Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-02-13 / 13. szám

teimáaaaáfc ÉeSSziÜkíki magunkat, inéit.stó nem' hátráltatja az ügyet, sokkal nagyobb hát­rány az, ha nem szólunk semmit. T. képviselő- társam, én saját praxisomból fogok előadni ísgy obszervációt, amelyet a génuai konferen­cián tettem. — A géműd konferencián szol volt a legkü­lönbözőbb ügyekről, ópiumügyről, közlekedési ügyekről, pénzügyekről és mindenféle olyan ügyről, amely abban az általános helyzet ben x világot érdekelte. És akkor egy állam kép­viselője műiden egyes kérdés tárgyalásánál’ felállt és azt mondta: kérem, minkét rend­kívül érdekel ez a. (kérdés, azonban mi nem szólhatunk fárgyilag hozzá, míg a főváros meg van szállva, míg az egyetlen kikötőnk rtemrei'közi ellenőrzés alatt' áll. Következett aa ópium kérdése. És akkor ugyanez a képviselő megint felállt és azt mondotta, hosr rendkívül V* # ^ ' . érdekes az ópiuimkérdé?; azonban nem szól­hat tárgyilagosan a kérdéshez, míg a íőváro- .sonlc. meg van szállva. és a kikötőnk idegen ellenőrzés alatt áll. És ez ment napról-napra lő—20 kérdés tárgyalásánál. A vége pedig ennek az volt, hogy amikor ennek az idegen államnak képviselője felállt a konferencián, abban a percben kiürült a terem, senki meg *ém hallgatta, többet. Bocsánatot kérek, a ne­vetségesség az, amely öl. Egy kormány, amely reAóiirozza azt, hogy rámutassanak: arra, hogy a teljes ismeretlenségében az európai helyzetnek, nem tudván a lehetőségeket mér­legelni, idehoz kérdéseket, amelyek clőrelát- hafj’Jaa csak visszautasítással találkozhatnak, mint ez a nzejnponf. (Életűt helyeslés és él­jenzés.) — T. Házi De éppen, mert nagy fontosságú­nak tartom ezt a kérdést, és különösen fon­tosnak azt, hogy a revízió kérdésénél a nemzet egysége megóvassék, rá kell mutatnom bizo­nyos szimptomákra, amelyele as utóbbi idő­ben keletkezük és amely szimptemák azt , mu­tatják, hogy ebben a kérdésben a nemzet egységes felfogásút bizonyos veszély fenye­geti. Elsősorban magának, ennek a javaslat­nak hkfórikuma bizonyítja, hogy. a javaslat eredetileg egy ellenzéki akció céljára adatott be és abban olyan pontúk szerepeltek, ame­lyek bizalmatlanságot fejeztek volna ki a kormánnyal szemben abban az irányban, bogy vagy nem akarja a- revíziót, vagy bizo­nyos mulasztások terhelik a kormányt a re­vízió kérdésében. A kritika mindenkinek sza­bad, én azonban azt hiszem, hogy ez olyan kérdés, amelynél még a kritikával is. óvatos­nak kell leírni, (ügyvan! a jobboldalon.) Hi­szen, ha a nemzet egységét meg akarjuk óvni,- ennek feltétele az, hogy a parlament­ben ülő nagy többség no szembehelyeztessék ennek a kérdésnek ilyen kezelésével,- hogy as a nagy többség, amely a kormányt támogatja, ne brüszkiroztassék olyan javaslatokkal, ame­lyek egyenesen ellenzéki tendenciákat szolgál­nak. Hiszen, ez a legelemibb feltétele annak, hogy az országban az egység egy ilyen nagy problémánál megóvassék. Az elleniéit bét kártyája nevetségessé teszi a maga országát és nem tesz Szolgálatot az ügynek. (Helyeslés.) “ Ezeket el kellett mondanom, mert cn azt hiszem, hggy a helyzet megítéléséhez szüksé­ges a kérdésnek, ezt . az oldalát is látni. Addig, /rúg n külföldön, a hangulat times megérve, mig azok a vezető nagyhatalmak, melyek a revízió kérdésében elsősorban döntésre hiva­tottak, a mai állapot, a -status-quo fenntar­tása mellett vannak, addig nézetem szerint oktalanság, ■ rövidlátás a Népszövetségnél ennek a kérdésnek felvetése. Amikor maga­mévá teszem azt az utasítást, amelyet a fő­város az országgyűlésen keresztül a kor­mánynak adni kívánt, ezt ilyen értelemben Árgádotn el, és tnindm olyan értelmezési dk (.ko ri frdtt utasítanom, mely ezzel az értelme­zéssel ellentétben áll. Van a javaslatnak egy harmadik pontja, és ez vonatkozik a nemzet egységére. Már utaltam rá, hogy ennek a ja­vaslatnak legkiválóbb része azr hogy egysége­sen jött létre, hogy kikapcsoltattak azok az ellentétek, amelyek azt megelőzték és vég­eredményben olyan szöveg jött létre, amelyet mindnyájan elfogadhatunk. Tíz éve: a nemzői egységéért — A magam részéről csak azt tehetem hozzá, hogy tízéves politikai működésein óta ebben á csótika országban mindig azon vol- this, minden lépésem azt- célozta, hogy a nem- dói- egységét, társadalmi, érzelmi, gazdasági téren, felekezeti téren helyreállítsam. (Éljen­ző*.) Xem hiszem, hogy egyetlen egy7 képviselő volna, aki ezt kétségbevonná'és aki bizonyí­tani" tudná, hogy intenciómban más vezetett. ~- De t. képviselőház, én azt látom, hogy az ellenzék — és nem annyira a parlamenti ellenzék, hanem inkább talán a sajtóban je­lentkező ellenzék — két kártyára tette föl a jövő szempontjából a maga reménységeit. Az egyik kártya az az clégédetetlenség, amely az országban gazdasági állapotaink miatt van. A másik az a türelmetlenség, amellyel a nem­zet a revízió kérdését sürgeti. És amennyire érthető a türelmetlenség érzelmi szempont­ból, mert hiszen bizonyos, hogy7 a tőlünk el­szakított rcszekm a magyarságnak rossz a sora, (ügy vanl ügy vari! a jobboldalon és a középen), egészen bizonyos, hogy napról- napra gyengül azon intézkedések folytán, amelyeket a szomsséöálknaok tosmek, -ért, hete, ha a nemzet -aürgősnok tartja a rovi- siőt, ■objektív ■ szemponttal ezt alátámasztani nem tehet, mert bocsánatot kérek, amikor azt látom, hogy a nagy Németország területeinek bizonyos részein még ma is megszállás van, mikor azt látom, hogy ugyanazok az egyen­lőtlenségek, amelyek a trianoni szerződésben benne foglaltatnak, a vcrsaillesíben is benne vonok és Németország a revízió kérdését még föl sem vetette, mikor azt látom, hogy oft még a rcparációs probléma sincs megoldva, mikor azt látom, hogy Magyarországon kí­vül a földhöz sújtott államok közül Ausztria és Bolgárország sem vetette még föl a reví­zió kérdését, akkor azt kell mondanom, hogy egy bizonyos türelem ezen a téren nagyobb erőt mutat a nemzet szempontjából kifelé, mint a türelmetlen sürgetés olyan időben, amikor a kérdés még megérve nines, (ügy van a jobboldalon.) Hiszen, ka van még ebken az éleiben valami vágyam... . — Igenis, ebbe): a nemzetben kell annyi erő-, rr k leomi — és meggyőződésem szerint van is l.f dmc annyi erő, hogy tocábbvigga-a- maga ha­jóját s bepjgyea réykikötőba Ttcttő időpont­ban, akkor, amikor ez lehetővé válik. Mert bo­csánatot kérek, de t. képviselőtársam, mikor azt. hangoztatja, hogy a kormány nem kellően sietteti a revízió kérdését, ugyanakkor szemre­hányást tesz a kormáynik, ,hogy mulasztáso­kat követ .el ezen a téren, szemrehányást tesz. abban a tekintetben, hogy talán hjtetó alkuim altat item ragadott meg. És éppen tejem szemben sürgeti ezt! Azt hiszi a tisztelt képviselő úr, vagy azt hiszik azok, akik kidob­ják a jelszót ma, hogy Bethlen akadálya a re- iizjówik, -—.hogy ezt elhiszik a széles népr6- legsli ebben az országban? Vagy nem tudja-e u,- tisztelt képviselő úr cs mmdenki, aki az én purUtnietiii Múltamat, a tradíciómat, és mindazt iítoiieri, anii lélekben és érzésben nem ehhez a csau ka-országhoz, hanem Nagy-Magyarorszóg- koz köt (Élénk éljenzés cs taps a jobboldalon és a -középen), h-ogy ilyeneket lehet felhozni ■ezzel a férfiúval szőriben? Hiszen, ha van még ebben az életben valami vágyam, úgy az csak az-lehet, hogy ennek a kérdésnek megoldását megérjem. (Élénk helyeslés és taps a jobbol­dalon, középen és balközépen.) És hogyha, vau valami, ami poUtikai téren mibicióm lehet, úgy az az leltei csak, hogy ennek a kérdésnek megoldása ehhez a rezsimhez fűződjék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, közé­pest és bálközépen.) Azt hiszi a t. képviselő úr és azt hiszik azok, kik ilyen vádakat köny- nyclműen dobnak ki, hogy a magam részéről nem fogok ezekkel a vádakká, szemben hivat­kozni azokra az erőkre és azokra az erőforrá­sokra, amelyek éppen ezeket a vádakat meg­semmisíteni képesek? Hiszen t. képviselőtár­sam volt egy idő, ezelőtt tíz évvel, amikor egy magyar Siam fér fiúval szemben azt a hitet kel­tették, hogy ö a világháború okozója, hogy ő volt az, aki imperialista célok érdekében Ma­gyarországot engedte belesodród-ni a háborúba cs azért mondták ezeket, mert tudták jól, hogy ez az államférfiú nem védekezhetne ezek elleti a vádak ellen (Úgy van! Úgy van! a jobb­oldalon), meri tndták jól, hogy olyan vádak hangoztatásával, amely ellen nem védekezhe- tik, sikerül majd az országban olyan közhan­gulatot teremteni, aujcly sz országot az 5 col­jaik számára megszerzik. (Úgy van-! Úgy van! távs a jobboldalon és a balközépen.) Ma nincsenek olyan kezek, melyek a kormányt megkötnék!... — T. Képviselőházi Ha könnyelműen ki le­het dobni a jelszót, hogy a kormány ellensége a revíziónak, hogy hátráltatja a revíziót abban a hitben és bizakodásban, hogy ebben a kor­mányban van annyi becsület, hogy nem. fogja felfedni a kártyákat, és nem fogja felfedni azt a politikát, amelyet követ. Egyre, azonban figyelmeztetem ezeket, hogy abban az időben magasabb kezek voltak azok, amelyek .megkö­tötték Tisza István gróf kezét, hogy ebben az országban rendet csináljon. Ha a revízió kér­dése ilyen belpolitikai zavarkcltés érdekében használtatnék fel, ma nincsenek, olyan kezek, amelyek a kormányt megkötnél:. (ügy van! ügy cap! Taps a jobboldalon és a balközé­pen.) Figyelmeztetem erre nyomatékosan azo­kat, akik talán ebben bizakodnak. Ko 1 apropaganda a revízió cégété aiail — És t. képviselőtársam, én féltem ezt a kér­dést attól is, hogy ezzel a kérdéssel belpoliit- kai momentumok kapcsoltassanak össze. Volt egy idő, amikor belpolitikai szempontból kül­politikai tényezők támadták és . rágalmazták ezt az országot. Hiszen ott volt-ak az emigrán­sok. (Malaslts Géza: Ma is vonz emigráns elég! — Élénk felkiáltások u jobboldalion: Szökevények azok!) Hála Istennek, ezeknek súlya és ereje nem számit többet. Az is blacv1 nyos, hogy ellenséges poUtikai hatalmak pro­pagandát folytattak nagy mértékben Magyar- ország ellen belpolitikai szempontból Sajnos, azt kell tapasztalnom, hogy a revízió cégéin alatt varrnak egyes politikai tényezők, aük — remélem öntudatlanul* —~ do egyenes kon trap rop agan-iit foly tatnak a revízióval szemben. — Mert bocsánatot kérek, ha eddig ezek az előbb említett külföldi tényezők Magyarország ellen propagandát folytattak azon a címen, hogy itt diktatúra van, hogy itt feudális ura­lom van, hogy itt a kormány Habsbnrg- puccsot készít elő— és hasonlókat mondtak, — úgy ezekhez a jelszavakhoz ma ezek a bel­politikai tényezők hozzáteszik még azt is, hogy itt klikk-uralom van, hogy itt a közélet nem tiszda, hogy a kormány tussol panamákat, hogy a kormány semmit sem hajlandó tenni a Közéleti tisztaság érdekében, és hasonló váda­kat hangoztatnak, amelyek bizonyára alkal­masak arra, hogy az országnak jó hírnevét a külföldön csorbítsák, akkor, amikor ezek a vádak alaptalanok, amikor ezek a vádak nem felelitek meg a tényeknek, mindenesetre egyes talán mutatkozó szimptomáknak lényeges túl­zását jelentik, (úgy van! ügy van! a közé­pen.) A megbélyegzettek revíziós klikkje — T. képviselőház! Én csak annyit mondok, hogy ha van itt klikk, akkor igenis látok ki­alakulni egy kis klikket a revízió’ kérdése kö­rül, amely klikk a maga kis pecsenyéjét a re­vízió tűzönéi kívánja, megsütni, (l’gy van! ügy van! Taps a jobboldalon és a- középen.) És hogyha van egy klikk, akkor ez a patenti- rozolt hazafiaknak klikkje, akik azt hiszik, hogy ők egyedül, hazafiak, ők egyedül azok, akik a revíziót óhajtják, akik azt hiszik, hogy ez a kérdés az o monopóliumuk (ügy vem! a jobboldalon.), amelyhez más ne szóljon hozzá, mert csak kritikára szorul, és akik ennek a kérdésnek segítségével felül akarják bélye­gezni azt a bélyeget, amelyet homlokukra sü­tött vagy a mu’tmk sikertdonsége, wgy ü moll politikai életben elkövetett bűnük. Félre a tisztátalan kezekkel —- T. képviselőház! Éh igenis ezektől fél­tem a nemzetnek egységét, mert ezek nem tiszta kézzel nyúlnak hozzá a revízió kérdé­séhez; már pedig ez a. nemzet azt köve­telkeli, hogy ehhez a kérdéshez mindenki tiszta -késsel nyúljon hozzá. És nekünk vi­szont a nemzet egysége érdeledben Jütclessc- giink, hogy távoltartsuk ezeket a revíziótól. (Zajos éljenzés, a Ház tagjai felállva tap­solnak.) Pakots József viszonválaszában azt han­goztatja, hogy a miniszterelnöknek ezek a kijelentései, amelyek az ország visszaszerzé­sére vonatkoztak, öt is tapsra késztették és ö is a miniszterelnök kijelentéseinek szug- gcsztiója alá került. A miniszterelnök kije­lentéseit mindenképpen elhiszi, de mégis han­goztatja, hogy a 'diplomácia inai módszerével S?egSbenáll a közvélemény és erről a közvé­leményről lehetséges, hogy a. úáiaiailereliiö- köt tévesen informálták. A revízió kérdését belpolitikái kérdések nem érintik. A minisz­terelnök válaszát nem fogadja el. Ezután Bethlen István gróf még egyszer, felszólalt. A revízió elgáncsolólnak munkája Bethlen István gróf miniszterelnök: T. Képviselőház! A t. képviselő úr kifogásolja, hogy én bizonyos megjegyzéseket, tettem olyan tendenciákra vonatkozólag, amelyek a revízió kérdését mondjuk nem egyéni, de bizonyos politikai célokra, akarják kihasználni. Én ezt bővebben neon magyaráztam meg. Engedje meg t- képviselőtársam,-hogy ezt ve is te­gyem. Én azt hiszem, t. képviselőtársam éppen annyira tisztában van, mint én, azzal, hogy mire.céloztam. (Úgy van!) T. képviselőtársam azt mondja, hogy. egyes külképviseleti hatóságaink és az államnak külső, országokban lévő képviselői nem helye­sen járnak el, mert a revízió ügyét nem segí­tik elő azáltal, hogy bizonyos ellentéteket kreált ak maguk és olyan tényezői: között, akik az ügy szolgálatára lehetnek. Erre csak azt válaszolhatom: teljesen informálva vagyok e megjegyzésnek, mondjuk, homályos megjegy­zésnek szintén minden egyes részletéről. (De­rültség jobbfclőt.) és erre csak azt válaszolha­tom, hogy vegye tekintetbe t. képviselőtársam azt, hogy mennyi nagy érdek van olt, hogy ellentétek kreált assanak a követ cs azok kö­zölt, akik a revíziót előmozdítani hajlandók. Azt hiszi t. képviselőtársam, hogy. azok, akik Magyarországnak nem barátai, nem minden követ megmozgat rak-e, nem mindenféle intri­kára ltépesck-c abból a célból, hogy azok kö­zött a tényezők között, amelyeknek együttmű­ködése esetleg előnyös volna, ellentéteket kreáljanak? Legyen meggyőződve i képvi­selőtársam, .hogy a túlsó oldalon is mozog a világ, a túlsó oldalon fis dolgoznak a revízió ellen és felhasználják az ilyen apró eszközö­ket, amelyek azután itt könnyen hitelre talál­nak (Úgy van!) és itt rögtön váddá alakulnak át a magyar képviselők előtt. (Ügy van!) Revízió és belpoí fka — De tovább megyek. Azt mondja t. kép­viselőtársam, hogy ő más felfogásban van, a belpolitikának ebbe a kérdésbe való belekeve­rése tekintetében. Hát, én hiszem, hogy t, kép­viselőtársam abban a meggyőződésben cl, hogy­ha. mi holnap itt bevezetjük a titkos választó­jogot, h-a holnapután helyreállítjuk az esküdt­széket, akkor lesz dinom-dúnom, lakodalom az egész országban cs a revízió meglesz. Én, t. Képviselőhöz, erre csak azt válaszolhatom, hogy én azt látom, hogy Ausztria a legradihá- lisabb alkotmányt alkotta meg (ügy van!), amely egyáltalában elképzelhető, azt látom, 'hogy Ausztriában a kormányzat iprpdenesetre sokkal radikálisabb, .mint itt, azt látom, hogy Németországban a szociáldemokraták vannak uralmon — és mi az eredmény? Itcvizióhoz egyik sem jutott, még fcUsc-m vethették a. kérdést és Németország, dacára az ö legdemo­kratikusabb kormányának, azzal kínlódik, hogy az idegen csapataival, amelyek megszáll­va tartják országuk területének egy résséJ, valahogy eltávolítsák országait területéről. Hol bizonyítják a tények t. képviselőtársam állítását? Legyen meggyőződve t. képviselő- társam és ezt teljes meggyőződéssel mondom, akármit csinálunk ezen a téren, nem ez dönti el a revíziót. Ezeket a kérdéseket döntsük e.I magunk között, hogy szüksége van-e,az or­szágnak ezeknek a kérdéseknek olyan meg­oldására, amelyeket t. képviselőtársam tart' jónak, vagy annak a megoldásnak hagyjuk meg életét, amely ma itt van. Kfsétleíezni nem lehel — Meggyőződésem az, hogy ez az ország olya»), életviszonyok közöli él, hogy belpoliti­kai téren experiment ölni nem szabad. Aki itt cxperimcntálni akar, az a maga részéről, szol­gálatot tehet egyes eszméknek, de kockáztatja , ennek az országnak, ennek a nemzetnek léiét. (Élénk helyeslés, éljenzés cs taps a jobboldal fon ás a középen.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom