Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-11-02 / 88. szám

1 november 2 Kiskunhalas Helyi Értesítője A FAKSz újabban 68 halasi egyénnek 95 ezer pengő építési kölcsönt szavazottmeg, amelyet már december hónapban folyósítanak Erdélyi Lóránd főjegyző egyhangúlag kerül Pestmegye alispáni székébe A nyugalomba vonuló alispán elmondja, mit alkotott aiispánsága Idején Az OFB által házhelyhez juttatói­toknak házépítés céljaira FAKSz köl­csönnel való ellátása már régebben folyik városunkban. Erre vonatkozó­lag a napokban a városhoz leirat érkezett a FAKSz vezetőségétől, a mely az újabb FAKSz kölcsönre vo­natkozik. .1 A leiratban közhír a várossal, hogy az 1930. év tavaszán engedé­lyezésre kerülő házépítési anyaghi­telre jelentkezettekről szóló kimuta­tást visszaküldik a városnak és azok­nak az egyéneknek a jelentkezését fogadhatják el, akik a kormány által megállapí­tott hitelfeltételeknek minden te­kintetben megfelelnek és hitel- támogatásra leginkább rászorul­nak. Derzsy Ede miniszteri tanácsos, kir. pénzügyigazgató itteni szolgálati ide­je alatt a kecskeméti pénzügyigaz­gatósági kirendeltséghez tartozó 8 kir. adóhivatal közül a napodban a halasi és a kiskunfélegyházai kir. adóhivatal költözött saját he­lyiségébe. Kunszentmiklóson és Kalocsán vé­tel utján, Kecskeméten, Kiskőrösön, Borzalmas gyilkosság történt szer­dán Szánkon. Hajagos Sándor gaz- j dalegény meggyilkolta Tandari And­rást. A vizsgálóbiró a helyszínen j vizsgálatot foganatosított, amelynek j eredménye a következő: » Hajagos Sándor az egyik jszanki j korcsmában mulatott polgári zené- j szék muzsikája mellett. A korcsmá- ‘ ban ugyanekkor több mulató vendég is tartózkodott és a zenészek sorba- járva szórakoztatták a korcsma ven­dégeit. Hajagos Sándor kifogást emelt ezen eljárás ellen és hangos károm­kodások közben rendelte maga mellé a zenészeket. Tandari András, a pri- i más vett magának annyi bátorságot j és a duhajkodó legénynek megmond- S ta, hogy a korcsmában masok is akarnak mulatni. Hajagos erre éktelen dühre .ger­jedt, előrántotta zsebéből bics­Hegyék, városok ás községek kölcsöne! A belügyminiszter rendeletet adott ki, melyben felhívja a megyék és Városok figyelmét, hogy az eddig kiadott rende­letéiben foglaltakat szigorúan tartsák be és kölcsönök felvételétől különösen ak­kor, ha gazdaságilag nem közvetlenül hasznot hajtó beruházásokról van szó, a lehetőségig tartózkodjanak. Feltétlenül szükséges beruházás esetén sem szabad ahhoz hozzáfogni, amig a ezükségws anyagi eszközök teljesen biz­Ezért a beküldött összeiróivböl tö­rölték azokat, akik ezeknek a felté­teleknek nem feleltek meg. A leirattal kapcsolatban közölték munkatársunkkal, hogy a FAKSz 68 halasi egyénnek szavazott meg épí­tési kölcsönt. 59-en 1500—1500 pengő kölcsönt kapnak, amelyet 20 év alatt kell visszafizetni 4 százalékos ka­mat-törlesztéssel. A többiek kisebb összegeket kaptak és összesen 95 ezer 400 pengőt tesz ki az az összeg, amelyet a FAKSz ilyen címen megszavazott. A FAKSz rövidesen intézkedik, hogy december folyamán a hitelfo­lyósítás megtörténjen. Az illetők a megszavazott összeg 20 százalékát készpénzben kapják, a többit pedig építési anyagban. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán építkezés utján jutott a kir. adóhiva­tal megfelelő hivatalos helyiséghez. Folyamatban van még a dunavecsei és a nagykőrösi adóhivatali épület­vétel, illetve építkezés utján való biz­tosítása. Dunavecsén a vétel iránt való tárgyalás megindult. Nagykőrö­sön való építkezés pedig tárgyalás alatt áll. káját és azt a zenész gyomrába döfte. Tandari András rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A kés 15 centiméter hosszú se­bet vágott a gyomrán és még a beleket is több helyen átmet­szette. Mivel Szánkon orvos nincs, azonnal Jászszentlászlóra szállították, ahol az orvos, súlyosnak találva a sérülést, a beteget Félegyházára vitette. Itt megoperálták, ez azonban már nem segitett raj­ta és 19 órai szörnyű szenvedés után meghalt. A boncolás megállapította, hogy Tandari sérülése halálos volt. Haja- gost már elfogták és beszállították az ügyészség fogházába. Szándékos emberölés büntette cimén indult meg ellene az eljárás. tositva nincsenek. Ha tehát ahhoz köl­csön igénybevétele szükséges, a kölcsön megszerzése, illetve kormány hatósági jó­váhagyása előtt nem szabad a beruhá­záshoz hozzáfogni. Függő kölcsönből még átmenetileg sem szabad beruházást teljesíteni. Eeruházás céljaira csak tör- lesztéses kölcsönt szabad igénybe venni. Amennyiben valamely megyei város vagy község az idézett rendietekben j foglaltak ellenére vagy általában köl- ' csön-felvételek korlátozására irányuló rendelkezések ellen cselekednék, az ilyen határozattól a jóváhagyást meg kell ta­gadni. Agorasztó Tivadar alispán nyuga­lomba vonulásával megüresedett Pest vármegye alispáni állása. Eleinte úgy volt, hogy többen indulnak harcba az alispáni állásért, a legutóbbi na­pokban az a fordulat állott be, hogy Krakker Kálmán váci polgármester is visszalépett a jelöltségtől és igy a vármegye érdemes főjegyzője: Er­délyi Lóránd egyhangúan kerül be az alispáni méltóságba. Ägorasztö Tivadar 10 éves aiispánságáról A keddi törvényhatósági ülésen bu- icsuzott el a vármegye a nyugalomba- vonuló alispántól. Agorasztó Tivadar búcsúbeszédéből közöljük a követ­kezőket: ; — A törvényhatósági bizottságtól a legutóbb tartott rendes közgyűlésen nyugalomba helyezésemet kértem. Tettem ezt azért, mert elértem azt a szolgálati időt, amely jogot ad arra, hogy nyugalomba helyezésemet kér­hessem, de tettem ezt azért is, hogy a fiatalabb erők számára utat nyissak arra, hogy magasabb ha­táskörben szolgálhassák a hazát és e vármegyének ügyeit. Majd igy folytatta az alispán: — Közel 39 évi vármegyei köz- szolgálat után pár hét múlva meg­válók a felelősségteljes ,de szép mun­kakörtől. Hosszú időn át élveztem a törvényhatósági bizottságnak megbe­csülhetetlen bizalmát. Úgy érzem, hogy ez a bizalom kötelez engem arra, hogy hiva­tali működésemről beszámol­jak. — A közigazgatás javításának egyik eszközét abban láttam, hogy a közigazgatási hatóságok gondjaira bízott közönség közelebb találja meg a hatóságát. így jöttek létre alispáni működé­sem ideje alatt Kalocsa, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota és Bu­dafok városok. A közigazgatásnak javítását céloz­ták azon előterjesztéseim is, amelyek járási székházaknak úgy hivatali, he­lyiségek, mint lakások biztosítása cél­jából való emelésére vonatkoztak. Járási székházak létesültek az aszódi, dunavecsei, gödöllői, ka­locsai, nagykátai, pomázi, rácke- ” vei és váci járásokban és előirányoztatott a győmrői járási székháznak létesítése. A pestvidéki törvényszéknek a vár­megye központi székházából 1922. év­ben történt kiköltözését szintén arra használtam fel, hogy a közigazgatásnak helyesebb és gyorsabb ellátását biztosít­sam. Nevezetesen elhelyeztem a központi székházban a központi járás főszol­gabírójának hivatalát s helyiségeket biztosítottam az államépitészeti hiva­talnak. Gondoskodtam arról, hogy a le­véltár számára a vármegyéhez méltó helyiségek álljanak rendelkezésre, ami által megmentettem a pincékben rothadásnak kitett értékes levéltári anyagot a pusztulástól. Gondoskodtam továbbá a járási í tisztviselők számára tiszti szállások- | ról és a központi altisztek számára lakásokról. Az elmélet és tapasztalat egyaránt igazolják, hogy a közigazgatás cél­jait is szolgáló távbeszélő intézmény fokozza a 'felmerülő veszélyek elhá­rításának, a bajok orvoslásának és általában az intézkedések gyors meg­tételének lehetőségét. E végből gondoskodtam arról, hogy avar- megye minden községe bekap- csoltassék a, távbeszélő hálózat­ba. Ezidöszerint csak négy községnek nincs még távbeszélője, de az intéz­kedés már e tekintetben is megtéte­tett. A súlyos gazdasági viszonyok or­voslására adatott ki a jelszó: ter­meljünk többet. De a 'többtermelés célját csak akkor érhetjük el, ha elő­mozdítjuk a termékek értékesítését is. Ehhez pedig utak szükségesek. Ma, a gépkocsik idejében, a va­súttal szemben az útnak van jö­vője. Nagy súlyt helyeztem tehát arra, hogy a vármegyének már 1914-ben megállapított, de a közbejött világ­háború és az azt követő forradalmak miatt ki nem épített úthálózata ki­építtessék és fejlesztessék, valamint a községi közlekedési utak is kiépít­tessenek. Nagy nehézséget okozott az, hogy az ország kőbányainak nagy része Trianon következtében elsza- kittatott a csonka hazától, a megma­radt bányák pedig nem voltak üzem­ben. Hogy tehát az utépitézhez szük­séges kőanyagot biztosítsam, 1921. évben előterjesztést tettem a törvény- hatósághoz, hogy Szentendre városá­tól vegye meg a vármegye a dömör- kapui területet kőbánya-nyitás végett. Ez meg is történt. — Mindezek az intézkedések és a vármegye közönségének áldo­zatkészsége lehetővé tették, hogy kerekszámban 709 kilóméter hosz szu ut készíttessék. Avégből, hogy még azok a községek is, amelyek eddig az úthálózatba’ be­kapcsolva, nincsenek és a puszta, szállás és tanyacsoportok is bekap­csoltassanak az úthálózatba, elkészíttettem egy, mintegy 400 kilométernyi útnak kiépítésére szóló tervezetet. A Gazdasági Gőzmalom mellett fekvő ingatla­nunkat házhelyeknek felparcelláztattuk, ezeket kedvező fizetési feltételek alapján olcsó áron eladjak Msági Bank Bt. Hirdessen Helyi Ertesitő-hen Saját épületet kapnak a kecskeméti körzethez tartozó összes adóhivatalok Borzalmas gyilkosság Szánkon Felmetazette a gyomrát a zenésznek, mert nem akart neki muzsikálni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom