Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-08-17 / 66. szám

4 Kiskunhalas Helyi iSrtesitő.je augusztus 17 PESTI MOZAIK A kutya strand sztárja Ebben a kutya melegben igazén nincs semmi csodálkozni való azon, hogy a kutyák is fürödni járnak. A hőség szinte elviselhetetlen és szegény eb nem vetheti te csak úgy egyszerűen a bundáját, mint például őr.agysága, a kutyus gazdája, aki beadta a molymegovóba és most olyan lenge öltözetben szaladgál a korzón, hogy a jobbérzésü fiatalemberek be­hunyják előtte a szemeiket. A civilizáció és az állatvédő egyesü­let diadala: a kutyastrand. Ott terül el a város végén, alkonyai­kor, úgy hat óra tájban már egymás hegyén-hátán tolonganak a legkülönbö­zőbb társadalmi pozicióju kutyusok. Uszkárok, bodrik, dobermannok, pincsik, tacskók, buldogok, szimpla házőrző ebek és rengeteg farkaskutya. Kabinok persze nem állnak az igen tisztelt kutyaközön­ség rendelkezésére, nem vetkőznek, nem különítik el őket, kicsit ingyen uszoda jellege van az egésznek. Az elegánsabb ebeket freulein kiséri ide, a hires szí­nésznők kutyáival egész diszkiséret megy, kutyamosó, hátvakaró, valóságos fejedelmi kényelem övezi az elkényez­tetett kutyát. Valósággal elenyészik mel­lette a közönséges polgári eb, amelyet mezítlábas fiúcska gardíroz. Az összes kutyák itt hancuroznak. így egyrakáson szinte félelmetesek. Majd minden ne­gyedik családra esik egy gyerek és min­den harmadik családra egy kutya. Fő­leg sok a farkas. A farkas, a képes­könyvek tanúbizonysága szerint az erdő réme. Piroska nagymamáját is ő falta fel, elrettentő például az összes nagy­mamáknak. Lehet, hogy az erdőben, ahol senki sem látja, valóban hős, ám a városi farkasnak csak a szája jár, az is ritkán, legfeljebb ha a lábára Lép az ember. A városi farkaskutya élete örö­kös rettegés az autótól, motorbiciklitől, villamostól. Száz közül ötvenet elgázol­nak kölyökkorában, ötven közül huszon­ötöt, mire nagykorú lesz. Huszonöt kö­zül tizenkilenc elkóborol, eltéved, vagy ellopják. Hogy van mégis ennyi rengeteg farkas? Titok. Az életben maradt kutyáknak azonban nem sok hasznukat veszik a háztartás körül. A kutya nem vigyázhat a gazdá­jára, mert őrá magára kell ügyelni min­den lépésnél, hogy ne kerüljön az autók kerekei alá, vagy hogy el ne lopják. Újabban ugyanis veszedelmesen dühöng az elrablási szenvedély. Becsület-kó­dexünk szerint csókot és ebet orozni nem bűn. — Rajta Melinda! — biztatja a kisasz- szony aranyszőrü kutyáját és a vízre uszítja. Melindának azonban esze ágá­ban sincs ugrani. Sőt. Undorral elfor­dul a víztől. Ápolója ekkor uj trükkhöz folyamodik. Kis fadarabot szed fel a földről, megszagoltatja a kutyával, rá- lehel, aztán behajitja a folyóba: — Ugorj Melinda! Hopp Melinda! Am Melinda átfordul a másik oldalára jés tovább szunyókál. A többi kutyák harsányan röhögnek. Mire Melinda is elszégyéi magát, felkel, ide-oda futkos, nekirugaszkodik és ismét visszatorpan. — Gyáva kutya! — mondja szemébe a kisasszony — szégyelje magát! Melinda lesüti szemeit. — Víziszonyban szenved — panasz­kodik a hatalmas dobermann hatalmas kísérőjének a kis hölgy. A férfi udvariasan érdeklődik: — Hány éves? A hölgy szendén: — Húszon... — Pardon, nem kegyed, hanem Me­linda. — Ja? Kettő. Még egészen fiatal. — Faj? — Tiszta rassz! A dobermann ezalatt Melinda köze­lébe férkőzött és hevesen udvarolni kez­dett. A férfi energikusan rászólt: — Mars Néró! Mars a vízbe! De Nérót jobban érdekli a kis Melinda és csak vonakodva engedelmeskedik. — Majd én megtanítom úszni ezt a gyávát — jelenti ki a fiú — ezzel fel­kapja a gyanútlan Melindát és zsupsz! belehajitja a vizbe. Melinda segítségért kiáltoz, fel van háborodva, nyivákol, sir, dühöng és fuldoklik. A lovagias Néró nyomban a segítségére siet, tarkón ragadja és a fogai között hozza ki, akár egy vattacsomót. Melinda azon csurom vizesen a don­nájához szalad és a lábához dörzsölő- dik. A kisasszony sikit: — Juj, de hideg! A fiatalember kijelenti, hogy ez még Semmi, a kutyának magától kell bemenni a vizbe, jókedvéből. És újra beledota. Aztán vezényelni kezdett a pariról, akár egy úszómester: — Tempó Melinda! Egy-kettő! Egy- kettő ! De Melinda se lát, se hall, egy úszó analfabéta, fuldoklik, iszik, elmerül, még a kutyauszást se ismeri! Ismét Néró menti meg az életét. Melinda olyan szemrehányóan néz a kisasszonyra, hogy a hölgy kiragadja a fiatalember kezéből, aki már ismét beakarta dobni a vizbe és igy szólt: — Mára talán elég lesz. Még betalál fulladni. A kutyastrand attrakciója egy óriási, borjunagyságu farkaskutya. Akkora ma­lomkő szemei vannak, akár az Andersen mese kutyájának. A kutya-hölgyek mind benne gyönyörködnek. Farkas kész uszóbajnok, valóságos matador. Egy bárány a farkasok között. Rekordokat állít fel a kutyauszásban, de tud a viz alatt is és talán háton is, ha megpró­bálná. — Bravó Ferdinánd! — tapsol egy hölgy lelkesen — remek egy dög! — fordul az eb gazdájához — megmer- | hetné vele a nagy dijat a kiállításion! A férfi öntelten mosolyog. Hja, az ö kutyája!... — Ez bizony nem olyan hisztérika — mondja — csupa egészség. Tudja ké­rem, Párisban láttam a francia kutyá­kat, hát azok mind idegsokkosak. ] — Ez vicc? — álmélkodik a hölgyike. A férfi szivére teszi a kezét: — Becsületszavamra Micike! Falura viszik őket nyaralni, hogy kikurálják lestrapált idegeiket. És külön kórházuk is van! i Önagysága csodálattal hallgatja a nagy tapasztalata férfiút. — Ha nagysád azokat a gyönyörű dán doggokat látta volna! A Szajnát, a Louvret meg se emli- tette. — Ferdinánd! A farkas-matador éppen valami kuns- tot produkált. Az összes ebeknek tátva . maradt a szája a meglepetéstől. — Nahát! — kiáltotta a hölgy — ez már nem is kutya ez, egy... És mivel elragadtatásában nem ta- ’ iáit alkalmas kifejezést, némán megölelte a fiatalembert, Azért a remek bravúrért, amelyet Ferdinánd hajtott végre. Mint­ha nem is Ferdinánd, hanem a gazdája csinálta volna azt a Lélegzetelállító fejest az előbb. HIRSE llill!l!l!piUlil!l!l1lll!l!lllllllll!l Helyi Értesítő szerdai száma hétfőn délután jelenik meg A Helyi Értesítő legközelebbi szá­ma, a szerdai szám, nem mint szokott kedden délután, hanem már hét főn jelenik meg. Ezt a változást a Szent István na­pi ünnep okozza, mert mint köztu­domású, ez az ünnep, teljes munka­szüneti nap. Ennélfogva felkérjük hirdetőinket, hogy hirdetéseiket legkésőbben hétfőn délig adják le kiadóhiva­talunkban, hogy hirdetéseik za­vartalanul elhelyezhetők legyenek. A lap hétfői megjelenése foly­tán természetesen a szerdai szám hétfőn délután már kapható lesz k ia dóhi va tálunkban. tÉS-» tio <ffi SS — Ä louvaini egyetemen tanul Ottó király. II. Ottó örökös király, i aki legutóbb egy évig Luxenburg- ban a clairvauxi bencés apátság gimnáziumának volt növendéke, — ősztől fogva a szomszédös Belgium­ban, a louvaini egyetemen fogja — továbbfolyó magyar nevelésének ki­egészítéséül — főiskolai tanulmányait megkezdeni. — Ä felszabadulás emlékünnepe Kelebián. Augusztus 20-án, Szent István napján ünnepli meg Keiebia a szerb uralom alól való felszabadu­lásának nyolcadik évfordulóját. Ebből az alkalomból a kelebiai Levente Egyesület műkedvelő előadást ren­dez. — Halálozás. Sándor Illés gyógy­szerész, e hó 15-én Budapesten, vá­ratlanul meghalt. A közismert, halasi születésű férfiú temetése városunk­ban e hó 18-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz az izraelita te­mető gyászházából. — Tömeges meteorhullás indult meg augusztus 8-án, melyben nug. 19-ig mindenki gyönyörködhet. A vi­lág összes csillagvizsgálói fogják fi­gyelni a ritka égi tüneményt. A lon­doni és prágai jelentés szerint nem kevesebb, mint 80 meteor esik a föld­re. Nincs kizárva, hogy egy-egy me­teor a mi területünkre is esik. Kecskemét város 140.000 pengőt aján­lott fel a piarista főgimnáziumhoz szük­séges Dreher-házért. Ha visszautasításra talál a város, ez esetben bíróság dön­tése elé kerül az ármegállapítás. Sikerült a tiszaugi híd teherpróbéja. A tiszaugi uj közúti vasúti hid próbater- heiési munkálatait a napokban fejezték be. A Tisza uj hídja hiba nélkül álta ki a próbát és mindenben teljesen iga­zolta a tervezők és építők számításait. Itt \e gyezzük meg, hogy a híd felavatásának napja kissé kitolódott. Minen valószinü- ség szerint szeptember hónap közép® táján adják át hivatalosan, ünnepélyes keretek között a tiszaugi hidat rendelte­tésének. Halálozás. Mócsy István dr. vármegyei tb. főügyész, hosszú éveken át volt me­gyebizottsági tag augusztus 3-án 54 éves korában elhunyt. A megboldogultat f. hó 5-én helyezték örök nyugalomra ál­talános részvét mellett Kalocsán. — Gondatlanság miatt halálát lelte egy foktői kisleány, aki oly sze­rencsétlenül lépett az ásóba, hogy átmetszette az egész lábát s mire kocsin nagynehezen beszállitották, a kórház előtt elvérzett és meghalt. Ha idejében értesítik a mentőket, az elvérzéstől meg lett volna mentve. Meggyilkolta feleségét egy őrszállási gazda Á gyilkos azért követte el tettét, mert felesége nem akart visszatérni hozzá Örszálláson szerdán délután véres gyilkosság történt. Vucskovics Dani­ján gazda több késszurással megölte hu­szonegy éves feleségét, mert az elhagyta és nem akart vissza­térni hozzá. Vucskovics, aki kilenc hold föl­dön gazdálkodott, ez év áprilisában nősült meg. Egy ideig boldogan élt feleségével, de később az asszony elhidegült tőle és nem­rég elhagyta férje házát.’ Vucskovics sokáig kutatott utána, de nem sikerült a nyomára akadni. Hét­főn megtudta, hogy felesége az őr- szállási telepen rejtőzködik, mire nyomban felkereste és kérlelni kezd­te, hogy térjen vissza hozzá. Az asz­szony azonban hajthatatlan maradt ; és kijelentette, hogy már nem szereti férjét. Ez annyira eikeseritette Vucskovi- csot, hogy kést rántott és azt az asszony mellébe döfte. Vucskovicsné menekülni akart, de férje útját állta és még négy helyen megszurta késével. Az egyik szúrás a szerencsétlen asszonyt a szi­vén érte és azonnal megölte. Vucskovics amikor látta, hogy a fe­lesége meghalt, felkereste bátyját és közölte vele, hogy mi történt, majd azt mondta, hogy önként jelentkezik a csendőrségen. El is ment, azon­ban nem jelentkezett. Kézrekeritésére megtörténtek a szükséges intézkedé­sek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom