Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-03-26 / 25. szám

márc. 26 Kiskunbalaa Helyi Értesítője oldal ElsCrangusitJák a halas—bácsalmási útszakaszt Még ez évben megkezdik a Halas—bácsal­mási vicinális átépítését Bács- és Pestmegye gazdasági éle­tére messze kiható, nagyjelentőségű munkálatok kezdődnek meg rövide­sen, a Halas—regőcei hév. Halas- bácsalmási szakaszán. Mint értesültünk, arról van szó, hogy a Máv. nagyobb beruházásai során átépitik a Halas—bácsalmási szakaszt első­rangú pályává, úgy, hogy rendes, nagyjáratu moz­donyok közlekedhetnek rajta. A negy­ven kilométeres szakasz átépítési munkálatait rövidesen megkezdik, már a hivatalos kiküldöttek helyszíni bejárást is tartottak, azonban arról, hogy ez évben hány kilométert építe­nek át, még nincs hivatalos értesítés. Hir szerint két évre tervezik a Halas—bács­almási szakasz épitését. A kisgazdák vasárnapi országos értekezlete „A magyar gazdatársadalom utolsó óráit éli“ — mondotta Meskó Zoltán orsz. képviselő A vidéki kisgazdavezetök kíván­ságára országos értekezletet tartot­tak vasárnap a kisgazdák a várme­gyeháza dísztermében, amelyen 460 kiküldött /elent meg 256 köz­ség képviseletében. j A képviselők közül Meskó Zoltán, 1 Udvardy János, Barthos Andor, Er­délyi Aladár, dukai Takách Géza, Sza- bóky Jenő, Hegedűs Kálmán, Krisz­tián Imre, Csizmadia András, Simon András és Krüger Aladár jelentek meg, mig Rubinek István, Váry Al­bert és Jánossy Gábor táviratilag mentették ki magukat. Meskó Zoltán nyitotta meg a gyűlést. — Azért jöttünk össze itt ma — mon­dotta Meskó, — hogy bizonyítsuk a fővárosban é'ő illetékesek előtt, hogy a falu aépe az utolsó óráit éli, S. O. S.-jelet kell leadnunk, mert ha a segítség gyorsan nem jön, elpusz1- , túl a falu, de vele pusztul az ország is. A világháború és a forradalmak után most már meg kellene tanulni, hogy nem lehet a politikát ott folytatni, ahol 1914-ben abbahagyták. Azokat a megmoz­dulásokat, amelyeket ma itt, holnap meg amott tapasztalunk az országban, mi nem Ítéljük el, mert ebből csak azt látjuk, hogy a nép nem alszik, hogy Nagyatádi szels- tne él, csak aztán vigyázzunk, hogy idegen ka­lózlobogó alá ne menjünk. Nagyatádi Szabó István programját teljes egészében valljuk. Abból semmit revizió alá nem veszünk és annak megvalósításáért harcolunk. Ha jó volt ez a program gróf Bethlen Istvánnak az összefogáskor, akkor jó­nak kell lennie ma is minden kihagyás vagy módosítás nélkül. Ezután határozati javaslatot ter­jeszt be, amely szerint az értekezlet mondja ki, hogy tántorithatatlanul ragaszkodnak nagy­atádi Szabó István programjának minden egyes pontjához, eatélik a szétforgácsolási kísérleteket, követe’ik, hogy a kormányzat minden egyes intézkedésében erőteljesebben ér­vényesüljenek azok az elvek, amelyek megvalósításáért Szabó István küzdött. Utána Udvardy János képviselő, a gazdasági kívánságokat terjesztette elő. A vezetőség politikai határozati ja­vaslatával szemben Nagy Ferenc kis­gazda, a baranyamegyei kisgazdapárt aletnöke, külön határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben föltétien takarékosságot kíván a kormánytól, kü'önösen a szemé­lyi kiadásoknál, követeli, hogy a mezőgazdaság cél­jaira kilátásba helyezett 120 milliós exporthitelt kizárólag száz holdon aluli kisgazdáknak adják, valamint a száz uj szeszgyár engedélyezését is. Sürgősen kívánja a válságba jutott szőlősgazdák meg­segítésére a kilátásba helyezett bor- pinceszöveíluzetek működé sbehelye- t zését: a különféle kormányakciók azonnali megszüntetését. A szövetkezetek és az úgynevezett altruista szövetkezetek megreirdszabá- lyozását, a magas vezérigazgatói fize­tések és túlzott személyi kiadások, álta­lában a túlméretezett adminisztráció megszüntetését, a fényűző kultúrintézmé­nyek megszüntetését, a sajtó- és közszabzdságok mielőbbi visszaállítását, a titkos választójog iörvénybeiktatását. Kívánja, hogy ezt a programot tegyék magukévá a kisgazdaképviselők is és ha nem tudnák azt megvalósítani, úgy vonják le a konzekvenciákat. Többek hozzászólása után Erdélyi Aladár képviselő felelt a fölszólalá- sokra. — Szenvede'mes kifakadások hang­zottak itt el — mondotta, — de egyet­len olyan kijelentést sem hallottunk, hogy a falu népe munkanélkülisegélyt vagy ingyenjövede’met kérne. Ez a nép mindenkor csak verejtéke* munkájának megbecsülé­sét kéri és ennek a nagy erkölcsi ereje keli, hogy eredményre is vezessen. Bethlen István hűséges katonájának vallom ma­gam, de fnindenkor volt bátorságom rámutatni a hibákra, élőszóval csak úgy, mint újságcikkeimben. Azért nem tehet ma már takarékos­kodni, mert már nincs miből. A nagyszabású értekezlet, ame­lyen még Marschall Ferenc és Csiz­madia András képviselők, Horváth Sándor (Kecel) és mások szólaltak föl fél 2 órakor ért véget. Újból összeírják a világháborúban eltűnteket Még ma is sokan vannak az or­szágban olyanok, akik nem tudnak semmi biztosat a világháborúban eltűnt hozzá­tartozóikról. A belügyminisztérium harmadik osz­tályának a háborús veszteségeket és hadisirokat nyilvántartó csoportja ma már majdnem teljes bizonyossággal tud felvilágosításokat adni az eltűnte­ket illetően. Magyarország háborús veszteségeinek feléről, körülbelül 300 ezer hősi halottról a legpon­tosabb nyilvántartás áll rendel­kezésre jés a Moszkvából Becsbe került anyag javarésze is fel van már dolgozva. Nem lehet még pontosan megállapi­tani az Oroszországban maradtak szá­mát, ezért a legközelebb újból összeírják a világháborúban eltűnteket. Az összeírás után megnézik, hogy az illető szerepel-e az itthoni nyilvántar­tásban, ha nem, úgy a kutatást tovább folytatják Béesben és Moszkvában. A belügy­minisztérium harmadik osztályának csoportja a hozzátartozók kérését teljesen ingyen intézi el. — Értesülésünk szerint ugyanez a cso­port a legközelebb megkezdi a külföldi hadszíntereken nyugvó miagyar hősi halottak temetői­nek rendezését. A nagy temetés Macedonia maláriás vidékén szert mundérban hullik el a megszállt területi magyarság színe és virága Tizenharmadik esztendeje annak, hogy a történelmi Magyarország nagyrésze idegen országok zsákmá­nyává vált és ez az évtizedet megha­ladó idő rengeteg könnyet sajtolt ki a szemekből és elkeseredést váltott ki a magyarság elhatározásából. De mi ez mind ahoz az irtózatos szenvedéshez képest, amit ,a megszállt területeken lakóknak naponta el kell türniök. A ma­gyarokat a megszállt területen kü lön elbánás szerint kibírhatatlan adókkal sújtják, iskoláit koboz­zák el és nyelvéi gyalázzák meg, igen sok esetben barom módjá­ra botoztatják őket a hatóságok. Ezek a tények ma már szinte kivétel nélkül a világ közvéleménye előtt állnak, de vannak olyan apró részletkérdések, amelye­ket csak az egyesektől lehet annak színtiszta valóságában megismerni. A halasi rendőrkapitányságon két nappal ezelőtt megjelent két sza­badkai fiú Szőke Sándor és Gön- czöl Béla, akik közül az egyik csak néhány héttel ezelőtt sze­relt le, mint a szerb hadseregbe kényszerrel besorozott magyar fiú. A volt szerb katona olyan meg­döbbentő képet festett a szerb had­seregben uralkodó állapotokról, hogy j annak minden szava nemcsak papírra kívánkozik, de bele kell, hogy üvölt- sön a magyar lelkiismeretbe és amely szépen sorjában elmondja, mi vár arra a magyarra, akit a szerb hadsereg mundérjába öltöztetnek be. Munkatársunk beszélgetett a két miagyar fiúval és a következő dolgo­kat tudta meg tőlük. — Engem három évvel ezelőtt, 1927-ben soroztak be — kezdte el a kálváriáját Szőke Sándor. — Negy­ven másik magyar fiúval azonnal Macedóniába vittek bennünket, a hol megkezdődött a pokol a szá­munkra. Gyenge étkezésünk volt, még arra sem elég, hogy egészsé­günket fenntarthattuk volna vele és igy képeztek ki bennünket és gyakor- latoztattak szinte reggeltől késő estig. A szerb altisztek és tisztek a lehető legdurvábban bántak velünk, nekünk csak korbácsütés volt a ju­talmunk. Kiképzésünk után a határra vezényeltek, ahol Két magyar fiú elmondta Halason a szeri hadsereg borzalmait a bolgár komitácsi banda harcok­ban vettünk részt, akik szinte napról-napra betörtek és a háborúnál is irtózatosabb bomba­vetésekkel küzdött mindkét fél. Táp­lálékunk a harcok ellenére sem vál­tozott.-s-. Később, amikor a harcok szűnni kezdtek, belsőbb területre vittek ben­nünket, de itt azután a maláriás levegő, szedte az ál­dozatait. Benszülötteken kívül csak mi magya­rok és németek voltunk itt, akik nem bírtuk el a levegőt és nekem végig kellett néznem, hogy társaim közül harminchetet te­mettek el egy hónap leforgása alatt. Nagy temetés volt ez, szo­morú látvány, hogyan hullanak el a magyar fiuk életük virágjában, mert egyikünk sem volt több, mint huszonnégy éves. Egészségesek vol­tak és erősek valamennyien, de nem bírták el a malária mindent pusztító bacillusát. Előbb bevonultaktól és benszü- löttektől hallottam azután, hogy nem volt kedvezőbb helyzete az előttünk bevonultaknak sem, inert azok közül is hasonló százalék­ban szedte áldozatait a malária. — A Macedóniában elpusztult ma­gyarok számát ma már több ezerre lehet számítani, akik mind, mint szerb ka­tonák haltak meg a borzalmas be­tegség és a rossz táplálkozás foly­tán. A magyar fiuk keserves panasszal sírják el szenvedéseiket, rettenetes vívódásaikat, amelyeknek kegyetlen­ségeit mind Trianon kegyetlensége borította a megszállt területi magyar­ságra. f Saját érdeke hogy üveg és porcellán szükségletét speciális kizárólagos üzletünkbe sze* rézzé be, ahol igen OfCSÓ árban vásárolhat. Nagyy&kt&r ebédlő, kávés és teáskészletekben alkalmi ajándék és dísztárgyakban Üveg és porcellán áruház Kossuth u. 9 sz. alatt Kőén vasáruhízzal szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom