Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-03-22 / 24. szám

4 oldal

Kbkanhalai Helyi Értesítse

márc. 22

A magyar elme nagyszerű alkotása

Palásti Péter balotai gazda szél által hajtott erőgépet talált föl, amely óriási jelentőségű a homoktalajok művelésénél

Az erőgép a legolcsóbb munkaerő

Budapesten f. hó 20-án megnyílt Országos Mezőgazdasági kiállítás és vásáron egy a kis- és középbirtokok, valamint a kertészetek jövedelmezőbb kihasználása érdekében szerkesztett, a szél erejét felhasználó uj erőgépet mutatnak be »Ventus« önműködő és hordozható hajtókut név alatt.

Az erőgépet

if). Palásti Péter gazda szerkesztette. A szél erejét használja fel az erőgép meghajlásához s így üzemi költség nélkül e készülék segítségével az épített, vagy kopolyakutakból, mélyebb vízállásokból, mocsarakból, tavakból

a viz kieme'hető és öntözésre használható. Ugyané készülék meghajtja a szecskavágót, répavágót, darálót, körfűrészt,

stb. és külön üzemi költség nélkül végezhetők az eddig nagy költséget igénylő munkálatok.

IfJ. Palásti Péter Balota-pnsztai 10 holdas fntóbomok gazdaságában alkalmazta először a készülékét s futóhomok gazdaságát az utasítás alapián alkalmazott szalmatrágyázással,

kombinált műtrágyázással és kapas földjei, valamint kerti veteményesek a kiemelt vízzel való elárasztásával rövid idő alatt annyira megjavította, hogy jövedelmét az eddigivel szemben 3 év alatt meghatszorozta.

E külszerkezet segítségével a szél erejét, mint ingyen hajtóerőt fe’használva, a halasi száraz futóhomok Szaharában kis birtokát

jövedelmező oázissá, mintateleppé alakította át.

Akik felmennek a kiállításra, ne mulasszák el megtekinteni egy

magyar gazda a jövő mezőgazdáikor dás Jövedelmezőbbé

téte'e érdekében kiválóan megalkotott erőgépét.

Ifj. Palásti Péter a szél erejét felhasználó erőgépe példája a

magyar elme tevékenységének,

é'etrevalóságának. Ifj. Palásti Péter munkája pedig fényes bizonyitéka annak, hogy a legsilányabb futóhomok talajok is okszerű e1járásokkal, megfelelő talajmüveléssel, öntözéssel, aránylag csekély befektetéssel elég gyorsan jövedelmet hozó talajokká alakíthatók át.

— Emléklaposok egyenruha viselése.

Emléklappal ellátottak a legutóbbi tényleges szolgálatuk idején részükre rendszeresítve volt egyenruhát és rendfokozati jelvényeket, — diszfőveg és szolgálati jelvények nélkül, — vagy pedig a jelenlegi m. kir. honvédség tisztjei és hasonállásu egyénei részére mindenkor rendszeresített ruhát és rendfokozati jelvényeket külön engedély nélkül oly ünnepélyes alkalmakkor viselhetik, midőn a tiszti egyenruhának, mint társadalmi megkülönböztetésnek és kitüntetésnek illő helye van. (Például az államfő legmagasabb születés- és névnapján, Szent István napján, hazafias és egyházi ünnepélyek alkalmával megtartott istentiszteleteken, megfelelő társadalmi állású egyének esküvőjén, előkelő, zártkörű tánoestélyeken, harctéri események megünneplése alkalmával, hősi halottak emlékünnepélyein, stb.)

— Szent Imre Jubiláns év. Köztudomású, hogy a Szent Imre herceg 900 éves jubi eumi ünnepségek — a külföld óriási részvéte mellett, - a folyó évben lesznek megtartva. Ä Szent Imre év rendező bizottsága az ez alkalomra engedélyezett összes kedvezmények igény- bevételére jogosító igazolványok forgalomba hozatalával a Máv. Hivatalos Me- Hnetjegyirodáját bízta meg. Az ünnepségek időtartama a május 25. és augusztus 3i-ike közötti időszakra terjed, mely egész határidő tartamára az összes hazai közlekedési vállalatok 50 százalékos menetdijkedvezményt engedélyeztek. — Bővebb fe'világositásjsal a Városi Menet- jegyiroda Kiskunhalason, készséggel szolgál.

HÍREK

— Az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 20-án nyitotta meg a kormányzó. A kormányzót Mayer János

A KÉMNO

— A Helyi Érlesiiő szombati regénye —

A lezajlott világháború izzó hangulata árad ki legközelebb megjelenő regényünkből. Láthatjuk a háború lelkét, amely rohant előre, feldöntve mindent, ami útjában volt. Uj regényünk szakit az eddigi háborús regényekkel, nem a front véres és a napi’apok hasábjain állandóan tárgyalt és ismert borzalmait szegezi le, hanem az egyéneken keresztül igyekszik a háborút érzékeltetni. Uj regényünkben az egyén a hős; a tömeg , csak a háttért adja meg. Az ember kö- j pül csoportosulnak az események és hó- j nyolódnak. Nem a fantázia szüleménye a regény; apró mozaikja a háborúnak, amelynek borzalmait csak halvány vonásokban színezheti az iró. Uj regényünk nemcsak kortörténeti dokumentum, hanem élvezetó olvasmány is.

— Tanyai szentmisék. Vasárnap március 23-án, délelőtt 10 órakor Tajó pusztán, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján FelsőszáJláson, a reákövetkező vasárnap, március 30-án pedig Gőböljá- ráson lesz a tanyai szentmise és szentbeszéd. Előtte mind a három alkalommal gyóntatás.

— Julin bank rfln.k forg lomba a®

ezüst két- és ötpengcsök. Az ezüst kétpengősök már elkészültek, azonban egyelőre nem kerülnek forgalomba, mert az ötpengősökkel együtt akarják a kibocsátást megkezdeni. Az Ötpengősök egyik oldalán a kormányzói jubileum alkalmából Horthy Miklós képe lesz. A rajzra vonatkozó pályázatot rövidesen kifogják adni s majd ezután kezdődik meg az ötpengősök verése. A számítások szerint júliusban mindkét uj ezüspénz forgalomba kerülhet.

— A vármegye főispánja dr. Viczián János budapesti Lakost tiszteletbeli saol- gabirónak nevezte ki.

— Jótékonycéhi előadás a róm. kát. polg. leányiskolában. Vasárnap délután 6 órakor a róm. kát. polg. leányiskola növendékei jótékonycélu előadást rendeznek az iskola színpadán. Színre kerül; Hess; »Hazatérés« cimü vallásos drámája 3 felvonásban és a »Mese az üvegszivről« cimü mesejáték, előjáték 2 felvonásban. Jegyek az iskolánál kaphatók.

— Száz millió pengővel kevesebb pénz van forgalomban, mint két év előtt. 1927. végén közel 100 millió pengő volt a magyar bankjegyforgalom. 1928-ban körülbelül 30 millióval csökkent, a Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása szerint pedig alig haladja meg az összes bankjegyforgalom a 40 millió pengőt. A válságnak legvilágosabb jele tehát, hogy két év alatt 60 millióval csökkent a pénzforgalom, vagyis annyival kevesebb pénz elegendő jelenleg a megcsappant forgalom lebonyolítására.

— Gabonaszállítási kedvezést engedélyezett a MÁV búza-, árpa- és rozsküldeményekre, ha azok 250 ki’ométemél távolabb fekvő állomásokról érkeznek Budapest vasúti, vizi vagy közraktári állomásaira. Vizi továbbítás esetén a 11. sz. kocsirakomány dijtéte'eit számítják.

— Pestmegye terü'etén többféle állati betegség pusziit. így lépfenajárvány van Harta és Solymár községekben, ragadós száj- és körömfájás: Vácrátóton és Veresegyházán; rühkór: Alpár, Alsódabas, Dánszentmiklós, Dunapataj, Fülöpszáí- lás, Gödöllő, Gyón, Harta, Kőcser, Maglód, Orgovány, Ordas, Pestszentlőrine, Péteri, Pi'.isvörösvár, Rákoscsaba, Soroksár, Soltszenümre, Tápiósüly, Tisza - ujfa’u, Ujkécske, Vecsés, Zagyvarékás, Cegléd és Kiskunhalas megyei közüle- tekben és zielte tett. Sertésorbánc lépett fel Gombán, Jásszentlászlón, Kiskun- majsán, Ku nszan írni'dóson, Kókán, Ókécskén, Pomázon, Szigetszentmikló- son, Szadán, Tószegen és Kiskunhalason.

Sertéspestis pusztit: Abony, Budakeszi, Dunavecse, Felsödabas, Galgahéviz, JakabszáUás, Monor, Pestszentlőrine, Szalkszentmárton, Soroksár, Szigetmonostor, Szentmártonkáta, Vasad, Cegléd, Kiskunhalas és Újpest községekben, illetve városokban.

Baromfikolera van: Rákosszentmihá- lyon, Kiskunhalason és Rákospalotán.

földművelésügyi miniszter, valamint a kiállítás rendezőbizottsága fogadta. A díjazott tenyészállatok felvezetése után a kormányzó nagy kísérettel megtekintette az egész kiállítást. Az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg úgy a magyar gazdatársadalom, valamint a külföldi államok részéről is. A vásár — erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt messze fe’ülmulja az eddigi vásárokat.

— Bfcszélőfilm! ötszáz millió ember látta, hallotta és csodálja az emberi szellem uj világraszóló diadalát a tökéletes beszélő, éneklő és zenélő filmet. Halason ma, pénteken tartja diadalmas bevonulását óriási érdeklődést megelőzve. A film cime: Mámorkeringő. Főszereplő: Mády Christians, a legbájcsabb német fümszinésznők egyike és Hans Stüve. — Ilyen élethü hangokat még nem hallottunk eddig a mozivászonról. Egy fülbemászó melódiáju mámoros keringő a vezérmotivuma ennek a csodás filmnek, két pompás hangú énekes ajkán és a zenekarok hangszerein, a köny- nyek kicsalogatására pedig a sokat szenvedett anya szivbemarkoló bölcsődala szolgál. A szavak mindegyike élethü és szószerint érthetőek. Ha ez a film előbb jött volna, mint a Singing fool, ez csinált volna olyan nagy üzletet. Tiz év minden gondos kutató munkája és művészi eredménye tornyozottan jelentkezik itt. Finomságok következnek egymás után hosszú sorozatban, meglepe- tésről-meglepe lésre vive a nézőt. Ez a hangos filmcsoda megérdemli, hogy városunk apraja-nagyja, szegénye-gazdagja megnézze.

Érdemes-e burgonyát termeszteni ?

A mai nehéz gazdasági viszonyok között a homoki gazdának igen meg kell fontolnia, hogy mit is vessen földjébe, I hogy verejtékes munkájának ellenértéke j megtérii'jön. Ma már szerzésről beszélni j sem lehet, örül a gazdálkodó, ha annyi • termést tud e’érni, hogy fedezhesse be- j lő!e az évi kiadásait (cselédbér, adó stb.) ; s meg'egyen a kenyere.

A kalászos gabona, de különösen a , rozs terme'ése nem kifizető. Ha számításba vesszük a mi 5 mázsás átíagter- ! «lésünket, s az uj rozsnak 7—8 pengős árát, (a tőzsde mai jegyzése szerint nem lesz több!) kár egy szemmel is többet vetni el, mint amennyire a gazdaság- |

Ez az igazi s z e o z á elé

hihetetlenül olcsón adni elsőrendű minőségű cipőt

Ezt c»ak

FODOR

GIPÓHÁZ (Városház épület) tudj a!

*

Nézze meg kirakatainkat

han szükség van. De hát mit vessünk gyengébb minőségű homokos földjeinkbe? Fordítsunk sokkal nagyobb gondot állatállományunk szaporítására és tenyésztésére. Hogy azonban állatáUomá- nyunk — különösen a sertések és szarvasmarhák — jól fejlődjenek, fel kell hagynunk a régi fajta takarmányozással, amikor is sertéseinket, a hízókat és hasasokat kivéve — nyers répán tengettük, hogy éhen ne vesszenek s a fejős teheneket kivéve, szarvasmarha állományunkat nyáron át legelőnek csúfolt járásainkon koplaltattuk, téten át pedig, amikor az istállóba szorultak, szalmán és kukoricaszáron tartottuk. Láttunk e tél folyamán egy nagyobb gazdaságot, hol a heverő marháknak a rozsszalmától már jártányi erejük sem volt. Termeljünk tehát sok és jó takarmányt. A mesterséges szálas takarmányról, aminő a lucerna, homoki borsó, bükköny stb., már volt szó e lap hasábjain, most a burgonyáról, mint vidékünk egyik legfontosabb s nélkülözhetetlen takarmányáról essék néhány szó.

A burgonya hazája a homokos talaj, a kötött, agyagos fö'det nem szereti. Jól előkészített, nem kizsarolt talajon lead katasztráüs holdankint 50—100 mázsát is, de csak úgy, ha egészséges s nem talajunt burgonyát vetünk el. Ha 50 mázsás átlag-termést veszünk alapul, akkor is, a 'egkifizetöbb terménynek bizonyul homokunkban a burgonya. A 3 v—4 pengős burgonyaár mellett is 20 mázsa rozs árát érhetjük el egy hold burgonya terméséért. Ha azonban nem adjuk el a burgonyát, hanem főit állapotban mint takarmányt etetjük fel egy kis rozsdarával meghintve disznóinkkal (nyers répa helyeit), s szarvasmarháiiüc- (szalma és kukoricaszár helyett), még jobban értékesítjük burgonyatermésünket. Kiskunhalas határában s a Duna— Tisza-köze homokos vidékén nem okozna katasztrófát a nagy burgonyatermés akkor sem, ha nehezen volna értékesíthető, mert itt nálunk olyan jószágállomány van, amely igen sok burgonyát fogyaszthatna el, ha gazdája nem sajnálná letetetni. Más az eset Szabolcsban, hol a kis emberek ezrei tisztán a burgonya terme'éséből élnek, kellő számú jószáguk nincs s burgonyájukat pl. az idén kényte'enek elpocsékolni. A burgonya tápértéke messze fölülmúlja a répáét nagy keményitőtartalmánál fogva. Megszivlelésre ajánljuk fenti sorainkat gazdatársainknak s tanácsoljuk, hogy megfe’elő jószágállománnyal rendelkező gazdáink minél nagyobb területet vessenek be burgonyával, mert annak termesztésével a mi homokos vidékünkön foglalkozni érdemes. H,