Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-08-17 / 66. szám
4 Kiskunhalas Helyi iSrtesitő.je augusztus 17 PESTI MOZAIK A kutya strand sztárja Ebben a kutya melegben igazén nincs semmi csodálkozni való azon, hogy a kutyák is fürödni járnak. A hőség szinte elviselhetetlen és szegény eb nem vetheti te csak úgy egyszerűen a bundáját, mint például őr.agysága, a kutyus gazdája, aki beadta a molymegovóba és most olyan lenge öltözetben szaladgál a korzón, hogy a jobbérzésü fiatalemberek behunyják előtte a szemeiket. A civilizáció és az állatvédő egyesület diadala: a kutyastrand. Ott terül el a város végén, alkonyaikor, úgy hat óra tájban már egymás hegyén-hátán tolonganak a legkülönbözőbb társadalmi pozicióju kutyusok. Uszkárok, bodrik, dobermannok, pincsik, tacskók, buldogok, szimpla házőrző ebek és rengeteg farkaskutya. Kabinok persze nem állnak az igen tisztelt kutyaközönség rendelkezésére, nem vetkőznek, nem különítik el őket, kicsit ingyen uszoda jellege van az egésznek. Az elegánsabb ebeket freulein kiséri ide, a hires színésznők kutyáival egész diszkiséret megy, kutyamosó, hátvakaró, valóságos fejedelmi kényelem övezi az elkényeztetett kutyát. Valósággal elenyészik mellette a közönséges polgári eb, amelyet mezítlábas fiúcska gardíroz. Az összes kutyák itt hancuroznak. így egyrakáson szinte félelmetesek. Majd minden negyedik családra esik egy gyerek és minden harmadik családra egy kutya. Főleg sok a farkas. A farkas, a képeskönyvek tanúbizonysága szerint az erdő réme. Piroska nagymamáját is ő falta fel, elrettentő például az összes nagymamáknak. Lehet, hogy az erdőben, ahol senki sem látja, valóban hős, ám a városi farkasnak csak a szája jár, az is ritkán, legfeljebb ha a lábára Lép az ember. A városi farkaskutya élete örökös rettegés az autótól, motorbiciklitől, villamostól. Száz közül ötvenet elgázolnak kölyökkorában, ötven közül huszonötöt, mire nagykorú lesz. Huszonöt közül tizenkilenc elkóborol, eltéved, vagy ellopják. Hogy van mégis ennyi rengeteg farkas? Titok. Az életben maradt kutyáknak azonban nem sok hasznukat veszik a háztartás körül. A kutya nem vigyázhat a gazdájára, mert őrá magára kell ügyelni minden lépésnél, hogy ne kerüljön az autók kerekei alá, vagy hogy el ne lopják. Újabban ugyanis veszedelmesen dühöng az elrablási szenvedély. Becsület-kódexünk szerint csókot és ebet orozni nem bűn. — Rajta Melinda! — biztatja a kisasz- szony aranyszőrü kutyáját és a vízre uszítja. Melindának azonban esze ágában sincs ugrani. Sőt. Undorral elfordul a víztől. Ápolója ekkor uj trükkhöz folyamodik. Kis fadarabot szed fel a földről, megszagoltatja a kutyával, rá- lehel, aztán behajitja a folyóba: — Ugorj Melinda! Hopp Melinda! Am Melinda átfordul a másik oldalára jés tovább szunyókál. A többi kutyák harsányan röhögnek. Mire Melinda is elszégyéi magát, felkel, ide-oda futkos, nekirugaszkodik és ismét visszatorpan. — Gyáva kutya! — mondja szemébe a kisasszony — szégyelje magát! Melinda lesüti szemeit. — Víziszonyban szenved — panaszkodik a hatalmas dobermann hatalmas kísérőjének a kis hölgy. A férfi udvariasan érdeklődik: — Hány éves? A hölgy szendén: — Húszon... — Pardon, nem kegyed, hanem Melinda. — Ja? Kettő. Még egészen fiatal. — Faj? — Tiszta rassz! A dobermann ezalatt Melinda közelébe férkőzött és hevesen udvarolni kezdett. A férfi energikusan rászólt: — Mars Néró! Mars a vízbe! De Nérót jobban érdekli a kis Melinda és csak vonakodva engedelmeskedik. — Majd én megtanítom úszni ezt a gyávát — jelenti ki a fiú — ezzel felkapja a gyanútlan Melindát és zsupsz! belehajitja a vizbe. Melinda segítségért kiáltoz, fel van háborodva, nyivákol, sir, dühöng és fuldoklik. A lovagias Néró nyomban a segítségére siet, tarkón ragadja és a fogai között hozza ki, akár egy vattacsomót. Melinda azon csurom vizesen a donnájához szalad és a lábához dörzsölő- dik. A kisasszony sikit: — Juj, de hideg! A fiatalember kijelenti, hogy ez még Semmi, a kutyának magától kell bemenni a vizbe, jókedvéből. És újra beledota. Aztán vezényelni kezdett a pariról, akár egy úszómester: — Tempó Melinda! Egy-kettő! Egy- kettő ! De Melinda se lát, se hall, egy úszó analfabéta, fuldoklik, iszik, elmerül, még a kutyauszást se ismeri! Ismét Néró menti meg az életét. Melinda olyan szemrehányóan néz a kisasszonyra, hogy a hölgy kiragadja a fiatalember kezéből, aki már ismét beakarta dobni a vizbe és igy szólt: — Mára talán elég lesz. Még betalál fulladni. A kutyastrand attrakciója egy óriási, borjunagyságu farkaskutya. Akkora malomkő szemei vannak, akár az Andersen mese kutyájának. A kutya-hölgyek mind benne gyönyörködnek. Farkas kész uszóbajnok, valóságos matador. Egy bárány a farkasok között. Rekordokat állít fel a kutyauszásban, de tud a viz alatt is és talán háton is, ha megpróbálná. — Bravó Ferdinánd! — tapsol egy hölgy lelkesen — remek egy dög! — fordul az eb gazdájához — megmer- | hetné vele a nagy dijat a kiállításion! A férfi öntelten mosolyog. Hja, az ö kutyája!... — Ez bizony nem olyan hisztérika — mondja — csupa egészség. Tudja kérem, Párisban láttam a francia kutyákat, hát azok mind idegsokkosak. ] — Ez vicc? — álmélkodik a hölgyike. A férfi szivére teszi a kezét: — Becsületszavamra Micike! Falura viszik őket nyaralni, hogy kikurálják lestrapált idegeiket. És külön kórházuk is van! i Önagysága csodálattal hallgatja a nagy tapasztalata férfiút. — Ha nagysád azokat a gyönyörű dán doggokat látta volna! A Szajnát, a Louvret meg se emli- tette. — Ferdinánd! A farkas-matador éppen valami kuns- tot produkált. Az összes ebeknek tátva . maradt a szája a meglepetéstől. — Nahát! — kiáltotta a hölgy — ez már nem is kutya ez, egy... És mivel elragadtatásában nem ta- ’ iáit alkalmas kifejezést, némán megölelte a fiatalembert, Azért a remek bravúrért, amelyet Ferdinánd hajtott végre. Mintha nem is Ferdinánd, hanem a gazdája csinálta volna azt a Lélegzetelállító fejest az előbb. HIRSE llill!l!l!piUlil!l!l1lll!l!lllllllll!l Helyi Értesítő szerdai száma hétfőn délután jelenik meg A Helyi Értesítő legközelebbi száma, a szerdai szám, nem mint szokott kedden délután, hanem már hét főn jelenik meg. Ezt a változást a Szent István napi ünnep okozza, mert mint köztudomású, ez az ünnep, teljes munkaszüneti nap. Ennélfogva felkérjük hirdetőinket, hogy hirdetéseiket legkésőbben hétfőn délig adják le kiadóhivatalunkban, hogy hirdetéseik zavartalanul elhelyezhetők legyenek. A lap hétfői megjelenése folytán természetesen a szerdai szám hétfőn délután már kapható lesz k ia dóhi va tálunkban. tÉS-» tio <ffi SS — Ä louvaini egyetemen tanul Ottó király. II. Ottó örökös király, i aki legutóbb egy évig Luxenburg- ban a clairvauxi bencés apátság gimnáziumának volt növendéke, — ősztől fogva a szomszédös Belgiumban, a louvaini egyetemen fogja — továbbfolyó magyar nevelésének kiegészítéséül — főiskolai tanulmányait megkezdeni. — Ä felszabadulás emlékünnepe Kelebián. Augusztus 20-án, Szent István napján ünnepli meg Keiebia a szerb uralom alól való felszabadulásának nyolcadik évfordulóját. Ebből az alkalomból a kelebiai Levente Egyesület műkedvelő előadást rendez. — Halálozás. Sándor Illés gyógyszerész, e hó 15-én Budapesten, váratlanul meghalt. A közismert, halasi születésű férfiú temetése városunkban e hó 18-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz az izraelita temető gyászházából. — Tömeges meteorhullás indult meg augusztus 8-án, melyben nug. 19-ig mindenki gyönyörködhet. A világ összes csillagvizsgálói fogják figyelni a ritka égi tüneményt. A londoni és prágai jelentés szerint nem kevesebb, mint 80 meteor esik a földre. Nincs kizárva, hogy egy-egy meteor a mi területünkre is esik. Kecskemét város 140.000 pengőt ajánlott fel a piarista főgimnáziumhoz szükséges Dreher-házért. Ha visszautasításra talál a város, ez esetben bíróság döntése elé kerül az ármegállapítás. Sikerült a tiszaugi híd teherpróbéja. A tiszaugi uj közúti vasúti hid próbater- heiési munkálatait a napokban fejezték be. A Tisza uj hídja hiba nélkül álta ki a próbát és mindenben teljesen igazolta a tervezők és építők számításait. Itt \e gyezzük meg, hogy a híd felavatásának napja kissé kitolódott. Minen valószinü- ség szerint szeptember hónap közép® táján adják át hivatalosan, ünnepélyes keretek között a tiszaugi hidat rendeltetésének. Halálozás. Mócsy István dr. vármegyei tb. főügyész, hosszú éveken át volt megyebizottsági tag augusztus 3-án 54 éves korában elhunyt. A megboldogultat f. hó 5-én helyezték örök nyugalomra általános részvét mellett Kalocsán. — Gondatlanság miatt halálát lelte egy foktői kisleány, aki oly szerencsétlenül lépett az ásóba, hogy átmetszette az egész lábát s mire kocsin nagynehezen beszállitották, a kórház előtt elvérzett és meghalt. Ha idejében értesítik a mentőket, az elvérzéstől meg lett volna mentve. Meggyilkolta feleségét egy őrszállási gazda Á gyilkos azért követte el tettét, mert felesége nem akart visszatérni hozzá Örszálláson szerdán délután véres gyilkosság történt. Vucskovics Daniján gazda több késszurással megölte huszonegy éves feleségét, mert az elhagyta és nem akart visszatérni hozzá. Vucskovics, aki kilenc hold földön gazdálkodott, ez év áprilisában nősült meg. Egy ideig boldogan élt feleségével, de később az asszony elhidegült tőle és nemrég elhagyta férje házát.’ Vucskovics sokáig kutatott utána, de nem sikerült a nyomára akadni. Hétfőn megtudta, hogy felesége az őr- szállási telepen rejtőzködik, mire nyomban felkereste és kérlelni kezdte, hogy térjen vissza hozzá. Az aszszony azonban hajthatatlan maradt ; és kijelentette, hogy már nem szereti férjét. Ez annyira eikeseritette Vucskovi- csot, hogy kést rántott és azt az asszony mellébe döfte. Vucskovicsné menekülni akart, de férje útját állta és még négy helyen megszurta késével. Az egyik szúrás a szerencsétlen asszonyt a szivén érte és azonnal megölte. Vucskovics amikor látta, hogy a felesége meghalt, felkereste bátyját és közölte vele, hogy mi történt, majd azt mondta, hogy önként jelentkezik a csendőrségen. El is ment, azonban nem jelentkezett. Kézrekeritésére megtörténtek a szükséges intézkedések.
