Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-08-03 / 62. szám

1929. augusztus 3., szombat XXIX. évfolyam, 62. szám JüÁunímlm Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............ 12 P 80 fill. | Vidékre .......................... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította, PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében Néhány hét óta rendkívül figyelemreméltó akciók folynak az ország egyes részein, igy Pest vármegyében is, annak az érde­kében, hogy a megyék számára ada­kozásból repülőgépet szerezzenek be. Ez az eszme túl minden mellékgon­dolaton, dicséretes felbuzdulásból szerzi életfenntartó nedveit és olyan gondolat, amelynek megvalósulása a legszebb remények hitét táplálja. Egy letiport, összezsugorodott or­szág lelkesedése és önfeláldozásra kényszeritett akarata nyer ebben a gondolatban lépcsőfokot a betető­zésre és a fellángolás végzetesen és élesen elénk állítja a tennivalók sok­szoros feladatát. A magyar életből nem szállt el, nem hullott ki az aka­rat, nem került gyáva meghunyász- kodás vékája alá az igazság és ez a talpraállás, ez a bátor és önérze­tes lélegzetvétel olyan cselekedet, a mely ki kell, hogy váltsa mindenkiből a csodálkozás érzését. A magyar pol­gárság mit is tehetne egyebet, mint­hogy megragad minden olyan lehe­tőséget, amely egyrészt védőpajzsa lehet, másrészt pedig fölszereli ma­gát a kultúra legcsodásabb vívmá­nyainak egyikével. Pest vármegyén ' kívül eddig Baranya és Somogy moz­dultak meg megyei repülőgépeik ér- : dekében és a magyar közönség ada- ! kozásából kívánják megvalósítani a j meglehetősen uj, de annál gyönyö­rűbb hatású elgondolást. És a ma­gyar közönség — nem férhet hozzá kétség — meg is fogja érteni, szívvel fogja átérezni, lélek rezgésével fel­fogni ezt a termékeny gondolatot, amelynek gyökérszálai lenyúlnak a magyar vérség legrejtettebb mély­ségeire, hogy onnan felbányásszák az adakozó lélek legszebb gyöngy- j szemeit. Ezt a célt már hatásosan követi a közönség, mert napról-napra nagyobb összegek gyűlnek a repülő­gépek erszényeinek rekeszeibe. Az j akció egyébként a Pécsen megjelenő »Dunántúl« c. napilap érdeme, a kez­deményezés és az a fáradtságot nem ismerő agilitás, amellyel az ország szendergő lelküsmeretét felrázta. A régi Pannóniából érkezett ez a gon­dolat, a termékeny gondolatok ős- talajából fakadt a megmozdulás, sze­retnénk hinni, hogy Halas is felfigyel erre a zugó orgonára, a magyar múlt tárogatós idejének felsorakozására és nem fog kimaradni abból a szent munkából, amely a magyar történe­lem dicső epizódjának minden Ígé­retét magában hordja. M—V A halasi pénzintézetek kimerítő nyilatkozata a hitelviszonyokról Adnak-e kölcsönt a bankok és telszólltották-c ügyfeleiket adósságaik törlesztésére és arányban van-e a föld érléke a fizetendő kamatokkal ? Ä Magyar Mentheti Bank inftenci&isi: as eladósodás kocátok kosé sxo^itása és a meglévő adósságok leépítése A hovatovább, mindjobban nehe­zülő gazdasági viszonyok minden elő­ző nehézségnél is rosszabbodtak, kü­lönösen junius hónap óta. A város közönsége, gazdák ,kereskedők, ipa­rosok érzik ezt különösen, akiknek hitelműveleteik vannak és akik szá­mára a pénzviszonyok nehezedése rendkívül súlyos terheket jelent. Ez a kérdés természetesen nem­csak országos probléma, de érzi ezt élesen Halas is és épen ezért tájé­kozásul és felvilágosítás szempont­jából szerkesztőségünk nyilatkozatot kért a halasi pénzintézetektől, kér­dezvén tőlük, hogy mi okozza áz utóbbi időben beállott pénzszűkét, igaz-e az, hogy a halasi pénzinté­zetek az utóbbi időben mind keve­sebb kölcsönt bocsájtanak a hitelt igénylőknek és a régi adósságok tör­lesztésére is felhivták ügyfeleiket. A halasi pénzintézetek nyilatkoza­tai beérkeztek hozzánk és azokat ad­juk a következőkben. i Halasi Gazdasági Bank R. T.: j —• A pénzpiacon ezidőszerint ész- i lelhető s minden valószínűség sze­rint csak átmeneti nehézségek kettős okra vezethetők vissza. Egyik az, hogy az eddig Amerikából impor­tált tőkék behozatala megszűnt, mert ott ezidőszerint szabad tőke nincs. Másik ok az, hogy a hazai mezőgaz­dasági termények értékesítése átme­netileg leköti azokat a belföldi sza­bad tőkéket, melyek itthon rendel­kezésre állnak. Nem kétséges, hogy ezen a téren az export lebonyolí­tása után jelentékeny könnyebbülés fog bekövetkezni. \ Mi sem természetesebb, hogy az általános pénzviszonyok a helyi pénzpiacokon is éreztetik hatásukat, mert az itteni intéze­tek kihelyezési állományának csak mintegy 5<>/o-a fedezhető helyi tőkékből, a további szükségletet intézeteink a budapesti pénzpia­con szerzik be s helyzetük aszerint alakul, hogy mi­lyen az a forrás, melyből merítenek. Intézetünk vezetősége már több mint egy évvel ezelőtt belátta, hogy tőkeszegény városunkban a megkí­vántaié fejlődés érdekében okvetle­nül szükség van egy erős támaszra, mely a maga nagyobb felkészültsé- . gével a gyakori változásoknak ki- j tett pénzügyi helyzet zökkenőén az intézetet simán átsegítse s ezzel za- i vartalan s a viszonyoktól független ' működését elősegítse. Ettől a céltól vezettetve érdekközösségi viszonyt lé­tesítettünk az egész pénzügyi világ­ban ismert és elismert Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal s most ezen előkelő összeköttetésünknek köszön­hetjük, hogy intézetünknél pénzszűke nincs, éppen úgy mint eddig, je- j lenleg is képesek vagyunk a hoz­zánk fordulók jogos hiteligényeit . maradéktalanul kielégíteni. {inert ezáltal a kamatokkal nemcsak a saját vagyonát gyarapítja, hanem módot ad arra, hogy a pénz a for­galom csatornáiba vissza vezettessék. Mikor úgy is kicsi a bankjegy-for­galmunk, akkor nem szabad abból használatlanul hevertetni egy fillért sem. Óvja a sajtó a közönséget az egy­másközti hitelműveletek lebonyolítá­sától, mert tapasztalat szerint ez csak a legritkább esetben vezet jóra, rend­szerint egy per az üzlet vége. Azonban mint a múltban, úgy a lö­vőben is el fogunk zárkózni minden spekulativ célt szolgáló hitelművelet elől, mert az a felfogásunk, hogy az ilyen üzletek alimentálása nem lehet egy vidéki intézet feladata. Tehát nemcsak, hogy régi ügyfeleink kölcsöneit nem mondjuk fel, hanem uj köl­csönökkel is szívesen rendelke­zésre állunk városunk közönsé­gének. Mi is kérünk több-kevesebb tör­lesztést, mert ezzel népünket a rend­szeres gazdálkodásra kívánjuk rászok tatai és a közönséget úgy nevelni, hogy az adósságot nem elég fel­venni, azt vissza is kell fizetni. S mikor máskor legyen ennek az ideje, ha nem most, a mezőgazdasági ter­mények értékesítése után? A ta­vasszal úgy is újabb forgótőkére lesz szüksége minden gazdaságnak, akkor legalább igénybe vehetik azt az ösz- get, amit most lefizetnek. A fentiek szerinti eljárás csak hasz­nos lehet ügyfeleinkre nézve és ezt ök, kellő felvüágositás után be is látják. Amint már előbb jeleztünk, az ősz elejére a javulásnak be kell következnie, erre alapos és indokolt reményünk lehet. Legyen szabad itt rámutatnunk ar­ra, hogy a sajtó igen nagy mérték­ben hozzájárulhat a helyzet megvál­toztatásához. Kitartó, állandó, fá­radtságot nem kímélő hírlapi propagandával kellene rászoktatni né­pünket a takarékosságra. A közönsé­get rá kell nevelni arra, hogy cse­kély összegű, már 5—10 pengőt elérő megta­karított pénzét is helyezze el gyümő'edzésre, valamelyik pénz* . intézetnél, i I Halasi Takarékpénztár: — A legutóbbi pénzügyi feszültség nem helyi jellegű, hanem orszá­gos, sőt mondhatnánk, egész Eu­rópára kiterjedt. Okai nagyon különbözők lehetnek. Nagyon természetes, hogy a helyi pénzintézetek sem' folyósíthatnak újabb kölcsönöket, ha már a pesti nagy intézetek is beszüntették újabb hitelajánla­ta ikal. Az elterjedt hírekkel szemben azon­ban kénytelenek vagyunk oly képen nyilatkozni, hogy nem felel meg a valóságnak, | hogy minden helyi intézet felszó­i litotta összes ügyfeleit adóssága­ik részben, vagy egészben való visszafizetésére. A Halasi Takarékpénztár Rt. még senkit sem szólított fel. Sőt régi ügy­feleink hiteligényeit 100 százalékban kielégítjük; az uj hiteligényléseket pe­dig — amennyiben azok az előirt követelményeknek megfelelnek — szintén folyósítjuk. ; A pénzintézetek ügyfeleire feltét- | lenül előnyös volna, ha a kölcsönöket ! szigorúbban bírálnák el, mert ezál- , tál megakadályozhatnák, ; hogy a gazdatársadalom ,az adó- j alanyok, túlságosan eladósod- jon. Sajnos azonban, hogy a valóságban ezt nem lehet minden esetben ke­resztülvinni, mert nem lehet gazdá­kat hitelmegvonásokkal ,vagy csak hitel megszórj fásokkal arra kénysze­ríteni, hogy éppen akkor adják el terményeiket, mikor legkevesebbet kapnak egész évi munkájuk, befekte­tett tőkéjük hozadékáért. így termé­szetes, hogy azon adósok, kik nem ..találják meg számításaikat a mai árak mellett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom