Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-01-07 / 2. szám
2 szám XXVIII. évfolyam Szombat, 1928 január 7 Kiskun-Halas Helyi Ertesitöj Közgazdaságig társadalmi és politikai heti néplap. 0.5ífa.eí:ée!: ár «gf évres HílybuE . 160000 kor. ! Vldékr# . - 200.000 kor, Sgy ssííh im 12 fillér ISO® koron», Hirdetmények dija: 2*y eut, raggá# «otoak' ■ Oarmondbé! 10009 koron« — Petiiből 11000 koro% Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épüíe7 Ötmillió pengő AgrárpolitiKai jegyzeteli A Helyi Értesítő számára irta : Marsohall Ferenc országgyűlési képviselő áll a földművelésügyi miniszternek: rendelkezésére — mint a jelentések jelzik — a mezőgazdasági termelés fokozására. Ez az ötmillió pengő a mai, adótól sújtott, nehéz gazdasági viszonyok mostohaságától fokozott időben mindeneseire jelentős és szép summának tekinthető. Az ötmillió pengővel lehet dolgozni, sikerülhet tenni és kiváltképen alkalmas arra, hogy valaki messzemenő tervek épületeit tervezze. A magyar földnek, a magyar sors súlyosságának föltétlenül és mindenekelőtt nagy nyeresége az, hogy Mayer János a föld minisztere. A földmüve- lésügy felelelős faktora ma a magyar termő és dús föld valódi és igazi és hozzáférhetetlen szakembere, akiben a magyar, gazdatársadalomnak nemcsak bizalma, de szeretető is összpontosul. az elhanyagolt, a háttér- beszoritott, tizedik rangszámba tolt magyar föld iránt való gondoskodás megdöbbentően súlyos kérdése, bajainak orvoslása, tekintélyének megszilárdítása van Mayer János programjára tűzve. A siró, gondozatlan, elárvult és mostoha magyar föld ezt a gondoskodást jajgatta és éhezte és sóvárogta már az idők messze távolságától kezdve. A magyar gazda, birtokos, kis és törpe egyformán csak' itnád- ságos ajakkal és megoldott saruk magábaszállásával közeledett a földhöz, hogy annak legteljesebb áldozatát vigye. A magyar gazdának ez a szinte misztikus földáhitása megbecsülést, elismerést és csodálatot kíván. A világhirt kiverekedett magyar gazda érelmiséget, okossága és nagyottevésének képessége is megkívánja azt. A magyar föld bizalommal néz működésének további mozzanataira, mert reméli és tudja is, hogy benne, mint földből-sza- kadt férfiúra számíthat és építhet. Az ötmillió pengő — ismételjük — nem sok pénz. De vele, el lehet a támogatás révébe érni. Az ötmillió pengő Mayer János pompás hozzáértése mellett meg is fogja oldani a termelés fokozásának nagy problémáját. Azt a nagy kérdést, amely az volt a múltban és lesz a jövőben. Egész biztosan. M—y. A magyar főid rózsásnak egyáltalán nem mondható horizontjának körvonalait akarjuk megrajzolni és annak a íehangoltságnak akarunk hangot adni, mely a magyar föld birtokosait é3 munkásait országszerte eltölti. Olyan országban, ahol a lakosság többsége a mezőgazdaságból él, a mezőgazdaság helyzete nemcsak a gazdák ügye, hanem az egész országé. A mezőgazdasági munka az a hatalmas emeltyű, amely fellendítheti az egész ország gazdasági é'etét. Ha ez az emeltyű hiányzik, akkor hatását végül minden termelő és kereseti ág meg fogja érezni. Tőlünk keletre és délre olyan gazdaállamok vesznek bennünket körül, amelyek olcsóbban termelnek s velük szemben a mi helyzeti előnyünk csak abban áll, hogy közelebb fekszünk náíuknál a nyugat fogyasztópiacaihoz, tehát olcsóbban szállíthatunk. Amennyivel azonban a mi helyzetünk kedvezőbb, akár a véletlen folytán, akár földrajzi fekvésünknél fogva, akár pedig esetleges vasúti és szállítási kedvezések következtében, az igy előállt haszon» többletre rögtön jelentkeznek olyan szervezett gazdasági erők, amelyek ezt elviszik és a mezőgazdaságot megfosztják tőle. Földrajzi előnyünk kedvezésétől újabban megfoszt bennünket a kereskedelmi szerződések rendszere is, úgyhogy a versmy a magyar mezőgazdaság helyzetét ma valóban elviselhetetlenné teszi. Jobbról is, balról is azt a tanácsot kapjuk, hogy nincs más menedékünk, mint az, hogy csökkentenünk kell a termelés költségeit! De hogyan, amikor még mindég fannál! a mezőgazdasági és nagyipari árindex tűrhetetlenül nagy eltérése. Ez ugyan világjelenség, de mindenütt megindult már a kiigazodás, a kiegyenlítődés, nálunk azonban az eltérés nemhogy enyhülne, hanem ma is fokozódóban van. Ha elad a gazda, ezt csak a békenivó alatt teheti ; ha vásárol, akkor pedig 80 százalékkal kall tulfizstnie a béke-nivót. Ennek a beteg helyzetnek vámvédelrni rendszerünk a me- legágya. Olyan rendszer ez, amely nem iparvédalmet jelent, hanem ennek érve alatt lehetővé teszi egyes erőltetett tennelőcsoportoknak a mezőgazdaság elleni szövetkezését. Msi helyzetünkben kit adórendszer alatt nyög a gazda: az egyik az a nyilt teher, amit az állam adóztatása jelent. Ennek, bár fokozott arányban kénytelen «lviselni a gazda is, állampolgári kötelesség eleget tenni. De egyes nagyipari kartallcsoportok adókivetését tovább viselni nincs mód jában : ez olyan erény volna, amivel szemben öntudatos gazda nem hajlandó csöndben ás megnyugvással viselkedni, Ilyen rendi ivüli teherrel nem az ország és a közgazdaság egyetemének érdekét szolgálja, hanem csoportokét csupán, nem lehat megterhelni továbbra is a mező» gazdaságot. Nem olyan kis kérdés ez, mint ahogy felületesen gondolnák. Maga a nagyipar is elismeri, hogy évi 50—60 millió pengőre rug a vámvédelemben a mezőgazdaság válságára rótt külön teher. Ez az a többlet, amivel a gszda egyes gyárvál- lalatok mesterséges fentartásíshoz és fejlesztéséhez kénytelen ma vagyona feláldozásával hozzájárulni. Ekkora összeg az, vagy még ennél is jóval több, amivei a magyar gazda drágábban fizeti szükségleteit a nyugati államok gazdáival szemben. Hova vezet ez ? Keleten olcsó munkaerő és aránylag kevés közteher nyomja az agrártermelést. Nyugaton az állami terheket kiegyensúlyozza némi- kép & termelési assközök aránylagos olcsósága, az agrárcikkek jobb értékesítési áraivai szemben. Kelet és Nyugat kedvezőbb termelési helyzete közé van beszorítva a magyar gazda, drága termelőesz» közeivel Í3 olcsó áron való értékest tósével. Ez a csőd és a bukás útjára vasét. Sajnos, a mindennapi életet drágító nagyipari kartellek létesítésére vonatkozó törekvés nem hajlandó visszavonulni, hanem C3ak csendesebben végzi szervezkedő munkáját, mint azelőtt. Ennek az az oka, hogy hiaba sürgetik a gazdák a kartall- kérdés szabályezását, az állatni felügyeletnek a kartellekra való kiterjesztését, az erre vonatkozó intézkedés egyre késik. Pár hónappal azelőtt még rá voltak kényszerítve a kartellek, hogy bizonyítani próbálják az ilyen alakulatok lótjogosult ságát. Ma azonban e helyett inkább kereskedelmi mérlagünk deficitjének egyoldalú beállításával operálnak és arra akarják rábirni a kormányt, hogy még tu’zottabb elzárkózással, még fokozottabb védelemmel akasz» szák meg egyfelől agrár kivitelünk eröteljességót, másfelől ipari behozatalunk ármérséklő hatását. A magyar föld látóhatárán gyülekező sötét felhők, akárhogyan próbáljuk is, nem tudnak megnyugtató hangulatba ringatni. Pedig szeretnénk mi is hinni és szeretnénk mi is bízni, hogy a magyar föld és annak verejtékező munkásaira még nagy és fontos missziók várnak, amiket a Gondviselés és a történelem irányité keze rótt rá. A magyar gazda, aminthogy eddig, a jövőben sem tér ki ezen nemzetmentő és nemzetfentarló missziója elől. Azon- ! ban levegőt kér, éltető, a termelő munkát eredményessé tevő levegőt. S megértést kér mindazoktól, akik sorsát irányítják vagy befolyásolják. Csütörtökön este száztagú küldöttség utazott a hercegprímásért A magyar társadalmi élet előkelőségei szombaton érkeznek Rómába Budapestről jelentik: Csütörtökön este száztagú küldöttség indult Rómába, hogy részt vegyen Ssrédi Jusztin hercegprímás püspökké szentelésen. A magyar zarándok sereg 7 ón érkezik mag Rómába. Megvárja 15 ót amikor a biboro3 hercígprimáa átveszi a pápa által számára kijelölt templomot, a római Széni Gergely székes- egyházat. Serédi prímás január 16-áu a pápa elé vezeti a magyar zarándokokat és 17-én indul haza velük. A száztagú küldöttség egéjz Budapestig elkíséri a hercegprímást aki Budapestről, »anélkül hogy kiszállana, külön kocsiján egyenesen Paaonhalmára ©agy, hogy itt várja be az esztergomi installáció napját. A száztagú sarándokcsspaiot gróf Zichy János vezeti Bó nába, míg a zarándokok lelki vezetője P Jámbor László Jézustársasági atya, a budapesti Jezsuita rendház háztöcöke lesz. A székesfővárost a küldöttségben Bérezel Jenő tanácsnok ■ képviseli. Veszprém vármegyét és a veszprémi káptalant Cfiszárik János rendkívüli követ meghatalmazott miniszter Az egri káptalan, a hsjdudorogi egy házmegye, Esztergom városa, Esztergom vármegye és as esztergomi járás, Komárom vármegye. Zala vármegye, Kaposvár városa, Zalaegerszeg, Nógrád vármegye, Balassagyarmat városa szintén képviseltetik magukat a zarándoklatban. A Szent István Társalat nevében gróf Zichy Aladár vesz részt a zarándoklatban, amelynek tagjai között ott lesznek a magyar jezsuiták, piaristák és minoriták, ciszterciták, premontreiek és a budapesti kathoiikus egyházközségek kiküldöttei. ORSZÁG—VILÁG Budapesten megszűnik a hús fogyasztási adója és 10 százalékkal olcsóbb lesz a villany. — Miskolc városa felállította a szagéeyka- tasstart, évauts 1 miliié adót fordít jótékonyáéira éi n«m ad ki koldulási •ugedéiyt. — A mnlt évi forgalmi adóáuiáoyek érvényben maradnak 1928 évre is. — Búd pénzügyminiszter három év alatt akarja megoldani & magángazdaságok súlyos problémáit és az adóterhek fokozatos könnyítését. — Tavasszal Debrecen melleit mélyfúrást kezdenek gázra és olajra. — A kormány uj hivatalt állít fel az idegenforgalom irányítására. — á keddi gabonatőzsdén a busa 5 a tengeri és zab 25—25 fillérrel drágult — Macdonald, volt angol miniszterelnök, a munkáspárt vezére ss enrópai béke érdekében elhalaszthatat- lannak tartja a trianoni béke rév:» zióját. — öt vagon géppuskaalkat- részt talált az osztrák vámhatóság a Gtáebél Budapestre jövő vonaton. — A hadianyagét Veronában adták fel ■ Lengyelországnak vagy Csehország- nak szánták.
