Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-26 / 25. szám
márc. 26 Kiskunbalaa Helyi Értesítője oldal ElsCrangusitJák a halas—bácsalmási útszakaszt Még ez évben megkezdik a Halas—bácsalmási vicinális átépítését Bács- és Pestmegye gazdasági életére messze kiható, nagyjelentőségű munkálatok kezdődnek meg rövidesen, a Halas—regőcei hév. Halas- bácsalmási szakaszán. Mint értesültünk, arról van szó, hogy a Máv. nagyobb beruházásai során átépitik a Halas—bácsalmási szakaszt elsőrangú pályává, úgy, hogy rendes, nagyjáratu mozdonyok közlekedhetnek rajta. A negyven kilométeres szakasz átépítési munkálatait rövidesen megkezdik, már a hivatalos kiküldöttek helyszíni bejárást is tartottak, azonban arról, hogy ez évben hány kilométert építenek át, még nincs hivatalos értesítés. Hir szerint két évre tervezik a Halas—bácsalmási szakasz épitését. A kisgazdák vasárnapi országos értekezlete „A magyar gazdatársadalom utolsó óráit éli“ — mondotta Meskó Zoltán orsz. képviselő A vidéki kisgazdavezetök kívánságára országos értekezletet tartottak vasárnap a kisgazdák a vármegyeháza dísztermében, amelyen 460 kiküldött /elent meg 256 község képviseletében. j A képviselők közül Meskó Zoltán, 1 Udvardy János, Barthos Andor, Erdélyi Aladár, dukai Takách Géza, Sza- bóky Jenő, Hegedűs Kálmán, Krisztián Imre, Csizmadia András, Simon András és Krüger Aladár jelentek meg, mig Rubinek István, Váry Albert és Jánossy Gábor táviratilag mentették ki magukat. Meskó Zoltán nyitotta meg a gyűlést. — Azért jöttünk össze itt ma — mondotta Meskó, — hogy bizonyítsuk a fővárosban é'ő illetékesek előtt, hogy a falu aépe az utolsó óráit éli, S. O. S.-jelet kell leadnunk, mert ha a segítség gyorsan nem jön, elpusz1- , túl a falu, de vele pusztul az ország is. A világháború és a forradalmak után most már meg kellene tanulni, hogy nem lehet a politikát ott folytatni, ahol 1914-ben abbahagyták. Azokat a megmozdulásokat, amelyeket ma itt, holnap meg amott tapasztalunk az országban, mi nem Ítéljük el, mert ebből csak azt látjuk, hogy a nép nem alszik, hogy Nagyatádi szels- tne él, csak aztán vigyázzunk, hogy idegen kalózlobogó alá ne menjünk. Nagyatádi Szabó István programját teljes egészében valljuk. Abból semmit revizió alá nem veszünk és annak megvalósításáért harcolunk. Ha jó volt ez a program gróf Bethlen Istvánnak az összefogáskor, akkor jónak kell lennie ma is minden kihagyás vagy módosítás nélkül. Ezután határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint az értekezlet mondja ki, hogy tántorithatatlanul ragaszkodnak nagyatádi Szabó István programjának minden egyes pontjához, eatélik a szétforgácsolási kísérleteket, követe’ik, hogy a kormányzat minden egyes intézkedésében erőteljesebben érvényesüljenek azok az elvek, amelyek megvalósításáért Szabó István küzdött. Utána Udvardy János képviselő, a gazdasági kívánságokat terjesztette elő. A vezetőség politikai határozati javaslatával szemben Nagy Ferenc kisgazda, a baranyamegyei kisgazdapárt aletnöke, külön határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben föltétien takarékosságot kíván a kormánytól, kü'önösen a személyi kiadásoknál, követeli, hogy a mezőgazdaság céljaira kilátásba helyezett 120 milliós exporthitelt kizárólag száz holdon aluli kisgazdáknak adják, valamint a száz uj szeszgyár engedélyezését is. Sürgősen kívánja a válságba jutott szőlősgazdák megsegítésére a kilátásba helyezett bor- pinceszöveíluzetek működé sbehelye- t zését: a különféle kormányakciók azonnali megszüntetését. A szövetkezetek és az úgynevezett altruista szövetkezetek megreirdszabá- lyozását, a magas vezérigazgatói fizetések és túlzott személyi kiadások, általában a túlméretezett adminisztráció megszüntetését, a fényűző kultúrintézmények megszüntetését, a sajtó- és közszabzdságok mielőbbi visszaállítását, a titkos választójog iörvénybeiktatását. Kívánja, hogy ezt a programot tegyék magukévá a kisgazdaképviselők is és ha nem tudnák azt megvalósítani, úgy vonják le a konzekvenciákat. Többek hozzászólása után Erdélyi Aladár képviselő felelt a fölszólalá- sokra. — Szenvede'mes kifakadások hangzottak itt el — mondotta, — de egyetlen olyan kijelentést sem hallottunk, hogy a falu népe munkanélkülisegélyt vagy ingyenjövede’met kérne. Ez a nép mindenkor csak verejtéke* munkájának megbecsülését kéri és ennek a nagy erkölcsi ereje keli, hogy eredményre is vezessen. Bethlen István hűséges katonájának vallom magam, de fnindenkor volt bátorságom rámutatni a hibákra, élőszóval csak úgy, mint újságcikkeimben. Azért nem tehet ma már takarékoskodni, mert már nincs miből. A nagyszabású értekezlet, amelyen még Marschall Ferenc és Csizmadia András képviselők, Horváth Sándor (Kecel) és mások szólaltak föl fél 2 órakor ért véget. Újból összeírják a világháborúban eltűnteket Még ma is sokan vannak az országban olyanok, akik nem tudnak semmi biztosat a világháborúban eltűnt hozzátartozóikról. A belügyminisztérium harmadik osztályának a háborús veszteségeket és hadisirokat nyilvántartó csoportja ma már majdnem teljes bizonyossággal tud felvilágosításokat adni az eltűnteket illetően. Magyarország háborús veszteségeinek feléről, körülbelül 300 ezer hősi halottról a legpontosabb nyilvántartás áll rendelkezésre jés a Moszkvából Becsbe került anyag javarésze is fel van már dolgozva. Nem lehet még pontosan megállapitani az Oroszországban maradtak számát, ezért a legközelebb újból összeírják a világháborúban eltűnteket. Az összeírás után megnézik, hogy az illető szerepel-e az itthoni nyilvántartásban, ha nem, úgy a kutatást tovább folytatják Béesben és Moszkvában. A belügyminisztérium harmadik osztályának csoportja a hozzátartozók kérését teljesen ingyen intézi el. — Értesülésünk szerint ugyanez a csoport a legközelebb megkezdi a külföldi hadszíntereken nyugvó miagyar hősi halottak temetőinek rendezését. A nagy temetés Macedonia maláriás vidékén szert mundérban hullik el a megszállt területi magyarság színe és virága Tizenharmadik esztendeje annak, hogy a történelmi Magyarország nagyrésze idegen országok zsákmányává vált és ez az évtizedet meghaladó idő rengeteg könnyet sajtolt ki a szemekből és elkeseredést váltott ki a magyarság elhatározásából. De mi ez mind ahoz az irtózatos szenvedéshez képest, amit ,a megszállt területeken lakóknak naponta el kell türniök. A magyarokat a megszállt területen kü lön elbánás szerint kibírhatatlan adókkal sújtják, iskoláit kobozzák el és nyelvéi gyalázzák meg, igen sok esetben barom módjára botoztatják őket a hatóságok. Ezek a tények ma már szinte kivétel nélkül a világ közvéleménye előtt állnak, de vannak olyan apró részletkérdések, amelyeket csak az egyesektől lehet annak színtiszta valóságában megismerni. A halasi rendőrkapitányságon két nappal ezelőtt megjelent két szabadkai fiú Szőke Sándor és Gön- czöl Béla, akik közül az egyik csak néhány héttel ezelőtt szerelt le, mint a szerb hadseregbe kényszerrel besorozott magyar fiú. A volt szerb katona olyan megdöbbentő képet festett a szerb hadseregben uralkodó állapotokról, hogy j annak minden szava nemcsak papírra kívánkozik, de bele kell, hogy üvölt- sön a magyar lelkiismeretbe és amely szépen sorjában elmondja, mi vár arra a magyarra, akit a szerb hadsereg mundérjába öltöztetnek be. Munkatársunk beszélgetett a két miagyar fiúval és a következő dolgokat tudta meg tőlük. — Engem három évvel ezelőtt, 1927-ben soroztak be — kezdte el a kálváriáját Szőke Sándor. — Negyven másik magyar fiúval azonnal Macedóniába vittek bennünket, a hol megkezdődött a pokol a számunkra. Gyenge étkezésünk volt, még arra sem elég, hogy egészségünket fenntarthattuk volna vele és igy képeztek ki bennünket és gyakor- latoztattak szinte reggeltől késő estig. A szerb altisztek és tisztek a lehető legdurvábban bántak velünk, nekünk csak korbácsütés volt a jutalmunk. Kiképzésünk után a határra vezényeltek, ahol Két magyar fiú elmondta Halason a szeri hadsereg borzalmait a bolgár komitácsi banda harcokban vettünk részt, akik szinte napról-napra betörtek és a háborúnál is irtózatosabb bombavetésekkel küzdött mindkét fél. Táplálékunk a harcok ellenére sem változott.-s-. Később, amikor a harcok szűnni kezdtek, belsőbb területre vittek bennünket, de itt azután a maláriás levegő, szedte az áldozatait. Benszülötteken kívül csak mi magyarok és németek voltunk itt, akik nem bírtuk el a levegőt és nekem végig kellett néznem, hogy társaim közül harminchetet temettek el egy hónap leforgása alatt. Nagy temetés volt ez, szomorú látvány, hogyan hullanak el a magyar fiuk életük virágjában, mert egyikünk sem volt több, mint huszonnégy éves. Egészségesek voltak és erősek valamennyien, de nem bírták el a malária mindent pusztító bacillusát. Előbb bevonultaktól és benszü- löttektől hallottam azután, hogy nem volt kedvezőbb helyzete az előttünk bevonultaknak sem, inert azok közül is hasonló százalékban szedte áldozatait a malária. — A Macedóniában elpusztult magyarok számát ma már több ezerre lehet számítani, akik mind, mint szerb katonák haltak meg a borzalmas betegség és a rossz táplálkozás folytán. A magyar fiuk keserves panasszal sírják el szenvedéseiket, rettenetes vívódásaikat, amelyeknek kegyetlenségeit mind Trianon kegyetlensége borította a megszállt területi magyarságra. f Saját érdeke hogy üveg és porcellán szükségletét speciális kizárólagos üzletünkbe sze* rézzé be, ahol igen OfCSÓ árban vásárolhat. Nagyy&kt&r ebédlő, kávés és teáskészletekben alkalmi ajándék és dísztárgyakban Üveg és porcellán áruház Kossuth u. 9 sz. alatt Kőén vasáruhízzal szemben
