Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-10-10 / 81. szám

október 10 Kiskunhalas Helyi Értesítője Nem szabadulnak fel a lakások és nem emelked­nek többé a lakbérek ; A kormány tagjai gróf Bethlen István miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács elsősorban a ház­bérek emelkedésével és a szabad­forgalomra való áttéréssel foglal­kozott. Ezekben a fontos és nagy figye­lemmel kisért kérdésekben a minisz­tertanács örvendetes megértést tanúsí­tott az általános gazdasági helyset követelményeivel szemben s mindenekelőtt elhatározta) hogy a kötött forgalom lakbérei az 1928 évi augusztus l»ai nívón, tehát az arany bérek 85 százaléka ttabili- záltatnak és a tervezett további 90, 95 és 100 százalékos lakbérek egy­általában nem lépnek érvénybe. A kormány tekintetbe vette azt a fontos körülményt is, hogy a ház* tulajdonosok ezáltal jövedelemtöbb­lettől esnek el. Ezért a méltányossági szempontokat is figyelembe téve, másrészt arra való tekintettel, hogy a szépen megindult magánépitkezé seket el ne kedvetlenitsék, olyan határozatot hoztak, amelynek értei* mében a pénzügyminiszter a parla ment elé törvényjavaslatot terjeszt, amely a házbéradó kulcsát lessál’ litja, még pedig olyan mértékben, hogy az a háztulajdonosokat kárpótolja a lakbér emelke* désének elmaradásával elő* állott vezetőségekért. Külön intézkedett a miniszter­tanács a köztisztviselők lakbéréről, meit, mint köztudomású, a köztiszt­viselők már november 1 én 95 szá­zalékos lakbért kapnak. Ez az intéz­kedés változatlanul érvényben marad úgy a novemberi, mint a következő negyedekre, a lakbéremelkedés elmara* dásától független, vagyis a kormány ebben a formában fizetés j a vitást adott a köztisztviselőknek. Foglalkozott a minisztertanács az 1929. május 1-én esedékes lakás felszabadulás kérdésével is és olyan döntést hozott, hogy az 1929. május elsejére ter­vesett szabadforgalomra váló áttérés elmarad Meghívó A maai dudakor f. hó 14 éa, vasárnap d. a. 5 órai kezdettel Kovács B. József ta­nyáján sziiretibálat reidez, melyre a táno kedveld ifjnságot tisztelettel megbivja a ren­dezőiig. Beléptidíj személyenként ISO P- Eleiről, italról és jó zenéról gondoskodva van Elsőrendű, száraz, hasábos és felapritott valamint prima minőségű porosz níi ti boksz legolcsóbban a Hitelszövetkezet fatelepén szerezhető be! Megrendelések a Hitelszövetkezetben (telefon 70) és a „FAKSz“ fatelepen eszközölhetők Öt pasztái közigazgatási kirendeltséget állít fel Kecskemét, amelynek pnsztabirök lesznek a vezetői Kecskemét törvényhatóságának ta­nyabizottsága, a tanyavilág fejleszté* sének érdekeben rendkívül nagy fontosságú újításokat, beruházásokat kiván a jövőben megvalósítani. Már megtörtént az első nagy fon­tosságú határozat, mely szerint a te* nyákon öt közigazgatási kirendeltsé­get állítanak fel és *s pedig Bugac- monostoron, Felső Kisalpáron, Szik» rán Ágasegyházán is Kohárissent- lőrincen Ezeknek a kirendeltségek­nek vezetésere fogalmazói állást szerveznek, akiknek a címzése pusz tabiró lesz. Újból toboroznak Halason a honvédséghez A toborzási bizottságnál október 15-én lehat Jelentkezni városunkban Ismét országszerte toboroznak ka- | tonákat a honvédséghez Ilyen irány- | ban a város is megkapta a szüksé­ges rendelkezéseket. Amint velünk közük, mindazon egyének, akik a m. kir. honvédség kötelékébe beakar­nak lépni, október hó Í5>ik napján reggel 9 órakor a köz­gyűlési teremben jelenje­nek meg, hol a toborzási bizottság a jelent* kezőt a lehetőség szerint az általa választolt csapattesthez veszi fel. A toborzott egyén fizetést, élelmet ruházatot, lakást és ha nős, felesége, gyermeke után segélyt kap. Jelent* kezni lehet 17 életév és még meg nem haladott 25 életév közötti egyéneknek. Ennél idősebbek is je­lentkezhetnek, valamint nősök és családosok is, azonban felvételük honvédelmi miniszteri engedélyhez van Kötve, az önként jelentkező 1 havi próba szolgálat után a követ kezö zsoldban részesül : Honvéd havonta 39 pengőt. Örvezető 41 P. Tizedes 47 P. Szakaszvezető 50 P. Családtag után • havonta fejenként: 12 P 40 fillér, Szükséges okmányok: születési anyakönyvi kivonat, erkölcsi és belépési bizonyítvány, melyeket előre be kell szerezni. PESTMEGYE KETTÉOSZTÁSA AZ ÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN A minisztérium állítólag nem ellenzi Pest megye kettéosztását, de egyelőre nem látja elérkezettnek az időt a terv megvalósítására A Helyi Értesítő beszámolt arról a mozgalomról, amely Pestmegye kettéosztását célozza és legutóbbi számában erre vonatkozólag érdekes nyilatkozatot hozott Preszlg Elemér főispántól. A mozgalom mindinkább terjed és erről kötelességszerüen lapunk is beszámol. Pestmegye kettéosztásával nem­csak az érdekelt városok újságai foglalkoznak, hanem a fővárosi sajtó is. Mindegyik újság megállapítja, hogy a központot nem akarják bántani, ellenkezőleg elismerik a megye vezetőségének pártatlansá* gát, de a Kiskunság népének érdeke, hogy a kettéhasitási mozgalom sikerrel járjon. A kérdésről most újabban „a Magyarság“ a következőket Írja : „Lennadéli részeken, az a hir járja, hogy a minisztérium nem Is ellenzi a megye ketté* hasítását, csupán „nem látja egyelőre elér kezettnek az időt“ a terv megváló* sitására. A megye vezetőségének álláspontjáról meg azt beszélik, hogy ez mereven elutasító, ami természetes is, mert a vezetőség igazán nem lehet pártolója a különválási mozgalomnak. Bármi legyen is a megyevezetőség és a minisztérium álláspontja, tény az, hogy a kormány rendeletéből az adóügyeket kettéosztottan intézik a vármegyében. Ha már a kormány igy kezdett neki a kettéosztásnak, akkor nem csoda, hogy a különválás vágya él és egyre erősödik. Mert — hogy mást ne is említsünk — akár Kunszentmiklós vagy Kalocsa, akár Félegyháza vagy Halas vidé* kéről egészen csinos vagyonkát kell tarsolyában rejtegetnie annak a magyarnak, akit adóügyei Kecske­métre szólítanak, de ugyanakkor dolga akad például az árvaszéknél is — Budapesten A különválási mozgalomról irt első cikkünkben hűséggel tolmá­csoltuk a kiskunfélegyházaiaknak azt az óhaját, hogy városuk legyen a déli megye, vagy ahogy ők mondják : Kiskun megye székhelye. Cikkünknek élénk visszhangja támadt a kecs­keméti és kiskunhalasi lapokban is, csupán Félegyházáról nem akart tudni ez a visszhang. Valamennyi lap helyeselte a megye kettéosztását, de a kecskemétiek Kecskemétet, a halasiak Halast kívánták megye> székhelyűi. Eltekintve attól, hogy a Magyarság egyáltalában nem foglalt állást egyik város mellett, vagy ellen sem, hanem kizárólag tudósítást adott Félegyházáról — a kecskeméti és halasi lapok nagyon jól tudhatják, hogy újságcikkek keretében a székhelykérdést megol­dani nem lehet. De ez nem is sürgős. Egyelőre arról van szó, hogy a déli járások külön törvényhatósággá akar nak alakulni, ami a jelek szerint, csak kemény harc után sikerül. Harcba menni szétforgácsolt erőkkel nem lehet. Fogjon össze tehát Kecske* mét, Félegyháza és Halas sajtója s ha majd a harc diadallal végződik, ; jut idő annak megvitatására, melyik városnak van több jogcime a szék* helységre. Az csak természetes, hogy Kis­kunfélegyháza magának vindikálja az elsőbbséget és abban sincs semmi csodálni való, ha ezt teszi Kecskemét és Kiskunhalas is.u lfj MorgáCS Ján08 hentes mai üsptol »tndve villanyerőre be­rendezett hentes- üzemében naponta friss hurka, kolbász, pariier, martadéba, töltöttláb, virsli, kenyőmájss, n/elmjt stb kapható Gazdasági Bank melletti ötletében Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarék- és folyó­számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, átutalásokat bel* és külföldre eszközöl, a banküzlet körébe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank Részvény társaság (i Pesti Magyar Keresk. Bank leányintézste) Súlyos szerencsétlenség az Attilla*utcában Egy rekettye! gazdálkodó az Attila ntcában kocsijáról a lovak közé esett Os azok összetaposták Súlyos szerencsétlenségről tettek je­lentést a halasi rendőrkapitányságon vasárnap délelőtt, amelynek szenvedő áldozata Jakab Sándor rekettyéi gazdálkodó. A gazdaembert megbokrosodott lovai ma- guk közé rántották kocsi járót és súlyosan össze- taposták. Jakab Sándor rekettyéi lakásáról vasárnap reggel jött be a városba azzal a szándékkal, hogy innen külömböző dolgokat szállítson el, mert tanyát akar magának építeni. Hét óra után érkezett be és különféle ügyeinak elvégzése után került rá a sor, hogy az Atilla ucca 12 számú házhoz elhajtson, hogy onnan a szükséges dolgokat elvigye. Mire a kocsiját megrakta, kilenc óra lehetett és kifelé indu t kocsi­jával a házból. Az uccán a kapu előtt észrevette, hogy kocsija erős hangot adva nyikorogni kezd és már épen arra gondolt, hogy megnézi mi okozza a zajt, amikor lovai a legnagyobb valószinüséggel ettől a zajtól nyugtalankodni kezdtek, majd ágaskodni. A gazdálkodó teljes erejéből igye­kezett megfékezni az ekkor már valósággal megbokroso­dott lovakat és ez ugylátszott sikerült is neki, de a lovak tovább ugráltak és a gazdát a gyeplőnél fogva maguk közé rántották. A szerencsétlen helyzetbe ke» rült Jakab Sándort ekkor a lovak mozgásuk közven súlyosan összerugdalták és megtaposták. A jobb lábát törték össze a lovak, de ezen kivül súlyos rúgásokat szenvedett a mellkasán és karjain is. A súlyos szerencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat. Kovács Ferenc kádár mester, VI., Sarló u. 2 si. há* zánál, kath. temp­lomközeiében, min* denféle nagyságban u| és használt hordók, szőlő- daráló kádak, káposztás, pap­rikás, kemány- és puhafából dézsák a legjutányosabban kaphatók Javítást váilal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom