Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-19 / 32. szám
■ápr. 19 Kiskunhalas Helyi Értesítője 11 oldal Közegészségügyi kérdések Ép testberi ép lélek A közmondás is azt tartja, hogy »ép testben ép lélek«. És igaza is van, mert vidám, derült •rcu. jókedvű és jó munkakedvvel rendelkező ember csakis az lehet, aki testileg is egészséges. A beteges ember nemcsak a családjával szemben wem tudja kötelességeit teljesíteni, mint apa, férj, banem a hazájával szemben sem, mint polgár. És ««ért nemcsak önmagukkal szemben való kötelezettségünk az, hogy egészségünket minden körülmények között megőrizni igyekezzünk, hanem egyszersmind családunkkal és hazánkkal szemben való kötelességünk is. És ezért fontos minden ember számára az, hogy egészségét minden lehető módon óvja s megőrizze. Tegyük fel tehát a kérdést; mit kell és mit wem szabad az embernek cselekednie, ha egészségét megakarja tartani? Nem kell azt hinni, hogy aaek a szabályok valami rettenetesen nehéz, vagy különleges dolgok. Egészen egyszerű és szinte magától értetődő dolgok ezek, amelyeket azonban sajnos, mégis nagyon kevesen tartanak be. Hogy testünk egészséges maradjon, azt ápolnunk kell, törődnünk kell vele, nem szabad csak kihasználni és amellett elhanyagolni. A legelső szabály az, hogy a munka és pihenés álljanak arányban egymással. Ma már sehol sem kell 8, legfeljebb 10 óránál többet dolgozni és nem is szabad, mert ez — különösen, ha nehéz munkáról van szó, ártalmára van az egészségnek. Hu testi munkát végzünk, az izmaink, ízületeink iáradnak ki — ha szellemi munkát végzünk, agyunk mondja fel egy bizonyos idő múlva a szolgálatot. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy ha munkánkat befejeztük, addig, amig másnap azt ujre megkezdjük, eléggé ki is pihenjük magunkat. A helyes pihenés az, amely az embert felfrissíti. Nem minden jelent pihenést, amivel a munka utáni időnket eltöltjük. Ha az a munkás este 6-ig a gyárban dolgozik és utána rögtön beül ®gy korcsmába, ahol kis helyen sok ember ösz- aae van zsúfolva, tehát romlott, rossz levegő, füst van, megiszik néhány féldeci pálinkát, vagy egypér spriceert, ott tölt egy-két órát, aztán késő •este hazamegy, s mivel többé-kevésbé ittas állapotban van, otthon semmi sem tetszik neki, veszekszik és rosszkedvűen, morózusan lefekszik aludni. Másnap reggel fájó fejjel, rossz közérzettel kel fel és ernyedt izmokkal, fáradtan megy el munkahelyére dolgozni, hogy este megint csak igy folytassa. Ez az ember nem adta meg testének a kellő pihenést, amely felüditi, hogy reggel frissen mehessen újra munkába. Az üyen test azután mind jobban leromlik, fáradtabb, gyengébb lesz, mind kevesebb munkát tud elvégezni és mindjobban hajlik minden betegségre. Munka után tehát gondoskodjunk róla, hogy testünk-lelkünk megtalálja kellő egészséges pihenését. Ülő foglalkozású embereknél viszont akik egész életüket íróasztal mellett görnyedve töltik el, igen fontos, hogy mindennapi programmjukba egy bizonyos testmozgást iktassanak be, mert amilyen káros az, ha valaki tulfárasztja izmait, épp olyan káros az is, ha va'aki mindég esak ül és görnyed és nem végzi el naponta lega’ább azt a testmozgást, amennyire minden testnek szüksége van. Hogy ezt sétálással, tornázással, vagy valamely könnyű sporttal cselekszi-e meg valaki, az a mi szempontúkból mellékes, mert a cél nem izomember nevelése, hanem az egészséghez okvetlenül szükséges mindennapi testmozgás megadása. A második igen fontos kérdés egészségünk megőrzése, azaz testünknek ápolása szempontjából a tisztaság. Mindenkor igyekezzünk arra, hogy testünk, ruházatunk és közvetlen környezetünk, azaz lakásunk állandóan és a lehetőséghez képest tiszta legyen. A lakásnak és ruházatunknak tisztaságáról már máskor hallottak, illetve fognak hallani. Ma főleg testünk ápolásáról, illetve tisztántartásáról lesz szó. Mert testünk ápolása tulajdonképen nem egyéb, mint annak tisztántartása. Mit kel! tehát csinálnunk? Egyszerűen; minél többet kell mosakodnunk, fürödnünk. Tudom én azt jól, hogy kevés ember van ma még, falun, 'akinek a lakásában külön fürdőszobája van. De ha nincs is valakinek fürdőszobája, azért annyit megtehet, hogy hetenként egyszer, megmelegit magának egy nagy fazék vizet s egy dézsában vagy egy nagy lavórban, akár állva, akár ülve, jól megmossa egész testét meleg vízzel, szappannal.*) Ezen az egész fürdőn kívül is minél többet kell mosakodni; arcunkat naponta egyszer, kezünket pedig naponta nem egyszer, hanem többször is, lehetőleg meleg vízzel és szappannal megmosni. A kézmosások egészségi szempontból nagyon fontosak, legfőképp, minden étkezés előtt és~minde* alkalommal, mikor az árnyékszékből kijövünk. Hajunkat, fejbőrünket hetenként legalább egyszer mossuk meg meleg vízzel, sok szappannal j lés a korpát és piszkot, ami minden hajba belekerül, | sürü fésűvel fésüljük ki belőle. Nyáron a legpraktikusabb az egész rövidre nyírott haj. A tulhosz- szura növesztett hajzatot mindig sokkal nehezebb ! tisztán tartani. Kezünket, mint már mondottam, minden étkezés előtt meg kell mosni, de egyszer naponta ajánlatos körömkefét is használni, mert nem minden piszok jön le a kézről csak szappannal, kefe nélkül. A körmöket nem szabad hosszúira növeszteni, mert a köröm alatti rész egyrészt nagyon jó piszokfogó, másrészt pedig a hosszú köröm akadályozza is a kézzel való munkát. A szennyet a körmök alól mindig ki kell tisztítani. A heti egyszeri fürdéstől eltekintve, hetenként egyszer-kétszer meleg lábvizet is tanácsos venni — főleg azoknak, akik állva vagy járva keresik meg kenyerüket. Ez nemcsak tisztasági szempontból kívánatos dolog, hanem meg tudja akadályozni tyúkszemek, börkeményedések és a kellemetlen lábszag kifejlődését is. Fogainkat és szájunkat mindig tisztán kell tartani. Minden nap legalább egyszer este, súroljuk meg fogkefével fogainkat. Minden étkezés úté» tisztogassuk ki szánkat az ottmaradt étel-maradékoktól, mert máskép fogaink hamar romlani kezdenek és előáll a fogfájás, az ő különféle szomora következményeivel, az ember nem tud rágni, enni, gyomrát elrontja, étvágytalan lesz, lefogy és nem tud dolgozni, munkaképtelenné válik. Mindenki helyezzen tehát nagy súlyt arra, hogy szájüregét és fogait állandóan tisztán tartsa. Amiket most elmondottam, az csak az egészséges ember testápolására vonatkozott. Mert_ha valaki testének valamely részén, bármely szervénél valamely betegség tüneteit kezdi észrevenni, akkor annak rögtön orvoshoz kell fordulnia tanácsért, mert máskép csak árt önmagának. Családvédelem Fasismus tízparancsolata Az Országos Családvédö Egyesület, amelynek dr. Lukács György ny. miniszter az elnöke, az olasz követség utján kapta az alanti tízparancsolatot, amely élénk világot vet az olasz kormányzati gondolko- aásra. Az érdekes közleményt — nevezett egyesület felkérésére — az «lantiakban közöljük: Asszonyoknak: I. Mindened az otthon. Légy otthon többet, mint a szomszédban. n. Ne tegyen eszményed az az asszony, akiben az anyát megöli a világ. Ne kövesd őt sem öltözkedésében, sem mulatozásaiban. III. Sohse engedd gyermeked első imádságát leikéből kitörölni. IV. Jókedv, a napsugár szobában, a családban! Gyermekszobádban legyen mindig vasárnap! V. Tanítsd meg gyermekedet apját tisztelni. Ketten büntessetek, ketten neveljetek. VI. Maradj a női eszmény férjed és gyerme| ked előtt. VII. Ne engedd gyermekedet oda, a ho» telkét besározhatja. VIII. Gyermekednek szánt ruhát ae szabd fel a magad selymének. IX. Legjobban büntesd a hazugságot. Ne fe- ledd el, hogy a gyermek romlása hazugsággal kezdődik. X. Ne irigyeld, ha másnak is szép a gyermeke. Férjeknek: I. Nemcsak hitvestársad a tied, hanem te is a hitvesedé vagy. Házassággal a szo'gá’at földjére | léptéi. Ne legyenek csaláí.od,ól külön malaisá- gald. i II. Gyermeked ne legyen bálvány se neked, se j hitvesednek, se a nagyanyának. ül. Vigyázz minden kiejtett szavadra, mert j minden szó megvetés. ; IV. Legyen egy napod a héten, amelyet igazán | családodnak szentelsz. j V. Ä nö azért több nálad, mert övé az anyaság dicsősége. Szeresd hitvesedet, borulj le az mártiromsága előtt. VI. Ne öld meg gyermeked imádságát t hitvesednek rólad való álmát. VII. Legyen olyan tiszta az életed, amelyeknek feleségedét kívánod. VIIL A kereseted a családodé. Amit hiába kiadsz, elpazarolsz, azt családodtól lopod el. Ne viedd el, ami az övék. IX. Sohase mondj valótlant a családod előtt! X. Ne irigyeld másoknak se gyermekét, se feleségét. Teneked a saját feleséged s gyermeked legyen a legszebb. Agglegényeknek: I—X. Nősülj meg! természetes szénsavas ásványvizet, ha gyomor«, bél és légcsőhuruttól szabadulni akarunk Dr Kétlhy báró egy- orvostanár.
