Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-19 / 32. szám
1930. április 19. szombat Mai számunk 16 oldal — 20 fillér XXX. évfolyam, 32. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ... - ... 12 P 80 fiit. I Vidékre ....... E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON 18 P Alapította , PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhívatali Városháza épületében FELTÁMADT AZ IGAZSÁG Megérkezett ismét vánvavárt igé- zetes ünnepünk a Husvét. Lerendezéssel levett saruk alázatosságával fogadjuk a Megváltás tényének névünnepét, gyengék, gyámoltalanok és megvert mai emberek. A keresztre- feszitett, keresztrehurcolt, keresztha- lálravonszolt nagy igazságok dicsőséges és dicséretes hozsannás feltámadása. És főképen és mindenekelőtt hol az igazság, hol bujkál a méltányosság, merre ténfereg az emberméltóság legteljesebb elismerése. Mindenre, minden rejtélyre valamennyi mégoly megfejthetetlen ré- buszra, húsbavágóan, lélekbemarko- lóan, idegekbe hasítva megadta az egyetlen nagy tanácsot, a kizárólagos Útmutatást: Krisztus. A Megváltó, aki tündöklő és vakító fényességgel szállt ki sziklasirjából, a szegények és elhagyottak Krisztusa, a jólétben élők Útmutatója, az erényesek jutalmazója és a gonoszok ité- lőbirája. Az igazság az ut és az élet Istene ő, aki előtt jóságos mérlegelés, dte ugyanakkor szigorú serpe- nyőretétel következik. És ezért és főképen ebből kiindulva zengedezi az ájtatos keresztény világ e napon, hogy feltámadt Krisztus, feltámadt — ez száll égbenyuló akkordként a világűrön át, mint Husvét gyönyörű és megközelithetetlenül ragyogó igazsága. A feltámadási körmenet, a Mtámadott Krisztus frissen és megfiatalodott szellemmel, újraéledt hitler, mennyéi sóvárgás rábeszélésével hirdeti az örök életet, a lélek örökkévalóságát, földi bolyongásaink, apró civakodásaink, összeférhetetlen tulajdonságaink tobzódásai után a túlvilág életét. És ezért husvét ajándékán merüljünk el a varázsban, a fényben, az égi Glóriában, sütkérezzünk az örök derűben, igazságban, szépségekben, tisztaságban és illatban; Krisztus feltámadásának nagy napján emelkedjünk fel megnyugodott szívvel, a lélek mindent összhangba hozó gyémántos forrásainál, hogy elmerüljünk és kielégittessen a húsvéti, megfrissült, lélekreneszánsz- ra szomjas húsvéti lélek. Az a húsvéti kiéhezett lélek, amelynek van még hite, amelyből nem szivattyúzták ki a vérszegény esztendők a reménységet, amely áll és vár mindaddig, amíg elkövetkezik minden igazságok húsvéti feltámadása. M-y A munkahiány Irta: MAYER JÁNOS m. kir. földmivelésügyi miniszter Számadótokra a munkanélkül levőket illetőleg, nem hivatkozom, mert ezek napról-napra változnak. Általában ugyan a mezőgazdaság körében a múlt évinél nincs nagyobb munkanélküliség, de nagyon megnehezíti a helyzetet egyrészt az, hogy a gyárak és ipartelepek redukálták j üzemeiket és az igy foglalkozás nélkül maradt munkások nagyon megnövelték a kereset nélkül levők számát, másrészt az, hogy az elmúlt évben a fagykár sújtotta vidéken — majdnem tíz vármegyére kiterjedően — a mezőgazdasági munkásság aratási és cséplési munka nélkül maradt. Súlyosbította a helyzetet továbbá az is, hogy ott, ahol normális viszonyok voltak és a munkások kenyérszükségletükön felüli keresetüket piacra vitték, a nyomott árak mellett olyan olcsón értékesítették a gabonát, hogy ennek árából csak legminimálisabb szükségletüket tudták kielégíteni. Fölösleges talán megjegyeznem, hogy a mezőgazdasági munkások helyzetének javulása állandó gondolkodásom tárgya, de sajnos, ennek a gondolkodásomnak korlátokat szabnak a pénzügyi lehetőségek. Az aratás és cséplés nélkül maradt munkásnép téli kenyérszükségletének fedezésére 50 ezer métermázsa búzát és rozsot vásároltam. Én azonban abban a meggyőződésben vagyok, hogy nem ilyen segélyekkel, hanem munkaalkalmak teremtésével kell a keresethiányon segíteni. Idevonatkozóan, tárcám keretében, az utóbbi években több mint 52 millió pengő kölcsönt bocsátottam a vizi társulatok rendelkezésére szabályozó munkálatok folyamatba tétele céljából. Ezt az összeget majdnem egészen a földmunkások kapták keresetképen. Ebből az összegből még 3 millió van, a vizi társulatok szintén 3 millió P értékű munkát fognak folyamatba tenni, ezzel a 6 millió P értékű munkával negyedHa végig tekintünk akár hazánk, akár más nemzet történetén, látjuk azt, hogy a háborúk után mindenütt gazdasági válságok voltak. Természetes, hogy ezek a gazdasági válságok méreteikben meg sem közelítették a mostani gazdasági válságokat, hiszen a mostani világháború is nagyságában, akár területi kiterjedését, akár a benne résztvevő és nemzetek népességi számát véve figyelembe, igen nagy mértékben felette állott az eddigi összes háborúknak. De megmutatja a világtörténelem azt is, hogy a gazdasági válságok fél hónapig körülbelül 20 ezer munkás talál keresetet. Ami azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy a munkahiányon tényleg nagy mértékben segítettünk. Legutóbb a pénzügyminiszter úrhoz fordultam, hogy a vizi társulatok részéről jelentkező hitelszükségletet fedezni tudjam és igy a vizi társulatok jelentősebb szabályozási munkálatokat tehessenek folyamatba. Gondoskodtam továbbá arról is, hogy a földmunkás vállalkozó szövetkezeteknek megfelelő forgótőkét bocsássák rendelkezésükre, hogy igy a munkások ne csak keresethez, hanem vállalati haszonhoz is jussanak. A földmunkás vállalkozó szövetkezetek Hajdüvármegyében 63 kilométer hosszú közút építését vállalták; resztvettek a Miskolc—lillafüredi 23 kilométeres közút munkálataiban; a Mágocs—mekányi 14.5 kilométeres utat vállalták és végül benne vannak az Albertirsa—tatárszentgyörgyi 4.5 j kilométeres közúti vállalatban is. A kereskedelemügyi miniszter ut- | építési programmjával kapcsolatosan ' 17 millió pengős útépítés adatott j már vállalatba, amely munkálat hamarosan megindul. További 33 milliós útépítési munka fog legközelebb vállalatba adatni, ami szintén rövid idő múlva aktuálissá válik. Azokból, amiket itt nagyjából felsoroltam, azt hiszem eléggé látható, hogy mindent elkövettünk, hogy a lehetőség határain belül munkaalkalmakat teremtsünk s ne munkanélküli segélyekkel, ne alamizsnákkal, hanem munkahelyek teremtésével szüntessük meg azt a nagy munkahiányt, amelyben ma — sajnos — a mi jó magyar munkásnépünk szenved. Ha nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a jelentkező igényeket, ez igazán nem a kormányon múlik, ha- j nem azokon a pénzügyi lehetőségeken, amelyek a kormány rendelkezésére állanak. mindenkor elmúltak, igy tehát el | fognak múlni most is, de bizonyítja a történelem azt is, hogy önmaguk- tól azok soha nem múlnak el, hanem a gazdasági élet lüktető erejének helyre állításáért kitartóan, előre látóan és odaadással dolgozni kell. Amint a magán gazdaság a helyes beosztáson épülhet fel szilárdan, i ugyan úgy csakis a helyes gazdaság politikai elveken állami és közgazdaság vehet egészséges fejlődést | s lehet biztossá. Hogy pedig ez a fejlődés meglehessen, főirányitó elvnek kell lenni a komoly, produktív munkának és a legteljesebb mértékben keresztülvitt szigorú takarékosságnak. Nemzetgazdasági szempontból nézve a dolgot, a produktiv munkának a helyes termelési szükségességét és értékesítési lehetőséget kell tekintetbe venni. Szervezett és szükségszerű termelésre van szüksége ennek az országnak, mert az értékesítés problémái csakis igy oldhatók meg. A termelésnél feltétlenül nagy figyelemmel kell lenni a külföldi gazdasági viszonyokra, mert esetleges va'amely irányú tulprodukció esetén az értékesítés lehetetlenné válván, gazdasági összeomlásra vezethet. Az értékesítésnél a lehetőségi elvet keH figyelembe venni, mert e nélkül hiába van a produktiv termelés. Felette fontos az, hogy a takarékosság keresztül vitessék teljes mértékben Úgy a városi, máit az állami gazdálkodásban, mert a jelen szomorú és nehéz gazdásági viszonyaiban sem város, sem állam semmiféle feleslege^ luxus kiadást el nem bír, mert az adófizetőket tovább terhelni nem hogy nem lehet, hanem nagyon hatalmas méretű kőny- nyitésre van szükség, mert ha ez be nem következik, az adózó képesség megszűnik, s az adó alany elpusztul, ez pedig magával ragadja a köz romlását. A helyes gazdásági politika körébe tartozik az adózás helyessé, megfelelően arányossá és minél egyszerűbbé tétele. Ez érdeke ez államnak, a köznek és a magán embernek i egyaránt. f Egyszerűvé kell tenni az adózást, hogy az adófizető minden nagyobb előtanulmány nélkül maga is számot tudjon vetni az adójának helyes megállapítása tekintetében és épen ezért helyes irányba kell vinni az egyenes adók rendszerének kiépítését és egyszerűvé tenni s fokozatosan leépíteni a közvetett adok (fogyasztási) rendszerét egész a megszüntetésig. A gazdaság politika irányitó elvét 0z önálló és nemzeti irányba kell beállítani, mert annak harmóniában kell állani a nemzeti gondolatokkal, nemzeti eszmékkel. Nem szabad e tekintetben nemzetközi ábrándok után kutatni, mert egészséges, nem- zetépitő gazdaság politika másként el sem képzelhető, mint úgy, hogy az a nemzet leikéből fakad, az vele egy. A nemzetnek minden tekintetben, az irányitó aktiv politikában ép úgy, mint gazdasági tekintetben nemzeti tradícióihoz kell visszatérni. Ennek a nemzetnek élete, boldogsága egybe van forrva a nemzeti önállóság, függetlenség eszményével, melynek útját megjelölte Kossuth Lajos. Ettől az úttól eltérni nem szabad, hanem egyenesen haladni kell azon az eszmei ösvényen, melyet Kossuth Lajos jelölt meg. Erről az ősHelyes gazdasági politikát Irta: Dr, 0ABÓ IMRE kormányfőtanácsos, Pestvármegye tb. főügyésze
