Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-07-16 / 57. szám

2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője íulius 16 A Fehértó fürdő — Kiskunhalas fejlődésében Gfeeztelyi Nagy László <lr érdekes nyilatkozata Pestmegye kettéosztása Mit mond Zsitvay miniszter Kecskeméthez küldött leiratában? Pestmegye kettéosztásáról több szó esik, mint a mennyi víz az öreg Dunán lefolyik. Kecskemét városa gondoskodik arról, hogy az ügy állandóan napirenden legyen. Zsitvay Tibor igazságügymínisz» terhez még május végén felterjeszt tést intézett Kecskemét tőrvényha» tósága, amely felterjesztésben min* dazon okok fel vannak sorakoztat» va (természetesen Kecskeméti szem» szögből), amelyek a város megye» székhelységért megindított mozgal» mát látszólagosan indokolják. Az ígazságüg/miniszter olyan vá= laszt adott erre a felterjesztésre, amely történelmi vármegyénk egy= ségét a feldarabolás komoly vészé» lyével fenyegeti. A kecskeméti törvényhatósághoz intézett szenzációs igazságügyminisz* téri átírat így hangzik: „A fenti tárgyban van szeren» csém a törvényhatóság tudomására hozni, hogy a magam részéről a felterjesztésben foglaltakkal minden» ben egyetértek. A törvényhatóságnak megyeszék» hellyé nyilvánítására irányuló tőrek» vését nem csak attól a szoros ér= zelmi kapcsolattól indíttatva támo= gatom, amely engem Kecskemét városához fűz, hanem azért is, mert a gondjaimra bízott igazságügyi ér» dekek is ezt kívánják. Kecskemét ugyanis az alakítandó uj megye központjában fekvő egyedüli olyan város, ahol kir. törvényszék is van, a többi központi fekvésű városok» ban törvényszék nincsen s már ezért is elkerülhetetlennek tartom, hogy a mindig vezetőszerepet játszó, nagy történelmi múltai bíró Kecskemét városa legyen az uj megye szék« helye. Ez okból a törvényhatóság törekvését a legmelegebben támo« gatom“ Az igazságügyminiszter leiratával kapcsolatban a Pestmegye c. vár» megyei lap a kővetkezőket írja : „Pes=Pilis=Solt»Kískun vármegyé» nek oly módon való felosztása, aho» gyári azt Kecskemét képzeli, drasz» tikus abszurdum és halva született idea. Kecskemét, mint megyeszék” hely teljesen izolálva lenne az uj megye közönségének nagyrészétől. Kiskunhalas, Kalocsa, Kiskőrös egész vidéke s a Dunamedence teljes la» kossága sokkal, de sokkal nehezeb» ben, időtpocsékolóbban és fáradsá» gasabban közelítheti meg Kecske» métet, mint például Budapestet, ahová sugárszerüen futnak össze a vármegye összes vasútvonalai. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy Pest vármegye feltrancsírozására semmi, de semmi szükség nincs. Ez ellen úgy a logika, mint a jó» zan ész s maga a megyei lakosság is tiltakozik. Ha el is fogadjuk azt, hogy tul= méretezett, hogy tulmonstruózus Pest vármegye s hogy ennél fogva nem mindenben ideálisak az állapo* tok, — ez a megállapítás még tá» volról sem indokolja azt, hogy szét» fűrészeljük, hogy kettéosszuk, s hogy ezáltal a mostaninál százszor rosszabb helyzetet teremtsünk.“ Dr. Gesztelyi ■ Nagy László, egy. magántanár, a Kecskeméti Kamara igazgatója Fehértó fürdővel kapcso­latban a következő sorokat Írja ne­künk: A Fehértó gyógyfürdő julius 6-iki ünnepélyes megnyitása nemcsak Kis­kunhalas város egész közönségének, de a messze környéknek a figyel­mét is felhívta erre a nagy értékű, kel'emes hatású fürdőre. Ha Kiskun­halas e nagyértékü kincsét megfelelő állami és társadalmi megértéssel a fejlődés megfelelő stádiumába hoz­za, úgy az az egész Duna—Tiszakö- zének állandóan látogatott és a bete­geknek gyógyulást adó helye lesz. Mikor 1926. júniusában Kiskunba las tanyáit jártam be, a fővárosi lapok figyelmét felhívtam erre a nagy értékre. Egyik budapesti napi­lapban megjelent cikkemben 1926. júliusában erről a kérdésről a követ­kezőket irtam: »Csodálatos értéke Kiskunhalasnak a Fehértó, ez a 250 kát. holdnyi gyönyörű sik viz, a melynek gyógyhatása valóban meg­lepő. Szép, homokos parija és gyó­gyító szikes vize alkalmas arra, hogy megismerje nemcsak az ország, ha­nem kü'föld is. Mellette van a város 500 ho’das gyönyörű őserdeje a leg- pazarabb faösszeállitással, amely vi­dék szinte teremtve van arra, hogy ott tüdőbeteg szanatórium létesiltes sék. Csodálkozni kell azon, hogy azt eddig fel nem fedezték. Itt az államnak kell támogatóul jelentkezni és szállodák építésével, a part ren­dezésével hozzá kell juttatni a szen­vedő emberiséget e gyógyhatású hely értékeihez.« Nem vagyunk mi ma olyan gaz­dagok, hogy ilyen nemzeti értékek Emlékezetes még, hogy a magyar ipar pártolására a kereskedelem be­vonásával két esztendővel ezelőtt úgynevezett Magyar Hetet rendeztek. A Magyar Hét sikeres és eredmé­nyes propagandája volt a magyar I iparnak. Még akkor felmerült a ki- I vánság, hogy a hasonló propagandát j mellett szó nélkül tudjunk elmenni. De olyan szegények sem vagyunk még, hogy ne tudnánk az ilyen fej­lődő és a Duna—Tiszaközére való­sággal áldásként jelentkező fürdőt modernné kifejleszteni és valóban minden igényt kielégítő fejlődésre hozni. Össze kell itt fogni minden érdekeltségnek: az államnak, a vár­megyének, a városnak, sőt a szom­szédos Bácsmegyének is, be kell vonni a MÁV igazgatóságát és Fe­hértóra motorjáratokat indítani a ki­építendő uj vonalon, amely körül­futná az egész tavat, stb., stb. De e mellett keresztül kell vinni azt is, hogy azok akik itt villát építenek, nemcsak házadómentességet élvezze nek, hanem még az ez után járó [ pótadójuk alól is mentesüljenek azonkívül, hogy esetleg kedvezmé­nyes kölcsönnel segittessenek az építkezésben. De nem kevésbbé fon­tos a propaganda sem. A legkisebb osztrák fürdőhely üdülőhely érdeké­ben, ahol legtöbb helyen vizet nem lehet látni, csak az Istenadta hegyi levegővel lehet az illetőnek jó drá gán tüdejét tele szívni, milyen nagy propagandát tudnak kifejteni, akkor Kiskunhalasnak sem szabad ezt a teret sem elhanyagolni, s sajtóbe­mutató és plakátok utján fel kell hívni erre a figyelmet, amely nem­csak egyszerűen fürdő, hanem mint minden szikes viz, sok minden beteg­ség ellen valósággal gyógyítással bir. Kiskunhalas város jelenlegi bölcs vezetői bizonyára meg fogják találni a módját annak, hogy ez a Fehértó­ban és környékében rejlő nagy kincs a város jövő fejlődésének, boldogu­lásának, idegenforgalmának hatalmas emeltyűje legyen. minél gyakrabban meg kellene ismé­telni. Most hosszas előkészítő tárgya­lások és tanácskozások után el­jutottak odáig, hogy az illetékesek elhatározták, hogy az idei őszön ismét megrende­zik a Magyar Hetet, ügy tervezik, hogy október második felében tart­ják a Magyar Hetet. Az idei őszi Magyar Hét rendezése a két évvel ezelőtti keretek között történik. Öngyilkos kereskedő Szekulesz István budapesti keres­kedő Lónyai ucca 19 sz. lakásán öngyilkossági szándékból nagyobb mennyiségű Veronáit vett be. Su’yos állapotban a kórházba szállították. 200 embert ölt meg1 a hőség Amerikában Az utóbbi hetek elviselhetetlen hő­sége az Egyesült Államok középső részében rengeteg ha’áos áldozatot követelt. A legutolsó nyolc nap alatt több mint 200 ember halt meg hőgu­tában. Csikágóban magában is már a kora délelőtti órákban bezárják az üzleteket és csak az esti órákban nyitják meg újra. Hemsot városá­ban az egyik lap bejelentette, hogy a hőhullám ideje alatt csak egyszer jelenik meg napjában, azért, mert a nagy melegben nem tudnak dol­gozni. Csikágóban egy amerikai dip­lomata édesapja öngyi’kosságot kö­vetett el és a bucsu’eveében azt irta, hogy a hőség elől menekül a ha­lálba. Egy másik férfi beleőrült a szenvedésekbe, amelyeket a nagy hő­ség okozott és idegrohamában leug­rott egy felhőkarcoló tetejéről. Halálos szerenc ellenséget okoztak a legyek Sza’onna község határában Cs. Kovács József 62 éves szalonnái lakos a szekérbe fogott ökrök elé állít, hogy a rakodásnál segítsen. A légycsipésektöl megvadult ökrök Ko­vácsot fellökték s a gazda a szekér alá került és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a miskolci kórház­ban meghalt.-----........................... N yolcszáz előadás — nyolcvanöt városban Az Országos Művész Színház Halason Szentiványi Bé’a nagyszerű kis társulata hétfőn kezdte meg hat nap­ra tervezett előadásait városunkban. Hétfőn az első e'őadáson szokatlanul nagy számú közönség jött el a szín­házba, ami azt mutatta, hogy a tár­sulat nagyban számíthat Halas kö­zönsége támogatására és párto'ására és ez mindvégig kísérni fogja őket itteni tartózkodásuk alatt. Szentiványi Bé’a Országos Művész Színháza egyébként most tartott^ meg Baján nyo’cszázadik előadását, amely alkalomból a közönség mele­gen ünnepelte a társulatot. Az Orszá­gos Művész Színház kétéves műkö­désével érte el ezt a számot és ez idő alatt nyo’cvanöt városban tartott előadást. Legtöbbször, hat- vanötször, Herczeg Ferenc »Három testőr« cimü vigjátéka került színre. A bemutató előadásként előadott »Krétakör« mindvégig leköt|ptte ér­dekes és nem mindennapi meséjé­nél fogva a közönséget és a szereplő színészek nagyszerű előadásban hoz­ták azt színre. A közönség lelkes tapsokban adott kifejezést tetszésé­nek. Ma, kedden este a társulat »Ör- dög«-öt adja elő. LEGÚJABB! (Budapesti tudósítónk telefonjeleatése) Az időjárás Elrendelték a csődöt az Ery bankház ellen Októberben megismétlik a Magyar Hetet Ajll Vas Cc vi Az a kíi drá és a Vasál adás Mérst 1 ha: delel kétf fe öles Érdél Fő-u (a de órás, Bánt raktál inga, zsebór üveget tékba arany, aram (törött* áron v éksze: j zás várható, helyenként zivataros ; esővel. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint az időjárásban némi váltó­ban ma hozta meg döntését, néhány hitelező kérelmére Éry Lász- | ló bankháza ellen megindította a I csődeljárást. A szekszárdi törvényszék az Éry László bankház nyolc hónap óta húzódó ügyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom