Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-06-07 / 46. szám
jun. 7 Kiskunhalas Helyi Értesítője 7. olda hanem előbb megfojtotta valaki és igy akasztotta fel. A vádlott szempontjából ez a vélemény mindenesetre igen terhelő. A csütörtök délelőtti csöndes tárgyalás A törvényszélt s fő tárgyalást csütörtökön már nem a helyszínen, hanem a városi tanácsteremben folytatta. Ezen egy-két jelen lékfelen tanút hallgattak ki, majd hosszasan ismertették a boncö'ás jegyzőkönyvét, az orvosi véleményeket és a per iratait. — Tekintettel arra, hogy most olyan adatok álnak rendelkezésemre, amelyek birtokában véleményem megszövegezésénél nem voltam, ezért most azt visszavonom és oda módosítom, hogy nagyon valószínűen megállapítható a körülményekből az, hogy nem öngyi kórsággal, hanem gyilkossággal állunk szemben. Ez az orvosi vélemény visszavonása természetesen egészen más helyzetet teremt, mert most már valamennyi fórum orvosi véleménye megegyezik abban, hogy Szlraka Mhá'.yné nem lett öngyi kos, Az iratok ismertetése után háromnegyed egy órakor mondotta el vádbeszédét dr. Nagy István ügyész. Az ügyész mindenekelőtt leszögezte azt a határozott álláspontját-, hogy teljeseit kizárinsk tart /'a Sztraka M hály ártatlanságát és meg van róla győződve, hogy a vádlott előre magfon io t szándékkal ölte meg a feleségét. Majd igy folytatta az ügyész. — Tekintetes királyi törvényszék. Méltóztassék figyelembe venni azt a rengeteg terhelő körű mányi, amely a vádlottal szemben felmerült. Tekintetbe venni azt az életet, amelyet a vád'ott a feleségével és családjával folytatott Tekintetbevenni azt, hogy a vádlott sokszorosan büntetett előéletű ember, emberiségéből teljesen kivetkőzött. Ami a vádbeli cselekményt illeti, itt van az a hörgésszerű hang, amely a már agyonkinzo't asszony torkából szakadt, amikor a férje fojtogatta. Ezt a hörgést meghal'ották Szekszárdi Ferenc és a felesége, akik pedig meg’ehetös távo ságbrn voltak. Itt van például Sztraka Mihály kisfiának megrendítő val'omása, bebizonyosodott, hogy feltétlenül A védobeszéd A vád állitdlsgos tenytartamából egy betűt sem fogadok el — felmentést kérek“ szavahihető gyerek és aki olyan lé- lekrajzot adott az apjáról, amely valósággal visszataszító hlkület- re vall. A gyerek elmondta, hogy az apja ott járkált az emlékezetes éjjelen az anyja ágya körül és akkor az anyja nyöszörgését hal'otta. Ez én szerintem nem lehetett máskor, mint a mikor az áldozat már utolsó perceit élte és Sztraka csak azért járkált ott körülötte, hogy az uto'só kegyelem- szorítást megadja neki. Fábián tanúnak is igaza van, amikor azt állítja, hogy Sz;raka már végzett a feleségével, amikor a léckerítésnél a kezdi tördelte. 'Itt van az öreg Kincses vallomása, aki többször tanúja volt, hogy Sztraka a feleségét azzal fenyegette, hogy elteszi láb alól. Egyedül Dér Mihálynak a szerepe tisztázatlan és ez valószinü'eg az égi bíró büntetésére marad. A vádlott, mint büntetett előéletű ember, durvalelkületü volt és kegyetlen, én prakszisom a’a't i ycn esetet nem halottam és ilyennel nem találkoztam. Én itt határozottan- látom az előre mrgfon otságol és ezért kérem, hogy a büntetötör- vénykönyv 278. szakaszába ü közö gyi kos- ság bűntettében méltóztessanak bűnösnek kimondani és ennélfogva kötélátali halálra