Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-06-08 / 46. szám
1929. junius 8., szombat XXIX. évfolyam, 46. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ............. 12 P 80 fill. | Vidékre ............................ 16 P E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében ADMINISZTRÁCIÓK VERSENGÉSE Az idő múlik, a fantázia repülő- j gép-szárnyakon sodródik, a kommentárok garmadába gyűlnek és semmi szándékot sem mutatnak arra, hogy ; legalább nyári vakációt készítsenek elő saját lestrapált önmaguk számá- í ra. Ez a sürgönystilus kalodájába sü- ; ritett néhány bevezető sor — ne ije- j dezz olvasó — ismételten, már me- j gint és újból Pest vármegye felosz- j tása körül keletkezett hangzavar or- * heszteréről szól. Ez a sokrétű, de kevésgondolaíu história behálózta az egész országot, foglalkozott vele a sajtó világnézeti irányzatra való te- I kintet nélkül, mert izes csemege volt, jó tudósitási anyagnak mutatkozott és — ahogy nálunk sajtómunkásoknál mondani szoktuk: »jó és kiadós és kitaposható anyagnak bizonyult«. A vezérvármegye kettéosztásának, gondolatának, felkavarásának nincsen ; gazdája. Csak recitátorai vannak. Kommentálói. Interjú, és cikkanyag j és kortes-tápszer lett belőle. * Kétségtelen, hogy egyes részeit Bácsmegyébe is akarta már kebelezni az újságírói szemfülesség, hogy ugyanakkor nagylelkűen kitessékelje ! portájáról, a nála nem is jelentkezett j vendéget. * I A sok vita és a rengeteg újságcikk hangszerelésébe belestimmelt Aigner j Károly, Szeged szab. kir. város fő- j ispánja is, aki Délpestmegye elsza- : kitása segítségével »Szeged-megyét« akart megteremteni. És hiába mondta — a főispán bevallása szerint is — a miniszterelnök, többek között, hogy ez fából vaskarika, a főispán — ugyancsak saját beisme- j rése szerint — változatlanul ragasz- j kodik kedvenc elgondolásához, jól- ! lehet Délpestmegyét a mégoly vér- \ mes képzelet lagúnáján sem lehet elgondoláztatni. Bár Szeged főispánja, meg kell adni, ékesen szóló és aranyszáju ciceronenak bizonyult volna minden jel szerint. * De jött Csongrád vármegye főispánja, Farkas Béla és kijelentette, j hogy az ősi Csongrádhoz nem lehet hozzányúlni. A sokak közt, a mélyen j elrejtve pedig ő is halotti éneket zen- ; gedezett, a meg sem született Szeged megyének. * Pest vármegye vezetői pedig — legjobb tudomásom szerint — napirendre tértek a forgószélként kavargó mondvacsinált kérdés fölött, azzal az igen helyes lakonikus megjegyzéssel, hogy a megye feldarabolásának ellentmond az ezeresztendős magyar államiság, a Nemzet érdeke és az integritás nagy és szent gondolata. És a vármegye valóban ősi intézményünk. Itt találták már a honfoglaló magyarok, megbecsülte szent Istvántól IV. Bélán keresztül minden felségjog egészen napjainkig és dicsőségének zenitjére állították a mohácsi vész után következett szomorú idők, a XV. században. Mindenesetre nagy kár, hogy adminisztrációk versengései örvényében akarják parírozó küzdelemre kihívni az j oszthatatlan, tradíciók virágoskertjé- I ben illatozó és történelmi, súlyos ar- ' gumentumok babérjával ékeskedő: vezérvármegyét. Mesterházy Ambrus A halasi íürdőszezon első áldozata A halasi polgári iskola egyik növendéke tragikus körülmények között a Fehértó hullámaiba fulladt A boncolás szerint a halál közvetlen oka szivszélhüdés volt Megrenditő és megdöbbentő szerencsétlenség színhelye volt kedden délben a Fehértó fürdő tója, ahova egy fiatal, 15 éves polgári iskolai növendék befulladt, holott, « mint ismerősei mondják, jól tudott úszni. A halálos baleset a polgári iskola növendékeinek kirándulásán történt és annak ügyében a rendőrség lefolytatta már a vizsgálatot is. A szerencsétlen halállal végződött kirándulásról munkatársunk a követ- : kezö tudósitásban számol be. A polgári iskola tanári kara elhatározta, hogy Fehértóra diákkirándulást rendez és ezt különböző sportmu- ' tatványokkal köti össze. A kirán- j dulást keddre tűzték ki és miután ezen a napon megfelelő időjárás volt, ki is rándultak a diákok tanáraik vezetése mellett, t A kirándulás a legkedélyesebb i hangulatban telt el, a gyerekek ját- 1 szottak, majd football mérkőzést tartottak és ennek a mérkőzésnek a végeztével összegyülekeztek és az ilyenkor szokásos megjegyzésekkel kisérték a lefolyt játékot. í Közben elszéledtek és többen für- deni is akartak, de tanáraik ezt megtiltották ne- i kik, j mert abból indultak ki, hogy a fel- hevült fiataloknak megártana a viz. Ezt az utasítást a diákok meg is fogadták, de néhányan cipőjüket levetették és a lábukat a vízbe lógatták. A kirándulás a legjobb hangulatban folytatódott ezután is. Két diák Glöckner Dezső és TorVna Béla csónakba ültek és beeveztek a | Fehértó vizébe. Alig haladtak pár méterre a tó nyugati oldalán, amikor váratlanul Csibra László 15 éves másodosztályú tanuló, aki jó úszó volt, utánuk ment a vízbe. A csónakosok tovább haladtak, de Csibra utolérte őket és felkérezke- dett a csónakba. Ezek nem akarták bevenni, mire Csibra elkezdte lóbázni a csónakot A csónakban ülők kérlelték őt, hogy ne bántsa a csónakot, mert felborul, de Csibra László ennek ellenére tovább és még jobban lóbázta a keskeny csónakot. Egy ideig igy tartott ez a lóbá- lási művelet és egyszeresük felborult a csónak és a két benne ülő a vízbe esett. A két diák, Glöckner és Torma ruhástól kimásztak a partra, mert a viz mindenütt sekély volt, mig Csibra bejebb úszott, nyilván azzal a szándékkal, hogy a közben elmerült csónakot megtalálja. Egészen váratlanul, pillanatok alatt történt ezután minden. Hirtelen eltűnt Csibra László, elmerült a vízben és nem jött többé föl. ♦íagy fejetlenség tört ki erre a kirándulók között és megdöbbenéssel állapították meg, hogy az elmerült Csibra a Fehértó hullámaiban maradt. A tanárok intézkedéseire összehívták a halászokat és fölkérték őket, hogy hálóik segítségével igyekezzenek az elmerült és még mindig a vízben fekvő Csib* rát előkeriteni. A halászok a nagy körhálót feszítették ki a tavon és kö- i rülményes munka után j körülbelül egy óra leforgása alatt ; valamivel egy óra után délután, | sikerült rábukkanniuk Csibrára. A partra vitték és ott élesztgetési kísérleteket végeztek rajta, de ez már mind hiábavaló igyekezetnek bi- j zonyult. ,, -i '-'lliiÜV i j Csibra László ajka teljesen sze- I • derjes volt, szája habos és már * laikus módon is meg lehetett állapítani, hogy halott. s S Nagy és néma csendben állta körül i a holttestet a tanári kar és a diák- ! sereg és az esetet jelentették azonnal j a csendőrségnek. A csendőrség hat óra tájban szállt ki a hely színére és Csibra Lászlót, a fehértói fürdés áldozatát beszállították Halasra a hulla- í házba. I Itt Novobáczky István dr. városi főorvos felboncolta a holttestet és megállapította, hogy az úszni tudó Csibrát a vízben szivszélhüdés érte ' és ez okozta közvetlenül a halálát. A halasi fürdőszezon áldozatát szerdán temették el nagy részvét mellett, amelyen képviselve volt az iskola tanári és diáktábora is. Mint különálló érdekességet beszélik, hogy a szerencsétlenül járt diáknak már két testvére halt meg árvízzel kapcsolatban. Az egyik testvére is vizbefulladt, a másikra pedig egy csónak zuhant rá és igy halt meg. Csibra Lászlóban egyetlen megmaradt gyermeküket vesztették el szülei. Apja kútfúró Halason és a László telepen lakik.
