Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-11-27 / 95. szám
november 27 Kiskunhala« Helyi Értesítője 4 Nem fizetik a pestmegyei városok a fővárosi kórházakban ápolt betegek gyágyitási dijait A vármegye alispánjának Halas képviselőtestületének újjáalakítására és a tisztujitásra vonatkozó intézkedését már megkapta a város December 22: városi képviselőválasztás, december 28: az uj képviselőtestület alakuló közgyűlése, január első felében: általános tisztujitás A székesfőváros tanácsa átiratot intézett Pest vármegye alispánjához a fertőző betegségben ápolt személyek ápolási dijainak megtérítése fejében és a többi közt ezeket mondja: — Sajnálattal vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a vármegye megyei városai és községei a székes- főváros kórházaiban ápolt betegek gyógydijainak kifizetését fedezet hiányában több alkalommal megtagadták. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a székesfőváros mesz- szemenő anyagi áldozatai árán fen- tartott kórházaiban nagy százalékban Szombaton délelőtt a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésről tudósitónk a következőket írhatja: A kormányzó üdvözlése Napirend előtt dr. Thuröezy Dezső polgármester a nemzeti hadsereg bevonulásának 10 éves évfordulójáról emlékezett meg és a képviselőtestület a kormányzónak üdvözlő táviratot küldött. Ezután a tárgysorozat első pontját tárgyalták le. A képviselőtestület egyik régebbi határozatával a Vásártérből ugyanakkora területet juttatott a ref. egyháznak, mint a róm. kát. egyháznak. Ez az ügy felebbezés folytán a belügyminiszterhez került, amely most a képviselőtestület határozatát jóváhagyta. A közgyűlés a belügyminiszter döntését tudomásul vette. Ezután a közgyűlés több vármegyei határozatot vett tudomásul, a mellyel a vármegye több képviselő- testületi határozatot jóváhagyott. Farkas bíró indítványa és a közgyűlés érdekes határozata A tárgysorozatnak egyik pontja körül volt fél óráig tartó vita. Egy olyan kérdést kellett a közgyűlésnek eldönteni, amely régebb idő óta merült fel és amely már sok izgalomnak volt az okozója. Azt kellett eldönteni, hogy a házak előtt elültetett fák a városé-e, vagy pedig a háztulajdonosoké. Erre vonatkozólag dr. Farkas Sándor indítványt nyújtott be a városhoz és ez az építési szabályrendelet módosításával ka gf sóletban került tárgyalásra. Dr. Farkas Sándor beadványában az foglaltatott, hogy mondja ki a képviselőtestület, hogy a jelenleg az utcákon álló, a háztulajdonosok által ültetett fákat, úgymint az eddig is évtizedek óta gyakorlatban volt, a háztulajdonosok vághassák ki. Az építési szabályrendelet vonatkozó §-a kötelezi ugyan a telektulajdonosokat a fák ültetésére, de nyitott kérdésnek hagyja — s ezzei a korábbi szokást hagyja érvényben — hogy kit illet a beültetett fák kiszedésének joga? már pedig az kétségtelen, hogy a ma élő emberek ideje alatt a város soha sem szedett ápolnak pestmegyei betegeket, ezt az eljárást nemcsak nagy mértékben méltánytalannak, hanem a fennálló törvények és szabályok intenciójával ellenkezőnek tartja. Az alispán az átirat nyomán fölhívta a megyei városok polgármestereit és a községi elöljáróságokat, hogy a jövőben ezekre a kiadásokra is vegyenek fel megfelelő összeget a költségvetésbe és a főváros tanácsa vagy más kórház fenntartó vagy kórház által kimutatott ápolási dijakat minden késedelem nélkül téritsék meg. ki olyan fákat, amelyeket a telektulajdonosok ültettek. Az éfdékes 'kérdéshez sokan izéitek hozzá. A képviselőtestület végül is a következő határozatot hozta: A képviselőtestület az épitési szabályrendeletet a következőkép módosítja: Az utcákon és köztereken a város a fásítást a 'jövőben maga, saját költségén eszközli. Az utcákon és köztereken ültetett iák tulajdon joga a város közönségét illeti. A már beültetett utcai vonalakon levő fák pótlására, vagy uj fákkal helyettesítése esetén ugyanezek a szabályok alkalmazandók. A szabályrendelet fentebbi módosításával kapcsolatban még kimondja a képviselőtestület, hogy azokat a fákat, melyeket a ház- és telektulajdonosok ,vagy jogelődeik ültettek házaik, vagy telkeik elé, amennyiben azok igényt tartanak rá, kiszedésük alkalmával részükre átengedi, miért is az esetben, ha a város valamelyik utcában a meglévő fák kivágását és uj fák ültetését határozná el, köteles a polgármester az utcában lévő telkek érdekelt tulajdonosait írásban értesíteni, hogy a beltel- kük előtt levő s általuk vagy jogelődeik által ültetett fákat záros határidőn belül saját részükre kivághatják, ellenesetben a város fogja azt kivágatni. A képviselőtestület azért hozott ilyen határozatot, mivel a fégi fák kiszedése körül már eddig is nagyobb viták voltak és a felesleges izgalmak kikerülése végett volt szükséges a fák tulajdonjogának a 'bíróságok által is elismert kimondása. A közgyűlés fél 11 órakor ért véget. — H templomperselyek garázdái- kodója. A napokban hozott ítéletet a kir. törvényszék Bolvári János 36 éves kiskőrösi lakos bűnügyében. Ugyanis Bolvári a kiskőrösi templomok perselyeit feltörte, munkaadójától pedig értékes gazdasági felszereléseket lopott. Töredelmes vallomása és sok enyhítő körülmény figyelembe vétele mellett a törvényszék 8 hónapi börtönre ítélte. Amint már megírtuk, illetékes he- • lyen döntöttek afölött, hogy Pest- j megyében a városi képviselőválasztások mikor lesznek. A megyében, a 1 városokban ezeket a választásokat mindenütt december 8-án tartják meg, ettől eltéröleg Félegyházán december 1-én, Halason pedig deeem- > bér 22-én. A belügyminiszter rendelete értelmében a választások idejét az alispánok állapították meg. Erre vonatkozólag most kapta meg a város Agorasztó alispán rendelkezését, a mely mint már megírtuk, a képviselőtestületi tagok választását december 22-ére tűzte ki. Az alispán további rendelkezésében felhívja a várost, hogy a képviselőtestület az igazolóválasztmányba két tagot válasszon, a másik két tagot pedig ö nevezi ki. A szombati közgyűlés ennek a rendelkezésnek eleget tett és az igazoló választmány két tagjául Farkas Eleket és dr. SoA Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara egyik igen fontos feladatának tartja a terméketlen homokföldek feljavítását. Ezt a célt szolgálta az az akció is, melynek első eredményeként 1927 áprilisában Kecskeméten összehívta a kamara a homoki gazdák nagygyűlését. — Azóta már nagykiterjedésü sivár homoktalajok alakultak át termőföldekké, a kamara mindazonáltal tovább folytatja jelentős akcióját a homokjavitás érdekében. December 18-án, ezúttal Budapesten újabb homoki nagygyűlést rendez a kamara. A többszáz meghívó nagyobbrésze, mint értesülünk, kecskeméti gazdáknak szól, mert a kamara elsőbben is Kecskemét környékén kívánja a még sivár homok meghódítását. Egy kecskeméti újságíró a homok- javítás országos jelentőségű akciójáról beszélgetést folytatott Szabó Lajossal, a Kamara főtitkárával. Nyilatkozata a következő: — Hogy a homok igen jó talaj, azt éppen Kecskemét óriási szőlőterületei bizonyítják. Nem is sok évvel ezelőtt még Kecskemét, Inárcs, Hernádpuszta és Örkény környékén hasznavehetetlenül hevertek azok a homokföldek, melyek ma már eredményesen termő szőlő és gyümölcstelepek. A homokföldek azért sivárak, mert kevés bennök a tele vény, a táplálóérték. Elsősorban tehát táplálóanyagban kell gazdagítani és erre a célra legjobb a szalmatrágyázás. — Az elmúlt gazdasági évben 27 helyen folytatott kamaránk kísérleteket a szalmatrágyázással, illetőleg a homoktalajok feljavításával. Kiskunhalas mellett ifj. Palásty két Istvánt választotta meg. Az alispán leiratában az uj képviselőtestület összehívásáról is rendelkezett. Az uj képviselőtestület alakuló gyűlését december 28-ikában jelölte meg. Az alispán rendelkezése a tisztujitásra is utasításokat foglal magában. Felhivta a polgármestert, hogy a betöltendő-állásokra vonatkozólag tegyen felterjesztést hozzá, kivéve a számvevőséget, amelynek tagjai nem kerülnek választás alá, azokat a főispán nevezi ki. A városházán betöltendő állásokra vonatkozó felterjesztést elkészítették és elküldték az alispánnak. Az alispán a tisztujitás napját nem jelölte meg. Arra később intézkedik. Az eddigi jelek szerint az általános tisztujitás január első felében már meg lesz. Péter gazdaságában már harmadik esztendeje folyik az eredményes kisérletezés. Holdanként 20 mm. szalmát szórtunk ki a földre és ezt pótoltuk még 60 kilogramm mésznitrogénnal is. Az eredmények elmondása helyett álljon itt Palásty Péternek a levele, melyet ez az érdemes kisgazda nemrégiben intézett a kamarához. »Az a terület, ahol most eredményes termelés folyik, 3 évvel ennek- előtte még kutyatejes birkalegelö volt, melyen a birkanyáj sietve haladt keresztül. A homokot gyakorta felkapta a szél és messzire sodorta magával. De most már túljártunk a szél eszén, a szalma közül nem szedheti ki a homokot.« A levél másik passzusában ezt mondja Palásty Péter: »i0 holdon többet aratók, műit a szomszédom 100 holdon. Van egy gazdatársam, aki igen bölcsen azt szokta mondani: Az az ember, aki azt állítja, hogy a homok rossz, annak a feje rossz. Tessék csak megpróbálni, nem maradhat el az eredmény.« A szeged-dorozsmai autóbusz felborított egy szekeret A dorozsma—szegedi autóbusz a dorozsmai vasúti feljáró előtt beleakadt Tari Sándor szénásszekerének leszoritó-kötelébe. A kötél elszakadt, a szekér felborult és a fent ülő Tari oly szerencsétlenül esett le, hogy nemsokára meghalt. Felesége, aki szintén a kocsi tetején ült, csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A közgyűlés üdvözlő távirata a kormányzóhoz A közgyűlés érdekes döntése, bogy a házak előtt lévő fák a városé-e, vagy a háztulajdonosoké? — A szombati közgyűlés — „Tíz holdon többet aratok, mint szomszédom száz holdon“ Egy homoki gazda levele a Mezőgazdasági Kamarához.-- Szabó Lajos főtitkár nyilatkozata a. homoktalajok javításáról
