a felülvizsgálásnak az lett az eredménye, hogy a pénzügyigazgatóság azokat a kereskedőket és iparosokat, akik a városnak két-há- rom izben valamit szállítottak, állandó szállítóknak vette és nem vette tudomásul azt a körülményt, hogy az illetők a számla összegének fél százalékát bélyegben lerótták. így születtek meg a pénzügyigazgatóság intézkedéséből ezek a fizetési meghagyások, amelyek aztán az illetőkre még kiróttak a vállalati ösz- szeg után 2 százalékot nyugtabélyeg-' re az illeték kétszeresét pedig bírságként vetették ki. Tiz-tizenöt ezer pengő körül leA FIATALEMBEREK Eötvös József báró irta egyik munkájában, hogy az ifjúságnál a tapasztalás, az öregeknél az erő hiányzik, hogy valóban nagyot s az emberiségre nézve hasznosat vihessen végbe s igy múlik el életünk, amelynek első felében nem tudjuk, mit kezdjünk erőnkkel, a másikban, hogy mit kezdjünk tapasztalatainkkal. Az igazságok általában nem örökéletü- ek. Születnek, élnek s meghalnak — úgy, mint ahogyan Le Bon hires munkájában o'yan meggyőzően kifejtette. A múló életű igazságokon kivül vannak minden időkre szóló megállapítások. Eötvös fenti gondolata minden bizonnyal nem tartozik ezek közé, de állítása igaz volt annak idején s fájdalmas igazság ma is. A Magyar Szemle egyik multévi számában Szegfű Gyula irt a mai magyar fiatalság társadalomszemlé- letéröl. Ezekről a gyökértelen, kitaszított, lehetőségek nélküli, éhbéreken tengődő magyar társadalmi rétegekről, amely apáitól egy szomorú múlt nehéz örökségét kapta, a trianoni határok fullasztó légkörét, tengernyi nyomorúságot s hiába várnak izmaiban munkára a felajzott energiák, nincs alkalom, mely ezeket alkotó munka szolgálatába állitsa. Akarata töretlen, felkészültsége legalább is olyan, mint apáié, volt, mégis, fé’retaszitva, szinte tétlenül, hosz- szu hónapok kinos várakozásával terhelten dörömböl a bebocsátásért, hogy alkalma legyen továbbtanulni, ismereteket gyűjteni, tapasztalni s a szerzett tapasztalatok alapján ifjúi erejével alkotni. A helyzet, sajnos az, hogy az a generáció, amely 1900 és 1910 között született, nem juthat oda, ahol tapasztalatokat gyűjtve dolgozhatna, ahol kitágulna a horizontja, ök — úgy látszik — örök eljegyzettjei maradnak a na- pidijas, ideiglenes és kisegítő állásoknak. így telik el az életük első fele, amelyben — az Eötvösi mondás szerint — nem tudnak mit kezdeni az erejükkel. Múlnak felettük az évek és tapasztalni csak annyit tapasztaltainak, hogy rossz a világ, nehéz az étet, szomorú végzet embernek születni. Életük második felében azután mit kezdjenek ezekkel a keserű tapasztalatokkal? Nincs számukra egyenes és szélesre tágult jószándék, elkótyavetyélödnek a zűrzavaros nagy Babilonban, jönnek és mennek, mintha járkálnának, pedig csak eltűnni készülnek. Nyomtalanul. Az elmúlt napokban körülbelül 200 halasi kereskedő és iparosnak fizetési meghagyást kézbesített ki a helybeli állampénztár. A fizetési meghagyás különböző összeg (6 pengőtől 300 pengőig) megfizetésére szólítja fel az illetőket és ellenkező esetben kilátásba helyezi — a végrehajtót. Az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő kereskedő és iparososztály megdöbbenéssel és elkeseredéssel vette tudomásul a pénzügyigazgatóság ezen intézkedését. Az első percekben nem tudta mire vélni; miért követelik Tőle ezt az összeget. Ahogy aztán jobban megnézte a fizetési meghagyást, erre is rájött. Ott meg vagyon írva: »Nyugtabélyeghiánya miatt a városnak szállított dolgokért vetették ki rájuk ezt az újabb adónemet.« Munkatársunk utána járt a dologismeretes, és a Helyi Értesítő is megírta, hogy dr. Thuróczy Dezső volt polgármester nyugdíjaztatás iránti kérvényét beadta a városhoz. A volt polgármester nyugdíjazási kérelmét a ma, pénteki közgyűlés tárgy- sorozatára tűzték ki. Előzőleg szerdán délelőtt a nyugdijellenőrző bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel. A bizottságban a szolgálati idő körül, hogy a volt polgármesternek mennyi szolgálati éve van, volt véleményeltérés. Az egyik felszólaló szerint az a számítás a helyes, amely a szolgálati időt 12 évben állapítja meg, mert a hadiállapot 1918. évi november 30-án megszűnt s igy az 1919. évben kezdett szolgálatnál már nem lehet figyelembevenni a képviselőtestületnek a nyugdijszabályrendeletet módosító intézkedését, mely szerint a háború tartamára terjedő összes szolgálati évek kétszeresen számíttatnak. { A másik álláspont viszont azt vitatta, hogy a háború tartama 1921. évi ju- ■! nius 26-ig a trianoni béke ratifikálásáig tart s igy a szolgálat kezdetétől julius 1-ig terjedő időt kétszeresen kell számítani és igy a volt polgármes tér szolgálati ideje 14 évet tesz ki. A nyugdijellenőrző bizottság szavazás utján az utóbbi álláspontot , tette magáévá és olyan javaslatot | fogadott el, mely szerint javasolja a képviselőtestületnek ,hogy dr. Thuróczy Dezső volt polgár- mester nyugdíjazását 1930. február 1-től kezdve rendelje el. Szolgálati idejét 1919. évi szeptember 15-től kezdődőleg 1930 január hó 15-ig terjedő időre a háborús évek kétszeres számítása alapján 14 évben állapítsa meg s igy nyugdiját az utoljára élvezett 502 pengő fizetés 48 százalékban, vagyis havi 240 P 96 fillérben és ezenkívül felesége és István nevű gyermeke családi pótlékában és a törvény szerint járó lakbérben állapítsa meg s a nyugdijat 1930 február hó 1-től folyósítsa. A nyugdijellenőrző bizottság javashét az az összeg, amit igy megakarnak fizettetni a város szállítóivá]. A pénzügyigazgatóság azon az alapon vetette ki ezt az illetéket, hogy az államnak, törvényhatóságnak, vagy városnak állandó természetű szállítói akkor is illeték alá esnek, ha a szállításokról okiratot nem állítanak ki. Ezt húzták rá minden akiktől a város bármily csekély dol- egyes kereskedőre vagy iparosra, got vásárolt, vagy valami munkát végeztetett. Ez pedig szerződéses viszonyt nem jelent. A fizetési meghagyások ellen van jogorvoslat. A ke cske m é t i p én zügy i ga zga lóság - hoz lehet felebbezni és azt a m. kir. adóhivatalnál kell benyújtani. Úgy értesülünk, hogy a sérelmes határozatot egyöntetüleg mindenki megfelebbezi. Az illetők a fe- lebbezésre vonatkozólag a városi számvevőségnél kapnak felvilágosítást. latét a közgyűlésen dr. Guszfos Károly h. polgármester terjesztette- elő. Erre déli tizenkét órakor került sor. Az ügy háromnegyed óráig foglalkoztatta a képviselőtestületet. A képviselőtestületben épenugy, mint a nyugdijellenőrző bizottságban, két féle vélemény alakult ki, hogy a volt polgármesternek tizennégy, vagy tizenkét év után jár-e nyugdíj. A vitában felszólaltak Mészöly Károly, Tegzes Károly, Babó Imre dr., Udvardi Illés, Szekér Pál, Kiss Illés Antal, id. Nagypál Ferenc és Farkas Sándor. A polgármester a vitát lezárva, elrendelte a névszerinti szavazást, amelynek eredményeképen a nyugdijellenőrző bizottság javaslatát fogadta el a közgyűlés. Bertalan István hazahozott hamvait vasárnap délután temetik Halason a reálglmnáziumlidl , Megírtuk annak idején Bertalan Istvánnak a halasi reálgimnázium tanárának és a Zenekedvelők egyesü- j lete alapitó karnagyának Bad-Ausse- ban történt tragikus elhunytét és beszámoltunk arról is, milyen nagy részvét nyilvánult meg korai halála nyomán. Bertalan István tanárt a kegyelet most hazahozza Halasra és itt fog- | ják örök nyugalomra helyezni. A j kibocsátott gyászjelentés szerint Bertalan István hamvait a Szilád reálgimnáziumból vasárnap délutá temetik el az uj református tenv tőben. A temetés idejét délután hároi órában állapították meg. A gimnáziumban Gulyás Sándt (anár ref. gimnázium nevében, temetőben pedig Bátory Gábor n; tanár Zenekedvelők nevében mon bucsuzóbeszédet. Ama délelőtti közgyűlés nyugdíjazta dr.Thuréczy volt polgármestert
