Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-10-31 / 87. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítője október 31 téglával máris hozzájárul szegény, leigázott hazánk újjáépítéséhez. Vajha a „Magyar Hét“«et az egész I magyar társadalom összefogásával, magyar I hónapok és magyar évek követnék, ame­Végleg megoldották Majsa villanyvilágitási ügyét A félegyházi közgyűlésen jóváhagyták a Majsa és Félegyháza között létrejött szerződést A MAGYAR HÉT A figyelő közönség két hét óta az uccá« | kon, hivatalokban, üzletekben és mühc* j lyekben szí npompás, magyaros plakátokkal . találkozik, amelyek egyaránt az eljövendő .Magyar hetet“ hirdetik. Egy újabb tulipán mozgalom ez talán, amely a közönséget fokozottabb vásárlásra akarja csábítani ? Nem ! A .Magyar hét“ ezúttal komoly in­telem a társadalom szunnyadó lelkíísmere* téhez és első etappeja egy nagy nemzeti mozgalomnak A világháború lezajlása óta kezd min­den kulturállamban divattá, sőt kötelességgé lenni mindannak védelme és pártfogása, ami hazai. A külföldi iparcikkek beözön- lése az országba ugyanis, nemcsak a ha­zai ipar helyzetét nehezíti meg, de ezen keresztül súlyos közgazdasági kárt jelent az egész ország lakosságának, mert a vám­külföldről való behozatal évről-évre kél- ségbeejtően rontja kereskedelmi mérlegün­ket. Mi a világégésnek eddig csak egy vív­mányt köszönhetünk, hazánk önállóságát és ezzel kapcsolatban az önálló magyar vámterületet. Ez az önálló magyar vám­terület eredményezte gyáriparunk megerő­södését és ma már hála Istennek ott tar­tunk, hogy a megizmosodott belföldi ipar, csaknem teljesen ki tudja elégíteni az or­szág szükségletét. A magyar ipartermelés minden egyes cikkjét még jóformán a kereskedők sem ismerték eddig, még inkább ismeretlenek maradtak azok a fogyasztó közönség előtt. Ezen a helyzeten csakis az egész magyar társadalom összefogása segíthet és ennek a társadalmi tőmegnevelésnek első és igen fontos eszköze a november 3—11 között megrendezendő .Magyar hét“. A kőztu- datba át kell menni annak az arany igaz­ságnak, hogy a külföldi készáru behoza­talban annyi külföldi munkabért fizetünk meg, hogyha ezen összeg az országban maradna, akkor felvehetnénk a legerélye­sebb küzdelmet a társadalom két réme s a munkanélküliség és drágaság ellen. Mert minden pengő, amelyekkel hazai iparter­mékeket vásárolunk, —: ahelyett, hogy az a vámkülföldre vándorolna, — erősiti gaz­daságunkat, emeli fogyasztó képességünket, csökkenti a munkanélküliséget, javítja mindannyiönk helyzetét és igy automati­kusan fokozza a nemzet jólétét. Ezeknek az eszméknek a társadalom köz­tudatába való átvitele a „Magyar hét* célja, a magyar gyártmányú árunak a fo­gyasztó közönség széles rétegei előtt való bemutatása. Ebben a hazafias bemutatás­ban, hazafias kötelessége tudatában, szíve­sen vállalja a píoníer szerepet a helyi ke­reskedelem. Iparkodik a közönséget válasz­tásában, ízlésében irányítani és meggyőzni arról, hogy a magyar ipar nem melegágyi növény többé, hanem igen-igen sok ipar­cikk terén már legalább is egyenrangú a külföldivel. De amit a kereskedelem tesz, az még nem elég, kell ehhez egy partner is ■ a közönség ! Mig a közönség meg nem moz* | dúl, hiába gyárt tökéleteset a magyar ipar, és hiába propagálja azt a megértő kereskedelem 1 A magyar társadalomnak feltétlenül öntudatra kell ébrednie, mint azt a magyar kereskedelem már megtette. Minden igaz magyar embernek a legele­mibb kötelessége, azonos minőségű és áru iparcikkeknél habozás nélkül a magyai gyártmányt vásárolni! Félre az ídecen, külföldről jövő portékával szemben táplált előszeretettel! Pártoljuk azt, ami a mienk s hazai ipart. A .Magyar Hét* csak egy propaganda eszköz a cél eléréséhez, harci riadó a küzdelemre létünkért, egy szebb és bol­dogabb magyar jövőért. A .Magyar Hét“ sikere érdekében a város minden kereskedője és iparosa a legteljesebb odaadással és áldozatkészséggel működik közre. A .Magyar Hét“ alatt az üzletek és kirakatok az ország fejlett ipa­rának decentralizált kiállításai lesznek és azokban a magyar áruk kerülnek előtérbe. Fényárban úszó kirakatok fogják a kö­zönségnek, az érdemes magyar ipar ver­senyképes termékeit bemutatni- Külön része lesz a „Magyar Hét*-nek a váro­sunkban ez alkalommal először megtar­tandó kirakatvetseny, amelynek keretében, a társadalom előkelőségeiből alakult jurí fogja a város vezetőségének, a kereskedők Egyesületének és a Kereskedelmi és Ipar Kamarának értékes dijait a legszebb és legtökéletesebb kirakatok rendezőinek oda­ítélni. Az akcióban résztvevő összes keres­kedők oklevelet kapnak, azonkívül a Ka­marától, elismeréséül annak, hogy a magyar ípárr propagálásában önzetlenül tevékeny­kedtek­De a legszebb diplomát mégis maga a közönség fogja kiállítani a hazafias keres­kedőknek azzal, hogyha ezt a nemes versenyt élénk figyelmével és érdeklődé­sével kitünteti. Ezen, minden jóindulatot megérdemlő akcióban a cél .igazán szentesid az eszközt, mert aki a magyar ipart pártolja, egy A régóta húzódó majsai villany­világitási őgy az elmúlt napokban végleges megoldást nyert, amennyiben a félegyházi városi közgyűlés jóváhagyta e tárgyban készült szer zödést. A szerződés szerint Félegyháza elvállalja Kiskunmajsa község terü­letén a villamosenergia szolgáltatását akként, hogy a saját telepén termelt villamosenergiát távolsági vezeték utján a községbe vezeti és ott a fogyasztóknak szolgáltatja. Vállalja továbbá az elosztásra szolgáló vil lamos berendezéseknek a község területén való létesítését és kötelezi magát arra, hogy az áramot a község részére egész éven át éjjel-nappal, meg­szakítás nélkül szolgáltatja. A hálózat kiépítésének a szerződés jóváhagyásától számított 10 hónap alatt kell megtör­ténnie. Kiskunmajsa község viszont Kis­kunfélegyháza városának 45 év tartamára kizáró­lagos jogot ad a villamos energia szolgáltatására. A Kiskunfélegyháza város és Kis- kunmajsa község között kötött ezen szerződést Kiskunfélegyháza városa a szerződésben foglalt összes jogok kai és kötelezettségekkel átruházza az Elektromos áramszolgáltató Rt-ra. Ez (Budapesti tudósítónktól.) A mi­niszterelnök vasárnap kiadott ren­deletével eltüntette a forgalomból az , aranykorona utolsóelőtti maradvá­nyát. Ezentúl már a lakbért sem aranykoro­nában számítják, úgyhogy a gazdasági életben csak a vámfizetés terén maradt meg az aranykorona és ezenkívül még ja Nemzeti Bank alaptőkéje van meg­állapítva aranykoronában. | A vasárnapi rendelet értelmében i november 1-től lakbér fejében annyi pen­gőt ’kell fizetni, ahány aranykorona a lakás alapbére. A kormány már régófa szerette | volna eltüntetni az aranykoronával való számolást, amire azután most alkalmat adott a minisztertanácsnak az a határozata, hogy egyelőre a 86 százalékos aranybérek maradnak meg. Az aranykorona és a pengő között 16 százalékos eltérés mutat­kozik, mert egy aranykorona 1.60 pengővel egyenlő. November l»én a minisztertanács határozata alapján csak az aranybér 80 százalékát, tehát a teljes arany­bérnél 15 százalékkal kevesebb lak­bért kell fizelni a közönségnek, Ez­zel tulajdonképpen a háztulajdono­sok nem károsodnak, minthogy Wekcrle Sándor pénzügy- miniszter a 60 millió pen­a Részvénytársaság a Bárdos és Brachfeld cég érdekelt­sége. A szükségei beruházásokat, úgy Kiskunfélegyházán mint Kiskunmaj- sán és a két helyiséget összekötő útvonalon a most nevezett cég köte­les teljesíteni, úgyszintén viselni íz üzemmel járó mindennemű költsé­geket és kiadásokat. A jövedelmet a Kiskunmajsán fogyasztandó elektro­mos áram után a cég Bzedi, azon­ban a városnak haszonrészesedést juttat és pedig a magánfogyasztás után a bruttó bevétel 5°/0-át, a közvilágítás után pedig 2 és tel °/o-ot. A város a Bárdos és Brachfeld cég, illetve most már ezen cég jog­utóda az Elektromosáram szolgáltató Rt. között fennálló üzembérleti szerződés, amely 1941. dec. 31-én járna le, további 8 évre, vagyis 1949, dec. 31 lg meghosszabblttatlk. Azon esetre, ha az üzembérlő cég nem itt termelné az áramot, hanem máshonnan vezetné ide, az általa vett idegen áram u'án kilowattóránként I fillért [fizet a városnak a bruttó bevétel utáni haszonrésze­sedésen belül. gőuel előirányzott ház­adóból közel 6—8 millió pengőt elengedett a házi­uraknak, úgyhogy a háztulajdonosok a teljes aranybér elmaradásáért megfelelő kárpótlást kaptak A vonatkozó tör­vényjavaslatot ezen a héten tárgyalja a képviselőház. A közönség szempontjá­ból azonban mintegy más- félszázalékos többletet je­lent ez a változás, ennyivel fog nagyobb házbért fizelni november elsején, mint amennyit az augusztusi negyed­kor fizetett. A közönség számára tehát az alapbért ezentúl aranykorona helyett pengőbe lehet csak felszámítani, még pedig ugyanolyan összegű pengő a házbér, mint amilyen összegű volt eddig aranykoronában. Női divat­szalon megnyílt! Értesítjük a n. é. hölgyközönséget, hogy szalonunkat Kinizsi u. 3 sz. alól Fő u- 11 szám alá helyeztük át, hol női, gyermekruha, kabát, kalap és fehérnemű készítés, ruha és kalap modelek a legfinomabb ízlést is kielégítenek. Továbbra is szives rendelést kérünk. Tisztelettel Juhász testvérek A kormány eltörölte az aranykoronaszá- mitást a lakbérnél November 1-től annyi pengőt kell fizetni a lakásért, ahány aranykorona az alapbér Sárguló fotográfiák Iparosmester és grófnő szerelme a Dugonics társaság irodalmi di­jának csúcsán Nagykőrösön nagyon sokan emlé­keznek még Dalnoki Lajos asztalos- mesterre, aki nemcsak elsőrendű iparosa volt a városnak, hanem az első mozi tulajdonosa is. Dalnoki Lajost mindenki szerette Nagykőrö­sön és különösen azok, akik a ma­gyar dalt kedvelik, az asztalosmes­ter ugyanis gyululgatás közben fü- työrészve szebbné'-fzebb dalokat szerzett, melyeket a társaságban gitár kísérettel szokott énekelni. A nagykőrösiek emlékeznek még arra is, hogy Dalnoki Lajos egy barátja biztatására a szegedi Dugo­nics Társaságnak lapokban közzé­tett népszínmű pályázatára tollat fogott és „Pesti gyerek“ címmel, a törvénytelen gyerekekről színmüvet irt. Már el is felejtkezett a pályá­zatról, mikor 1909 márc.'ujának vé­gén hivatalosan ar;ó értesítette a Dugonics Társaság, hogy a jeligés pályázaton 44 pályamű közül a „Pesti gyerek“ nyerte el ae első dijat, az 1000 koronát. Nagykőrösön ak­kor nagy volt ez öröm és érthető is az, mert ezen a pályázaton Móricz Zsigmond darabja csak dicséretet nyert. A »Pesti gyerek“ bemutatása oly nagy sikert aratott, hogy Blaha Lujza a babér- és az ezüst koszo­rúk átnyujtása után a legnagyobb kitüntetésben részesítette a nagy­kőrösi asztalosmestert : megkérte, hogy részére ma­gyar dalokat szerezzen. A dalok elkészültek és értéküket legjobban kifejezi az, hogy az 5000 példányban „Gyalu- forgácsok“ cim alatt kiadott hang jegy füzet az utolsó da­rabig elfogyott. Blaha Lujzának ajánlott és részére készült dalok Carmen Sylvához, a poétalelkü román királynőhöz is el­jutottak, aki meleg sorokban köszönte meg a nagyköröst asztalosmester­nek a dalokat és dedikált arcképét küldte értük Dalnoki Lajos „Kastély és kunyhó" cimü operettel is irt, melynek lib­rettója Pongrácz Henriette grófnő ismert szerelmi történetét viszi a színpadra : grófle­ány, aki juhászlegényhez megy féleségül. Pongrácz Henriette grófnő szerel­mével foglalkozó operett a nagy­kőrösi asztalosmestert most világ­sikerhez juttatja. Levelet hozott ugyanis a Helyi Értesítő részére Limából a posta. Wittgruber Vilmos, az ottani »Ma­gyar Újság“ szerkesztője ad hírt a nagykörösi asztalosmesterről és Pongrácz Henriette grófnő szerel­méről : „A limai Kossu'h Kör szín­háztermében — írja Wittgru­ber — egy lelkes kis gárda, akik nem találtak érvényesülési teret a hazai színházaknál és kijöttek Délamerikába szeren­csét próbálni, tüntető lelkese­dés mellett mutatták be Dalnoki Lajos »Kastély és kunyhó“ cimü operettjét, A premieren jelen volt a limai szinháztröszt el­nöke, Guglielmo Lisco is, aki­nek úgy megtetszett a darab, különösen a gyönyörű magyar motívumokkal teleszött zene, hogy azonnal megvásárolta és átalakítja revünek.“ lyeknek végcéljaként mindannyiónk vágya í és álma, a régi, nagy boldog Magyaror» I szág jelentkeznék ! Kun Benő a Kereskedők Egyesületének alelnökc

Next

/
Oldalképek
Tartalom