szóló ítéletet hozni. Az ügyész vádbeszédének befe- i jeztével az elnök ebédszünetet ren- ; delt el és úgy intézkedett, hogy a I délutáni tárgyalást nem a tanácsié- | remben, hanem a közgyűlési teremben folytatják. A közgyűlési teremben nagyszámban jelentek meg érdeklődők, de ott voltak azok is, akik a rendőrség részéről és orvosi részről a nyomo- I zásban részt vettek. Izgatott hangulatú közön-ég zúgott halkan a teremben és három óra u án megérkezett a bíróság is. A biróság tagjai a közgyűlési j emelvényen foglaltak helyet, oldalt , a védő és az érdeklődés ekkor már i a tetőpontra hágott. Dr. Száva István védőügyvéd kikészíti jegyzeteit, kiteszi zsebóráját, de ugylátszik nem azért, mintha az idővel ckarí vorna takarékoskodni, meri öt óra már elmúlt és /«ég mindig beszélt és már háromnegyed hatra járt az idő, amikor beszédét befejezte. Dr. Száva István védő a következőket mondotta többek között. — Tekintetes Királyi Törvényszék! Két napon át tartó tárgyalás folyamán előttünk áll az a bűnügy, a melyben a földi igazságszolgáltatás ítéletet kell, hogy hozzon. Arról a bűnügyről kell véleményt alkotnunk, amely 1929 szept. 25. és 26. közötti éjjelen az úgynevezett Pirtó pusztán folyt le a vád szerint Ki kell itt mindjárt az elején jelentenem, hogy én erre a vádra, illetve annak igazo'ására semmiféle döntő bizonyítékot nem iátok. De nem is lehet, mert hiszen az egész ügy vádlói része csapán feltevésekre és következtetésekre épített, aminek viszont jogi szempontból semmi jelentősége sincs. Feltevésekre alapítani pedig vádat és következtetésekkel alátámasztani egyenesen lehetetlen. — A törvény szelleme az Írott jog feladata, az anyagi igazság megkeresése. Ezt meg kell találni, mert ha nem, akkor már magában összeomlik a vád. Ténytanu nincs és itt a jogásznak nemcsak bírónak, de jogásznak, érző embernek és valóban bírónak kell lennie. Azt kell megállapítanunk, hogy az a vádlott, aki itt ül, bü- nös-e avagy nem. Az előiSéettöl, minden előítélettől i meg kell szabadítanunk magunkat I és én a magam részéről ezt meg is csiná'om. Az igazság érdekében mondom, hogy a törvénynek nemcsak betűje | van, a törvénynek van szelleme j is j és ezt a szellemet figyelmen kívül hagyni nem szabad. Az ügyész megvilágította a do’got, most én is ' megvilágítom, bár az ügyész színién feltevésekből in- j dűli ki és mint mondotta, könnyű a védő ; szerepében lenni. Én tehát most nem is* világítani fogok, hanem reflektorral megvilágítom azt az igazságot, amelyről én meg vagyok győződve. A bíróságnak mindenekelőtt kijelentem, hogy nehéz akár nemet, akár igent mondani a bűnösség ügyében, fele’őrség hárul a* i élkező bíróságra, borzalmas felelősség, mert itt az ítélet csak két szélsőség lehet, dönteni afölött, hogy éljen-e a vátfott, vagy pedig halára Ítéljék. Itt az emberi élet határmesgyéjén nem lehet és nem szabad lelkiismerettel könnyedén játszani. — Szép, gyönyörű és bölcsességre valló elv a magyar büntetőjogban, amikor kimondja, hogy inkább száz bűnös menekü jön, mint egy ártatlan igaz'a'anul szenvedjen. Ugyancsak a római jog is tartalmaz ennek az elvnek megfelelő bölcsességet, amikor azt mondja, ha egy ügy kétséges, vagyis lehet az illető bűnös is, meg nem is, akkor inkább az enyhébbet, vagyis a nem bűnösséget kell elfogadni valónak. — A jog azt mondja, hogy a vádat kell bizonyítani. A vád pedig itt bizonyítva nincs, épen ezért nekem nem kell bizonyítékokat szolgáltatnom. Miután pedig állítólagos cselekményt semmi sem bizonyítja ezért \ én a leghatározottabban felmentő Héletet kérek. A pirtói közvélemény már hozott ítéletet, ezt láttuk valamennyien, a kik a helyszíni tárgyaláson ott voltunk és ez a közvélemény Sztraka ellen szólott. De mi ez Tekintetes Kir. Törvényszék. Ez szerintem szóra sem érdemes, nem hogy komoly megfon to1 ás tárgyává tehetnénk. Ezek a tanuk és ez a közvélemény nem vette bonckés alá a vallomását, itt egy meghalt ismerősük lebegett a szemük előtt és amikor maguk előtt látták a férjet, első dühükben nekiszaladok vallomásukkal, mert benne gondolták azt, aki ezt a halált előidézte. Az elmúlt éJetet keseregték és ez rémlátásokat adott az emberek szájába és itt nem láttam egyebet, mint ezt a pillanatnyi dühöt, amely ki tudja, hogy nyilatkozik meg napok után, amikor higgadt állapotban vannak az emberek. Emlékezzünk csak visz- sza a kalocsai ellenforradalom leverésére, az emberek, hogy összeszaladtak és mindenkinek volt csaknem egy embere, akit följelentett, minden esetben iszonyatos következményekkel, pedig ha tudta volna hangulatvádaskodásának következményeit, egészen bizonyosan nem tette. volna meg azokat. Egyes tanuk nincsenek is tisztában azzal, hogy mit beszélnek, ők csak arra gondolnak, hogy elégtételt adnak az ő elgondolásuk szerint az elhaltnak. A magyar biróság zsámolyánál azonban én meg vagyok róla győződve, hogy megiörik a gyűlölet hulláma és utat tör az igazság fénye. Egyébként ezt a gyülö'et lavinát úgy adták elő, hogy az tulajdonképen a vádlott mellett szól. A nyomozás jelentése szintén igen sok enyhítő kitételt szállított a vádlott javára és megkönnyíti az igazság kibogozását. Én a vád ténytarialmából egy betűt sem fogadok el. Néhány akadémikus, hangsúlyozom csupán akadémikus fejtegetéssel szeretnék bizonyos dolgokat megvilágítani. Az ügyész vádbeszéde igen fontos súlyt helyez a premedi- tációra, vagyis az előre szándékolt végiggondolásra. Ezt határozottan tagadom. Egyrészt azért, mert az ügyész ennek igazolására semmit sem tud felhozni, másrészt pedig azért, mert azok megdöntése könnyedén végbemehet. Vájjon premeditáció-e az, hogy primitiv egyszerű emberek, mint a vádlóit Sz'raka is, megfenyegetik a feleségüket, vagy gyereküket, hogy majd megöllek, megpofozlak, összerugdoslak és igy tovább. Egyszerű emberek portáján ez nem ritkaság és maga Sztraka is, feleségével együtt élve évtizedeken keresztül, hányszor elmodta ezt a feleségének és hány életének kellett volna lennie, ha ezt mindannyiszor meg is cselekedte volna. Sztraka ezeket a semmitmondó, üres fenyegetéseket hányszor használta már, ezekre pedig komoly vádat alapítani nagyon merész dolog volna. — És érdekes, folytatja a védő, akik a Sztraka és a felesége közti viszonyt lefestik, mind nők. Nők, akik a másik nő mellé állnak, mert igy esetleg a saját durva férjük megbosszutását is vélik szolgálhatni. Itt tekintetes királyi törvényszék nem bosszú valőmások és pletykák kellenek, hanem cáfolhatatlan és megdön hetetien tények. Innen látszik ,hogy Sztraka ezeket a fenyegetéseket csak dühében haszÁ peröeszédsk Az Sgyész kötéláltali halált kér kiszabni
