Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-11-13 / 91. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője 'november 13 9 Halasi Gazdasági Bank Rt. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank i leányintézete 10 tölgy —1929. Nem rejtvény, nem matematikai ré- busz ez a cim, hanem jelenti a nemzeti élet megnyilvánulásának egy kristálytiszta, átlátszó gyöngycsepp- jét, a ragyogó gondolat születését, amely alkalmas arra, hogy évszázadokig eltartó, éltető elixirje legyen ás maradjon egy Nemzet ideggyökeinek. Az eset a magyar fővárosban történt, hogy elhatározták az ország minden városában és minden legkisebb községében tiz tölgyfának az ültetését, hogy ez legyen harsogó mementó, belénksajgó figyehneztetés, utunk elvezetője és támaszunk, el-el- botló és kishitű idők dantei poklában. Ez a tiz tölgy nem szimbólum azonban csupán és furcsa színben tűnnénk fel, ha ennek tekintenénk, ez a tiz tölgy példázni akarja ugyanis a magyar föld legutolsó invázióját is, a román megszállók kita- karodását innen. A fák leg- nemesebbike és legbüszkébbje, a sudár és kemény tölgy nagyszerű emléknek indul, impozáns és messze- hangzó tiltakozásnak, a tiz tölgy nemzeti létünk ezernyi fájó és sebző emlékét eleveníti majd föl, a tiz tölgy a maga hajlithatatlan grandiózussá- gában alkalmas lesz az uj magyar élet generációinak megedzésére, hitünk erősítésére, reménységeink táplálására, a tiz tölgyfa büszkesége gerinceket fog nevelni és égbenyuló lelkeket alakítani. Szegények vagyunk, gazdaságilag lerongyoltak, koldusok, ténfergők, az élet vizeit még meg nem kóstoltak, roskadtak, kishitüek és lankadók. Ennek a nemzeti csapásnak nem szabad erőt venni a lelkek tükrén, a felborzolt gondolatot te kell csillapítania, többek közt ennek a tiz tölgynek is, amely 3929-ben látott napvilágot, hogy évszázadokon át terjesszen napsugarat Ellető és erős sugarakat, hogy az önmagából kivetkőzött saját lényével meghasonlásba került magyar horizont ne legyen telve tüskékkel, szúrós bogáncsokkal, hogy utjai egyenesek, tiszták, járhatók és egészséges elgondolásokkal kövezettek legyenek. Nincs kétség aziránt, hogy a magyar közvélemény, amely annyi tündöklő példáját nyújtotta már a tradíció tiszteletének, a hagyományok ideális őrzésének, nem veszi majd örömmel és lelkesedéssel tudö- ínásal a tiz tölgyet, amelyből valaha még egy gyönyörű magyar történelmi legenda is kifejlődhetik. Történetem. M-—y. FÉRFI’ NÖ1 \ ÉS GYERMEKCIPŐK’ . a világon! ^J^posztó V és sárcipok, te k kötött es leftpies”------ rr » « 8SBBH0 „Ferenc Ferálsánd Tiszában második Kossuth Lajost latoit“ Östör József emlékbeszéde a kiskunfélegyházi Tiszaié® lékünnepen A kiskunfélegyházi Tisza István '■ Emlékbizottság rendezésében vasárnap délután Tisza-emlékünnepélyt tartottak, amelyen Östör József országgyűlési képviselő a budapesti Tisza István Emlékbizottság megbi- í zásából tartott előadást Tisza és Kossuth címmel. Az ünnepélyen nagyszámú előkelő közönség vett részt. Dr. Hoffer József kormányfőtanácsos megnyitóbeszéde után östör József tartotta meg j emlékbeszédét. Tisza a koalíciós küzdelmek idejében egy nemzeti ellenállás lehetőségéről és szükségességéről igy nyilatkozott : Érdekes fejtegetésben tért ki arra, hogy milyen vonatkozások voltak Kossuth Lajos és Tisza István között. Tisza István — mondta östör — az állampolgársági törvény novellájának tárgyalása alkalmával Kossuth - ról, aki miatt ezt a törvényt a közjogi ellenzék különösen támadta, igy nyilatkozott: »Kossuth nagy egyénisége nincs most napirenden. Kossuth neve és alakja a múltban a nemzeti történelem egyik legfényesebb korszakával van elválaszthatatlanul ösz- szeforrva és azon korban Kossuth a nemzet iránt elévülhetetlen érdemeket is szerzett.« Izgató, ámbár akadémikus kérdés az, hogy miképen viselkedett volna Tisza István akkor, ha a sarajevói gyilkosság meg nem történik, ha a monarchia a világháborúba bele nem keveredik és Ferencz Ferdinand kerül a trónra. Valószínű, hogy ha Ferenc Ferdinánd konfliktusba keveredett volna Magyarországgal és a magyarokkal, abban ellenfele gyanánt nem kisebb embert, mint Tisza Istvánt találta volna magával szemben. Ő Tisza Istvánban látta azt a második Kossuth Lajost, aki képes lett volna ellene, fajának és nemzetének védelmében az országot forradalomba vinni és a magyarok élére állani. »Én értem azt, még ha nem is helyeselem, ha valaki olyan célokat tűz nemzete elé, amelyek konfliktusba viszik a nemzetet, de az, aki ilyen célokat tűz ki, az, aki a küzdelmet felidézi, az legyen arra elhatározva, hogy a végletekig vigye azt a küzdelmet, mert minden nemzetnek egy levert, letiport férfias küzdelme, ha százezrek vérébe kerül is, melegágya lehet egy jó, egy szebb jö- yőnek, a vérrel megáztatott talajból kinő a szabadság fája, talán szebben és erőteljesebben, mint azelőtt. De aki ilyen nagy elhatározások nélkül, könnyű sziv- vei, könnyelműen, a tetszetős jelszavaktól elkapatva viszi harcba nemzetét, kis- hitüen a nemzet ereje, talán saját ereje iránt és meggyőződve előre róla, hogyha törésre kerül a dolog, egy szánalmas puccs lesz az, amivel végetér, ez okozza a legvégzetesebb kárt a nemzetnek, annak az eljárása számára nem ismerek mentséget. Azt mondom tehát, igenis egy olyan magyar nemzetre van szükség, amely a konfliktusokat parancsoló szűkeiig nélkül nem idézi fel, de ha a konfliktusokba beleszorittatott, akkor menjen el a golyóig és az akasztófáig.« Vájjon tévedett-e Ferencz Ferdinánd főherceg, amikor asz ö trializ- musa elleni harcaiban Tisza Istvánban egy második Kossuth Lajost sejtett és vélt? Vájjon nem-e Kossuth hangjára ismerünk Tisza István idézett, lángoló szavaiban? Vájjon Kossuth Lajos is nem azzal védekezett-e, amikor a 48-as alkotmány védelmére fegyvert fogott, hogy abba »beleszorittatott« ? Nagy tetszéssel fogadták östör József előadását s a kiskunfélegyházi Tisza István-bizottság nevében dr. Puskás kiskunfélegyházi közjegyző mondott köszönetét az érdekes előadásért. LEGÚJABB! (Budapesti tudósítónk telefonjeientese) Az államnál egy évig nem lesz nyugdíjazás A pénzügyminiszter bizalmas átirata a minisztériumokhoz Wekerle Sándor pénzügyminiszter érdekes és bizalmas átiratot intézett a minisztériumokhoz, amelyben többek között az foglaltatik, hogy az 1930—31-i költségvetési év idejére az államnál szolgálókat még ha szolgálati idejük lejár is, nyugdíjazni nem lehet és előléptetéseket és kinevezéseket is csak ritka esetekben lehet foganatosítani. Borzalmas gyilkosság Győrben Borzalmas gyilkosságot fedeztek i fel ma délelőtt Győrben. Koncz' Vil- ; mos alhadnagy feleségét Lévai Te- . rézt lakásán megggyilkolták. A rend- j őrség a nyomozást megindította, a I mely arra enged következtetni, hogy | a gyilkosságot az áldozat barátnője Molnár Erzsébet követte él. Molnár Erzsébet lakásán több véres ruhadarabot találtak és arra nem tud felvilágosítást adni, hogy azok mitől lettek véresek. Férj és feleség — m fifuss áfdoxafa Megrendítő tragédia történt Szegszár- don. Tífuszban meghalt Krecska Gyula bankigazgató és most a halálba követte felesége, aki a tijfuszt ápolás közben kapta meg férjétől. A közegészségügyi hatóságok megcáfolják azt a hirt, hogy Bonyhádon nagyobb mérvben tifüszjár- vány lépett fel. I Az időjárás A Meteorológiai Intézet ma déli jelentése szerint enyhe, felhős, csapadékra hajló idő várható. A képvíselőház ma délelőtti ülése A képviselőház ma, keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Herczeg Béla volt az első szónok, majd Rassay Károly mondott hosszabb1 beszédet és erős kritikában részesítette a katonai büntető javaslatot, amelyet nem fogadott el. A MANSz szombaton tiz tölgyfát ültet el a Nemzeti hadsereg bevonulásának tizedik évfordulóján Egységes frontot sör a sítek a kaposvári gazdagyűiéseu Sok p hat Ma ár A MANSz kiskunhalasi fiókja egyik legutóbbi ülésén elhatározta, hogy november 16-án, délelőtt 10 órakor szép ünnepség keretében tiz tölgyfát ültet el a Piac-téren, a Nemzeti hadsereg bevonulásának emlékére. Az ünnepélyre a város közönségét szívesen látják és erről egyébként az egyesületeknek a következő meghívót küldték: Szár félári (Kőrö »Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur öfőméltósága tiz évvel ezelőtt vonult be a nemzeti hadsereg élén Budapestre s ezzel felmentette az országot a vörös és megszálló oláh urafom alól. Ennek a nemzetet megmentő tettnek tiz éves évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között tiz tölgyfát ültetünk el a piactéren, a régi mázsaház helyén f. évi november 16-án, szombaton d. e. 10 órakor.« 39 A kaposvári városháza dísztermében vasárnap négy vármegye kis- és nagybérlői, gazdái alakították meg a Magyar Földbérlök Szövetségének Alsódunántuii körzetét. A gyűlést Eszenyi Jenő országos elnök nyitotta meg, aki rámutatott az agrár bajok hármas okára, az olcsó árakra, a hitelkrizisre és a drága termelésre. Az elnöki megnyitó után az alsódu- nántuli körzet elnökévé Meller Henriket választották meg. Gróf Somssich László, az OMGE elnöke üdvözölte ezután a Földbérlők Szövetségét. Rendkívül nagy tetszéssel fogadott beszédében részletesen foglalkozott a súlyos mezőgazdasági válsággal. Egy örvendetes momentumot lát a bajokkal szemben, az egységes gazdafrontot, amelyben a ’birtokosok és a bérlők együtt küzdenek. Gróf Hoyos Miksa, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, Bajik Mihály, Sámik József felsőházi tag, Szávozd Ríchárd, Bisphitz Sándor, Glaser Géza felszólalásai után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el a bérlők kívánságairól és táviratilag üdvözölte Mayer Jánost és Wékerte Sándor minisztereket. tá Belép hölí nei Az beire
