Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-03-02 / 18. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője már eins 2 3 5oo ezer pengő adóból ii9 ezer pengő folyt be — mondták a csütörtöki közgyűlésen Az 50 ezer pengő függő kölcsön, az amerikai ut, a tisztviselők karácsonyi segélye A város csütörtöki kösgyittése Halas város képviselőtestülete csü­törtök délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Fontos ügyek nem szerepeltek a közgyűlés tárgy- sorozatán, annak nagy részét egyes képviselőtestületi ügyek­nek vármegyei jóváhagyása és más kisebb ügyek képezték. A közgyűlés mindamellett­meglehet ős nagy érdeklődés mellett folyt le. Kilenc órakor, amikor dr. Thuróczy polgármester megnyitotta az ülést, már népes volt a közgyűlési te­rem. Egymásután ismertették a tárgysoro­zat pontjait és a képviselőtestület minden hozzászólás nélkül vette tu­domásul, hogy a vármegye a virilis- névjegyzék ellen özv. Kohn Sebes­tyénné által beadott felebbezést el­utasította és a város 1929. évi köz­munka-költségvetését pedig jóvá­hagyta. Ugyancsak tudomásul vet­ték a vármegye azon határozatát is, amely hozzájárult ahhoz, hogy a vá­ros a Halas—öttömösi ut kiépíté­sére 50 ezer pengő kölcsönt vett fel. Ezután következett a v. tanács javaslata az 50 ezer pengő kölcsön felvétele tárgyá­ban Hofmeister Gyula föszámvevő ismer­tette az ügyet Az 50 ezer pengő függő kölcsön nem látja azoknak a magasabb szem­pontoknak betartását, amit a vezeti kot k be kellene tartani. Egyes iskoláknál befolyik az eső; a város súlyos anyagi helyzetben van, Amerikába a Kossuth-szobor leleplezésére a vá­ros képviseletében mégis három em­ber ment ki és erre a célra a város 5000 pengőt költött. Nem helyesli a tisztviselők karácsonyi segélyét sem, amilyen formában azt történt, mert mindenkinek dupla íletményt nem adott volna, hanem csak a kisebb tisztviselőknek. Ezeket a szempon­tokat figyelembe véve, a tisztviselők fizetéséhez szüksé­ges kölcsönnek felvételéhez hoz­zájárni, a többihez azonban nem. fd. Nagy Pél Ferenc és Széli Sán­dor felszólalása után dr Thuróczy Dezső polgármester válaszolt dr. Pető felszólalására. Az 50 ezer pengő kölcsön felvé­telével azért jött a tanács a képvi­selőtestülethez, mivel a város kíméletlenül nem akarja az adókat behajtani és az adózó­kat tönkretenni Ez mind a rossz gazdasági viszonyok következménye, mert sem a gazda, kereskedő és iparos nem tudja ren­desen fizetni adóját Az amerikai útra vonatkozólag kijelenti, hogy a tanács csak egy kiküldött kiküldését javasolta és a képviselőtestület dön­tött úgy, hogy többen képviseljék a várost. Ezután dr Kathoaa Mihály főügyész szólalt fel. Szól hóról, hpgy azon a magasztos ünnepélyen a város képviseletében ö is részt vett és a képviselőtestület határozott úgy, hogy többen menjenek ki a város részé­ről. Megtiszteltetés volt részére is a kiküldetés, eltekintve azonban a fáradságos utazástól, anyagi áldoza­tot is hoztak, ő maga 1500 pengő­vel járult az ut költségeihez. Dobó Kálmán felszólalása után név­szerinti szavazás következett. Negyvenötén a tanács, tizenöten ellene szavaztak és igy hozzá­járult a közgyűlés az 50 ezer pengő kölcsön felvételéhez. Hozzájárult n képviselőtestület ah* hoz is, hogy Ádám Gyula keres­kedő a várostól bérelt üzlethelyisé­gét özv. Szabó Istvánnéra ruházza át. — A központi választmányba Tallér Antalt választották meg. — Tudomásul vették, hogy a város Nagy Szeder Istvánnak Kiskunhalas város történetének c. müvének tá­mogatására 800 pengőt adott. Ezután már csak néhány illetőségi ügy tárgyaltatott és a közgyűlés 10 órakor befejeződött. felvétele azért szükséges — mondja a tanácsi javaslat — mivel a március havi tisztviselői illet­mények, nyugdijak, a testnevelési és az iskolánkivüti népművelést hozzájárulási költségekre a vá­rosnak nincs pénze és ezenkívül még nagyobb összegre van szüksége a Hlrsch-féle váltók megújítása­A lemzJaiÉtt leli?, aß Malii van azei «szett! U tajiii Tiszafolttrra. to Haltamra szarai» sírját, atil o ólaiéi! meg hoz szükséges kamatok kifizeté­sére is. A kölcsönt a város a halasi pénz­intézetektől veszi fel 11 százalékos ntólagos kamatozó» mellett. Az előadó ezzel kapcsolatban kö­zölte, hogy a város azért kénytelen kölcsönért jönni a képviselőtestület­hez, mert az adók nem folynak be olyan mértékben, ahogy azt a város háztartása megkívánja. Elősorolja, hogy Halas 1928. évi adóhátra­léka 267 ezer pengő és 1929. év első negyedének hátraléka pedig 234 ezer pengőt tesz ki. Az 500 ezer pengőt meghaladó adóból eddig csak 119 ezer pengő folyt be és igy a város adórészesedés cimén 122 ezer pengőtől esett el, ami a város háztartásának költségeit fe­dezné. E kérdés körül meglehetős széles­körű vita indult meg. Dr. Pető Jenő j.-birósági elnök felszólalásában többek között azt mondta, hogy a város vezetésénél Lederer Pál pusztakengyelí nagy­birtokos tragédiája ismeretes a kom* munísta világból. A kengyeli or* száguton egy Fríesz István nevű vörös katona agyonverte s másnap szétroncsolt testtel találták meg az országút árkában. Az uradalmi kastélyban szolgált akkoriban Berena Anna, szép tisza* földvári szobalány. Ragyogó szép* ség volt. mélytüzű barna szemekkel, úgy, hogy a főldesur szeme is meg* akadt rajta. A tizenkilenc éves leány a fiatal Léderer bizalmasa lett s — akkoriban nem volt titok — a kedvese. Közben egy nagyon csinos pos* tamesternő ment a faluba. A fiatal főldesur mindig sűrűbb vendége lett a postának s a szerelmes szoba* lány kénytelen volt nézni, amint szerelme és a postáskísasszony órák* hosszat is elbeszélgetnek az ablak alatt. Amikor kiderült, hogy Léderer Pál komoly szándékkal jár a postás* kisasszonyhoz, a másik leány fel* lázadt s kijelentette, hogy ó nem megy el az útjukból. Ha kell, az életével is megakadályozza, hogy az ífiur megnősüljön. Ekkor jött a rémkorszak. Kitört a proletárdiktatúra, I.éderer birtokát | is szocializálták, de mível a cseléd* ség és a lakosság szerette, bent maradhatott üzemvezetőnek. Közben egy különítmény ment Kengyelre. Újra ősszehlvatták a cselédséget. Megint csak dicsérték a főldesurat. De a fegyveres különítmény nem elégedett meg ezzel. Azt mondták, hogy Lédé* rer Pál ellen súlyos vádak vannak s azért a „burzsuj* nak“ lakolnia kell. Néhány nap múlva Freisz István, aki egy éjszakát és egy nappalt a szép szobaleány társaságában tői* tött, éjnek idején kihurcolta Lé* dérért az országúira, ahol másnap összeroncsolt test* tel, holtan találták. A gyil­kosságnál jelen volt Berena Anna is. A komműn bukása után Berena Annát és Friesz Istvánt azonnal le* tartóztatták s a Szolnokra kiszállott gyor­sított tanács míndkettőjü* két halálra ítélte. A kivégzés napja előtti reggelen Berena Annát és bűntársát egy VáSfó és S©8yósslsmla ItSicsSnőkEi kedvező feltételekkel folyásit, Takarék* és főijéé* számla betétüket legjobb kamatozással clfegad, Átutalásokat bel- és külföldre eszkSzöl, a banküzlet köribe vágd mindonmemfi meggüsteást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank Kősaván;* társaság ti Put) Bijytr Kirak. Ink ItiayMinit) fegyveres készültség Budapestre szállította s egy csereakcióval elin­dultak Oroszország felé. Szabály* szerűen aláirták a reverzálíst, hogy az országba többé nem jönnek vissza, mert ha átlépik az ország hatá­rát, azonnal végrehajtják rajtuk a halálos ítéletet. Helyettük a magyar állam két túsz* ként letartóztatott magyar törzstisz* * tét kapott ki Szovjetoroszországtól. Azóta senki nem hallott Berena Annáról. A múlt héten egy hatalmas autó szaladt végig Tíszafőldvár uccáín. Meg sem nézték nagyon a csu* . kott kocsit, nem ritka látvány már erre az automobil. Csak éppen az volt a feltűnő, hogy az elegáns autó a község szé* lén, a Bcrena«porta előtt állott meg. Azután meg, hogy az autóból egy prémbe burkolt nő osont a Berena házba. Öt percei később jjTíszafőldváron már végigkuszott a hir, hogy Be­rena Anna megjött Oroszországból. Először csak egykét kiváncsi, az­tán mind több és több ember me­részkedett a Berena porta felé, hogy meggyőződjenek arról, vájjon csak­ugyan a szép Anna tért*e vissza a messzi oroszfőidről. Hiába, nem sokat láthattak az emberek. A bundás hölgy, akit a kis parasztház előtt autó várt, látva az uccán gyülekező kiváncsi fejeket, néhány perc után kifutott a kapun és szédületes iramban él­hajtatott. Száz rémült, kiváncsira meredt szem nézett az elfutó gép­kocsi után — és aztáR estére kivi­rágzott Tiszafőldváron a legenda. Berena Anna, aki (ekaterinburgban, az Ural alján, egy hatalmas gyár volt tulajdonosának és je­lenlegi üzembiztosának a felesége, három gyermek anyja, — tíz év után hazatért Magyaror­szágba, hogy minden halálos vesze­delmen keresztül meglátogathassa Tiszafőldváron lakó öreg szüleit. De nem csak ezért jött. Az autó­ban a földváriak szerint egy óriási virágcsokor volt. Mimóza, jácint, rózsa, meg sok-sok fenyő. Ezt a csokrot másnap meg­találták Léderer Pál sírján, ; a pusztakengyeli temetőben. Az autó pedig elrobogott és a legutolsó jelentés szerint, félórával a határcsendőrscg értesülése után, Szobnál kifutott Magyarország te* területéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom