Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-11-23 / 94. szám

november 25 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Prónayfaiva bekapcsolódott a vitásba és elesett a Vi^ázó-féle birtok ffelparceilázásától A Vigyázó-féle birtokot Rédei János halasi birtokosnak adta bérbe az Akadémia Prónayfalva határában fekszik a Vigyázó-féle 2578 kát. hold terjedel­mű birtok, amely az Akadémia tulaj­donába ment át az utolsó Vigyázó gróf tragikus halála után. A tárto­kot eddig a kiskunhalasi Kereskedel­mi Bank Rt. birta bérbe, de mert a bérlet hatálya a jövő évvel lejár, az Akadémia a bérletre meghirdette a pályázatot, amelyre számosán adtak be ajánlatot. Az Akadémia Rédei Já­nos halasi földbirtokos ajánlatát fo­gadta el és a birtokot 10 évi idő­tartamra neki adta haszonbérbe. A birtok 1930. március 30-ig a Keres­kedelmi Bank haszonélvezetében ma­rad és az uj bérlő ezután lép a birtok élvezetébe. Kevesen tudják, hogy mily fájdal­masan érintette Prónayfalva lakos­ságát az Akadémiának azon tette, hogy újból bérbeadta a birtokot. Prónayfalva gazdái régóta töreksze­nek ugyanis arra, hogy valamilyen módon felparcelláztassék a Vigyázó­féle birtok és ily módon földhöz jut­hassanak. Ezzel az újabb bérbeadással kap­csolatosan nem lesz érdektelen, ha leközöljük azt a szives és érdekes le­írást, ami a prónayfalvai müut meg­nyitásával kapcsolatosan napvilágot látott: Prónayfalva uj kövesutja Vígan üget az eső dacára is, a Soltvadkert és Prónayfalva között most készített uj köves utón, ven­déglátó gazdánk két pompás Noni- usa Prónayfalva felé, az ottani Gaz­dakör népházavaíó ünnepségére. Itt a Budapest—szabadkai fővasutvonal mellett elterülő, tanyákkal sűrűn te­lehintett, nagyrészben szántóföldi nö­velés alá vont területen most épült meg 1929-ben, az első köves ut Soltvadkert és Prónayfalva között, körülbelül 10 km. hosszan, most, a mikor már betonautostradák, repülő­gépek és Zeppelinek a távolság idő­beliségét igyekeznek eltüntetni. S a prónayfalvai tanyás gazda, aki most jár kényeskedö lovaival először az uj utón, büszkén és boldogan tekint hátra, felénk, a kocsiülésben, élvezni a kellemes hatást, amit ők a süppedő elmerülő, homok- és sártengerben el­vesző ut eltűnése után biztosan fel­tételeznek még az idegentől is. Is­tenem, hol voltak évtizedeken ke­resztül eddig a vezetők, hot voltak az úthengerek, az építőmesterek, a mérnökök s tovább: az orvosok, a tanítók, a mintagazdák, a nép vezeté­sére ideküldött tisztviselők? Hát nem történt itt, a homokbuckák kietlen némaságában, a meghúzódó, szégyen­kező tanya-házak között, a jó magra, bőséges trágyázásra váró barázdá­kon, a vérünkből való vér, magyar földmivesek lelkében eddig százado­kon keresztül semmi, de semmi, hogy csak most, 1929-ben, (amikor immár tiz esztendeje négy egyetem, a szakiskolák és tudósmühelyek százai és százai a kultúra 100 kilométeres sebességgel haladó tempójában a nemzet és a nép vezetőit és szak­embereit bőségesen ontják magukból az élet és az ország szolgálatára), sikerült a 3500 kát. holdon szétterülő Prónayfalva 3500 földmivelö polgá­rának évtizedes vágya, kérdése, kö­nyörgése: az élet és gazdálkodás leg­fontosabb eszközének: a köves útnak létesítése. Prónayfalva csalódása Mert ez az érdekes község, mely tulajdonképen 3500 hold területen szétszórt tanyákból áll, minden köz- ségszerü építkezés és központ nél­kül, tulajdonképen telepített község. A törökök előtt Táz’ár névvel virágzó gazdag község volt itt, temploma romjának helyén a falak maradvá­nyai hatalmas méretekről tanúskod­nak, 1870-ben még lakatlan, sivár homok-Szahara ez a terület, csupán hat puszta van rajta. Lassanként kezd a tájék apró tanyákkal benépesedni és az óriási kiterjedé­sű legelők lassanként apró részekre bomlanak és az ország minden tá­jékáról itt letelepedő gazdák békés egyetértésben vívják a küzdelmes harcot a homokkal. 1905-ben a Sváb­féle 3000 holdas birtokot már terv­szerűen parcellázták és Hódmezővá­sárhelyről, Szeged vidékéről kerül­nek ide azok a családok, melyek ma vezetöszerepet visznek a tanyaköz­ség életében. Azonban a község ha­tárában van még a Vigyázó gróf bir­tok, 2578 kát. hold, melynek nagyré­szét a kiskunhalasi Kereskedelmi Bank Rt. bérli. A gazdák, akik fárad­sággal megszerzett és müveit földjei­ket nem szeretnék gyermekeik kö­zött szeíhasogatni, régóta várnak és reménykednek a hatalmas fö'dterület felparcellázására, különösen azóta, hogy a Vigyázó-birtokok az Akadé­mia birtokába kerültek. Prónayfalva telepítése körüli ered­mények, melyeket támogatás és fel­sőbb irányítás nélkül az ide települő gazdák értek el, e vidék magáraha- gyottságára jellemző, hogy az a köz­életi nagyság, akinek nevéről nevez­ték el e községet, a község fennál­lásának 25 esztendeje alatt egyszer sem tette lábát a község területére. Prónayfalvának negyedszázados községi és tanyai élete százados gyö­kerű falvak példaképéül szolgálhat az egyetértésben, gazdálkodásban, szervezkedésben és családi, egyházi társadalmi életben Ä homok nem tréfál Legelsősorban is itt a Gazdakör. Mert itt 1905 óta működik a Gaz­dakör és azóta a községháza közi­gazgatása és az iskolák nevelése mel­lett a legtöbb tartalmat vitte bele a gazdák társaséletébe. Gazdálkodá­sukon mutatkozik meg ennek legna­gyobb és legkézelfoghatóbb ered­ménye, mert itt a homokon kell csak igazán tudni gazdálkodni! Mert a ho­mok nem tréfál, ha könnyen is megy benne a csillogó eke, a termés an­nál nehezebben jön ki belőle. A Gaz­dakör a Duna—Tiszaközi Mezőgazd. Kamara útmutatásai által, különösen Szabó Lajos főtitkár, a homoki gaz­dálkodás harcosának fáradozásai mel­lett bevezette a zöldtrágyázást, a ho­moki pillangós-virágú takarmánynö­vénynek termelését, az egyoldalú szu­perfoszfát helyett a nitrogén és kombinált műtrágyázást, külön fü- kertet létesített és betetőzte mun­kásságát azzal, hogy most minden állami támogatás nélkül a lakosság I szolgálatára egy pompás népházat ! emelt a községháza mellett. 1 S hogy neveket is említsünk: itt van Égető Mihály, gazdaköri elnök, 90 holdas jómódú gazda, a lelkes, agilis Diskay László, a Gazdaköri | jegyző, Csiszár Géza plébános, Sán­tha Mihály főjegyző, Lázár Mihály túró s a többi derék vezető gazda: Papp János, Vogl Mátyás, Széli Bá­lint, Vörös Mihály, Sohár Kálmán, Szegedy Benő, ifj. Balázs József stb., akik mind pénzzel, anyaggal, mun­kával, fogattal segítettek, hogy a népház felépüljön. Késő este van, vége Prónayfalva nagy ünnepségének: a népház ava­tásának. Az esős sötétségben hamar eltűnnek a díszpolgárrá választott Agorasztó Tivadar, a vármegye alis­pánja autójának lámpásai; az utón és a tanyák között lassanként haza­felé húzódnak az ünneplő tanyaiak... Szombaton közgyűlést tart a város képviselőtestülete — A tárgysorozat — Kiskunhalas megyei város képvi­selőtestülete november 23-án, szom­baton délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb tárgyait alább adjuk: A belügyminiszter határozata a vá­sártérből a re!, egyház részére jut­tatandó telek tárgyában kelt képvi­selőtestületi és vármegyei thatósági határozatok jóváhagyása tárgyában A megyei városok tisztújító székén és igazoló választmányi ülésein az al­ispánnak, mint elnöknek, helyettesi­lése tárgyában kelt vármegyei ha­tározat. Vármegyei alispán határozata, mellyel a Kiskunmajsa—Tázlár—Solt- vadkerti ut név alatt szereplő köz­ségi közdűlő útnak ezen utak hálóza­tából való kihagyása tárgyában kelt képviselőtestületi határozatot jóváha­gyólag tudomásul vette. Pest vármegye határozata, mellyel a pirtói II. sz. iskola teleknek az aííamtancs tarra teendő átruházása tárgyában keit határozatot jóvá­hagyta. Pest vármegye határozata, mellyel a fehértói építendő marha istálló épí­tése tárgyában kelt közgyűlési hatá­rozatot jóváhagyta. Pest vármegye határozata, mellyel Kanics és Széllé építészek felebbe- zésének elutasításával a v. képviselő- testület 92. kgy. sz. határozatát hely­benhagyta. Igazoló választmányba két tag vá­lasztására vonatkozó polgármesteri javaslat. Ä m. kir. államrendörség kiskun- halasi kapitányságával kötött szer­ződés' a bérelt helyiségeknek a pol­gári iskola elhelyezése céljából szük­ségessé vált megcserélése tárgyában. A szegedi V. esendőrkerület pa­rancsnokságának átirata az őrselhe­lyezésére szolgáló épületnek a kincs­tár költségén leendő kibővítése tár­gyában. Az építési szabályrendelet 170. §-ának módosítása tárgyában bea­dott indítvány a polgármester javas­latával. A Magyar Revíziós Liga költségei­hez való hozzájárulás jóváhagyása a polgármester javaslatával. Elkészült, de nem terjesztik elő az iparosok kötelező biztosításáról szóló javaslatot A kisiparosság körében nagy nyug­talanságot keltett az a hir, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet most már az önálló iparosokat is bevonni készül működési körébe, ho­lott az önálló iparosok kötelező biz­tosításáról külön törvényjavaslatnak kell intézkedni. Megnyugtatásul most közük, hogy erre vonatkozóan külön kell a törvényhozásnak intézkednie és a törvényjavaslat immár teljesen elkészült. A javaslatot a pénzügyminisztérium kivételével a társminisztériumok is letárgyalták. Ennek ellenére egye­lőre nincs szó arról, hogy Vass mi­niszter ezt a törvényjavaslatot a Ház elé terjessze. A mai rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok között ugyanis lehetetlen, hogy újabb megterhelés sújtsa a kis­iparosságot. A törvényjavaslat beter­jesztésével tehát csak a gazdasági vi­szonyok javulása után és ebben az esetben is csak akkor kerül a sor, ha az iparosok maguk kívánják majd a javaslat benyújtását. Egyre nagyobb titokzatosság borul a szivenlőtt dorozsmai tanító halálára Dorozsma külterületén levő Árpád I központban átlőtt szívvel, holtan ta­lálták Sülé László huszonnyolcéves elemi iskolai tanítót. A csendörség először a halált okozó fegyvert akar­ta elökeriteni. Nagy körzetben átku­tatták a terepet, de a revolvert nem sikerült megtalálni. így az a föltevés hogy Sülé öngyilkos lett volna, meg­dőlt és ujult erővel támadt föl az a gyanú, hogy a szerencsétlen tanítót valaki bosszúból lőtte agyon. Sülé tanító; aki két evvel ezelőtt nősült meg, az elmúlt évben került Do rozsmára. tevés szerint, Sülé tanító valakivel agyonlövette magát. Az árpádköz­ponti korcsma tulajdonosa ugyanis azt vallja, hogy Sülé leventefegyver- verrel jelent meg a vendéglőben és kérdésére kijelentette, hogy megunta az életét, végezni akar magával. Állítólag meg is kérte a korcsmárost, hogyha szívességet akar neki tenni, lőjje őt agyon. Azt hiszik, hogy miután a korcs- máros nem tett eleget a különös ké­résnek, Sülé a korcsmából való tá­vozása után Sülé egyébként boldog családi éle­tet élt. Amint most megállapították, vasárnacp este bál volt az árpádköz­ponti Gazdakörben, ahol a vigkedélyü és tárSáságot szerető tanító szintén ‘ megjelent. Sülé Lászlót még éjfél táj- , ban is ott látták a bálban, ahonnan j záróra előtt, a többieket megelőzve, j a legjobb hangulatban távozott. Hogy ezután mitörtént, arra csak az ál­dozat és gyilkosa tudna feleletet adni. Egy másik, hihetetlenül hangzó föl­összetalálkozhatott egy harago­sával és az teljesítette kérését. Ezt a gyanút megerősíti, hogy Sülé Lászlóné szerint a tanitó már régebben foglalko­zott a halál gondolatával, de mert kijelentései tréfás formában hangzottak el, az asszony nem vette ezeket komolyan. A dorozsmai csend­őrség nagy eréllyel folytatja a nyo­mozást,

Next

/
Oldalképek
Tartalom