Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-12-26 / 103. szám
december 26 Kiskunhalas Helyi értesítő 3 KARÁCSONYRA... Irta: Báró PRÓNAY GYÖRGY főldmivelésügyi államtitkár, országgyűlési képviselő A világháború óta immár tizedszer ünnepeljük mi magyarok ebben a szükreszabott hazában a szeretetnek szimbolikus legszebb ünnepét, a karácsonyt. Ezt a trianoni kis Magyarországot bátran hasonlíthatjuk, ahhoz a szűkös, szegényes bölcsőhöz, amelyben a világ Megváltója születésekor napvilágot látott, hogy ebből a bölcsőből az akkor tévelygő világ át formálására kiindult és a keresztfán halállal, majd dicsőséges feltámadásával végződő földi élet legszebbjét hagyhassa vigaszul a mindenkori elesettek, megpróbáltak, szenvedők és megalázottak számára, a remény legédesebb balzsamával. Hisszük és reméljük, hogy nemzetünknek trianoni szegényes bölcsőjéből a béketürést és békét hirdető isteni nagy Mesternek bölcs tani tása nyomán számunkra is fel fog derülni a feltámadás pirkadó hajmelyek földmivelö népünk és annak tevékenysége nyomán az ország ipari és kereskedelmi lakosságának de egyúttal az értelmiségi körbe tartozók anyagi, szellemi és erkölcsi jólétének előhaladását hivatottak szolgálni. Szűk a hely arra, hogy számot lehessen adni annak a tevékenységnek teljes köréről, melyet a földművelés* ügyi kormányzat e tekintetben felölel, mégis kettőt kell különösen kidomborítani azok közül, melyek a je- j lenben kell, hogy szeműnk előtt le* begjenek. Nem uj dolgok ezek, de megszívlelendők. Haladásunk alapja a tudás és tapasztalat. Anyagi meg- I ■'.J. ■ .......................................................-----------. - , V" A szoiaii közgyűlés megszavazta a Msei karácsonyi segélyét A régi bérlő kapta meg a város fehértói ingatlanának bérletét A szombati közgyűlés erősödésünk alapja pedig munkánk j eredményének termelvényeinknek hasznos értékesítése. E két prob- j léma körül forog ezidőszerint mezőgazdasági életünk előbbrevitelének I ügye. Tynulnunkke l, tökéletesebben kell I munkálkodnunk földünk természet , adta lehetőségeinek kihasználásában és a »jobb« termelvények értékesítésének' előmozdításával kell törekednünk a gazda munkáját a saját és a köz hasznára eredményesebbé tenni. A karácsony ünnepével záródó esztendő folyamán ez a kettő szabott irányt a földmivelésügyi kormányzatnak, megállapithatólag jövőre biztató kilátást nyújtó tevékenységéhez, amely a nemzetek harcában szegényes fegyverzettel odaállított nemzetünknek harci készségét fokozni fogja, ha maga a magyar társa* dalom támogatásával, mely a feltárult ismereték gyakorlati foganatba vételében áll, kitart ezen két irány követelése mellett. Az a meggyőződésem a szent karácsony ünnepén, hogy ha az egymás iránti bizalom, a megértés és egyetértésre való törekvéssel a vállvetett munkában való hűséges elszántsággal és odaadással indulunk neki — gyarapodva tudásban és tapasztalatban, többet teremtve a jobb és nemesebb, de egyúttal a keresettebb terményeinkből — a jövő esztendőben, a nemzetnek lesujtott- sága folytán jelen szomorú karácso* nyát fel fogja váltani az igazi örömök karácsonya és a trianoni bölcsőbe fektetett nemzet talpraállása és küzdelmes harca után felma- gasztaltatása. , nala. Az üdvözítő kora és a jelen kor között azonban más helyzetet mu lat az emberiség sorsa. Mig abban az időben az emberiség fejlődésének képére a népek és nemzetek elszigeteltsége nyomta rá bélyegét, amennyiben akkor a nemzetek érintkezése elé a természeti körülmények szabtak egymást elhatároló kereteket, .addig a mai kor rohamos és bámulatos technikai haladása leküzdötte ezeket az elválasztó határokat és ha lelkiekben — a nagy tömegek sajátos szellemiségénél és életfelfogásuknál fogva — nem is tudott egynemű közfelfogást teremteni, a népek és nemzetek között, addig a létért folyó küzdelemben a nemzeteket közelebb hozta egymáshoz, de egyúttal az érdek szempontjából azonos célokra törekvő nemzeteket egymással szembe is állította. * Ez áll fenn a világháború következtében megcsonkitottá vált hazánkra nézve is a jelen időknek »megpróbáltatás korának« nevezhető szakában. Kicsi hazánk képe az agrárállam legtipikusabb jellegét viseli magán. Boldogulásának alapja derék népe mellett az a tizenhatmillió kataszt- rális holdnyi terület, amelynek megműveléséből és terméseredményéből kell ennek az országnak létét elsősorban biztosítania. Mi sem természetesebb tehát, hogyha nehéz életsorsunkon könnyíteni szegénységünkön az anyagi megerősödés utján javítani akarunk, tevékenységünket ennek a földnek mentői tökéletesebb művelésére és mentül okszerűbb kihasználására kell irányitanunk, hogy az ország lakosságának legfőbb életszükségleteit kielégíteni és különböző foglalkozási körök között az együttmunkálkodásra alapot teremteni és ezek egészséges összhangját biztosítani tudjuk. A cél: erősíteni nemzetünket, hogy rendeltetését és ön fen tartását sikeresen tölt- hesse be és oldhassa meg. A magyar földművelésre hárul itt a legtöbb és legnehezebb feladat. Érthető tehát, hogy mindazoknak, akiknek e tekintetben a Gondviselés szerepet juttatott, legfőbb törekvése n emzetünknek ennekanépré* legének sorsát a leghüebben gondozni, munkásságát elősegíteni és támogatni. Én is, aki ezidőszerint a magyar földmivelésügyi kormányzat körében állok a felelős magyar miniszternek nek első munkatársiakéi oldalán, hivatali kötelességemből folyólag is a legodjaadóbban törekszem ezen feladatok megoldását előbbre vinni, Meglehetős nagy érdeklődés me!* lett tartotta ez évben utolsó közgyűlését a város képviselőtestülete szombaton délelőtt. Egyes ügyeknél nagyobb vita volt, azonban a képviselőtestület a tanács javaslatát minden ügynél magáévá tette. A közgyűlésről tudósítónk a kővetkezőket írhatja : A ref. egyház teleb kérdése Első pontként Pestvirmegye közgyűlésének határozatát ismertették a róm. ksth. és a ref. egyház részé* re történt ingatlan átengedése tárgyában. Ismeretes, hogy a város képviselőtestülete a Vásártéren a rét egyháznak is ugyanakkora területet juttatott mint ott, a róm. kath. egyház kapott. A képviselőtestület határozatét megfellebezték és most bejelentették a közgyűlésen, hogy a vármegye a feliébe- zést elutasította és jóváhagyta a képviselőtestület határosaiét. A közgyűlés a vármegye határozatát tudomásul vette. Felállítják Halason a 30 ások emlékművét A város képviselőtestülete egyik legutóbbi ülésén olyan határozatot hozott, amely lehetővé tette, hogy 30-as honvédők emlékművét városunkban állitták fél. A felálltás költségeire a város 100 millió koronát szavazott meg. Ezt a határozatát a képviselőtestületnek megfellebezték. A. vármegye a féllébbeeést elutasította és igy a 30 ások emlékművét városunkban állítják fél. 20 ezer pengő karácsonyi se* gély a városi tisztviselőknek Nagy vitát okozott a tanácsnak a tisBtviselöh karácsonyi segélyére vonathozó javaslata. Több felszólalás hangzott el mellette és ellene és végül is névszerinti sza* vazást rendelt el a polgármester. Harmincegy teavaeat esett a tanács javaslata mellett, ellene húszán szavaztak. A képviselőtestület tizenegy szótöbbséggel akként döntött, hogy a városi tisztviselőknek egyhavi fizetésüket, a nyug* dtjasokrak és a forgalmi adóhivatal tisztviselőinek fél havi fizetésüket adja karácsonyi segéiy címén. A tisztviselők karácsonyi segélye kb. húsz ezer pengőt tesz ki. Hat évre kiadták a város fehértói ingatlanát A szombati közgyűlésen terjesztette elő a v. tanács s fehértói ingatlanra beérkesett ajánlatokat. Három ajánlat érkezett a városhoz és a tanács a régi bérlő. Hoffmann János ajánlatát ajánlotta el» fogadásra, mint azt, aki a bérletért a Iegns* j gyobb bérösszeget, kát. holdanként 50 pengőt ajánlott fel. Szekér Pál felszólalása után a tanács javaslatát fogadták él. és hat évre újból a régi bérlő kapta meg a város fehértói ingatlanának bérletét. A pótköltségvetés Az 1918 évi pótköltségvetés is szerepelt a közgyűlésen. A tanács javasolta, hogy a pótköltségvetést fogadják el és egyúttal mondják ki annak jóváhagyás végett az alispánhoz való felterjesztését. A pótköltségvetés kiadási és bevételi többletből állott elő. Több felszólalás után igy határozott a közgyűlés. A pútadónak kulcsa a pótköltségvetéssel kapcsolatban 50 százalékban állapíttatott meg. Tudomásul vették a virílisek névjegyzékét. Az 1939, évi viriiis névjegyzéket is a mostani közgyűlésre vitte a tanács. A viriiis névjegyzéket a közgyűlés elfogadta, i amelyet legközelebbi számunkban ' közlünk. Egyébb ügyek A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Tűzoltó Tiszti- képző tanfolyamra Hatházy László adótisztet küldjék ki. —■ A városi alkalmazottak arcképes igazolványai* rtafc kiváltására 1100 pangót szavaztak meg. A néhány kisebb ügy elintézése után & közgyűlés fél tizenkét órakor véget ért. Váltó ő* folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarók* és folyószámla betéteket legjobb kamatozással elfogad, átutalásokat bel* és külföldre eszközöl, a banküzlet köróbe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Részvény társaság (i Pesti Magyar Kirótt, luk Isisylatézsts) Hogyan lebst vasutat építeni ? Nagykőrös képviselőtestülete az elmúlt héten egyhangúiig elhatározta, hogy a nagykörös—kocsór —kócakel vasútvonalat megépítteti. A 34 km*ss vonal építési költsége, teljes felszereléssel 1*5 millió pengő. Ennek egyharmadát Kocsér és Kecske, kétharmadát Nagykőrös viseli. Egy millió pengőt kölcsönből fedeznek. E kölcsönnek 100 000 P. törlesztési és kamstterhéből 30.000 P.-t költség* vetési utoo, 70.000 P.-t az érdekeltek fizetnek és pedig holdanként 2 P. 50 f tői le 50 f»ig, aszerint, hogy 1—4 km. távolban, vagy még ennél távolabb van az érdekelt birtokos földje a vasúttól. Ezek a járulékok azonban a vasút jövedelmének emelkedésével csökkennek. E határozathoz a felsőbb hatóságok előre megígérték hozzájáru* lásukat. JEladö häz: Kossuth-utca 18 számú házamat családi okok miatt eladom. Kizárólagos megbízottam Gaál János orsz. ingatlan forgalmi irodája Szeged, Oroszlán «. 8 ez. — Telefon: 20—52.
