Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-20 / 76. szám
1930. szeptember 20., szombat XXX. évfolyam, 76. saim és jól íodni, n ózsef írhez, után :ésí fel« ellett gujabb íyqket éti kd= likabát feljebb lységet tt kiad. 20 és és sárnap, felv. lő : NINGS kisérő i myes ínytele« ti elő» érsékel« nelt ki intés ! és 5»én légna« száza« ír han» epi mtatója gy ny... éneklő, beszélő ak :ezdete : fél 9 és 8 órakoi Imán izdasági leiében irt teli, íztő és és szem* 1 válasz« •illiáns, t pénzt IzüStöt i magas órát és jntosan t---L..- ................../ P olitikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁB EGY ÉVRE. Helyben............... IS P 80 Ml. 1 Vidékre ............. E GY SZÁM ÁRA 18 FILLÉR 16 P Alapítottál PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében 13 és 6 Ez a címbe foglalt két számjegy nem matematikai jelzés, közel sem számtani feladvány, ez a két szám általános közgazdasági viszonyaink okos, tehetséges homoki kunprofilban riadtan fedezem fel a nagy kérdőjelet, szemekből beégödött már a szivekbe és ott él a lélek visszaverődő tükrében. Nehéz napokat élünk. Es még mindig nincs összetartás és < összefogás. Nincs kenyér, de van »miért«, nincs zsír, de virul a »vájjon« és tulhizik a kérdőjel. Kérdőjelekkel teletűzdelt élniakaró magyar élet, hol késik most és mikor jön el a te országod. Mikor rakhatjuk fel a pontot a lefokozott megelége- dés mondatának végére. Meddig eif- rálkodik még kérdőjeleink ostorhegyese előtt mint súlyos és vakító lidérc a 13 és a 6. M-y. lazára rögzített sóhajtása és különösen a halasi mezőgazdaság messze- zengö jajkiáltása. Egészen röviden Halason a búza ma 13 pengő, a rozs pedig 6 pengő, Persze bo- letta nélkül. A gabona hétszükesz- tendejében bekopogott az ár mellé a boletta, de hol a véres verejték, merre kóborol a megfeszített és izomlázban heverő fáradtság, milyen tájakon keresendő az aggódás és a munka szentségében megvetett hit elismerése, amiket mind-mind építő nagy elhatározással kever bele a magyar gazda az ő sáfárkodásának széles horizontú akaratába. A megrágó erejű magyar munka, a magyar mezők és rétek kaszája, a muzsikás elgondolások sokhuru szinfóni- ája miért akad el a magyar karokban, miért sikkad levegővé a magyar hangszálakban, miért a panasz és miért a rettegés, ott, ahol mindenkor a virtusig felfokozott jó- szándék diktá’ta a tempót. Miért vált a magyar mezőgazdaság munkája értéktelenné, miért kell elkótyavetyélni az áldott magyar szőlőt, a világ páratlanul díszelgő magyar gyümölcsét? Zokogásra indító, magábaros- kadó, megszentelt magyar miértek, miért szaporodnak azoknak a feje fölött, akiknek a magyar élet többet, sokkal súlyosabbat jelent mindennél, még az életnél is. A fák hullatni készülnek fonnyadó leveleiket, az ősz kevés jót sejtető szellője már hozza a kegyetlen telet, amelynél súlyosabb kölöncü teher talán még soha sem nehezedett a szívós magyar váltakra. A tanyai kis fehér házak, kis olaj és petróleum mécsei vájjon elegendő meleget adnak-e majd a didergő testüeknek, az alacsony terményárak vájjon milyen kenyérszeleteket tartogatnak azok számára, akik kicsiholták a silány homokból az életet. Az áldott, gyönyörű fogadkozásokkal, súlyos Ígéretekkel megöntözött magyar élet miért termi meg ezeket a rekordtermést mutató vajjon-fák- lyákat? A jelentől meggörnyed a magyar mezőgazda, de gondol-e arra valaki, hogy ne roskadjon ösz- sze? Elszédülni való panorámája a perspektívának ez a sok miért, ez a toll alá tolakodó megsokszorozódott vájjon és ezek a ködfátyolba burkolt kérdőjelek. Minden szép, Gazdasági tanácsossá nevezte ki a kormányzó Mészöly Károly földbirtokost A kormányzó a földművelésügyi miniszter előterjesztésére Mészöly Károly halasi lakos földbirtokosnak a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a gazdasági tanácsosi cimet adományozta. Mészöly Károly kitüntetése nagy megelégedéssel találkozott a város közönségének soraiban, mert a kormányzói kitüntetés egy olyan közéleti embert ért,aki á magyar mező- gazdaság és különösen a halasi gazdasági viszonyok élénkítésére és a gazdák jólétének előmozdítására valóban sokkal hozzájárult. Mészöly Károlyt mindenütt ott ta lálhatta a város közönsége, ahol arról volt szó, hogy gazdaérdeket kell képviselni és a gazdatársadálom ügyeit úgy kezelni, hogy az a gazdák helyeslésével találkozzon. De nemcsak a gazdák veszik örömmel ezt a kitüntetést, hanem a város mindén lakosa, mert Mészöly Károly személye mindenkor közíiszteletben és közbecsülésben állt a város társadalmában. Ez a kitüntetés olyan embert ért, akinek valóban az érdemeit akarta az államfő jutalmazni. A főispán kinevezte a halasi számvevőség tagjait A januárban megtartóit általános tisztujitás alkalmával a számvevőségi állások nem kerültek választás alá. Az uj közigazgatási törvény úgy intézkedik, hogy a számvevőség tagjait a főispán nevezi ki. A halasi számvevőségi állásokra a pályázati kérvényeket felterjesztették a vármegye főispánjához, aki most hozta meg döntését a kinevezésekben. Dr. Fekete Imre polgármester, aki » hivata'os útjáról csütörtök délután * érkezett Halasra, ma délelőtt úgy nyilatkozott munkatársunknak, hogy Preszly Elemér főispán a számvevőség tagjait a tegnapi napon kinevezte. A főispán a polgármester javaslatára föszámvevönsk Hofmeister Gyulát, számvevőnek Kerekes Sándort, számtisztnek Pataky Katót nevezte ki. A főispánnak a kinevezésekről szóló leirata holnap leérkezik a városhoz. A Sóstó fejlesztésének megvitatására oj közgyűlést hívnak egybe 12 ezer pengőt szavaztak meg a Harangostó rendezésére A város csütörtöki közgyűlése Csütörtök délelőtt meglepő nagy érdeklődés mellett tartotta meg a város rendkívüli közgyűlését. Nagy számban jelentek meg a városi képviselők, a karzaton is sokan foglaltak helyet és hallgatták a közgyűlés lefolyását A közgyűlés az 53 pontból álló tárgysorozattal délután 2 óráig végzett. A közgyűlésről tudósitónk a következőket Írhatja: A közgyűlésen a hivatalos ügyekben távollevő polgármester helyett dr. Gusztos Károly h. polgármester elnökölt. Napirend előtti felszólalásra Ráso- nyi Pápp Gedeon Kapott engedélyt. Arról szólott, hogy a képviselőtestület és a tisztviselökar közötti megértést ápolni kell, majd az irányban interpellálta meg a polgármestert, hogy a szüretre vonatkozó intézkedéseket nem lát a mai tárgysorozatban. A h. polgármester megnyugtató válasza után a napirend tárgyalására fért át a közgyűlés és egymás után vette tudomásul a miniszteri és vérmesei leiratokat. Nagyobb vita volt a vármegye azon leirata felett, hogy a Sóstói-ut továbbépitését fedezet hiányában nem építheti tovább a vármegye. A közgyűlés úgy határozott, hogy küldöttség utján fogja kérni az illetékeseket nemcsak az ut továbbépítésére, hanem más állami építkezések megindítására is. Egyik tárgysorozati pont volt Pest vármegye közigazgatási bizottságának véghatározata Nagy Czirok László számtiszt, h. anyakönywezetö fegyelmi ügyében. Az előadó előterjesztette, hogy Pető Jenő dr jbirósági elnök fegyelmi feljelentést tett Nagy Czirok László h. anyakönyv- vezetö elten és az alispán és a köz- igazgatási bizottság határozatában 30 pengő pénzbüntetésre Ítélte Nagy Czirok Lászlót. Az egyik felszólaló képviselő kérésére ismertették az iratokat, amely bői kitűnt, hogy mit tartalmaz a feljelentés. E szerint a közigazgatási bizottság megállapitóttá, hogy bizonyos szabálytalanságok történtek, azonban az a vádpont, amely szerint Nagy Czirok László reverzálisok adására beszélte volna rá B házasulandókat, a közigazgatási bizottság megállapítása szerint bebizonyítást nem nyert. Hosszasan időzött a közgyűlés a Harangos-tó rendezésének kérdésénél. Kiss Benő nyújtott be indítványt a Harangos-tó egy részének kimélyi- tése, illetve feltöltése iránt. A közgyűlés 24 szóval 8 ellen elfogadta a polgármesteri javaslatot, mely szerint a Haranges-tón csatorna segélyével 5 hold terület kimélyj- tésével nagyobb földterületet feltöltenek ami házhelyeknek is alkalmas és a munkanélkülieknek munkát ad. Erre a célra 12 ezer pengőt szavazott meg a közgyűlés. A közgyűlés magáévá tette dr- Nagypál Ferenc és társai azon beadványát, hogy fehértói birtokából 6 hold! területet házhelyeknek ad el n. ölenként 2 pengőért. Egyben kimondta, hogy a befolyó vételárból hasonló nagyságú birtokot vásárol a város. A műszaki tervek elkészítésével a mérnöki hivatalt bizták meg, amelyet a közgyűlés elé terjesztenek. Általános tetszés és helyeslés fogadta azt a polgármesteri javaslatot, hogy 1931. évben Halas területén 1 pengőben állapítják meg a kutyaadót. A szegénysorsuak gyógykezelésére
