Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-06-21 / 50. szám
2 oldal Kbfamhala» Hdyl Erterttflje íuníus 21 Felujult Kelebián a szerb rablóvilág Komitácsi bandák betörtek a trianoni határon és a belügyminisztérium uradalmából a négy legszebb ökröt áthajtották szerb területre A külügyminisztérium diplomáciai jegyzékkel kéri az állatok visszaadását és a határmenti rablótámadások megakadályozását A trianoni határmentén uralkodó j bizonytalan viszonyok ahelyett, | hogy szünőfélben vo'nának, szinte ' provokálnak olyan eseményeket, a melyek megerösitik a lakosságban azt a hiedelmet, hogy a szerbek nem a békét szolgálják, hanem bosszumüveket eszelnek iki és valóságos rablóhadjáralot kezdtek a magyar határmenté ellen. Hetek óta panaszkodik már Kele- foia és Átokháza lakossága, hogy éjnek idején szerb rablók törnek át a határon, akik ki "ősz jak á'latá’lomáiyukat, éés- kamráikat és azután lopott zsákmányukkal úgy ahogy jöttek, visszaosonnak szerb területre. Ezek miatt a panaszok miatt vizsgálat indult minden egyes esetben, de a tetteseket elfogni nem sikerű t, mert a nyomozó hatóság is megállapította, hogy a nyomok a határon túlra vezetnek. Két nappal ezelőtt azután olyan esemény fordult elő, amely párját ritkítja minden eddigi halármenti betörésben. Éjjel két óra előtt három szerb komitácsi jött át a határon és a belügyminisztérium úgynevezett nagykéri majorjából a négy legszebb ökröt lopták ki az istállóból és azokat a határon áthajtották. A rablók eleinte hat ökröt kötöttek lü, de azután minden valószínűség szerint kettőt otthagytak, mert azok fehér színűek voltak és nem akarták, hogy a holdvilágban észrevegyék őket. A vakmerő lopást csak hajnalban vették észre, de addigra már a rabiók játszva átkerültek a határon, a mely alig másfél kilométerre fekszik a nagykéri majortól. Másnap reggel dr. Edeskuthy uradalmi intéző tárgyalt a szerb határ- örparancsnokkal, aki mindent megígért a tettesek kéz- rekeritésére, de ez is csak Ígéret marad, mert eddig is minden hasonló betörésnél szintén bőkezűek voltak ígéretekben a szerbek. A példátlanul álló ügyben a magyar külügyminisztérium jegyzékben kérte a szerbektől az elrabolt állatok f visszaadását, ezenkívül pedig rámutatott arra, hogy a határmentét állandó rettegésben tartják ezek az események és kérte, hogy hassanak oda a szerb hatóságok, hjogy ezek az események gyökeresen megszűnjenek. Munkatársunk beé getett illetékes tényezőkkel, akik elmondották, hogy a határmente valósággal ki van szolgáltatva az ilyen eseményeknek. A magyar határon ugyanis két magyar határőrre húsz szerb katona esik és a mi határőrségünknek szinte fizikai lehetetlenség ellensúlyozni a szerbek visszaéléseit. Mint jellemző dolgot mondották el, hogy néhány hónappal ezelőtt szintén történt hasonló jószág'opás és ekkor a lopott teheneket a szerb katonai barakkba hajtották be. Kelebia Tompa és Átokháza, valamint a majorok lakossága elhatározta, hogy saját maga fog szervezni védőörséget. és ünneplés fogadta, aki elsősorban a dalosokat és a megjelent közönséget üdvözölte és a Dalosszövetség elnökének, Gerlóczy Bélának üdvözletét is tolmácsolta. A polgármester nagyhatású és lelkes beszédében többek között ezeket mondotta: — A magyar szív, a magyar lélek mindenkor tudott lelkesedni, hevülni és ebben a szent hevülésben vitte véghez mindazokat a nagy csodákat, amit ezer év óta bámul a világ. A magyar dalnak az ereje adott lökő erőt, ha valamit ki akartunk vinni, a magyar dal bátorított kitartásra, ha megnehezedett fe'ettünk az idők járása. A dal volt, van és lesz örömünk kifejezője és bánatunk temetője. A magyar dal nem a Kárpátok alatt született, azt magukkal hozták őseink valahonnan Ázsiából, hol nemzetünk bölcsője ringott. Ezért van az, hogy a magyar dalnak más a szine, más az illata. A magyar dalnak más a virágzása és nem hasonlít egyik szomszéd nemzetéhez sem. A magyar dal, a magyar me’ódia egy külön világ, amit bámulnak az idegenek s ami könnyeket csal ki mindnyájunk szeméből. — Szabolcskának van egy örökértékü verse a »Grand Cafeban«, melyben a költő egy párizsi fényes fogadóban egyszer csak muzsiká'ni hallja: »Kondorosi csárda mellett» — és ő könnybe bo- jrult szemmel hallgatja, úgy hogy talán !még a szive dobbanása is eláll. Ugyanakkor a párizsi fényes urak nevetgélnek és nem törődnek a nótával, mert hisz mi van azon sírni való, hogy a ménes ott de'elget valahol egy csárda mellett. Ez a költői kép, a magyar ember lelkét leghívebben tükrözi vissza, me'y a dal hatása alól nem tud szabadulni. A dal volt Mátyás, Rákóczi és Kossuth katonáinak csata riadója, lelkesítője, a magyar dal volt az, mely a világháborúban ebben a nagy önvédelmi harcban, a gránátzáporban, fedezékek mélyén, a kavemákban, a folyók mentén, a hegytetőkön kísérte a legrongyosabb katonát is és úgy ve'e volt, mint a szive dobbanása, a vérereknek a rith- mikus mozgása. És ez a többezeréves magyar dal nem lesz hűtlen hozzánk soha. A trianoni kerek asztalnál hozhattak akármilyen határozatot, tehettek rá akármilyen nagy pecsé.et mert minden határozatot, minden határt, minden zárt és pecsétet letör a magyar dal, mely erőst csinál a gyengéből, bátrat a félénkből és oroszlánt a kishitüekből. Ami* Jior itt szabadon felcsendülnek a szebb- nél-szebb dalok, gondoljunk a megszállt területen szenvedő véreinkre, hogy nekik tilos a magyar dal, nekik búsulni is csak titokban lehet. De épp ezért annál keményebb daccal énekeljük, hogy »Hiszek Magyarország feltámadásában í< A polgármester utolsó szavait a fel- zugó taps nyomja el. Percekig tapsol a közönség és ünnepli a polgármestert. A közel két és félórás műsoron több- ízben szerepelt különböző számokkal a kecskeméti dalárda, a kiskőrösi Iparos Dalkör és a halasi Iparos Dallcar. A közönség gyönyörködik a szebbnél- szebb számokban és szívből jövő meleg elismeréssel adózott a dalosoknak. A dalárdák karénekein és az összkaro- kon kívül Bárány Ilonka irredenta dalai Laskó Emil zongorakiséretével, Kenyeres Géza, Szabó Sándor és Bogyó Antal szavalatai, a kis Bódi Baba nagyszerű tánca, továbbá Gyenizse Julka pompás magyar tánca egészítették ki az estéyt és járultak hozzá az estély fényes sikeréhez. Burdács Rezső, a kecskeméti daloskor elnöke mondotta a záróbeszédet. Hálás szívvel köszönte meg Halas város közönségének támogatását, amely lehetővé tette a dak>sesté!y megrendezését, majd me'eg szavakkal arra tért ki, hogy itt, Halason is alakítsák meg a városi dalegyletet. A minden tekintetben pompásan sikerült dalestély a Himnusz eléneklésével ért véget. Előadás után az Ipartestükben társasvacsora volt, amelyen Kiss Illés Antal ipartestületi elnök szép szavakban emlékezett meg a dalestély lefolyásáról. Me’eg szavakkal köszöntötte a kecskeméti, kiskőrösi és a halasi dalárdát és mindazokat, akik közremüködtdk a dal- esté'y megrendezésében. Hálás szavakkal szólt a város polgármesteréről, aki — mint mondta — me'egen felkarolta az ügyet és hozzájárult ahhoz, hogy az esté'y ilyen fényesen sikerült. Dr. Babó Imre kormányfötanácsos beszédében a magyar dal erejéről, a nagyszerű estről emlékezett meg és utalt arra, hogy a városnak meg kell alakítani a városi Dalegyesületet. Beszéltek még Burdács Rezső és Szombati József. A magyar dal nagy renesszánsza folyt le csütörtökön este Halason A városi színházban megjelent közönség leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte a reprezentáns magyar dalestet és szereplőit A HATODIK UJ GYÓGYSZERTÁR A magyar fájdalomnak és a magyar bánatnak kellett elementáris erővel kitörnie a Nemzet kebléből, hogy sokszorosan ráeszméljünk arra, milyen nagy do'og és milyen óriási jelentőségű az, hogy nemzeti értékeinket ápoljuk és azok fejlesztésében közreműködjünk. A magyar dal mindig és mindenkor klasszikus költőink korában és ettől fogva napjainkig valóságos drágagyöngyei voltak és maradtak a magyar népiéleknek és a csütörtöki estén valahogy úgy éreztük, hogy a magyar lantosköltészet ébredt újjá, az a magyar lantosköltészet, amely nem a nyugati trubadúr világa, de egyenesen hazafias lélekből hazafias célok szó! gála tára fakadt. A magyar dal ügyének lendüle- letet adott a csütörtöki este, hi|t)et erősített, reményeket fakasztott ' virágba, a magyarság nagy plniakar rásának súlyos demonstrációja volt a dalest, megkapó és szívhez szóló. A borús és fekete felhők nehéz súlya alatt csillagot kereső; derűs égboltot kutató magyar szivek számára esemény és élmény volt ez a dalest, amely nagy szolgálatot tett az ősi városnak és derekasan szolgálta a legnagyobb és legszentebb magyar érzést a történelmi Nagy- magyarországért harcoló magyar irredentát. Az estélyről a következő tudósításban számolunk be. A város a délutáni órákban mozgalmas képet nyújtott. A délutáni 4 órás vonattal érkeztek meg a dalosok, a kecskeméti és kiskőrösi dalárdák. Az állomáson a város közönsége nevében ür. Fekete Imre polgármester üdvözölte őket, majd nagy közönség kíséretében a városba jöttek be. E'ső ütjük a Hősök szobrához vezetett, ahol a kecskeméti dalárda koszorúját helyezték el. Este 8 órára zsúfolásig megtelt a színház. A közönség egész estén át melegen ünnepelte a dalárdistákat és az egész esté'y felejthetetlen emlékeket hagyott hátra. A dalestély megnyitó beszédét dr. Fekete Imre po'gármester mondotta. A polgármestert megjelenésekor lelkes taps Mint ismeretes és annak idején megírtuk, a most meglévő öt gyógyszertár mellé még egy gyógyszertár engedélyezését kérték a népjóléti minisztériumtól és az engedély iránt több kérvény érkezett be a minisztériumba. A népjóléti minisztérium az iratokat véleményezés végett leküldte Halas város polgármesteri hivatalához. Az uj patika kérelmét a képviselőtestület elé vitték, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs szükség az uj gyógyszertárra és azt nem véleményezte. Ez még a múlt évben történt és azóta az ügyben más nem történt. Most mint értesülünk, az uj gyógyszertár engedélyezésének ügye a vármegye egészségügyi bizottsága előtt van és az jun 25-én, d. e. tO órakor tart A halasi vásár Szerdán és csütörtökön zajlott le a halasi nyári országos vásár. Az állatvásáron aránylag elég jelenes forgalom volt, elég jó árban cseréltek gazdát az állatok. 1200 átírás történt. A gyalogvásár kicsi és rossz volt. A város 4440 P-t vett be hely- pénzből. A vásárban több lopás fordult élő: Pópa Miklósnétól 12 pengőt ellopott Sárközi Istvánt csongrádi cigány. Racsmány Istvántól 120 P-t, Gábor Sándortól 350 P-t, Szalai Bélától 260 pengőt loptak el. ülést a vármegye alispánjának elnöklésével. A tárgysorozatra több patika engedélyezési kérelmét vet- ' ték fel, többek között az uj halasi gyógyszertár engedélyezését is. A HATODIK UJ GYÓGYSZERTAR A vármegye egészségügyi bizottsága előtt az uj balasi gyógyszertár engedélyezése
