Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-15 / 22. szám
1930. március 15., szombat XXX. évfolyam, 22. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉS! ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ...... • ». IS P SC fill. | Vidékre ................ E GY SZÁM ÁRA 1» FILLÉR .......m P A lapította. PRÄGER FERENC Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Március \ emlékkönyvébe \ A kandallóban inég ég a tűz, itt ott ! metsző márciusi szelek fujdogálnak, j gazdasági helyzetünk felett is meg- j nehezedett az idők lomha járása, az | arcokon mégis kigyulladnak a piros, j égő rózsák, a szivek gyorsabban do- j bognak az idén is március tizen- \ ötödikének sok vérrel és sok köny- nyel és sok fegyverrel megrakott küszöbén. A magyar történelem viharos lapjain is nagyon jelentős, mész- I sze kimagasló marad ez a szabadság ! nap, amikor múltak ébredeznek, apák sirjai int ünnepi tisztelgést, mikor felébredni látszanak a márciusi ifjak: Petőfi, Vasvári, Jókai és a többiek, akiket nem irt ilyen aranybetükkel, fóliánsokra a história. Március emléke örökmécses marad a magyarok i képzeletében, akárcsak az ártatlanul \ legyilkolt Battyhányi örökmécsese a fővárosban. Nyolcvankét esztendő távlatában vagyunk immár a márciusi eseményektől, nyolc évtizedet meghaladott már az az idő, amikor a >Talpra magyar« lázbaejtette az egyetemi ifjakat és a régi pest polgárságát, amely felgyújtotta a Nemzet minden tagját és kicsiny kis mustármagból gyönyörű impozánssággal szárbaszökkentette a veressipkás honvédeket. A magyar szurony diadal- utjára indult, a magyar hősiesség csodákba ámította a halvérüeket is, a magyar áldozatkészség, mint tömör szikla fonta körül a magyar élniakarás bástyaköveit. Megindultak a magyar szabaság harcai, a véres tusák, jött Szenttamás, Komárom, Piski, Branyiszkó, elérkezett a Nemzet szinejava az erdélyi harcokhoz. Futárok mentek, küzdelmes győzelmek hírei jöttek, mígnem egy orosz- láni tusa, egy herkulesi bátorsággal megvívott nemzetvédelem egy époszt meghaladó csatározás után, megérkezett — milyen fájdalmas még emlékezni is rá — megérkezett Világos. És következtek a magyar gyásznapok. Ezek a gyásznapok azután legendákba fonták a legendás győzelmeket és kivirult belőle a magyar Nemzet immár törvényesített ünnepe, a március tizenöt. Ma már emlék március tizenötödike. Egy szép és mindent beborító ragyogásu palást emléke. A Nemzet visszanyerte immár függetlenségét, megszerezte a Nemzet hadseregét, elszakadt Ausztriától, tehát, ha lealázva és megcsonkítva és fájdalmaktól sajogva — de mégis a magyar feltámadás reményében, felszámolva láthatja azt a célt, amelyért a szabadságharc megindult. Áldozzunk & boruljunk le a negyvennyolcas hősök és mártírok előtt, akik vérüket ontották utódaikért és ezzel a tiszteletadással emlékük előtt, erősítsük meg hitünket. A magyarság hitére és reménységére most van igazán szükségünk, tragé- diás napjaink vizözönében. Vigyázzunk erre a hitre, mert ez nemcsak a mi hitünk. A Nemzet hite. M—y. Három minisztériumban kapott megnyugtató választ a halasi küldöttség A földművelésügyi minisztérium előnyös gazdakölcsönöket, tanyai kirendeltséget, a kereskedelemügyi minisztérium Halas—Fehértó— Jánoshalma közt motoros vonatjáratot, a belügyminisztérium Harka-Kötönynek Halashoz való csatolását helyezte kilátásba Csütörtökön délelőtt nagyobb halasi küldöttség járt Budapesten három minisztériumban. Mindenütt memorandumokat nyújtottak át, amelyek Halas speciális kívánságait tartalmazták. A küldöttség tagjai voltak többek között: dr. Fekete Imre polgármester, dr. Babó Imre, Dobó Kál- i mán, Mészöly Károly, Tegzes Károly, ' képviselve volt nagyobb számban a gazdaközönség, az iparosság és a kereskedők. A küldöttség első útja a földmive- lésügyi minisztériumba vezetett, ahol Prónay György báró államtitkár fogadta a küldöttséget. Az államtitkárnak Mészöly Károly nyújtotta át' a memorandumot és kér- í te az abban foglaltak teljesítését, an- : nál is inkább, mivel a gazdaközönség megnyil- \ vánuló elégedetlenségét csak a \ kívánalmak teljesítése által lehet- jj séges lecsillapítani. Prónay államtitkár hosszasan válaszolt Mészöly Károly beszédére. j Hangoztatta, hogy a kívánalmak , két csoportba sorozhatok. Az elsőkbe j tartoznak az országos, a másodikba a helyi jellegűek — mindegyikük pénzügyi kérdéssel kapcsolatos. Tudja azt, hogy a gazdasági helyzet súlyos válságban van; enyhülés a hágai konferenciával kapcsolatban a közel jövőben várható, amikor a kormánynak módjában lesz a gazdák részére nagyobb, előnyös kölcsönt folyósítani. Hogy ebből Halas városa menynyit kaphat, az előre nem tudha- ; tó, mert a kölcsön még nincs meg. H a kölcsön meglesz, akkor azt a gazdák a közvetítés kizárásával az OKH. halasi szerve utján kapják meg. A gyümölcsszeszrendelet visszavonása tárgyában tárgyalt a pénzügy- miniszterrel és maga is azt tartja, hogy a rendelet módosításra szó- j rul. Hosszasan szólott az utak építése, a rozskivitellel és a rozs alacsony árával kapcsolatban, majd kijelentette, hogyha a tanyai kirendeltsé- I geket felállítják, I akkor azok közül az egyiket Halas kapja meg. A polgármester kérésére kijelentette, hogy támogatja Halasnak azon mozgalmát, amely Prónayfalvának Halashoz való kapcsolását célozza. Ezután dr. Babó Imre az Egységespárt nevében kérte az államtitkárt, hogy a memorandumban foglalt kérelmeket tegye magáévá. A politikai élet tengelye a gazdasági kérdés; az elégedetlenséget és helytelen politikai irányváltozást csak igy lehet levezetni. Ezután a küldöttség a kereskedelmi minisztériumba ment, ahol Tormay Géza államtitkárnak dr. Babó Imre hosszabb beszéd kíséretében nyújtotta át a város memorandumát. Jobb vasúti összeköttetés, a pirtói rakodó megépítése, Mavart járatok és utügyekben kérte a szónok az államtitkár jóakarata támogatását. Az államtitkár kijelentette: tőle tel- hetöleg mindent megtesz és a memorandumot illetékes helyre juttatja. Már most megígérheti, hogy egyik kívánságot teljesíteni fogják: Halas és Fehértó, valamint Jánoshalma között motoros vonatot állítanak be. A küldöttség ezután Förster Gyula h. államtitkárhoz ment, akitől az utügyek elintézését kérte. A kereskedelmi misztériumból a belügybe ment a küldöttség, ahol Tatits Árkád államtitkár előtt dr. Fekete Imre polgármester terjesztette elő a város különböző kívánalmait, különösen azt kérte, hogy a belügyminisztérium járuljon hozzá Harka- Kötöny pusztának Halashoz való csa* tolásához. Az államtitkár a küldöttségnek meg nyugtató választ adott, különösen,' Harka-Kötönyre vonatkozólag. Kiemelte, hogy a minisztérium ezt a kérést a legnagyobb jóakarattal bírálja el. A küldöttség távozása előtt érkezett a minisztériumba Sztranyavszky Sándor államtitkár, aki tudomására hozta a polgármesternek, hogy a halasiakat szintén szívesen fogadja, dacára, hogy a kérelmeket már előadták. A küldöttség azonban, mivel a belügyminisztérium részéről már előzőleg megnyugtató választ kapott, nem akarta az államtitkár idejét igénybe -venni. Bethlen miniszterelnök álláspontja a nyolcórai munkaidőről A nyolcórai munkaidő kérdése már hetek óta foglalkoztatja intenzivebben a politikai köröket, csakúgy mint a munkaadókat és munkavállalókat. Újságok az utóbbi időben állandóan napirenden tartják ezt a kérdést és ezért nem érdektelen figyelembevenni, hogy mi a kormány ezidőszerinti véleménye a kérdésről. Csütörtökön délben ankét volt ebben az ügyben a miniszterelnökségen, amelyen elsőnek Bethlen miniszterelnök szólalt föl. Bethlen István gróf miniszterelnök megnyitó beszédében üdvözölte a munkaadó és munkavállaló szervezetek képviselőit, majd visszapillantást vetett a keresztényszociálista és szocialista munkásérdekeltségekkel ebben a kérdésben folytatott megbeszélésekre, melyek során az a kívánság alakult ki, hogy a munkaidőt napi nyolc órára kellene korlátozni. A miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy a kormány megfontolás tárgyává tette és teszi azokat a javaslatokat, melyeket a j munkásság képviselői eléje terjesz- ! tettek, ezek között a nyolcórai mun- ! kaidő bevezetésének kérdését is. Ter- | mészetesen a kormány érintkezést ke resett a munkaadó érdekeltségekkel is és arra a meggyőződésre jutott, hogy az utóbbi kívánság olyan probléma, amellyel behatóan és részletesen kell foglalkozni. Mivel a munkaidő rendezése a termelés érdekeibe mélyen belenyulib, j meg kell fontolni a munkaidő korlátozásának gazdasági és szociális kö- I vetelményeit és meg kell vizsgálni, hogy a kor- j látozás mennyiben befolyásolja a termelés költségeit, ■ nem vezet-e a termelés hanyatlásá- | hoz és mennyiben hat vissza a munkásság megélhetésére. Most ezeket a szempontokat egyformán figyelembe kell venni A kormány, mielőtt véglegesen meghatározná a maga álláspontját és döntene abban a kérdésj ben, hogy törvényjavaslatot terjesz- i szén a Ház elé a nyolcórás munkaidő ! bevezetéséről, meg akarja hallgatni ■ részletekbemenően úgy a munkavál- I klók, mint a munkaadók véleményét.
