Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-06-16 / 48. szám

junius 16 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Beszámolót tartottak szerdán este Ameriká­ról a város kiküldöttjei Zeneszámok, énekhangverseny és filmbemutatások­kal váltakozott a tanulságos előadássorozat Egy kilencven éves halasi asszony felakasztotta ma­gát ás meghalt Csak órák múlva vették észre az öngyilkosságot A Tó ucca 5 számú házban megrendítő módon vetett véget életének özv. Móricz Sándcrné Karai Julia kilencvenéves öregasszony, aki fel­akasztotta magát és meghalt. Az öregasszony már régebben panaszkodott anyagi viszonyai miatt és többször emleget'e, hogy nem bírja ki az élet terheit Ezeket a pa» naszokat ismerősei nem vették ko molyán és nem gondoltak arra, hogy halálos tervekkel foglalkozik a ko= rához képest még egészséges öreg» asszony. A öregasszony azután mikor sen­ki sem volt már a közelében, szer­dán délelőtt bezárkózott szobájá­ban és ott I eángkori selyemkedőjé» bői hurkot font és azt a nyakára kötötte, majd az egyik ajtó kilincsére, kö­tötte fel magát. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen idötájban történt az öngyilkosság, mert amikor ráakad­tak, már halott volt. Egy bicska, amelyhez három emberélet vére tapad, öt fillér Érdekes bűnjelelárverezés a kecske» méti törvényszéken Kecskeméti tudósítónktól, Bűnjele­ket árvereztek a kecskeméti tör­vényszéken, Évtizedek alatt vagónra való, különzbözö bűnjel halmozódott fel, ásó, kapa, főleg sok vasvilla. összegyűlt annyi kés, bicska, hogy vásári sátort megtöltene. De a vere- kedő eszközökön felöl akadt betörőszerszám Is. Alkulcs, vasfürész, fúró, harapófogó, zseblámpa, forrasztólámpa. Minden­ből vagy tizenkét darab egy rakáson. — Pulai Sándor alföldi ismert betörő szerszámai voltak, — magya­rázzák. — Amikor Budapestről a vonat póstafcocsija Cegléd felé ha« ladt, Pulai megfúrta. Elfogták, el­ítélték, de megszökött, ma Jugó« szláviéban bujdosik. Minden tárgynak megvan a hosszú története, de nem kutatják. Az egyik bicskáról mégis megjegyzik az ár« verésen: — Ez a bicska Bárdi János tanyai legényé volt. Ezzel szúrta szíven a leendő anyósát, azért, mert nem akarta a leányát hozzáadni feleségül. A leány is ellenkezett, mire Bárdi őt Is lekaszabolta. Majd a saját torkát metszette el. Ezt a nevezetes bicskát senki nem akarta megvásárolni. Ennél nem föl« felé licitáltak, hanem lefelé. Végül is öt fillérért vette meg valaki. ■ II IMII I ■ Szalonnát legolcsóbb áron a HANGYÁNÁL vásárolhatunk Szerdán este a Városi Színház helyiségében amerikai utjukról be­számoló előadást tartottak a város kiküldöttjei, akik különböző néző» pontból világították meg benyomá­saikat az útról, az Újvilág számos érdekességéről, a fogadtatásról és a Kossuth-szobor newyorki leleplezé­séről. A színházba erro az alkalomra nagyszámú közönség gyűlt össze és mgy tetszéssel fogadta a műsor első számát, Ddbozy Éva zongora játékát, aki a Hay Columbia ameri­kai indulót játszotta el, valamint Szántó Emánuelnó énekét, aki a The Star spangled banntfv amerikai him­nuszt énekelte el. Mindkettőnek fehér virágokból készült csokrot nyújtói« tak át. Dr. Thuróczy Dezső polgármester előadása nyitotta meg az előadások sorát. A polgármester előadása soián többek között a következőket mon« dotta : — Mielőtt tulajdonképeni előadá­som tárgyába belekezdenék, szólnom keli amerikai magyar testvéreinkről, akik uj Imájukba szakadtán is köny nyes szemekkel és forró szívvel fogad tak bennünket. Örömttljes és emlé­kezetes volt ez a fogadtatás szá­munkra. — Amerika — folytatta a polgár« mester — rohanó életével, külön­leges