Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-03-30 / 26. szám
8 Kisktmhalaa Helyi Értesítője március 30 Megállóhely ff müélvezö szegények históriája Fedák Sárival 1929-ben Fedák Sári már visszavonult a zajos színházi estéktől, de azért mégse annyira, hogy ne szerezzen néhány kellemes percet tisztelőinek és értékes órákat a kulturéhes közönségnek. Fedák Sári tehát a rádióba csi- csergeti bele fiatalságát és hangjának szivbebicsakló futkározását a skála létráján. Körülbelül félmillió ember élvezte a múltkoriban is a nagy Zsazsa rádiós torokgimnasztikáját s a félmillió hallgató közül a kecskeméti szegényház lakói voltaik tán a legboldogabbak, akiknek sivár és szomorú életét az illúzió szivárvány- színeivel festette be néhány órára Kukoricza Jancsi éneke. Mert rádió is van már a kecskeméti szegényházban, három lámpá- sos, gyönyörű masina, amely kitűnő hangszóróval is fel van szerelve. Ez az áldott szerszám tette lehetővé, hogy életükben talán először meghallgatták János vitéz bűbájosán romantikus énekeit. Sírtak is a szegény menházi lakók, mert Kukoricza Jancsi bizony még most is, János bácsi korában is tud rakatni. Másnap aztán elhatározták a szegényház szegényei, hogy szépen megirt levélben köszönik meg Fedők Sárinak ai élvezetet, amit 150 elhagyatott, sivár sorsú embernek okozott A gondolatot tett követte s Fedák Sári címére elment a levél. Néhány nap múltán már megjött a válasz is. Nagy pecsétes levél, amelyet reszketve bontogattak fel az öreg gyerekeik, a szegényház szegé- ‘ ínyei. A levélben fénykép volt s a fénykép Kukoricza János kisbojtárt j ábrázolja. A fénykép alján szunyoglábu betűk sorakoztak egymás mellé négy vagy öt sorban. S Fedák Sári aranyos szivének jósága sugárzott a sorokból betüzgető öreg menházla- kók felé. Isten áldását küldte a men« házra és annak lakóira a nagy Zsazsa, akinek a szive mintha sokkal szebben szólna, mint az éneke. — Zsazsa nagy nő, de a szive még nálánál is nagyobb! — mondogatja j azóta szüntelen özvegy Tóth Imréné, ; a kecskeméti szegényház 93 éves matrónája, aki vagy másfélszáz társával egyetemben dehogy is mulasztaná el, hogy naponta százszor is megne tekintse Fedák Sári arcképét, : amely gyönyörű keretbe foglalva ott ékeskedik a szegényház társalgójának hófehér falán. Az irredenta politikai irodalom kiváló újdonsága Mesterházy Ambrus a kitűnő és ismertnevü újságíró „Rabok va* gyünk mostanáig“ c. könyve, amelyről a budapesti és a vidéki magyar sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg. A könyv nemcsak irodalom, hanem súlyos politikai megállapítások forrás» munkája, a kisebbségi kérdés bo» nyolult útvesztőjében. A könyv az ország valamennyi vasúti hirlapáru» sító pavilonjában, Halason pedig Hurt A. Ferenc és Pressburger* féle könyvkereskedésben és kiadó« hivatalunkban kapható. A kisipari hitelnyújtás a legégetőbb kérdése az iparosságnak mondja az országos ipartestület igazgatója A pestmegyel kézműves társadalom posztultiban van Ismeretes, hogy a nehéz gazdasági helyzet mindenkit egyformán sújt. Az iparosság sem kivétel ez alól és különösen más terhek is vannak, amelyeknek megszüntetése az iparosság jobb helyzetét volna hivatva előmozdítani. Budapesti munkatársunk illetékes helyről a következőkben nyert nyilatkozatokkal mutatja be az iparosság legfontosabb és legsürgetőbb problémáit. Dálnoki Kovács Jenő, az Országos Ipartestület igazgatója ezeket mondotta: — Pest vármegyei ipari kérdések tulajdonképpen nincsenek, mert az egész ország területén egyformán rosszak a kisipari viszonyok. Pest vármegye ipari problémái teljesen azonosak a többi vármegyéivel és ugyanazok az óhajok és kívánalmak segíthetnek Pest vármegyén is, mint < az ország többi részén. A kisipari hitelnyújtás problémája tulajdonképpen a legégetőbb kérdés, amelynek eddigi elégtelensége okozta a legtöbb bajt. Ezenkívül a pestmegyei közönség fogyasztóképességének csökkenése is fontos előidézője a kisipari munkanélküliségnek. Az adóterhek is súlyosak s a munkanélküli kisiparosok anyagi helyzetének romlásához nagyban hozzájárulnak. Az Ipartestületek Országos Sző« vétségé a következőkben vázolta a kisiparosság súlyos helyzetének okait s azokat az intézkedéseket, amelyeknek megtételétől javulás várható : — Pest vármegyében három ipari körzet is működik, amelyek hatal» más propagandát fejtenek ki a me» gyei iparosság anyagi helyzetének í javításáért, valamint a szakképzett« j ségük fokozásáért, sajnos azonban 1 az ipari munkanélküliség okai és j eredői kivülfekszenek a körzetek körén. Országos tünet a munkaal« kálóm hiánya, a gazdasági élet der« medtsége, valamint az ipari hitel hiánya. Éppen ezért a kormánynak kell gondoskodnia e problémák megoldásáról, miután csak ő rendelke« zik a segitésnyujtás eszközeivel. Sajnos, jelenleg nagyon is elégtelen az a tőke, amely hitelnyújtás céljából a kis« iparosok rendelkezésére áll, i amennyiben mindössze 16 pengő jut belőle egy-egy kisiparosra. Az . ország 250,000 kisiparosa közül alig 3—4000 kap jelenleg körülményes I módon megfelelő hitelt. Legalább 10 millió pengő« vei kellene emelni azt az összeget, amely a hitelnyuj« tás céljait szolgálja, miként a gyárosok részére gondoskodik hosszúlejáratú hitelről, úgy az iparosság« nak is megadja ezt a ked» vezménvt. Ami a munkaalkalom kérdését illeti, errevonatkozólag kijelenthetjük, hogy sok munkát adhatnánk az iparosságnak, ha kiszoritanok a külföldi árut. A most megalakult Külkereskedelmi Intézetre vár a nagy feladat, hogy kisiparosaink készítményeit eljuttasa a külföldre, miáltal sok«sok ezer ember jutna újból munkaalkalomhoz. Ezenkívül a forgalmi adó súlyos tér« hét is erősen érzi a mun» nélküli kisiparosság, mert a forgalmi adó általányt ak» kor is meg kell fizetnie, ha nincsen munkája. A kisiparosság a kereseti« adó létminimum határának feleme« lését is régóta sürgeti. A társada« lombiztositó terhek is ugyancsak súlyosak. Sok panasz és sérelem merült fel ezzel az intézménnyel kapcsolatban. A panaszok nagyrésze azon* ban az 1P0SZ közbenjárá* sára orvosoltatni fog. Erősen foglalkoztatja a kisiparosságot a közszállitási szabályzat reformjának kérdése is, amely ügyben a közeljövőben tartják meg a kereskedelmi minisztériumban a szaktanácskozást. A közszállitási szabályzat jelenlegi tervezete nem elégíti ki a kisiparosságot, mert nem biztosítja, hogy a kézműves iparosság a jövőben nagyobb arányban fog részesedni a közszál- litásokban. Eddig tudniillik nem sok eredménye volt azoknak a miniszteri rendeleteknek, amelyek hangsúlyozták ugyan, hogy a kisiparosságot is részesíteni kell a közszállitások- ban, de a gyakorlatban rendszerint a nagyvállalatok győztek. Éppen ezért azt kivánja a kisiparosság, hogy a közszállitási szabályzatban intézményesen biztositassék az a joga, hogy számarányának, gazdasági jelentőségének és termelőképességének megfelelően részesüljön a közszálli- tásokban. r Szőlőoltványok, gyökeres hazai vesszők, fajtisztán, legolcsbban a Nemzetközi Bor« kereskedelmi Rt -nál, Budapest! VIÜ., Kenyérmező-ucca 6 sz. Kéríea árajánatot! a—wawruwni—ii —i——>o hogy eredményesen lehessen támogatni a rászoruló iparos elemeket. Hosszúlejáratú hitelre van szüksége az íparostársadalomnak és az állam« nak lehetőséget kellene adnia, hogy í Nyomtatványokat olesó áron és ízléses kivitelben ké6zit lapunk nyomdája Agyonszurtak egy gazdálkodótamérgos- pusztai kocsmában Halálos végű korcsmái verekedés történt kedden éjjel. A mérgespuszta* csendőrségen hétfőn éjjel jelentették, hogy az egyik korcsmában véres verekedés volt. Azonnal csendőrök mentek ki a helyszínre, ahol már véget ért a csata és a korcsma padlóján hatalmas vértócsában holtan találtak egy idősebb embert, mig mellette egy másik, több sebből vérző fiatalabb em- bér feküdt. A korcsma ivója csatatér képét mutatta. A padlón széttört üvegdarabok, feldöntött székek és asztalok jelezék, hogy hogy ott azelőtt véres üközett folyt le. A csendőrök elsősorban a korcsma- rost hallgatták ki, aki elmondotta, a csendőröknek, hogy hétfőn este nagyobb társaság szórakozott a korcsmában. Az egyik asztalnál többek társaságába« ült Peics Sztipán hatvanötéves gazdálkodó és süket fivére Peics Béla. Egy másik asztalnál szintén többedmagávaí ittak Szaulics Veco és Macskovics Sztipán ffiatal legények. A társaság eleinte csendesen viselkedett, de az elfogyasztott bor hatása alatt a beszélgetés a két vendégcsoport között egyre hangosabb lett és tizenegy óra tájban kitrt a harc. Hogy az ittas emberek mi miatt vesztek össze, azt nem lehet megállapítani és a korcsmáros csak annyit tudott mondani, hogy kölcsönösen ócsárolták egymást. Az általános verekedés akkor kezdődött meg, amikor Szaulics Veco huszonkét- éves legény felugrott és egy üveget vágott a padlóhoz. Erre többen széket kaptak fel és egymásnak rontott a két ellenséges tábor. Üvegek törtek össze, asztalok dőltek fel és mikor a legádázabban folyt az ökölharc, Szaulics előrántotta bicskáját és Peics Istvánra vetette magát. Az öregember és a fiatal legény között gyorsan lefolyt a harc. Szaulics olyan erővel döfte bicskáját a gazdálkodó fejébe, hogy a penge áttörte a koponyafalat és kettémetszette az agyvelőt. A gazdálkodó hörögve összeesett és párperc múlva meghalt. Peics Bélát Macskovics Sztipán ütötte fejbe. Szaulics a gyikkosság elkövetése utó« kirohant az ajtón és eltűnt. Macskovicsot a csendőrök a helyszínen találták és azonnal letartóztatták. Még az éjszaka folyamán csendőrök jelentek meg Szaulics lakásán, de a legényt nem találták otthon. Eközben elterjedt a hire a gyilkosságnak és többen jelentették a esendörségen, hogy látták Szalicsot a város felé menni. Kedden reggel a csendörparancsnok- ság közegei kezdték keresni az elmenekült gyilkost, akiről megállapították, hogy az éjszaka folyamán több korcsmában és mulatóhelyen megfordult. A csendőrök lépésröl-lépésre követték a gyilkos nyomát és utolérték. Szaulicsot előállították a esendörségen, de any- nyira ittas volt, hogy nem lehetett kihallgatni. Kedden délután kihallgatták Szaulics Vévót, aki azt mondotta, hogy nem emlékszik semmire, de neki úgy rémlik, hogy valamit csinált.
