Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-30 / 35. szám
4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője ápr. 30 Ssabolcs, Ung, Szatmár megyékben kát. holdanként 200 pengős földeket lehet venni Az egész ország területén nagymértékben leestek a földárak — mondja a földművelésügyi minisztérium jelentése fi sommás munkások és a gaz* dasági cselédek keresete. A földművelésügyi minisztérium szombaton délben tette közzé azt a hivatalos statisztikai kimutatást, amely a szántóföldek és termőszőlők 1929. évi forgalmi órait, a földhaszonbéreket, a házhelyek céljaira átengedett mezőgazdasági mive ésre alkalmas területek árait, a mezőgazdasági férfi-, női és gyermekmunkabéreket, a napszámokat, az idénymunkások és gazdasági cseédek munkabéreit tünteti föl. fi legolcsóbb szántóföld holdja kétszáz, a legdrágábbé három' ezer pengő. A hivatalos statisztika szerint a legolcsóbb volt a föld Szabolcs, Ung és Szatmár megyékben, ahol már 200 pengőért is lehetett egy katasztráiis hold szántóföldet venni. A legmagasabb árat Pest megyében érték el, ahol 3000 pengőt sikerült a szántóföld katasztráiis holdjáért elérni. A termaszőlő katasztráiis holdja, még ahol a legolcsóbb, Veszprém és Csongrád megyékben is, 800 pengő. Tíz katasztráláis holdnál nagyobb vételnél Veszprém megyében 600, Nóg.'ád- Hont megyében 700 pengőtől kezdve lehetett egy katasztráiis hold termőszőlőt venni. Itt a másik véglet ka- tasztrális holdanként I 5000 pengő, ilyen árat azonban csak Somogy, Tolna, Zala, Csongrád és Jász-Nagykun Szolnok megyékb.n lehetett egy katasztráiis hold termőszölő- ért kapni. Országos átlagban 1929-ben 100 holdig 630 pengőtől 1500 pengőig; 100— 1000 holdig 530 pengőtől 1080 pengőig; 1000 holdon felül 470 pengőtől. 870 pengőig volt egy katasztráiis szántóföld ára. A termőszőíő katasztráiis holdja 10 holdig 1310 pengőtől 3180 pengőig; 10 holdon felül 1170 pengőtől 2550 pengőig került, összehasonlítva ezeket ez adatokat az 1928. év adataival, megállapítható, hogy a tavalyi földárak úgy általánosságban 60—80 pengővel olcsóbbak voltak, mint tavalyelőtt, emi végeredményben azt je'enti, hogy ha nem is sokkál, de olcsóbb lett a föld. fi földhaszonbér tiZ/és nyolcvan pengő közölt mozog holdanként. A legolcsóbb földhaszonbért, katasztráiis holdanként 10 pengőt, Nógrád-Hont megyékben fizették. A legmagasabb földhaszonbér 80 pengő volt, még pedig kisbérieteknél az alföldi megyékben. Terményben fizetett bérekért a végletek katasztráiis holdanként 50; kxogramm búza (Nógrád-Hont megye) és 500 kilogramm búza (Bácsbodrog és Csanád megyék). Országos átlagban 1929-ben 100 holdig 31—55 pengőig (140—300 kg. termény), 100—1000 holdig 25—40 pengőig (110 —210 kg. termény), 1000 holdon felül 21-34 pengőig (90—160 kg. termény). Összehason iíva ezeket az adatokat az 1928. év adataival, megállapítható, hogy a terményekben fizetett földhaszonbérek nem változtak, de a pénzért bérelt földekért nagy átlagban 5—10 pengővel kevesebbet fizettek, A földár legmagasabb Pest® megyében, ahol 3 ezer pengőt is elértek kát. holdanként ami nyilvánvalóan a terményárak csökkenésének volt a következménye. ölvén fillértől tizenöt pengőig váltakozott a házhely négyszögölének ára. Az ország igen sok vidékén mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket engedlek át házhelyek céljaira. Az ilyen terű elek ára négyszögölenként 50 fillértől (Somogy és Szatmár-Bereg megyék), 15 pengőig (Heves megye), illetve 200 kilogramm terménytől (Pest és Szolnok megyék), 3000 kilogramm terményig (Csanád-Arad-Torontál megye) váltakozott. Országos átlagban 1929-ben az ilyen házhe'yek négyszögölének ára 1.15—9.90 pengőig, illetve 530 kilogrammtól 1360 kiőgramm termény volt. Ezzel szemben 1928- ban 1.30—6.10 pengőig, illetve 510 kilogrammtól 1040 kilogramm terményért Íehelett a házhelyek négyszögölét megvenni. fi legkisebb gyermeknapszám nyolcvan filír, a legmagasabb férfinapszám hat pengő 50 fillér. Szomorú a statisztikának az a része, amely a mezőgazdasági munkások béréről számol be. Mezőgazdasági férfimunkásnak a legmagasabb munkabért, nyáron élelmezés nélkül 6.50 pengőt, Csongrád és Szolnok megyékben fizették. A legalacsonyabbat, télen, élelmezés nélkül 1.40 P-t Somogy megyében. fiz országos átlag 1929-ben élelmezés mellett tavasszal 2.10 pengő, nyáron 3.50 pengő, ősszel 2.30 pengő, télen 1.60 pengő. Élelmezés nélkül tavasszal 2.80 pengő, nyáron 4.30 pengő, ősszel 3.— pengő, télen 2.20 pengő. A mezőgazdasági férfimunkások bére 1929- ben az 1928-as béreknek feelt meg, A mezőgazdasági női munkásoknak a legkisebb bért élelmezés nélkül 1 pengőt téen Somzogy megyében, a legmasabbat ugyancsak élelmezés nélkül nyáron 5.50 pengőt Szolnok megyében fizettek. Az országos állag 1929-ben élelmezés melleit tavasszal 1.50, nyáron 2.60, ősszel 1.60 té'en 1.20 pengő. Élelmezés nélkül tavasszal 2.10, ijyáron 3.20, ősszel 2.20, téen 1.60 pengő. A bérek it is megfeleltek az 1928-ban lizeiett béreknek. Ä mezőgazdaságban foglalkoztatott gyermekeknek a legkisebb bért télen, élelmezés nélkül 80 fillért, Somogy, Borsod, Szabolcs megyékben fizették. A ’egmagasabbajt, 4.50 pengőt nyáron, é'elmezés nélkül^ Csbngrád megyében. Az országos átlag 1929-ben élelmezés mell/ett tavasszal 1, nyáron 1.80, ősszel 1.10, télen 80 fillér. É elmezés nélkül tavasszal 1.40, nyáron 2.30, ősszel f.60, télen 1.20 pengő. Az 1929 és az 1928-iki bérek között itt sincs lényeges eltérés. Ä szőlőmunkások napszámbérénél is jelentékeny' eltérések mutatkoznak. Legkevesebbet, napi 1 pengőt, Szolnok megyében keresett a sző'őszedő munkás. Legtöbbet,' napi 6 pengőt, a permetező munkás Heves megyében. Országos átlagban 1929-ben: nyi.ásért 2.60, metszésért 3.20, kapá'ásért 3.20, permetezésért 4.10, kötözésért 2.70, szedésért 2.30, hordásért 2.80, prése'ésárt 3.30, fedésért 2.50 volt a szőlőmunkás napszáma. Ezek a napszámok is az 1823- ban fizetett béreknek felelnek meg. A sommás (idény) munkások és a gazdasági cse’édek keresete az ország kü'önböző vidékein annyira eltér egymástól, hogy az országos átlag kiszámítása a lehetetlenséggel hatoros s arra még a földmivelésügyi minisztérium sem vállalkozott, A legrosszabb keresete az | elsőoszlályu sommás férfimunkásnak talán Bihar megyében volt, ahol egyhónapi munkáért 5 pengő készpénzt, 150 kiló búzát, 10 kiló kenyérlisztet, 3 kiló h üvelyes főzeléket, 4 kilő szalonnát, 1 kiló zsirt és 10 kiló burgonyát kapott. Jász-hjagykun-Szolnok megyében ! ugyanezért a munkáért 15 pengő kész- | pénz, 100 kiló búza, 50 kiló rozs, 50 f kiló árpa, 16 kiló kenyérliszt, 14 kiló | főzőiszt, 4 kiló hüvelyes főzelék, 2 kiló . szalonna, 2 kiló zsír, 4 kiló hús, 1 kiló I só, 32 kiló burgonya és 2 liter ecet az | Szombatról vasárnapra virradó éjjel szokatlan vakmerőséggel véghezvitt betörést követtek el ezideig még ismeretlen tettesek Halason. Az éj leple alatt feltörték özv. Fekete Sándorné- nak a Széchenyi és Kazinczy ucca sarkán levő trafikját és azt teljesen kifosztották. Az esetről munkatársunk a következőket jelenti. A rendőrségnek vasárnap a kora reggeli órákban jelentették, hogy özv. Fekete Sándorod trafikjában betörők jártak. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, kiszállt a helyszínre és ott megállapították, hogy a betörők a trafik bejáratának ajtaját kifürészelték és ott az igy szerzett résen mászott be Mint ismeretes, az Államvasutak Igazgatósága a pirlói birtokosok hosszas sürgetésére elhatározta, hogy Pirtó állomáson majdnem 100 ezer pengő költséggel felépíti a ra- kodóáHömást. Az érdekeltek helyett az állomás kibővítésével kapcsolatos földmunkák költségeinek biztosítását a város vállalta magára és a képvi- selőtestü'et egyik legutóbbi ülésén kimondta, hogy ezeket a földmunkákat a város végezteti el és ezen célból egyik helybeli pénzintézettől 7000 pengő kölcsönt vesz fel. Ezt az összeget a város a pirtói érdekelteknek előlegezi és a kereskedfel- mi miniszter engedélyének elnyerése esetén a vasúti állomáson a feladandó és oda szakított áruk után bizonyos járulékot szed, amiből a városnak ez az előlegezett épitési költség öt éven belül visszatérül. A képviselőtestület határozata a vármegyéhez került s azt a vármegye törvényhatóságának április 1-én tartott kis- gyüléss tárgyalta és a képviselőtestület határozatától a jóváhagyást megtagadta. A vármegye határozatát azzal indokolja, hogy Kiskunhalas megyéi elsóoezlélyu sommás férfimunkás havibére. A gazdasági cselédek (béresek, kocsisok, gulyások, kanászok stb.) évi keresetét talán a következő j két adat mutatja a Iegszemléltetőbben: i Egy gazdasági cseléd évi járandósága Somogy megyében 40 pengő készpénz, 750 kiló búza, 750 kiló rozs, 200 négyszögöl kertiföld, 1200 négyszögöl ten- geriföld használata, 1 tehén, 1 borjú tartása, napi 1 liter tej, 600 kiló széna, 600 kiló szalma, 600 négyszögöl rét kétszeri kaszá'ása, 2 ürmétar tűzifa, 2 koca, 12 malac tartása őrzéssel és szabad baromfitartás. Hajdú megyében a gazdasági cse’édek évi bére 40 pengő készpénz, 1000 küó búza, 600 kiló rozs, 200 kiló árpa, 400 négyszögöl kertiföld, 1600 négyszögöl tengeriföld használata, 1 tehén, 1 borjú tartása, szabad szénahasználat, szabad szalmahasználat, szabad tüzifahasználat, szabad tüzelőszat- mahaszná'at, 1 koca, 8 malac tartás« őrzéssel és szabad baromfitartás. egyikük, aki kiadta a holmikat é* utána ismét kimászott a trafikból. A rendőrség szerint itt egy kisfiúi használhattak fel, vagy egy nagyon alacsony termetű valakit, mert csak ez mászhatott be a kis résen. A betörők nesztelenül dolgoztak és segítségükre volt az is, hogy ennek a trafiknak a környéke éjjel meglehetősen néptelen, tehát köny- nyen és zavartalanul dolgozhattak a betörök. A trafikból elvittek 106 P 44 fillér értékű dohánynemüt és körülbelül 25 pengő készpénzt, A rendőrség a megindított nyomozás alapján reméli, hogy rövidesen kézrekerülnek a vakmerő betörök. város anyagi helyzete a korábban felvett és jelenleg rendezés alatt tóló kölcsönök folytán annyira súlyos, továbbá pótadója oly magas, hogy bármily fontos is a szóban - forgó újabb beruházás, a régebbi nyomasztó tartozások rendezése előtt újabb kölcsön felvételét jóvá nem hagyhat, a szükséglet áthárításának pedig h*- lye nincs. A vármegye határozatát a csütörtöki közgyűlés tárgysorozatára vette fel a város és pedig olyan javaslattal, hogy a képviselőtestület « belügyminisztériumnál felebbezae meg a vármegye határozatát. Mindenféle nyomtatványokatgyor* san} ízlésesen, méltányos árban készít a Kiskunhalas Helyi Értesítő Lapvállalat nyomdája. aSJNGER varrógépek mégis A LEGJOBBAK T '■ — ....... ......... '■ ■ .................... P éldátlan vakmerőséggel törtek fel és fosztottak ki egy halasi trafikot á pirtói állomás jftiőővitö- sénefc k&rőése a «irme^ye kSsayüíáse élőit „Bármily fontos is ez az ujahb beruházás, a Táros nyomasztó anyagi helyzete miatt a cozzájárulást meg keli tagadnunk“ — mondja a vármegye
