Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-07-19 / 58. szám

4 oldal Kfafcuhalai Háfrl BrlertO|e julius 19 Ismert kézből kaptuk a következő sorokat: Egy nemzet kultúrájában a szellem kultusza me’lett, óriási jelentőségű a test kultusza. A temperamentum és a jellem szoros kapcsolatban van a testalkattal s ma már az egész világon rájöttek a sportban rejlő nagy értékékre, a sporto­lásnak nemzetnevelő erejére. Így alakult ki a magánosok sportpasz- szióiból egy uj államfeladat: a testne­velés. Korunkban, — amikor az egész világ az egészséges testkultuszban látja a friss élettendületet, — a kijátszott; elnyomott, halálraitélt magyarságnak óriási munkát kell kifejtenie, hogy ezen az uj életporondon is bebizonyítsa jobb jövőhöz való jussát. I Magyarország heroikus sportéletével máris igazolta az egész világ előtt, hogy duzzadó életerővel megáldott egészséges nemzet. Sportgárdája kitűnő eredmé­nyeivel az elsők közé emelkedett és nagy hirt, nevet, dicsőséget szerzett a kis Magyarországnak. A nemzet részei­nek: a városoknak, falvaknak öntudatos sportélettel kell méltó generációt nevel­ni, hogy a régi, öntudatlanul világhírű gárda nívója fönnmaradjon. A nemzeti jövőt építő munkában Ha­las eddig már nagyot produkált. Igaz ugyan, hogy ez csak egy ember mun­kája, aki a közöny, a lekicsinylés és a gáncsoskodás el énére szivét-leikét an­nak szenteli, hogy a nemzetnek erős, egészséges ifjúságot neveljen. Nagyká- lozi Sándor nem bajnokokat nevei: a kezéből kikerülő ifjúság csak az össze­hasonlítás alapján válik ki a többi kö­zül. Neveltjei: Bácsalmási Antal Rómá­ban (192) főiskolai sulylökő világbaj­nokságot és Komlós István Párzisban (192) főiskolai diszkoszvető világbajnok- nők ságot és Komlós István Párizsban bajnokok lettek: Bácsalmási Péter, Pak- sy Jenő és Solti László. Halas eddigi sporté'ete azonban tel­jesen egyoldalú. Kiválóságai vannak a sulyíökésben, diszkoszvetésben, ugrószá­mokban és birkózásban, tehát olyan sportágakban, amelyek gyakorlására végszükségben a marhalegetö vagy egy üres korcsma-helyiség is elég. Nincsen azonban Halasnak futó- és uszósportja, amelyek pedig világítótornyai a nemzet­nevelő tömegsportnak. Futballsportja gyermekcipőkben jár; a leventeverse­nyek tanúsága szerint pedig nagy sport­tehetségek vesznek el alkalmas sport­telep hiányában. Halas fiai, akik nemzetüknek és váro­suknak a legmostohább viszonyok kö­zött is világdicsöséget szereztek, viszon­zásul csak azt kérik: adjon a város áíandó sporttelepet! Ez pedig nem csak az ő kérésük, hanem az egész halasi sporttársadalomé is! Az 1922. évi testnevelési törvény vég­rehajtási utasításának 4. §-a elrendeli, hogy a községek és a városok alkalmas játszóterek létesítésével és fenntartásá­val az országos testnevelést mozdítsák elő. Halason azonban nincs megfelelő sporthely; ifjaink a marhavásártér göd­rös talaján, tüdősorvasztó porban, testi épségüket állandóan veszélyeztetve — kénytelenek sportolni. A Kiskunhalasi Atlétikai Club ezt a kérdést a sportszerető polgársággal egyetértőleg mindég napirenden tar­totta, de az állandó sporttelep létesí­tésére irányuló minden kísérlete hajó­törést szenvedett. A KAC legfontosabb feladatának tartja, hogy a Levente in­tézmény vezetőségével és a reálgimná­zium ileíekes faktorával egyetértve, egy bekerített sporttelepet létesítsen. A sport club reméli, hogy a város — átérezve a sportnak nemzeti hivatását. — nem zár­kózik el a kérdés kedvező megoldása elől. Érintheti a város hiúságát az is, hogy Halassal kb. egyforma lakosságú váro­sok, mint Csongrád és Szentes, továbbá a szomszédos Félegyháza és a fiatal város Kalocsa, Kiskőrös község és vé­gül Csengőd szállásközség is modern sporttelepekkel rendelkeznek. A kiskunhalasi sporlte’ep létesítésével egy régóta vajúdó és nagy fontossága ügy jutna révbe. A mi sportunk ugyanis a magyar megújhodás szolgáltában áll. A magyar sportférfi szívóssága, fegyel­mezettsége, küzdöképessége és törhe­tetlen akaratereje fog győzedelmeskedni a második honfoglaláskor, a sportem­berek, a tanulóifjúság és a levente-ala­kulatok hadosztá yaiban. Mert ne áltas­suk magunkat az álpróféták békeszóza­taival, hiszen amig a tönkretételünkre összeesküdött elenségek kardesörjtetése hallatszik, addig nem lehet béke. Fegy­vereinket kiüthették kezünkből, sport- szerszámainkat azonban semmiféle Tria­non el nem veheti tölünk és ha üt a feltámadásnak órája, nem fog bennünket készületlenül találni. HIRES Tollhegyről Elmúlik lassanként minden szép, ked­ves az életünkből. Régi könyvekből ol­vassuk már a rokokó bájos életét, ősi házakban talá'unk néhol egy-egy halkan zengő, kedveshangu muzsikáló órát. Visszafojtott lé’ekzettel olvassuk a régi emberek finomszavu, elhalványodott Írá­sait; úgy élezzük, mintha valaki nagyon lágy, halk léptekkel haladna keresztül a szobán. S az Írások penészes szaga helyett képzelt gyönge illat ütődik ar­cunkhoz. Talán valamelyik fehérhaju dáma kedvenc parfömjének az illata. A szép pedig haldoklik közöttünk. Minden nap egy darabkát tép le gyön­ge (estéből s bizony-bizony mi, a mai kor emberei már alig élvezünk belőle valamit. Meghalt az Idealizmus, a Szép­ség szülőanyja, az ő védő karjai nélkül pedig elpusztul a gyermek. Nincs mái' igazi szépség. Amit látunk, amit hal­tunk, erőltetett, olyan mint egy öregedő nő, aki festi magát, hogy takarja az elírniás nyomait. És mi hagyjuk, nézzük ezt a haldok­lást, ta'án cinikusan nevetünk is hozzá; csak néha, amikor úgy érezzük, hogy hát valami hiányzik belőlünk, akkor anélkül, hogy valakinek bevallanánk, el­menekülünk valahová, ahol egyedül va­gyunk és lapozgatjuk a régi Írásokat vagy visszahívjuk egy egy régi kedves óra emlékét. Unokáink már csak meséinkből fogják hallani, hogy azelőtt hogy i9 volt. Fehér függöny ös ablak mögött aludt Valaki. És az éjszaka csöndjében egy­szer csak halkan, lágyan muzsikaszó csendült. Szerenád. Hány fiatal szerelmes leánysziv dob­bant föl, amikor mégha lőtt a a szerenád első hangjait? Piruló arcát eltakarta az éjszaka sötétje, szive dobbanását el­rejtette a diadalmas örömbe átrebbenő muzsika. És a hangokon keresztül talál­koztak. Szegény kis unokák! Hogyan fogják vájjon elképzelni ezt a gyönyörűséget? Az első éjjeli zenét, amit a Kedves ad. Mert ők már ezt sem fogják ismerni. És a leányok leikéből hiányozni fog egy darabka a Szépségből. Minden nap egy kicsi, mig végre lassan-lassan egé­szen elenyészik minden s nem marad más, csak néhány megöregedett ember szivében egy-egy kicsi föltobbanó em­lékezés ! j Hiegl Schimek Magda. — Megérkeztek a cserkészek. A reál- gimnázium 289. sz. Bocskay István cser­készcsapatának 23 tagja Jerémiás Lajos és Paczolay István cserkésztisztek ve­zetésével kedden dé'előtt megérkeztek somosköujfalui táborozásukból. Az a két hét, melyet cserkészeink a trianoni határ közvetlen szomszédságában Somoskőúj­falu vadregényes vidékén töltöttek, nem nyaralás volt, hanem a mnidig jobbra törekvő magyar ifjúság nagy erőpróbá­ja. A tábor testben és lélekben egyaránt megedzette a fiukat és a kis cserkész­állam minden egyes tagja azon volt, hogy a kitünően sikerült táborozás ne­héz, fáradságos munkájából egyformán kivegyék részüket. Felhasználták cserké­szeink a rendelkezésre álló időt arra is, hogy ismereteiket minél nagyobb mér­tékben gyarapítsák. Megtekintették a salgói köszénbányát, a salgótarjáni acél- és üveggyárat, a salgói likőrgyárat, to­vábbá az európai hirü somosköujfalui ba­zalt bányát és baza’t zuzót. Bárhol meg­jelentek cserkészeink, mindenütt a leg­nagyobb szeretettel és megértéssel fo­gadták őket. A kitünően sikerült táboro­zásról a beszámoló ünnepélyt az ősszel fogják cserkészeink megrendezni, ame­lyen majd meggyőződhetnek az érdek­lődő cserkészbarátok, hogy mit végeztek a két hetes táborozási idő alatt. — Ezúton is hálás köszönetét mond a parancsnokság a Gazdasági Bank, Hitel­bank, Kereskedelmi Bank és a Takarék- pénztár igazgatóságainak 10 15 P-ős adományaikért, hogy ezen adományok­kal ’ehetővé tették több szegénysorsu cserkésznek a táborban való részvételét. — Tollhegyről. Uj név jelenik meg hasábjainkon; uj színnel gazdagodik la­punk. Uj Írónő jelentkezel nálunk, aki már régebben beérkezett másutt. Riegi- Schimek Magda kedvelt munkatársa a Magyarság budapesti napilapnak és Is­mert meseirló, aki a közeli hetekben lartotta nagy sikerű felolvasását a Rá­dióban. — Áthelyezés. Papp Lajost, a ha lasi áll. polg. fiúiskola tanárát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kecskeméti felsőkereskedelmi leány, iskolához helyezte át. — Hat nap alatt 229 vagon gyű' mclcsöt szántottak ei’Kecskémé ről. A barack- és az uborkaszezon beáll­tával nagymértékben megnövekedett a kecskeméti gyümölcskivitel. A múlt héten hat nap a'att 229 vagon gyü­mölcsöt szállítottak el. A 229 vagon gyümölcsből 144 vagon uborga 71 vagon barack, 4 vagon cseresznye és meggy, 5 vagon alma, 1 vagon szil va és 4 vagon zöldpaprika. — Lelkész áthelyezés. Az érseki hatóság Michler János jánoshalmai káplánt augusztus hó 1-vel a bajai kiscsúvolyi lelkészi állásba helyezte. Helyébe Jánoshalmára Prigly Ká­roly, je'enleg bácsbokodi káplán ke­rül. — Cséplő és vetőmagíisztitó gépkeze­lői tanfolyamok. A kereskedelemügyi miniszter a cséplési szemveszteség le­hető csökkentése és a vetőmagtisztitás nagy nemzetgazdasági fontosságára való tekintettel, az erre használt gépek szak­szem és helyes fezeié se érdekében csép­lő és vetőmagtisztitói gépkezelői tanfo­lyamok szervezését határozta el. Ezek a tanfolyamok 5 hétig, napi esti két órával tatnak, beiratás és tandíj összesen 24 pengő. Érdeklődők felvilágosításokért a szegedi állami felsőipariskolához for­dulhatnak. — Meghalt a bogyisz’ói plébános. Dr. Hübner Gyula bogyiszlói plébá­nos hirtelen elhunyt. Az elhunyt plé' bános 62 esztendős volt. Négy év­vel ezelőtt került Bogyiszlóra, ahol általános megbecsülés övezte körül. — A vármegye leirata a kalocsai asz­faltjárda ügyében. A kalocsai Kossuth Lajos-uccai aszfaltjárda ügyében bizo­nyos kontroverziák támadtak. A járda­építés költségeinek egy részét ugyanis a háztulajdonosok kötelesek fizetni. E kö­telezettség teljesítése körű1 bizonyos né­zeteltérések keletkeztek. A vármegye most leiratot intézett a városhoz, amely szerint nemfizetés esetén az aszfaltjárda esedékes költségrészleteit végrehajtás ut­ján kéri « város által beszedetni. — Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. — Haiá'os szerencsétlenség. Ko­vács János 24 éves madarasi írnok barátját vitte át kocsin Katymárra. Visszafelé jövet a lovak valamitől megijedtek és megvadultak. Kovács oly szerencsétlenül esett ki, hogy szörnyet halt. — Elöljáróságválasz ás Kerekegyhá­zán. Az elmúlt hét folyamán ment végbe az előljáróságválasztás Kerekegyházán. Ez aika'ommal rendkívüli közgyűlést tartott a község képviselőtestülete dr. Markó Jenő főszolgabíró elnöklésével. A főbírói, pénztárosi, közgyámi, és az elöljárói tisztségekre meglehetős vihar közepette történt a jelö'-és. A választá­sok eredménye a következőként ala­kult: Főbiróvá Langó Jánost, pénztá­rossá Tőzsér D. Alajost, közgyámmá Bodor Imrét, elöljárókká pedig id. Mó­czár Antalt, Tőzsér D. Istvánt, Makkos Károlyt, Ficzek Jánost és Szenyán Pált választották. — Keiebiai egészségügy. Azok, a kik Délpestmegye egészségügyét in­tézik, az utóbbi időben azt a tényt állapíthatták meg, hogy nagy szük­ség van az egészségügy erősítésé re. Nagy érdeklődéssel kisérték ezért a keiebiai orvosválasztást, amely jú­lius 12-én zaj 'ott le. Községi orvos­nak dr. Fürstner Gerőt választották meg, aki eddig Budapesten műkö­dött. — Elhunyt főjegyző. Gallina Frigyes kormánytanácsos, Császártöltés ny. fő­jegyzője, a koronás érdemkereszt tu­lajdonosa, a volt Hajósi Takarékpénztár elnökigazgatója e hónap 10-én elhunyt. A megyeszerte nagy népszerűségnek ör­vendő főjegyző halála osztatlan és álta­lános részvétei keltett. Temetésén, amely julius 12-én ment végbe Hajóson, a kis­kőrösi járás nevében Melczer Gyula fő­szolgabíró, a járási jegyzöegyesütet kép­viseletében pedig Font Henrik soltvad- kerti főjegyző és Bukovszky Jenő kis­kőrösi jegyző vettek részt, akik kossorut helyeztek a ravatalra. — Tisztujttás Szabadszálláson. Sza­badszálláson julius 8-án tartották meg a tisztújító közgyűlést dr. Markó Jenő já­rási főszolgabíró e’nöklésével. A köz­gyűlés a községi főbírói széket Geréby János személyével töltötte be, mig a pénztámoki ál'ást ismételten és egyhan­gúlag a nagy közbecsülésnek és közsze­retetnek örvendő Kulcsár Józsefre ru­házta. Tanácsbeliek lettek: Győrfi Ger­gely (városgazda), Lipóth Lajos (ut- ügy), M. Szabó Sándor (erdőügy), dr. Tóth Károly és Varga Mihály. — Sok tanulni vágyó ifjú szorult ki a pestkörnyéki- iskolákból. Számos pa­nasz érkezett a szülők részéről szerkesz­tőségünkbe, hogy tanulni vágyó gyerme­keiket nem vették fel a középiskolák kö­telékébe. Természetesen az első osztá­lyokról van szó, amelyekbe csak korlá­tolt mennyiségben iratkozhattak be a tanulók. A pesterzsébeti reálgimnázium­ban történt beiratkozásnál például 46 gyermeket utasítottak vissza. — A Nőegyleti ovoda vizsgái ün­nepélye 20-án, vasárnap d. u. 3 óra­kor lesz. A tagokat és érdeklődőket ezúton hívja meg az elnökség. A gyermekeik ozsonnájához szánt ado­mányokat a szombati nap folyamán kérik az Óvodához eljuttatni. — Balatoni ntmulató, az első Ba­ker szerű balatoni tájékoztató meg­jelent. Tartalmazza mindazt, ami a Balatonhoz készü ő vagy ott nyaralni szándékozó közönséget érdekelheti Ara 1 P BO fill. Kapható a városi menetjegyirodában. Sporttelepet Halasnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom