Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-04-27 / 34. szám
április 27 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 A képviselőtestület a 100 ezer pengő függő- kölcsön felvételéhez hozzájárult A polgármester a közgyűlései bejelentette, bog; az „Uj Nemzedék" ellen megindítja a sajtópert — A csütörtöki közgyűlés — A város képviselőtestülete csütörtök délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés meglehetős érdektelenség mellett folyt le és egyik figyelmet érdemlő pontja volt: a 100 ezer pengő függőkölcsön felvétele. Hamarosan végeztek is a tárgysorozattal, a közgyűlés még 10 óra előtt befejeződött. Közgyűlésről tudósítónk a következőket írja: Napirend előtt dr. Thuróczy Dezső polgármester tett bejelentést és a következőket mondta: — Kötelességemnek tartom a képviselőtestületnek bejelenteni, hogy az »Uj Nemzedékedben megjelent cikk miatt a sajtópert megfogom indítani. A polgármester bejelentése után a közgyűlés a tárgysorozat letárgyalá- sára tért át. Az első pontot: a 100 ezer pengő kölcsön felvételét Hoffmeister Gyula főszámvevö referálta. Közölte hogy a számvevőség előterjesztést tett a v. tanácsnak, hogy a város különböző kiadásainak fedezésére 100 ezer pengő függökölesönre van szükség. Az előterjesztés folytán a v. tanács javasolja a képviselőtestületnek, hogy a május 1-én esedékes tisztvise öi illetmények, nyugdijak, különféle hozzájárulások és más kiadások fedezésére a helybeli pénzintézetektől 12»/o utólagos kamatozással 100 ezer pengő függőkölcsönt ve- j gyen fel. A v. tanács azzal indokolta a kölcsön felvételét, hogy az adók nem folynak be rendesen és a múlt évről és a folyó évről Halas lakossága 571 ezer 309 P adóval van hátralékban és ebből a város 182 ezer 844 pengő részesedést kap s ez a körülmény késztette a várost hogy ilyen javaslattal jöjjön a képviselőtestülethez. Hogy milyen kiadások fedezésére kell a városnak a kölcsön, az alábbiak mutatják: Vármegyei hozzájárulásra 12 ezer P, államrendörségi hozzájárulásra 24 ezer P, áll. el. iskolai hozzájárulásra 13 ezer 500 P, tisztviselői illetmények 40 ezer P, folyó kiadások fedezésére 10 ezer 500 P. A tanácsi javaslat előterjesztése j után Szekér Pál szólt akérdéshez és különösen azt kifogásolta, hogy a rendőrségi hozzájárulást amely 24 ezer P i most a városnak egy összegbenhelj fizetni. A tanács javaslatát elfogadja. Egyed Izsák Sándor nem szavazza meg a kölcsön felvételét.* Dr. Thuróczy polgármester arra mutat rá, hogy az adók lassan folynak be és amint a magángazdaság, ygy a város is érzi a nyomasztó gazdasági helyzetet. Ezután a polgármester a névsze- | rinti szavazást rendelte el. 36-an a kölcsön felvétele mellett, 6-an pedig ellene szavaztak. A képviselőtestület hozzájárult a városi tanácsnak a nagy vendéglő és szálloda bérbeadására vonatkozó javaslatához. Azt Barna Tóbiás kapta meg 10 évre évi 6000 pengő bérösszegért. Tárgyalta a képviselőtestület Nagy körös átiratát a szesztermelési adó leszállítása ügyében. A képviselőtestület úgy határozott, hogy a szesztermelési adó leszállítását szintén kéri a pénzügyminisztertől. E kérdésnél Szekér Pál hangoztatta, hogy ennél még fontosabb lenne a borfogyasztási adó leszállítása. A Bessenyei kórház régi épület tetőzetének javitása vált szükségessé. A képviselőtestület ehhez hozzájárult. A javítási munkálatok 3500 pengőt igényelnek és a képviselőtestület kéri a pénzügyminisztert, hogy erre a célra kétezer pengőt engedjen át a kórházépítés összegéből. A többi kisebb ügyekben a tanács javaslatához képest határoztak. Egy felsökisteleki rémesnek beütött gyilkosság ügyében heteken keresztül nyomozott a halasi csendörség A feljelentés szerint az áldozatot elásta a majsai gyilkos Az ügy iratait a rendőrség a kalocsai ügyészségnek adta át EBSBC: Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarék» és folyó» számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, átutalásokat bel« és külföldre eszközöl, a bankOztet körébe vágó mieidennemfJ pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank a&szwönsytársasáa ti Pesti Magyar Kérésit. Bail laíiyiitéziti) még most is szóbeszéd tárgya ez az állítólagos gyilkosság és valósággal legendák keletkeztek máris a gyilkosságról, amelyet a tanyai nép egyre színesebben ad tovább. Pesímegyét három önálló törvényhatóságra bontják A Magyarság hosszabb riportod közöl Pestmegye tervezett megosztásáról. A közlemény szerint a kormány Pestmegyét három ön álló törvényhatóságra szándékozik bontani. Lesz északi és déli megye és emellett külön törvényhatósággá alakítják a Budapest környékén lévő városokat és községeket. A déli székhelyért Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Kiskunhalas indult harcba, a kiszivárgott hírek szerint azonban a két utóbbi várost a belügyminisztérium nem vette számításba. A Magyarság megállapítása szerint Kecskemét tagadhatatlanul előnyben van Kiskunfélegyházával szemben. Van törvényhatósága, pénzügyigazgatósága, tanfelügyelősége, de különféle intézményeivel egyébként is magához kapcsolja annak a területeknek a lakosságát, amelyen a kormány a déli megyét megalakítani szándékoA csendörség a halasi rendőrségnek egy rémesnek beállított gyilkosság aktáit terjesztette be, amelyből munkatársunk illetékes helyen való érdeklődés után a következőket tudta meg. A halasi csendörség egy névtelen feljelentést kapott hetekkel ezelőtt arról, hogy egy Jaszanits Pál nevű ember, aki Majsán az újvárosnak nevezett üa részén lakik, január elején egy soltvadkerti emberrel annak kocsiján jött Halas felé. A két ember a feljelentés szerint kedélyesen beszélgetve, haladt az utón és amikor Felsökistelek tanyarészre értek és ott elhaladtak, akkor Jaszanovits Pál azt ajánlotta, hogy szánjanak le a kocsiról és pihenjenek kissé. A másik belement az ajánlatba, le is szállottak és ekkor Jaszanovits társát egy nagy bunkóval fejbeverte, úgy hogy az elesett. Az embert Jaszanovits tovább ütötte addig, amíg ki nem szenvedett. , A följelentés itt borzalmasan írja le, hogyan ásta el áldozatát Jaszanovits, utá- : na pedig kis pénzét elrabolta, az ott maradt lóval és kocsival pe- | dig ö maga elhajtott. A halasi csendőrség azonnal meg- . indította a legszélesebbkörü nyomozást, amelynek gyors lefolytatását akadályozta az, hogy a feljelentés névtelen volt és viszont nem tartalmazott olyan konkrétumot, amelyből ki lehetett volna indulni. A csendörség mindenekelőtt meg- 1 tudta, hogy ki az a Jaszanovits, aki | gyilkosként van feltüntetve és I Majsán tudták meg azután azt, j hogy egy notórius tolvaj, aki évek óta már do’ogkerülő csavargó. Azt is megtudta a csendőrség, hogy j I Jaszanovits már | január közepe óta a fegyház la- ’ kója, ahova újabb lopásokért került be és a fegyház igazgatósága ki is hallgatta Jaszanovitsot, aki azonban körömszakadtáig tagadta, hogy bárminő része is volna abban a gyilkosságban, amelynek részeseként akarják őt beállítani. Iiyen előzmények után a csendőrség további nyomozására hárult a feladat, a valóságot megállapítani és hosszú hetes nyomozás után megállapították kétségtelenül, hogy az egész gyilkossági história nem is történt meg. A csendőrség a folytatólagos nyomozás során kiderítette, hogy Jaszanovits ellen a névtelen feljelentést saját felesége juttatta a csendőrséghez. Az ügy iratait a csendörség a halasi rendőrséghez küldötte meg és a íendörség a további intézkedésre a kalocsai ügyészséghez terjesztette be az iratokat. A tanyai nép körében a való tényállás ellenére A kiskunhalasi kir. járásbíróságtól. 2212—1929. szám. HIRDETMÉNY. A kiskunhalasi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag ismeretlen tettes által elkövetett betörés folytán elveszett következő okirat, u.m.: a Halasi Kereskedelmi Bank Rt. által Sebestyén Antal névre 1928. január 2-iki kelettel elieátott V. 59—117. sz. alatt kiállított s az 1929. január 21-iki egyenleg szerint 2300 P, azai kettőezerháromszáz pengő betét összegről szóló bankbetétkönyvecske megsemmisítése iránt az eljárást Sebestyén An‘al máv, fütőházi főnök kiskunhalasi lakos kérelmére folyamatba íet.e. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező leseiben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Kiskunhalas, 1929. évi április 8-án. Dr. Pető Jenő s. k. kir. jbirósági elnök. A kiadmány hiteléül: Csiszár irodatiszt.