életnézeteivel, különösen hat as idegen szemlélőre és rögtön sok minden szembetűnő és elütő benne, többek között az is elsősorban, hogy az amerikaiaknál ismeretlen fogalom a családnak ae a fogalma, amely itt nálunk fennáll, — Az amerikai ember nem ér rá a családjával annyit foglalkozni mint mi és jóformán csak az estét tölti csrádja körében. Amerikának az asszimilációs ereje is rendkívüli ha­tásokat idéz elő, amikor valóságos és igáéi amerikai embert farag a kivándorlókból, aránylag egészen rövid idő alatt. — Jallemző és érdekes például az is, hogy ae ottani élet sem olyan gondtalan, mint sokan gondolják. Ott is van szegénység és nyomor, még­pedig nagymértékű és az amerikai munkanélküliség hihetetlenül meg­növekedett, példa erre, hogy igen sok gyár, igy Pittsburg nagyszabású gyártelepei erősen redukálták az utóbbi időben munkásaikat. Minden géppel indul Amerikában, a gép pó­tolja az embert és ez a munkanél­küliség egyik súlyos magyarázata. Az Újvilág értékes embereket meg­becsülni tudó gondolkozására vall, hogy sokan vannak honfitársaink közül is, akik ott vezető állásokat töltenek be. Megható a Kossuth kultusznak az a bensősége, amelyet Amerikában lehet tapasztalni. — A vallásosság és áldozatkészség hatalmas foka tölt el mindenkit. Milyen hatásos éj szép dolog volna például, ha az amerikai magyarság visszatelepítésével az országban ren delkezésre álló 4C0 ezer hold föl­det, közöttük osztanánk fel. Előadása végén annak a rémé nyének adott kifejezést, hogy a ma­gyar feltámadás sikerét szolgálta as amerikai Kossuth earándoklás. Kathona Mihály dr. városi főügyész előadását azzal kezdte, hogy ismer­tette a Kossuth-zarándoklat kelet­s kazését és többek között a követ« kezőket mondta: — A magyar társadalom körében ; nagy visszhangra talált a Magyar —Amerikai társaság felhívása Appo« nyi Alberttól az élén, akik felhívták a társadalmat a newyorki zarándok­latban való részvételre. Az ötjzáz főnyi magyar zarándoklat elindult az ; útra és megtörtént a nagy esemény Kossuth Lajos szobrának leleplezése és az ige testet öltött. — Hajóulunk szép és élvezetes volt, mindannyiunkra nsgy httist gyakorolt a tenger és a hajó csodás berendezése, a katolikus és protes­táns istentisztelet, ahol mindenki áhítattal imádkozott. Bömbölő vihar közepette végeslük as áhítatot [és itt valóban koséi éreztük az Istent. A tengeren Hegedűs Lóránt tartott elő­adást „Jézus a tengeren“ címen. Általában Hegedűs Lóránt a társa­ság hike volt. Közeledünk Newyork- hoz és előtte köd ereszkedik a ten­gerre. a hajósok örök nagy ellensége, a hajó tülköl, jeleket ad le, az uta sok idegeskednek. Egy darabig tart ez a várakozás, majd lássan a vi szonválasz jeleire sikerül a partot megközeliteni hajónknak, az Olimpic gőzösnek. Zene szól, magyar him­nusz és örömteli viszontlátás az Ame ribába szakadt honfitársainkkal Csa­pó Ödön halas; hofitársunk autóval vár bennünket, két autója is van és nagyszerű viszonyok közt él kint Newyorkban, mint hölgy fodrász. Egész idő alatt mindenkor szívesen állt rendelkezésünkre. — Másnap a városházán megtör­ténik az ünnepélyes fogadtatás, a rendőrség csodálatosan dolgozik, hogy számunkra az útvonalat biztosítsa. Éressük, hogy a történelem ismétlő­dött meg, ahol 77 évvei ezelőtt Kos­suthot olyan lelkesen fogadták, itt most bennünket, késői utódokat ha sonló lelkesedéssel üdvözöl Amerika ssabadságseeretö népe. Isten hozott felirásu táblák, magyar zászló és a newyorki polgármester szeretetteljes üdvözlete mutatja, hogy testvéri see retettél fogadnak bennünket. A szobor leleplezés megható ünnepélye pedig igazán méltó és impozáns keretek közt folyt le. A tüsérség a 13 aradi vértanú emlékezetére 13 ágyulövést tesz, majd ének, zene és örömkönnyek közt folyik le Berkó D. Gézánó üd­vözlő beszéde. Innen tovább men­tünk Pittsburg, Cleveland, Washing­ton és a Niagara vízeséshez és min­denütt lelkes ünneplés, kitörő öröm és a magyarok odaszakadt táborának léirhatatlan fokban megnyilvánult ünnepléssorozata. Március 31-én ha­józtak be bennünket és tele szép és fájó emlékekkel és otthagyott test­véreink iránt érzett olthatatlan sze­retettel hagytuk el Amerika földjét — Ha valaki azt kérdezné tőlem, — végezte be előadását a főügyész, — hogy a zarándoklatnak van-e valami pozitív haszna az ország szempontjából, akkor azt felelném, hogy igenis lesz. Az a hatás, amit ott elértünk, szép eredményeket sejtet és nem kis dolog az az elhatározás sem, hogy Szent István napján 5— 600 magyar érkezik, mintegy viszon­zásul a mi látogatásunkra. Az est kiemelkedő részét képezte, ami elé a közönség várakozással tekintett, Thomas de Vassey newyorki énekművész több amerikai daiszáma, amelyet zongorán Dobozy Éva kisért. ▲z énekművészt tomboló tapsvihar e sí i s 8 1 6 I II % URD0C1KKEK páratlan szép véiasztékban! Fürdőruhák FUrdötrikók FUrdönadrágok FUrdödpök Fürdösapkák Fürdő-retikUlők FUrdöövek Fürdő-kofferek Kun Benő Dfv at áru hálában § § 8 8 I 8 ll üdvözölte és az egész idő alatt me­legen ünnepelték. Utána tiz perces szünet követ­kezett, majd Borbás Imre tartott ismertetőt az amerikai látványos­ságokról, amelyeket ezután filmeken is bemutattak. Borbás előadása részletesen kiter­jedt a newyorki csodás és gyors építkezésekre, a közlekedés elsőrangú- ságára és a reklám különösen fontos érvényesülésére az amerikai élet terén. ő is rátért arra, hogy a géperő do­minálja ma már teljesen ae amerikai ipart, amelyet hatalmas gépóriások irányítanak az Egyesült Államok területén. Newyork különböző városnegye­deiről is érdekes dolgokat tárt a hallgatóság elé, a különböző város­részekről, ahol egymásközt élnek az egyes népfajok és bennük, különösen a néger városrészben, valóságosan életveszélyes a járás kelés. Mint hát­rányos dolgot említette fel, hogy a magyarok nem tömörültek egy ilyen külön városrészbe, hanem ssétszórva élnek a hatalmas világmetropolisban. Az építkezés terén megemlítette a hatalmas Zukor-szinházat, amely 38 emeletes és egy másik épületőriást, egy 42 emeletes házat. A Niagara vízesésről elmondotta, hogy a hatalmas vízesés kezdi ki­mosni a sziklát, amiről lezuhan és számítások szerint, ha ezt igy hagy­ják, bizonyos idő múlva használha­tatlanná válik szókra a nagyszabású gazdasági célokra, amelyeket most vele elérnek. Ezért most már mér­nökök tanulmányozzák a helyzetet és remélik, hogy sikerülni fog a zuhatag lassúbb tempójával kikerülni ezeket a veszélyeket. Ezután bemutatták a Borbás Imre által előadott dolgok filmfelvételeit. A képek jó kivitelű és éles felvé­telek voltak, úgy hogy mindenkinek tökéletesen érzékeltették az ottani nem mindennapi látnivalókat. Az amerikai«38t éjfél után 1 óra­kor ért véget. — Megalakult a Nagykőrösi Ga- lamlövő Egyesület. A „Kiskunsági Galamblövö Egyesület“ nagykőrösi ta­vaszi versenye igen jelentős sport- eredményekkel ziruit. A meetingen dr. Szilágyi Viktor, az Orsz. Ga- lamlövö Egyesület igazgatója bírás­kodott és azon a budapesti, valamint a békéscsabai, a szegedi és kaposvári galamlővö egyesületekből számos lövő jelent meg. A versenyek befejeztével 100 teritékes bankett volt, amelyen 35 ti8zteletdij került kiosztásra és a résztvevők nagy lelkesedéssel meg­alakították a Nagykőrösi Galamblövő Egyesületet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom