Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-06-11 / 47. szám

junius 11 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 «idei Emlékezés 1920 junius kikére A tízéves trianoni erőszak eddig ismeretien megrázú részletei ORSZÁG-VILÁG A vagyonváltság-földekből 282.000 * holdat visszaadnak az eredeti tulaj­donosoknak. — Az Exporthitel Inté­zet 6 százalékos kölcsönt oszt szét a gyümölcskereskedők között. A hi­telben csak azok részesülhetnek, akik az árut megfelelő csomagolásban vi­szik külföldre. — Az egyetemi baj­társi szövetségek vezetői szociális gondolkozást és demokratikus fejlő­dést sürgetnek. — A forgalomba ho­zott magyar szén mennyisége 1929 márciusában 556 ezer tonna volt, az idén márciusban csak 383 ézer. — A belügyminiszter elrendélte a rendőri bejelentő hivatalok átszer­vezését. — Junius 15-én és 16-án iókiállitás és exportvásár lesz Makón — Egy év alatt 40 százalékkal esett az ezüst ára. — A német kormány 2 milliárd márkával akarja enyhíteni a munkanélküliséget. — Hőhullám közeledik Anglia felé. — 42 ház égett le a nógrádmegyei Rimócz köz­ségben, villámcsapás következtében. — A düsseldorfi rém eddig csak 9 gyilkosságot ismert be. — A kiván­dorlási mozgalom nagyon terjed az Erdős Kárpátokban. — Kaposvár földalatti várát, amely 1400 körül épült, megtalálták egy magtár alatt. — Két hónapi fogházra ítélték a cse­hek Némethy János kassai kovács­mestert, aki azt mondta egy társa­ságban, hogy Szvatopluk egy fehér lóért adta el az országot a magya­roknak. — Gyilkos hőség uralkodik Amerikában, eddig 16-an meghaltak. — Megégett Amerika legnagyobb páncélos hadihajója a Colorádó cir­káló. — 18.000 gyermeket fog nya­raltatni a főváros és erre az akció­ra 700.000 pengőt fordít. A nyaral- tatás junius 28-án kezdődik. — A rák diagnózisára uj szert talált fel egy amerikai orvos. — A cukorrépát újból kell vetni Hajdumegyében a rovarkárok miatt. — 40.250 millió dolláros kölcsönt szándékozik fel­venni a belügyminiszter, hogy a vá­rosok súlyos függő adósságát kon­vertálhassák. — Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton utazik fe­leségével Londonba és 22-én tér vissza. — Schober kancellár a ma­gyar kormány meghívására julius elején Budapestre jön. — Díszpol­gárrá választotta a tolnamegyei Mur- ga község szülöttét, Gömbös minisz­tert. — Mayer János földművelés­ügyi miniszter beható tájékoztatást dolgozott ki annak az összesen 252 millió 633 ezer 652 pengőnek fel- használásáról, amelyet a kormány az utolsó öt évben mezögazdasá- ságunk fejlesztésére szánt. — Musso­lini utóbbi beszédei nagy olaszellenes hangulatot kelteitek Franciaország- szágban. — 29 ezer 684 autó és motorkerékpár fut Magyarországon. — Sikkasztás miatt letartóztatták Új­vári asztalosmestert; aki a szolnoki rendőrségnek felhívta figyelmét Czi- nóberre. — Felrobbant Párdán gáz­csőrepedés folytán az egyik házba szüremlett gáz és két embert meg­ölt. — Megtiltották Bácskában és Bánátban a trianoni szerződés évfor­dulóján a harangozást. — Nagykő rösről az idén 577 vagonban össze­sen 4 millió fej salátát szállítottak el 200.000 P értékben, — Jövő héten bocsátják ki a jóvátételi kölcsön amerikai részét. — Hadirepülőgépe­ket épit Svájc is, amely eddig csak belbiztonsági szempontokat vett fi­gyelembe hadseregénél. — A tábla 6 heti fogházra szállította le Orczy György Lajos báró büntetését. — A magyar boxolók közül öten bejutot­tak az európabajnoki döntőbe s igy a pontversenyt valószínűen Magyar- •r»aáig nyeri meg Olaszország előtt. Alá fogjuk írni a békeszerződést! — közölte 1920 május 30-án Simonyi Semadam Sándor akkori miniszter- elnök, a kormány határozatából a békeföltételeket diktáló párizsi Leg­felsőbb Tanáccsal. De ki írja alá a békeparancsot? Ki áll ki, hogy bár a kényszerítő szükség következtében, de mégis vállalja személyileg a történelmi fe­lelősséget a szörnyű ítélet aláírásá­ért? A május 30-án tartott miniszter- tanács úgy határozott, hogy Soós Károly honvédelmi minisztert és Pé­kár Gyula vallás- és közoktatásügyi államtitkárt bízzák meg a békeszer­ződés aláírásával. Nem akarták, hogy Teleki Pál gróf külügyminiszter írja alá a békeszerződést, mert Te­leki az elszakadásra ítélt Erdélyből való volt. Soós Károly Zalaegerszegen tar­tózkodott ezen a napon és Simonyi Semadam Sándor miniszterelnök te­lefonon közölte vele, hogy Párizsba kell utaznia a békeszerződés aláírá­sára. Soós Károly vállalta a meg­bízatást, mert azt gondolta, hogy a kormányzó kívánja ezt tőle. Azonnal visszatért Zalaegerszegről Budapest­re és első útja a kormányzóhoz ve­zetett, megkérdezte tőle, kivánja-e, hogy ő írja alá a békeszerződést. A kormányzó kijelentette, hogy nem kívánja. Soós Károly a kormányzótól a miniszterelnökhöz sietett és kö­zölte, hogy a békeszerződést nem Írja alá, ha a kormány mégis azt kívánná tőle, azonnal lemond állásá­ról. Ha aláírod, nem vagy a fiam! Pékár Gyula államtitkár, aki má­jus 30-án még hajlandónak mutatko­zott a békeparancs aláírására, a má­jus 31-én tartott minisztertanácson közölte, hogy megváltoztatta elha­tározását, mert nyo'cvanké éves édes­apja magához kérette, figyelmeztette, hogy ő átélte a szabadságharcot és a világosi fegyverletételt, de azt nem akarja megérni, hogy fia írja alá a Magyarországot megcsonkító béke­szerződést. Ha mégis megteszi ezt, többé nem akarja látni. A minisztertanács órákig tárgyalt arról, ki menjen ki Párizsba, mert a kormány tagjai közül senki sem akarta vállalni a megbízatást. De más, mint miniszter, nem írhatta azt alá. Végül is azt javasolja a minisz­terelnök, hogy Benárd Ágost népjó­léti és munkaügyi miniszter és Fer- dinándy Gyula igazsógügyminiszter menjenek ki Párizsba. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter azonban kijelentette, hogy nem vá'lalja a meg­bízatást, mert lehetetlennek tartja, hogy az országon elkövetett legna­gyobb igazságtalanságot éppen az igazságügyminiszter Írja alá. Közben megérkezett a miniszter- tanácsra Karcagról Benárd Ágost, akit Simonyi Semadam miniszterel­nök felkért, hogy vállalja magára a feladatot. Benárd Ágost kijelentette, hogy olyan érzés fogja el, mintha ráparancsolnának, hogy menjen ra­bolni és betörni, belátja azonban, hogy ezt az áldozatot meg kell hoz­ni valakinek, a minisztertanács hatá­rozott felkérésére tehát vállalkozik a békeszerződés aláírására. Mivel a másik aláírónak nem kel­lett miniszternek lenni, úgy határo­zott a minisztertanács, hogy Benárd miniszteren kívül Dräsche Lázár Al­fréd rendkívüli követ utazzék Pá­rizsba. Még aznap este útra keltek a ma­gyar megbízottak, és junius 3-án érkeztek Párizsba. Másnap, junius 4-én, délután négy óra harminc perc­re tűzték ki a békeszerződés aláírá­sát, az úgynevezett Nagy-Trianon palotában, amelyet XIV. Lajos fran­cia király épített a Trianon nevű falu helyén, hogy elvonulhasson oda a világ zaja elől. A ragyogó terem rózsákkal át­szőtt fehér kárpitja, vagyont érő ké­pei a napkirály mesebeli gazdagsá­gáról beszéltek. A palotának ebbe a gyönyörű termébe hívták a sze­gény magyar nemzet szegény meg­bízottait, hogy aláírják a nemzet ha­lálos ítéletét. Őrültség, amit vetünk tesz­nek! Egyszer már hoztak halálos Íté­letet ebben a teremben. 1873-ban itt ülésezett az a haditörvényszék, a mely Bazaine marsaüt, Metz várának védőjét azért, mert a várat feladta és nem követett el minden lehetőt, hogy a várat védő hadsereg katonai be­csületét megmentse, vagyis nem biz­tosított részére szabad elvonulást, ha­lálra ítélte. Milyen különös találko­zása a véletlennek, hogy ezt a tria­noni Ítéletet sem tudták végrehajtani. Először átváltoztatták életfogytig tar­tó elzárásra és Bazaine marsailt a francia Riviéra egyik legszebb pont­ján, He Sainíe Marguerite sziget erő­dítményében internálták, de Bazaine keresztültörte az örök láncot és mér 1874-ben megszökött. A magyar békedelegátusok autón érkeztek a Trianon-palotába. Az első autóban Benárd Ágost, Drasche- Lázár Alfréd, Praznovszky Iván fő­titkár és Henry francia alezredes ült. Mikor az autó a trianoni kastély vasrácsos kapujához érkezett, amit a kiváncsiak nagy tömege vett körül, a parancsnokló csendőrtiszt nem akar­ta a békedelegátusok autóját bebo- csátani. Henry alezredes izgatottan vitatkozni kezdett a csendörtiszttel, közben megszólalt Praznovszky Iván és igazat adott a csendőrtisztnek: — Nagyon helyes! Mi nem helye­zünk súlyt arra, hogy aláírjuk a békeszerződést! Nem tesz semmit, ha nem engednek be! Gyerünk visz- sza! Végre a esendörtiszt engedett kér­lelhetetlen szigorából és a magyar békeszerződés aláírása a kitűzött órában pontosan megtörténhetett. Millerand elnök négy óra harminc perckor vontatott hangon, de hatá­zott szavakkal hívta fel a magyar küldötteket, hogy írják aló a béke- szerződést. Tíz perc alatt ment végbe a megrázó esemény. Benárd Ágost szalonkocsijába, mi­kor hazatért, a magyar határon két katonatiszt szállt be, önként vállal­koztak arra, hogy vigyáznak rá, mert félő volt, hogy az elkeseredett nép bántalmazza a békeszerződés alá­íróját. Benárd Ágosttól hazaérkezése után megkérdezték, milyen jutalmat kí­ván, amiért elvégezte a megalázó feladatot. — Nem kérek semmit, — felelte Benárd Ágost — csak azt, hogy ami­kor majd azt a békét kell aláírni, a mely jóváteszi Trianont, akkor is én lehessek a meghatalmazott! A gazdagok is , szegények Nem fejlődött az ország takarékbetét-állománya A Pénzintézeti Központ Havi értesítője részletes adatokat közöl a Pénzintézeti központ köíe’ékébe tartozó pénzintéze­tek és a m. kir. Postatakarékpénztár be­téteinek alakulásáról 1930 március hó 31-én. A je'entés szerint a magyarországi pénzintézetek összbetétállománya 1930 március 31-én 1,934.293 ez ír pengőt telt ki, amelyből 1.005.013 ezer pengő takarék- betétekre, 929.280 ezer pengő a folyó- számlabetétekre esik. Az 1.005.013 ezer pengő takarékbetét­ből 648.492 ezer pengőt a fővárosi, 356.521 ezer pengőt pedig a vidéki intézetek kezelek. A folyószámlabetétekből 859.968 ez#r pengő a budapesti, 69.317 ezer pengő • ' vidéki pénzintézetekre jut. 1930 é vi március 31-én az 1929 d*e. 31-iki adatokkal szemben a Pénzintézeti Központ köte’ékébe tartozó intézeteknél 22,667.000 pengő betétemelkedés Je­lentkezik. Az emelkedés azonban kizárólag a fő­városi intézeteknél mutatkozik, még pe­dig «a takarékbetét állománynál 18.478 ezer pengő, a folyószámla állománynál 15.257o ezer pengő. H vidéki intézeteknél úgy a takarék, mint a folyószámla betéteknél né­mi visszaesés állapítható meg. Amennyiben a postatakarékpénztár be­tétállományát is figyelembe vesszük, úgy- 1930 márc. 31-én az összes betétállo­mány 2.127,792.000 pengő, azaz, 3,627.000 pengővel kisebb, mint 1929 december 31-én volt. Az eltolódás onnan adódik, hogy a Po»- tatakarékpénztár folyószámlabetét állo­mánya az 1929 december 81-i 164,357.000 pengőről 1930 március 31-ig 130,180.000 pengőre csökkent. PSi.-kr.-~ ■■ ... H alálosYép bravúr Vasárnap su'yosan összetört fiatalem­bert hoztak be autón Kiskunfélegyházá­ra, aki néhány óra múlva belehalt sérü­léseibe. Az eset előzményei: Vasárnap reggel nagyszámú kirándulótársaság ment Tiszaugra és a társaság egyik tag­ja, Bánfi János tűzoltó fia, Bánfi József 22 éves iparossegéd kerékpárjával ment a társaságban. Délutánig vidám hangu­latban ted az idő s úgy 3 óra felé Bánfi gondolt egyet, felkapaszkodott a hid pillérjének ívelésére és felvitte ma­gával a kerékpárját is. A 16 méter magas ive'ésen felült a kerékpárra és jött azon lefelé. Alig haladt azonban 2 —3 métert, a kerékpár megbillent és Bánfival együtt a hidra esett. Bánfit súlyos sérüléseivel a kirándulók mindjárt autóba emelték, hazavitték, de már es- giteni nem lehetett, néhány óra múlva meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom