Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-19 / 23. szám
márc. 19 Kiskiinhalai Helyi Értesítője 3 oldal Szombaton, március tizenötödikén az egész ország ünnepségekkel áldozott a szabadságharc emlékének. Az ünnepségből méltó módon vette ki a maga részét Halas város hazafias közönsége is. Valamennyi templomban Istentiszteleteket tartottak, az iskolákban iskolai ünnepségeket és délután három órakor a Hősök szobra és Kuruc szobornál folyt le a tula időnk épen i ünnepség. Halas március tizenötödikéjének ünnepségeiről munkatársunk a következő tudósításban számol be. A fellobogózott városban már két óra után mozgalmas kép fejlődött ki. Az emberek gyülekezni mentek az Egységes-páríkörbe, egy kisebb része pedig a Hősök szobra körül helyezkedett el. A hősök szobra elé félhárom órakor érkezett meg a leventezenekar kíséretével a leventék diszszázada. Pontban három órakor a tűzoltó zenekar hangjai mellett érkezett a szoborhoz az Egységes-pártban gyülekezett közönség Babó Imre kormányfőtanácsos, pártelnök vezetésével. Ezzel a menettel érkezett dr. Fekete Imre polgármester, a város küldöttsége élén, valamint a társadalom különböző előkelőségei is. A hősök szobra előtt zöld térítővel letakart asztal állt. Az ünnepség első pontjaként a leventék zenekara eljátszotta a magyar hiszekegyet. Ezután az asztalhoz lépett dr. Fekete Imre polgármester és a következő beszéddel nyitotta meg az ünnepséget. — Március szabadságünnepét üljük meg ma és lángoló szívvel és lelkesedéssel áldozunk annak az eszménynek, ame'y a maga programmját a szabadság, egyen'őség és testvériség jegyében foglalta össze. Ha vizsgálom márciust, meg kell állapítanom azt, hogy mit je'enteltek ezek a pontok a múltban, mit je'eníenek nekünk a jelenben és mit várhatunk tő ük a jövőben. A múltban a szabadság jéentette a polgári jogok kivívását, a jobbágyfelszabadítást, a Nemzet béklyóinak lerázását, a jelenben jelenti azt, hogy mindenkit meg kell becsű ni, aki a munka jegyében rendezi be életét, aki dolgozik és becsülettel küzd a hazaíiság nagy céljaiért. Ezt jelenti ma az egyen'őség is és ugyanazt a testvériség, hogy ne 'egyen köztünk széthúzás, egyenetlenség, hanem közös szereiéiben munkálkodjon minden magyar jennek a szerencsétlen, megcsonkított hazának feltámasztásán. A polgármester beszéde után az Iparos Dalárda a »Nem, nem soha« cimü dalt énekelte el, majd Babó Elek a szobor talapzatáról elszavalta a »Talpra magyar«-t. Az ünnepi beszédet a programúinak megfelelően, dr. Borbás Imre városi főjegyző mondotta a szobor talapzatáról. A főjegyző a következőket mondotta. — Eljöttünk ünnepelni a szabadság- harc ünnepét, a márciusi eszmék diadalát és a szabadság, egyenlőség, testvériség sokat je'entő fogalmait. De kérdezem, itt a hősi halottak emléke előtt, akik meg tudtak halni a hazáért bátran és lelkesen, hogy miért kellett a rengeteg vérontás, az áldozat, ha ma tesvé- reink százezrei idegen rabigában szabadság nélkül szenvednek. A sok könnyű bánathoz, siró árvához fordulok, a leírhatatlan háborús szenvedésről és kin- ról, a lövészárkokban, a sziklák közt elmorzsol ódott magyar életek tragédiájáról elmélkedjünk. A világháború elsodorta a Nemzet szine-javát, itt ezen az emlékoszlopon is ezernél több név van felvésve, azoké, akik a hazáért áldozták fel életüket. Hogy reménykedtek ezek a hősök, hogy vérüknek meg lesz a jutalma, hogy Írták haza itthonmaradt szeretteiknek a szenvedéseiket, minden rájuk szakadt baj és nyomorúság sem volt képes arra, hogy belőlük a hazájuk iránt való kitartást pillanatig is kiölje. A hősi halottak iránt való ke- gye'etes tisztelet parancsolja nekünk, hogy a márciusi eszméket becsüljük meg és a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében dolgozzunk a haza sorsának és Nagymagyarország visszaszerzésének nagy feladatán. A főjegyző beszéde után »Csak egy éjszakára« kezdetű Gyóni verset szavalta el Fülöp Sándor jogszigorló. Dr. Babó Imre kormányfötanáesos záróbeszédében kiemelte március tizenötödikének nagy jelentőségét és többek közt a következőket mondotta. — A szabadság, egyenlőség és testvériség nemes küzde'me hevitelte annak idején a márciusi ifjakat, akik hősi küzdelemmel és kitartással dolgoztak a szebb és boldogabb Magyarország felépítésén. Nagy épitő munkát végeztek pk, a hősök, a szabadságharc honvédéi, (.rogy a magyar szabadságot kivívhassák. A márciusi pirkadó hajnal a szabadság sze'e érintette meg 1848-ban a Nemzetet és mi a késői utódok hálatelt szivvel em’ékezünk meg hazánknak erről a hős koráról. A szabadságharc három fogalommá magasodott jelzője ma is él a magyar lelkekben, bennük ég a vágy, hogy ennek a három jelzőnek helyes értelmezésében dolgozzunk, alkossunk, nemzetnevelő feladatot végezzünk, hogy feltámadjon Nagymagyarország. A hősi halottak emlékére helyezem el az Egységes-párt koszorúját. Az Egységes-párt koszorúja babérból font, nemzetiszinü szalaggal. Az ünnepség, amely általában lélekemelő volt, a Himnusz eléneklé- sével fejeződött be. Majd a leventék és tüzjoltók diszmenetben elvonultak a Hősök szobra előtt és a menet a közönséggel együtt a Kossuth uccán végig a Kuruc szoborhoz vonult. A menet megérkezése után stilszerü idő kerekedett, megeredt az eső, akárcsak ama 1848-iki március 15-én. A Kuruc szobornál Nyilas Pista zenekarának kíséretével felzengett Gyenizse Balázs tárogatója. Ősi magyar melódiák sírtak fel az ősi magyar hangszerből, kuruc nóták a kuruc katonák porladó hamvai fölött. Majd a szobor talapzatára lépett Baranyi László hiítanár és elmondotta ünnepi beszédét. Baranyi László többek között a következőket mondotta. — Mint mikor a tavaszi napsugár végig csókolja az erdő tar ágait és avarját, úgy csókolta fel tespedt álmából a vén Európát is 1848. frissítő és üde sze'e. Szabadságot, egyenlőséget és testvériséget hirdetett a sze'ek szivárványszínű szárnyán. A magyar, aki elnyomottnak érezte magát, ez a természeténél fogva is elbusulásra hajló magyar lélek szívesen fogadta a nyugat felől érkező jövő háromságának ébresztő csókját. Fe’tüzte ezt a három csillagzatot a nemzeti megújhodás egére. Jól tette a magyar, hogy a gyámkor dás helyett a maga lábán akart járni. Tiszte'eíre méltó elődeink a márciusi napok titánjai, fölgyujtották a szabadság csillagát a sötét magyar éjszakában, de jöttek utánuk a méltatlan utódok, akik felülve az idegenből idetolakodoít hízelkedő édes mérgek suttogásának s kivetkőzve ősi kereszténységükbcl és mali gyarságukból, kontár kézzel szabadosságot, íiberálizmust csináltak a véren megszerzett szabadságból és a 48-as idők előtti állapotnál is súlyosabb béklyókat i raktak reánk. Ránkhozták Trianont. A szónok ezután hosszasan foglalkozzon a márciusi tanulságokkal és hazaszeretetre, a megszállt területi testvé- i reink helyzetének súlyosságára hivta fel a figyelmet, majd Nagymagyarország feltámadásának reményét fejezte ki. Utána megkoszorúzta a Kuiuc-szobrot, kifejezve azt, hogy nem fe'edkeztünk meg és hálásan őrizzük Rákóczi hős katonáinak em'ékét. Utána Jakabcsics Jenő oki. gaz- dász egy hazafias Zámbó költeményt j szavalt el. Az ünnepséget itt is a Himnusz . fejezte be. Ennek a tudósításnak a keretében kell megállapítanunk azt, hogy az egész ünnepély nagyszerűen sikerült, a beszédek hatásos szónoki egészek voltak, amelyeket sajnos, nagy terjedelmüknél fogva nem közölhetünk le a maguk egészében. . A bankettek Este az egyesületek összejövetele- í két tartottak mindenütt. Az Egységes pártkörben voltak a legtöbben. Dr. Fekete Imre polgármester a kormányzót köszöntötte fel meleg szavakban, majd még felszólaltak: dr. Babó Imre, az Egységes-párt elnöke, id. Nagy Pál Ferenc, Szombati József és Török István. Az Úri Kaszinóban Makkay Miklós ref. káplán, a róm. kát. önképzőkörben dr. Kocsis Mátyás, a Polgári Olvasókörben Nagy Szeder István, a Kereskedők Egye- ^ sütetében Kun Benő, az Ipartestületben Kiss Illés Antal méltatták március 15-nek jelentőségét. A köröket és egyesületeket ez alkalommal első ízben kereste fel dr. Fekete Imre polgármester dr. Babó Imre kormányfőtanácsos és mások társaságában. A polgármestert mindenütt nagy szeretettel és melegséggel fogadták és a körök elnökei üdvözölték meleg szavakkal. Halálos autóbaleset Solt és Harta között A szegedi kendergyár egyik igazgatója a dunavecsei járásba utazott autóján. Felszerelve ideiglenes hajtási igazolvánnyal, mellette ült hajtásra képesített soffőrje. Mikor Soltról elindult, ö ült a kormánykerék mellé, hogy gyakorolja magát a vezetésben, nem is gondolta, hogy ez lesz az utolsó órája. Az előirt sebességgel haladt a Solt és Harta közötti egyúttal védgátul is szolgáló országúton, mikor a Kali-majorhoz érkezett, az ottlevő kanyarodónál elvesztette lélekjelenlétét és az autó hátsórésze nekivágódott az ut- szélen elhelyezett védő, illetve aka dály oszl opoknak. Ennek következtében az autó a levegőben bukfencet vetve vágódott a mélységbe. A soffőr szerencsére a bukfenc alatti lendület következtében kiesett az autóból s mintegy 15 méter távolságban találták meg az eset színhelyétől eszméletlen állapotban. Az igazgató azonban bennerekedt az autóban, hol a kormánykerék mellkasát össze- lapitotta, amely rögtöni halálát okozta. A kisgazdák ■— nagy megmozdulása lestó Zoltán március 23-ára országos IdspzMteMetet lilt ogylo A kisgazdamoágalmak terén, mint ismeretes, és mi is megírtuk, Kiskőrösön meg akarták alakítani a Nagyatádi kisgazda pártot és ilyen irányban különböző helyen szervezkedtek is már. Ez a szervezkedés indította főké- i pen arra Meskó Zoltán országgyűlési j képviselőt — aki egyébként a képviselőházban a kiskőrösi kerület képviselője — hogy most országos jellegű kisgazda gyűlést hívjon össze, amelyet március huszonharmadikán tartanak meg Pest vármegye székházában. A gyűlésről és annak előzményeiről Meskó Zoltán a következő nyilatko- | zatot adta. Üzenem a magyar földművelő népnek künn a falvakban, községekben, városokban lévő vezetőinek, hogy március hó 23-án, délelőtt tiz órakor Pest vármegye ősi, történelmi falai között, a magyar függetlenségi gondolat hagyományainak székházában országos kisgazdaértekezletet tartunk, amelyen a magyar földművelő nép vezetőit szívesen látom. Ezen az értekezleten feltárjuk a lelkünket, elmondjuk panaszainkat, összefoglaljuk kívánságainkat és az értekezlet határozatait küldöttségileg adjuk tudomására Bethlen István gróf miniszterelnöknek és Mayer János földművelésügyi miniszternek s az a meggyőződésem, hogy igy azután összefogva, együttes erővel mégis segíteni tudunk azokon a bajokon, a melyek ime ott sötétlenek a magyar kisgazdatársadalom hajlékában. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki ezelőtt majdnem tiz esztendővel összefogott boldogult emlékű nagyatádi Szabó Istvánnal, tisztában van azzal, hogy a magyar föld népének anyagi pusztulása egyet jelent a tönkremenésével mindannak, amiért eddig dolgozott. Mayer János földművelésügyi miniszter pedig vér a mi vérünkből : kisgazda sorból, mint nagyatádi Szabó István hűséges fegyvertársa került arra a helyre, a hol a mi sorsunkat intézik. Készséggel, szeretettel, de a nemzet érdekei iránti kötelességből is bizonyára elérkezettnek látják azt az időt, hogy alapos és mélyreható eszközökkel siessenek segítségére a küz- ködő, vergődő gazdasági összeomlás előtt álló kisgazdatársadalomnak. Ä programmunk ma is: nagya- atádi Szabó István programja. Ennek a programnak pedig alapvető gondolata: a kisgazdatársadalom összefogása. Ezt akarjuk mi is, mert az a meggyőződésünk, hogy csakis azzal tudunk eredményeket elérni. Szent hitünk, hogy Nagyatádi programjának végrehajtása jelenti az eredményes munkát és sikert. Az országos kisgazdagyülés 1930. évi március hó 23-án, délelőtt 10 órakor lesz Pest vármegye székhazában. Arra kérjük tehát a vidéki gazdaköröket, egyesületeket, ía’uszövetségi fiókokat, szövetkezeteket, — akik meghívót nem kaptak — küldjék fel megbízottaikat az országos gazd agy ülésre, hogy képviselve legyen azon az egész magyar kisgazda társadalom. Halas szabadságünnepe Hin« n ÉÉteiÉoi ill iiiüml Mliett Halas a mMé§m sílifté Iliit
