Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-07-23 / 59. szám

Z oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője julíus 23 * Izgalmas verseny az orkánszerü viharban egy elszabadult tehervagonnal a zimonyi-vonalon KÖZVÉLEMÉNY-------------- . I. . —' A mezőgazdaság megsegítése Minden illetékes tényező belátta, végre, hogy a mezőgazdaság meg­segítése nélkül a beteg gazdasági életet talpra állítani nem lehet. A mezőgazdaság az az alap, amelyre az egész társadalom jóléte felépi.hetö A kormány hozzá fogott a mező­igazdaság megsegítéséhez. Ez azon­ban nem minden, ez csak kezdet, a melyet gyors ütemben további segítő lépéseknek kell követniök. A kalászo­sok által való segítés csak egyrésze a mezőgazdaság megsegítésének, to­vább kell menni a mezőgazdaság minden ágán és felkutatni azokat a bajokat, amelyek orvoslásával ezen a helyzeten segíteni tudunk. Meg kell erősiteni a Mezőgazdasági Export­intézetet, amelynek igen jelentős eredményei vannak a mezőgazdasági termények és termékek értékesítése terén. További piacokat kell felku­tatni, hogy minden magyar mező- gazdasági cikk a legjobb vevőre ta­láljon és hogy a gazda fáradságának jutalmát megkaphassa. Tovább kell menni a kormány ál­tal megkezdett utón. Olcsó és hosszú lejáratú mezőgazdasági hitel folyósí­tása nélkül a mezőgazdaság csak ideig-óráig képes fennmaradni. Csök­kenteni kell a mezőgazdaság vám­terheit is, amelyek még mindig nyo­masztólag hatnak a mezőgazdaság­ra. Rendet kell csinálni a kartellek garázda kodásai között, amelyek vér- szopói a gazdasági életnek.. A köz­terhek csökkentését is meg kell in­dítani és pedig a legszigorúbb belső takarékossággal. Nem olyan takaré­kosságot értünk itt, amely egyes produktiv termelési ágakat bánit meg, hanem azt a takarékosságot, amely a felesleges és nem elsősor­ban szükséges kiadások megszünte­tését írja zászlajára és amely a mun­kakörök s intézmények összevonásá­val és megszüntetésével lép rá arra az útra, amelyet az ország mai adott helyzete parancsol. Keresztül kell menni a gazdasági é’et minden ágán és az a’acsony mezőgazdasági ter­ményárakhoz, a földbirtok csekély jövedelmezőségéhez kell idomítani, irányítani a gazdasági élet többi cik­keit is. Szálljunk le az igényekkel az egész vonalon és lássuk be, hogy ki­csiny, szegény, beteg, csonka ország vagyunk, amelynek polgárai nem bír­hatják el a Nagymagyarországra mé­retezett igények kielégítését. Minde­nütt nagyobb erőkifejtésre, több munkára, hecsü’etesebb és önzetle­nebb munkára van szükség, mert biztos eredmény csak igy következ- hetik be. Kétségbeesésre nincs okunk. A me­zőgazdaság még mindig megsegítette a magyar gazdasági életet. Most azonban előbb nekünk kell megsegí­tenünk a mezőgazdaságot, hogy az­után az segíthesse erőre jutni az egész gazdasági életet. 257 vágón gyümö.csöt inditottaK öí ítucskemétrői Kecskemétről a legutóbbi, hat nap alatt 257 vágón gyümölcsöt indítot­tak el az állomásról. Ebből külföldre vittek 146 vágón uborkát, 59 vágón barackot, 20 vjgón almát, 4 vágón szilvát és 19 vágón zöldpaprikát. A legtöbb gyümölcsöt Bécs igényli, míg Budapestre elenyészően kevés gyü­mölcsöt adtak el. Azt mondják, hogy a magyar főváros lakossága olcsóbb gyümölcsből kap inkább. Feltűnő az is, hogy Csehszlovákia az idén alig vásárolt magyar gyü­mölcsöt. Szombaton a kora délutáni órák­ban orkánszerü vihar vonult végig Kunszentmiklós fö'ött. A homok- szentlőrinci vasútállomáson olyan erővel rontott neki a nyílt pályán veszteglő, de faékekkel is szabály­szerűen lerögzliett egyik teherkocsi­nak, hogy a su’yos alkotmány pil­lanatok alatt pozdorjává morzsolta a kerekei alá helyezett rögzítő ékeket s a tomboló vihartól űzve, esze­veszetten száguldott Szabadszál­lás állomás felé. Homokszenflőrinc forgalmi személy­zete, amely éppen a belgrádi gyors érkezésére várt, rémülten alarmi- rozta a pálya mentén szolgálatot teljesítő vasúti őröket, ugyanakkor pedig az egyik vasutas kerékpárra kapott, a sínek mentén versenyre kelt a robogó vasúti kocsival, hogy a pályaőröket élőszóval is figyel­meztesse a fenyegető veszedelemre. Több mint öt kilométernyi szaka­szon át tartott ez az életre-halálra menő versenyfutás, amelyből végül is a kerékpáros került ki győztesen. A 46. számú örháznál mege­lőzte, s a pályaőr segítségével idejekorán lefékezte a még ak­kor is teljes erővel rohanó vas­úti kocsit, ezzel a bravúros teljesítményével ele­jét vette a teherkocsi és a már kö- | zelgö gyorsvonat összeütközésének. LEBBJflBB Budapesti tudósítónk telefonjelentése — Az időjárás A Meteorológiai Intézet mai je­lentése szerint zivataros esőkkel, hűvösebb idő várható. •••• Katonai rokkant otthont építenek Szegeden A honvédelmi miniszter elhatá­rozta, hogy Szegeden katonai rok­kant-otthont létesít. A város négy telket hozott javaslatba e célra, köztük a dohánygyár melletti őt- holdas telket, amely a kincstár tulajdonát képezi. Tegnap leirat érkezett a honvédelmi minisztertől, hogy ezt a telket alkalmasnak tartja az építkezésre és azt a pénzügyminiszter már át is engedte erre a célra, úgy, hogy a rokkant- otthon építését szeptemberben már meg is kezdik Aranymező után kutatnak a gyórmegyei szegén; emberek Győrmegyében az emberek cso­portjai lázasan kutatnak aranymezők után. Bebizonyult a régi írásokból, hogy a győrmegyei Ásvány község határában száz évvel ezelőtt arany­mosással foglalkozott a lakosság. A mostani aranylázt Horvá;h Ká­roly ny. államtitkár kutatásai hozták felszínre. Horváth Károly Ásvány község mellett, a Duna homokjában ásott hónapok óía és ott talált rá az aranytartalmu területre. Horváth államtitkár Ásvány köz­ségből Budapestre hozta a minta­fövenyt, tizenöt csomagot és a Szé- chenyi-utcai főkémlő hivatalba vitte megvizsgálás végett. A főkémlő hi­vatal ugyanis megvizsgálja, elemei­re bontja az anyagot és pontosan megállapítja, hogy a jelzett terület­nek mennyi az arany tar talma. A fő­kémlő hivatal vezetője a következő­ket mondotta: — Minden évben szoktak 4—5, sőt több homokföldmintát felküldeni hozzánk, amikor azt gyanítják, hogy aranyat tartalmaznak. Ezekről azon­ban majdnem mindig azt a véle­ményt kellett elmondanunk, hogy ho­mokjuk aranyat nem tartalmaz. Csonka-Magyarországról eddig . hozzánk bekü'dött mintákból az Ásvány községi homok tartal­mazza a legtöbb aranyat, s igy azt hisszük, hogy érdemes len­ne kitermelésével foglalkozni. Ha ab­ból a homokból, amelyben aranyat találtunk, nagy terület áll rendelke­zésre, akkor véleményünk szerint az arany kitermelése elég kedvező kilá­tásokkal biztat. a Helyi Értesítőben k boletta és a halasi gabonapiac Halason a búzát 16 P, a rozsot 9 pengőért veszik boletta nélkül Eddig 3000 pengő értékű bolettát adtak el a pos­tán — Még eddia kevesen fizettek adót bolettával A balettá körül még mindig nagy zavarok mutatkoznak. Még mindig ea.gy a tanácstalanság a gazdakö­zönség körében. Halason már i'yen- kor lázas tevékenység folyt a gabo­navásárlás körül, ma pedig a gaz­daközönség alig ad el gabonát. Nagy baj, hogy a bolettatörvény végre­hajtási utasitása nem te'jes, számos vfsszaeésre adhat alkalmat. Helyen­ként homályos, néhol pedig egye­nesen ellentmondó. Ez az oka an­nak, hogy a gazdák egy része ért­hetetlenül idegenkedik a bolettától. A boletta körül keletkezett zavarok és tájékozatlanság eloszlatására a város po'gármesleri hivatala a vár­megye alispánjától leiratot kapott; a polgármesteri hivatal ezzel kapcso­latban a következőket közli: »Értesíti a hatóság a város lakos­ságát, hogy a gabonanemüek érté­kesítéséről szóló, úgy nevezett bo­lettatörvény f. évi julius hó 16-án hatályba lépett. A törvény értelmé­ben minden eladott métermázsa bú­za, rozs, vagy kétszeres után a ter­melő gazdának, illetve az eladónak a vevőtől a piaci áron felül jár egy gabonajegy,a bo'etta, melynek értéke mázsánként 3 pengő. Figyelmezteti tehát az elöljáróság az eladókat, hogy senki búzáját, rozsát, vagy kétszeresét anélkül ne adja el, hogy a forgalmi áron felül ezt a szelvényt is meg ne kapja. A szelvényt magát adófizetésre le­het felhasználni. A folyó évi adó és hátralék kie­gyenlítése után esetleg visszamaradó szelvényeket az év végén az adóhiva­talok készpénzre beváltják. Minden gazda, illetve eladó saját érdekében ügyeljen tehát arra, hogy az eladás­nál félre ne vezessék, és a neki járó szelvényt a vevőtől meg is kapja. Ez a szelvény másra át nem ruházható, mert azt a törvény tiltja, és az el­lene vétőket bünteti.« Érdeklődtünk ma délelőtt több ke­reskedőnél, hogy mennyiért veszik Halason a gabonát. A kapott válasz­ból megtudtuk, hogy nálunk a búzát 16 P 50 fill., a rozsot 9 pengőért veszik, boletta nélkül és ehhez jön még a 3 pengős boletta, úgy hogy a bolettával a búzáért kb. 20 pengőt, a rozsért 11 pengőt adnak a gazdáknak. Ugyancsak ma délelőtt érdeklőd­tünk a városnál, a városi pénztárnál, hogy fizettek-e már adót bolettával. a felvilágosítást kaptuk, hogy , Halason eddig öt birtokos fize­tett bolettával. Az egyik birtokos ma délelőtt 450 pengő adót fizetett ki bolettával, a többi 30—40 pengős tételek voltak. Ugyancsak több aratómunkás jelent- ! kezett a városházán, akik bolettát , hoztak be, hogy azt a város kész- j pénzben fizesse ki. i A halasi postahivatalnál is érdek- j lödíünk az eladott bolettamennyiség 1 felöl. A postánál í kb. 3000 pengő értékű bolettát ; vásároltak eddig, a legtöbb ki- kisebb címletű gafconajegy volt. • Nagyobb címletű bolettát még nem j vásároltak, most történt egy bejelen- \ tés, hogy egyik kereskedő 300 pen- - gös bolettát kér a postától. A pénzügyminisztériumban gyűjtik a panaszokat A bolettatörvény végrehajtásának ellenőrzésével a pénzügyminisztérium, forgalmiadóosztálya van megbízva és ebben az osztályban gyűjtik ösz- sze a végrehajtással felmerült pana­szokat is, amelyeket együttesen fog- j nak elbírálni és így állapítják meg, j hogy a törvény életbeiéptetési rende- ; létének mily részei szorulnak első- j. sorban módosításra. Ezeket a kér- ! déseket. a legközelebbi miniszterta- j nácson Wekerle Sándor pénzügymi- ] niszter fogja ismertetni és akkor i döntik el, hogy szükséges-e pótren­! deletek kiadása. A törvény népszerű ismertetése, j »A gabonajegy kiskátéja« holnap kerül nyilvánosságra. ? Ez az ismertetés 16 oldalas kis fü­zet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom