Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-03-16 / 22. szám
1929. március 16., szombat XXIX. évfolyam, 22. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE • Helyben ............. 13 P 80 fill. | Vidékre........... E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza ép&letében Március 15 Irta : Dr. BABÓ IMRE Ünnepelünk! Ünnepeljük a ma» gyár szabadság hajnalát — március idusát. Ünnepeljük, de romba dön« dőtt, megcsonkított országban, de ünneplésünk áthat a trianoni rongy határokon s lélekben ünnepel ma minden magyar. Gondolkodni kell azonban ezen a nagy napon különösen nekünk — a megcsonkított hazában élő ma* gyaroknak. Gondolkodni azon, hogy hogyan is ünnepeljünk, s milyen érzések hassanak át bennünket ezen a mai napon, s erős akarattal elha* tározni magunkban azt, hogy azok az érzelmek, melyek kell, hogy a szabadság ezen szent ünnepén át» hassák lelkünket, abban állandó otthont találjanak, s azokat ne csak hangos szóval hirdessük, hanem komoly elhatározással és munkával valóra is váltsuk. Ezek az eszmék, — a Kossuth Lajos eszméi! A szabadság, a magyar feltárna» dás nagy apostolának Kossuth La* jósnak eszméi, nem elvek, hanem mindenkor éló valóságok lesznek. Addig is, mig azok megvalósulá* sáért csak imádkozunk és küzdünk, akkor is, amikor azok mind valóra válnak, mert csakis akkor lehet egy igazi, boldog Nagy«Magyarország valósággá, s azt ezeknek az eszmék« nek léte teremti meg és tartja fent. Ezek az eszmék: a szabadság, függetlenség, gazdasági és politikai önállóság. A szabadság az egyéni és köz* szabadságok intézményes biztosítása esetén válhat csak valóra. A függetlenség ma meg van, de ez csak látszólagos, mert hiszen az osztrák császárságtóli függetlenűlés nem teljes, mert függ az ország a győztesnek mondott nagy hatal* máktól, s . rabló szomszédainktól, akiknek velünk szemben szabad ke* zet adnak a nagyhatalmak némely vezetői. A gazdasági és politikai önálló* ság pedig ma még csak ábránd, úgy állami, mint egyéni tekintetből. Kossuth nagy eszméi tehát még nem valóságok közel sem, s azo* kért küzdeni, dolgozni kell. A mai ünnepnapon elhangzanak sok helyen — talán mindenütt a haza határain belül a szabadság nagy apostolának eszméiről a szavak, s elhangzanak a fogadalmak a lel* | kekben, hogy azokat megvalósítjuk, | ezt megajánljuk, de akkor zengjen | mindenkor lelkűnkben a nagy após* | tol szavai, hogy „annyi erélyt a kivitelben, mint amennyi lelkese• dést a megajánlásbans akkor Magyarországot a pokol kapui sem döntik meg! Nem! Nem döntik meg soha! Hanem Kossuth eszméi valóra vál» nak, s feltámad a szabad, független, boldog Nagy»Magyarország! ügy legyen! LEGÚJABB! (Budapesti tudósítónk telelonjelentése.) Hivatalok számára mnnkaszünet, kereskedelem és ipar számára nem az, a március 15-ike k felsöház mai ülésén támadták a magyar M is pénzintézeteket A felsőház mai ülését délelőtt tíz óra után nyitotta meg Wlassics Gyula báró, elnök. Az ülésen az első felszólaló Hadik János gróf volt, aki a fürdőtörvényről beszélt és azt elfogadta. A második felszólaló óváry Ferenc megemlítette, hogy erre a törvényre mái: 40 esztendő óta vár a magyar társadalom. Szigety János nagy beszédet mondott a fürdőtörvényről és helyeselte a kormány politikáját, amely i. r lehetővé tette á magyar fürdőügy fellendítését. A szónok ezután nagy figyelem köze» pette rótta meg a magyar bankokat és pénzintézeteket, hogy ezek nem vették ki anyagilag a részüket ebből a nemzetre nézve olyan fontos munkából, j A bankok, folytatta a szónok, megtehettek volna bizonyos lépést az ál- ( dozatokro, különösen akkor, amikor az állam kölcsönöket is valorizálatlannl fizették vissza. j A cseh fürdők érdekében a cseh 1 pénzintézetek ezzel szemben nem | rettentek vissza az áldozatoktól* A képviselőház csütörtöki ülését csaknem teljesen Jánosy Gábor képviselő beszéde töltötte ki A közigazgatási reform folytatólagos tárgyalása volt napirenden A képviselöház csütörtöki ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Al- másy László elnök. Napirenden a a közigazgatási reform folytatólagos tárgyalása volt. Az első felszólaló Jánosy Gábor volt, aki nagy beszédet mondott, igen gyakran félbeszakítva a derűs jelenetektől — A közigazgatási javaslatot én a magam részéről is élénken helyeslem, legfeljebb utalok arra, hogy a vármegyéből meg kell hagyni azt ami ősiség. A lelkészképviseleteknél szívesebben látnám a törvényhatóságokbana felekezetek képviseletét. A nők választójogát passzíve meg kell adni. A nőktől kapunk minden jót folytatta Jánosy derültség közben. Vigasztalást, bátorítást és néha nagyon kedves perceket. Majd minden átmenet nélkül, változatlan derültségtől kisérve, így folytatta. — Festett hajú, festett arcú nők járnak köztünk és terjesztik az erkölcstelenséget és rontják a szeUemet. Ezek a nők — itt félbeszakította az elnök és felhívta — hogy térjen a tárgyra. Jánosy azt válaszolta, hogy az erkölcsi felháborodás váltotta ki belőle ezt a részt. Jánosy beszédében azt kívánta, hogy az árvaszéki ülnökök legyenek hivatalból tagjai a törvény- hatóságoknak. Ezután Szilágyi Lajos beszélt a reformról és megdicsérte a belügyminisztert és államtitkárt, akik lehetővé tették a bizottsági tárgyaláson a nívós tárgyalás menetét. Végül Jókay-Ihász Lajos beszélt és &. is elfogadta a javaslatot. Vetitettképes egészségügyi előadás a Színházteremben A halasi Színház termében dr. Keresztes Béla orvos március 22»én délután négy órai kezdettel vetített* képes orvosi előadást tart a lugkö* mérgezésekről és a fertőző betegsé* gekről. Az igen tartalmas és köz* hasznú előadás iránt városszerte nagy az érdeklődés és arra mi is felhívjuk a közönség figyelmét. Az előadásra szóló belépőjegy 50 fillér. ■ ii——————■ A Dugonics Irodalmi Társaság felemelő ünnepséget rendezett a szegedi árvíz félszázados jubileumán A szegedi nagy árvíz szomorú emlékére nagy ünnepségeket rendeztek Szegeden és ebből az alkalomból a Dugonics Irodalmi Társaság, amelynek elnöke dr. Szalay József j, kér. rendőrfőkapitány, a ki- j (j tűnő iró és nagynevű iro- dalomkutató, szintén felemelő ünnepséggel hódolt, az árvíz emlékének, amely! örökké emlékezetében marad Szeged népének. A Társaság ünnepélyéről a következő rövid szegedi tudósításunk számol be. Az árvizemlékünnepségek kiemelkedő eseménye a "Dugonics Társaság diszülése volt Már jóval négy] óra előtt a városháza közgyűlési terme szorongásig megtelt ünneplő ka- zönséggeL A hatalmas terem szűknek bizonyult az érdeklődök befogadására. A vendégek soraiban ai város vezetői, polgári és katonai hatóságai foglaltak helyet, az elnöki emelvényen Sza- \ lay József dr.-ral az élén 1 ! a Dugonics Társaság vezetősége, gróf Klebelsberg Kunó és Glattfelder Gyula ültek, ,, pW Dr. Szalay József nyitotta meg az emlékünnepélyt — Az ember bukása — mondotta még sem volt tragikus, mert nyomában egy világ ■ részvéte fakadt és ott ra- i ! gyogott a feltámadás könnycseppje. A Dugonics Társaság hálával idézi azok1 emlékét, akik szívvel és tettel, ' tanáccsal és kaláccsal siettek a bajbajutott város segítségére, > , A kereskedelem és iparvállalatok nem kötelesek megünnepelni munkaszünettel a március 15-ikét. Hivatalos helyről nyert információ j szerint március 15-ike csupán a hivatalok számára teljes munkaszünet.
