Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-10-13 / 82. szám

október 13 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 HALAS VEZETŐI NYILATKOZNAK PESTMEGYE KETTÉOSZTÁSÁBÓL A vármegye kettéosztása esetén valamennyi nyilatkozó Halas székhely mellett van A egyik nyilatkozat határozottan ellene van a megye kettéosztásának A Helyi Értesítő tekintettel arrs, | hogy Pestmegye kettéosztásának J'ér* j dése mindinkább nagyobb hullámé» j kát ver fel, szükségszerűen beszá- j mól annak minden mozzanatáról. | Lapunk munkatársa ez ügyben kérdést intézett Halas vezető körei­hez. A válaszokat alább adjuk : Első utunk dr. Zilah Benő ny. kúriai bíróhoz vezetett, aki a kérdésről a követ­kezőket mondotta: — ügy a múltban, mint a jelen­ben Pestmegye kettéosztásának voltam a hive. Ennek szükséges­ségét abban látom, bogy egy kisebb területet aránylag jobban lehet igazgatni, mint a meglevő nagy Pestmegyét. Farkas Elek felsőházi tag a követ­kező választ adta: — Cs&k a lapokban olvastam arról a mozgalomról, amely Pest­megye kettéosztásáról szói. Erről a kérdésről még nem tájékozódtam hivatalos helyen sem ős éppen ezért erről nem nyilatkozhatom, — Abban az esetben azonban, ha a kormány tényleg úgy dönt, hogy Pestmegyét kettéosztják, az csak természetes, hogy a megye- székhely Halast illeti meg és ez irányban tőlem telhetőleg mindent elkövetek, hogy Halas kívánságát felsőbb helyen honorálják. Felkerestük dr. Thurőczy Dezső pol­gármestert is, hogy Pestmegye kettéosztásában vé­leményt kérjünk tőle. A polgármes­ter nem kivánt nyilatkozni az ügy­ben. A vármegye kettéosztása kérdésé* ben megkérdeztük dr. Pető Jenőt, a járásbíró­ság elnökét is, aki a következőkben nyilatkozott: — En politikával nem foglal» kozom, de határozott véleményem az, hogy Pestvármegyei kettéosz» tani nem szabad. Jól ismert haza» Sas felfogásom is az, hogy a Nemzet érdekében álló sem volna a kettéosztás. Pestvármegyének olyan történelmi mu'tja és kitöröl* heteden tradíciói vannak, hogy hozzányúlni már csak ezért sem szabad. Ellene mond ennek a magyar területi integritásról vallott felfogás is, mert hiszen jól tudjuk, hogy a mostani országhatárok nem lehetnek állandók és visszatér ismét Nagymagyarcnz'g. Ez is egy ok többek közt a kettéosztás ellen. Dr. Babó Imre ügyvéd, a Halasi Gizdisági Bank e!» nők!aek nyilatkozata így szó!: — Pestmegye kettéosztása már nem uj keletű kérdés és nagyon sok oldalról lett már megvilágítva. A megyei tradíció ős a nemzeti szempont az, amely indokul fel­hozható a megye egész terjedel­mében való fenntartása mellett, ezzel szemben viszont a ketté­osztás mellett több érv hozható fel. Főként az, hogy az adminiszt­ráció kisebb területen minden­esetre sokkal könnyebb. A megye székhely igy Budapesten lévén, a központi tisztikar teljesen a fő» városi felfogás hatása alatt áll és a legnagyobb jóakarat mellett sem tud érzésben a vidékkel összeforrni úgy, mÍLt a vidéken élők. A megye gyűlési kérdések is sokkal inkább ki tudják elé­gíteni egy kisebb területi érde­keltség igényeit, mert azok szino- nimabbak s a gyűléseken való megjelenés is könnyebb, ha rövi- debb utat kell megtenni, hiszen láthatjuk a megyegyüléseken, hogy a közvetlen Pest környéki terület van mindig nagyobb számban kép» viselve. Ezek és még sok egyéb más indok feltétlenül a mellett szól, hogy előnyösebb a megye kettéosztása, mert a nagy vái» megye nem tudja a távolabbi vi­dékeinek érdekeit úgy kielégíteni, mint kisebb területét. Kettéosztás esetén a vármegyei tisztikar egy» része ellátná a megye egyik ré­szének, a másik rész a másiknak az adminisztrációját s igy újabb kiadás ezen a címen nem merülne fel. ▲ megye székhelyére az a fontos, hogy minden részről lehe­tőleg egyformán legyen megköze* üthető, tehát lehetőleg központi fekvésű legyen, ez pedig a ketté­osztás esetén erre csakis váró» sunkat predesztinálja. Megkérdeztük Szekér Pál ny. rendőrfőka­pitányt is, aki a következő nyüatkozatot tette: — Véleményem az, hogy jól­lehet a megye egy egészen kis o szág, mégis azt tartom, hogy megfelelő adminisztráció mellett egészen szépen el lehet igazgatni. A mostani székhely, Budapest, szintén nagyon alkalmas arra, hogy a megye központja legyeD. Én nemcsak mint régi közigazgatási ember mondom ezt, hanem mint harminc esztendő óta megyebi­zottsági tagnak is alkalmam volt megfigyelni, hogy az ország fői városa nagyon kitünően megfelet úgy a közönség számár», valamin a megyénél megforduló hivatalos személyeknek is. — Budapest mint központ, ahol egyesítve vannak a központi hiva­talok, olyan hely, ahol egyéb ügyeket is egy füst alatt el lehet intézni. Ha mégis megtörténne a kettéosz* tás, akkor vélemélye szerint mely várost illetné meg a székhely? — Ebben az esetben, ha a ket­téosztás megtörténne, akkor sze­rintem — bár jó lokalpatriotának érzem magam — csakis Kecske­mét jöhetne számításba, mint a keletkezendő uj megye székhelye. Ismét!em ez részemről nem azt jelenti, hogy HJas iránti sze­retetem nem volna elég nBgy, de mégis tekintetbe kell venni az adott helyzetet és akkor be lehet látni, hogy a megyeszékhelyre egyedül Kecskemét jogosult. Más volna az eset é3 akkor ez a véle­ményem is változna, ha csak Félegyháza és Halas közt folyna a versengés a megye székhelyéért. Hozzátehetem még azt is, hogy ez nem uj keletű terv, már sok­szor volt szó eddig is a kettéosz­tásról. Dr. Dolicsek Lajos, az ügyvédi kar elnöke a kérdésről mondotta: — A kettészakitást helyesnek tartanám, többek között azért is, mert ezzel a megye déli részei feltétlenül nyernének. A nagykiter jedősü Pestvármegye már magában véve is sok nehézkességre ad alkalmat. Ezt a területet admi­nisztrálni is nehéz mostani hely­zetében. — Ami Halast és környékét illeti, különösen előnyére szolgálna a kettéosztás, mert Halas itt a megye déli csücskében mindenkor mostoha gyermekként volt kezelve. Törvénykezési szempontból, hogy milyen hatása volna a kettéosz* tásnak azt igy és most leszögezni még nem lehet. Annyit mindene­setre igen, hogy megfelelő beosztás mellett, szintén előny volna. Az esetleges uj megye székhelyéről mi a véleménye ? — kérdeztük. — Természetesen Halas — felelte Dolicsek dr. Oöit.özraktár és Borértékesitő Részvénytársaság Budafok, Petüfi-ut 12. cv-o Nagy befogadóképességű, modern felszerelésű, egészsé­ges sziklapincéiben kedvező feltételek mellett vállalja kis és nagytermelők borainak beraktározását. A beraktározott borok gondos, szakszerű kezelésben ré­szesülnek és a legkedvezőbb értékesítési lehetőségre találnak. Kölcsönök (előlegek) folyósítása legolcsóbb kamat mel­lett a napi ár 50—70-százalékáig történik. Megkeresésre részletes ajánlattal szolgál a vállalat veze­tősége. Budafokon, Petőfi-ut 12 sz. Telefon József 458-27. Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarék* és folyó* számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, átutalásokat bel« és külföldre eszközöl, a banküzlet körébe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank Részvénytársaság (a Pesti Magyar Keresk. Bank leánylntőzete) Egy kit éves kisleány marólúgot Ivott ás életveszélyesen meg­sérült Hocki Irma két éves halasi kis­leány, akinek hozzátartozói a Széksós u. 11 szám alatt laknak marólúgot ivott és életve­szélyes belső sérüléseket szenvedett. A kisleányt beszállították kórházba, ahol azonnal kezelés alá vették és az orvosok véleménye szerint sérü* lése rendkívül életveszélyes. A rendőrség is megindította a vizsgálatott annak kiderítésére, hogy a szerencsétlenség miatt kit terhel a felelősség. ......''um n — Kerekegyháza, Lajosmizse, Or» govány és Jakabszállás Kecskemétre kér főszolgabiréságot Régi panasz már számos Kecskemétkörnyéki köz* ségben, hogy a közigazgatási szervek elé tartozó ügyeinek elintézése ren* geleg időt és fáradtságot igényel. Most mozgalom indult meg K e= rekegyháza, Lajosmizse, Orgovány és Jakabszállás községekben, hogy részükre Kees» keméten állítsanak fel fő» szolgabirói hivatalt. Ké* résüket a kerekegyháziak azzal okolják, hogy jelenleg Kunszent» miklőshoz tartoznak és ha a fő» szolgabiróságon dolguk van Kerek­egyházáról először Kecskemétre, Kecskemétről Fülöpszállásra és két átszállás után végre Kunszentmiklósra kell utazniok A mozgalom vezetői remélik, hogy a jogos kérésük felsőbb helyen kedvezően lesz elintézve. Preszly Elemér dr. Pest vár­megye főispánja Kerekegyháza és a többi község mozgalmára vonatkozóan a következőket mon­dotta: Ezeknek a kérdéseknek a rende­zése összefügg a tanyakérdéseknek elintézésével. Szeptember 25 én a tanyabizotság ülést tartott és ezen az ülésen elhatározta az anyag sürgős feldolgozását. A bizottság javaslata alapján fognak majd az összes erre vonatkozó intézkedések rövid időn belül meg­tétetni. A Helyi Értesítő Zsanán Magyar Kálmán vendéglőjében Teréz malom, Alsózsanán a 15 km.-né, levő Acs Ferenc kovácsmühelyében, és Rekettyén az országút mellett levő Iskola tanítói lakásában, Fehértón Orentsák János vendéglőjében,a bogár- zói iskolánál, a pirtói Gazdakörnél, a bo- doglári iskolamelett özv. Egyed I. Sándornénál és özv. Szabó Mártonná füszerüzletében Vármegyehatár és Gyenizse Eleonóra füszerüzletében Gőböljárás kapható minden szerdán ós szombaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom