Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-04-21 / 32. szám
írtesiIrdemü hogy ílt ÍVÉ gkezdjd kiás [el lezső április 21 április zációs Gloria igszebb felvo» i. április 6 est! láttok t felvo l 2 SZ. fetarba Néró )JU ,rok a leg- cedvező tételek hatók. A Vármegyei Gazdasági Egyesület újjászervezi három szakosztályát Az évi közgyűlésen a vidéki gazda» körök fejlesztését határozták el Pest-Pilis-Soll-Kiskunvármegye Gazdasági Egyesülete gróf Teleky József v. b. t. t. elnöklete mellett tartotta meg az ez évi rendes köz» gyűlését, amely előtt az egyesület igazgató választmánya tartott ülést. Az igazgatóválasztmány elhatároZita, hogy az egyesület vidéki szervezeteit már meglévő gazdakörök tevékenységének felélénkitésével és újabb községi gazdakörök létesU tésével kiépíti. Mivel a községi szervezetek megalakulását, tevékeny» ségük egységes és megfelelő irányítását a mezőgazdaság fejlődése és a gazdatársadalom egységes frontjának megvalósítása szempontjábál rendkívül fontosnak tartja az igaz» gatóválasztmány, ezért felkérte Fab- ricius Endre 0. M. G. E. főtitkárának javaslatára, a G E 0 Sz.*t, hogy a községi gazdakörök egyöntetű alapszabályainak elkészítése, a gazdakörök megalakítása és működésük megfelelő szervezése céljából, az illetékes tényezők bevonásával, értekezletet hívjon össze. A napirend előtt dr. Kégly János mondott köszönetét gróf 2 eleky Józsefnek, a Gazdasági Egyesület elnökének Pestvármegye Törvényhatósági Bizottságának közgyűlésén elmondott nagy beszédéért, amelynek eredményeként a vármegye köz» gyűlése egyhangúan magáévá tette a Gazdasági Egyesületnek az Országos Birtokbiróság felállításával szem* ben elfoglalt álláspontját. Majd az egyesület közgyűlése jó» váhagyta a felügyelő bizottságnak a multévi zárszámadásokról szóló je» lentését és jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztését Egyhangú lelkesedéssel határozta el ezután a közgyűlés, hogy a Vár» megyei Gazdasági Egyesület állat» tenyésztési, do hány termelési és ker= tészeti szakosztályait újjáalakítja. Majd köszönetét mondott a közgyűlés Agorasztó Tivadar Pestvármegye alispánjának az egyesület hathatós anyagi és erkölcsi támogatásáért. Végül Staub Elemér igagató választmányi tag, mint a kecskeméti mezőgazdasági kamara elnöke biztosította a közgyűlést, hogy [a mező- gazdasági kamara mindenkor teljesen összhangban és egyetértüsben óhajt működni együtt az egyesülettel. Kiskunhalas Helyi Értesítőie Közgazdaság Budapest, április 20 Gabonaárak: búza 83 P 15 t„ rozs 38 P f., árpa 80 50 P 50 f., zab 38 P Sertéspiac: Prima szedett 1 P. 60 fill., 1 P. 62 fii!., Szedett közép 1 P. 56 fill., 1 P. 58 fül, Szedett könnyű 1 P. 30 fill, 1 P. 36 fill.. I rrndfl Öre* 1 P. 48 fill, 1 P. 50 fül., II. rendű öreg 1 P. 88 fű’., 1 P. 40 fill. Az irányzat lanyha. MENEKÜLÉS HÁROM ORSZÁGON ÁT Kertszéfeek fonott bútorok, utazó kosarak, gyermekkocsik, kocsikasok és mindenféle kosáráru beszerezhető KOVÁCS sAnoor kosárfonó üzletében, Szász Károly-u. 5 Gyümölcsvédelem Hazánk talaja, éghajlata és időjárása a gyümölcstermelésre igen alkalmas. így te* hát nagyon is érdemes gyümölcstermeléssel foglalkozni. Magyarország ezelőtt egyike volt a legjobb gyümölcstermelő országok* nak. Exportképes gyümölcsöket termeltünk azonban egy idő óta termelésünk hányát* lásnak indult, már pedig arra kellene tőre* kednünk, hogy minél magasabb fokra emeljük. • A hanyatlás legfőbb oka, hogy a leg» több magyar gazda a gyümölcsfák ápolá* Sára kevés gondot fordít, aminek természetes következménye, hogy a gyümölcs* termés minden évben kevés, jórészt ér* téktelen s így minden évben nagyobb menn) iséget vagyunk kénytelenek külföld* ; ről behozni. | Alig van olyan gazda, akinek portáján, ■ kertjében, tanyáján, szőlőjében gyümölcsfa j ne volna. De a gyümölcsfa csak „mostoha | gyerek“. Nem törődik vele, nem ápolja, ! nem igyekszik megvédeni a rengeteg sok I kártevőtől, de azért megkívánja! hogy j minden évben rendesen teremíen és ha | rendes, egészséges termést nem ad, nem | Önmagában keresi a bajt, hanem gyümölcs fájában. A több és olcsó termelés sokat hangoz* tatott jelszavát a gyakorlatban sehol sem tudjuk olyan könnyen és sikeresen meg* valósítani, mint a gyümölcstermelés terén. Ezt részint a helyes fajkíválasztással, ától* tással, szakszerű földmunkával, trágyázás* sál, főleg azonban a különféle gombabe* tegségek és rovarkártevők ellen való rací* onális védekezéssel, szóval a gyümölcsfa rendes ápolásával és kezelésével érjük el. Amerikában, Németországban, Svájcban és a többi kulturállamokban — ahol a többtermelést nemcsak hirdetik, hanem meg is valósítják — a gyümölcstermelők azért tudnak oly nagy mennyiségű finom és olcsó gyümölcsöt termelni, mert a gyű* mölcsfák betegségei és rovarkártevői ellen gondosan védekeznek. Amerikában vég* zett szakszerű és pontos statisztikai adatok igazolják, hogy például az almamoly fel* lépése esetén, ha nem permetezünk, 1OO0 alma közül 997 férges, ha permetezünk, 1000 alma közül 970 egészséges. Gondos gyümőlcsfaápolással tehát nőve* lik a gyümölcsfák termőképességét és biztosítják az egészséges termést. Nálunk a gyümölcstermés minden évben jórészt a rovarok és gombák áldozata. Pedig ma már feltétlenül kezünkben van annak a lehetősége, hogy gyümölcseink legnagyobb részét aránylag csekély áldó* zattal megmenthessük, ha a betegségek és kártevők ellen rendesen védekezünk. Egyes gazdák felismerték ugyan a vé* dekezés előnyös voltát, végre is hajtották ezt, de eredmény nélkül, mert a védeke* zés nem volt tudatos, okszerű. Vannak azonban, akik okszerű gyű* mölcsvédelmüknek minden hasznát és örő* mét élvezik. A védekezés csak akkor lesz eredményes, ha szakszerűen, pontosan, szorgalmasan, a legnagyobb türelemmel és gonddal történik annak végrehajtása. Hogy sikeresen védekezhessünk, első* sorban ismerni kell a gyümölcsfák betegségeit és ellenségeit, másodsorban ismer* nünk kell a védekezőszereket és azok cél* szerűségét. Mert ennek hiányával megtör* ténik az, hogy a védekezőszert, teljesen helytelenül alkalmazzuk és eredmény nincs. A „Gyümölcsvédelem* című füzet célja megismertetni a gyümölcsfák legfontosabb gombabetegségeit, leggyakoribb rovarkártevőit és megmutatni a helyes utat az ered* ményes és így tökéletesen bevált modern védekezéshez. Díjmentesen adja a Hangya. A Helyi Értesítő Zaanán Magyar Kálmán vendéglőjében Teréz malom, Alsózsanán a 15 km.-né, levő Acs Ferenc kovácsmühelyében, Kígyóson a Csikós féle csárdában és Rekettyén az országút mellett levő iskola tanitói lakásában, Fehértón Orentsák János vendéglőjében a bogár- zói iskolánál, a pirtól Gazdakörnél, a bo- doglári Iskolameiett özv. Egyed I. Sándornénál és özv Szabó Mártonná fü8zerüzletéban Vármegyeház kap ható minden szerdán és szombaton. — REGÉNY — ’d/> 'b 1B Irta: ZENTAI FERENC á fegyvert magam elé fektettem, hogy minden pillanatban lőni tudjak vele s egészen a tetőhöz lapultam. Aztán próbáltam erőltetni a szemem, hogy minél messzebb lássak. Tekintetemmel átkutattam minden területet, nehogy éppen onnan lepjen meg az ellenség, ahonnan nem várom. Ahogyan így jártaüsm a szemem, egyszerre csak megakadt valamin. Hm ... mintha csak emberi alakja volna. Dá Dem .. . talán tévedek ... hiszen nem mozdul. Gondoltam, tó?e dek és már le is vettem róla a szemem, hogy újabb pontokat figyeljek meg. Kis idő múlva újra visszasiklott tekintetem oda, ahol az imént a gyanús emberi formát láttam. Azonban a legnagyobb meglepeté semre, már nem volt ott az alak. E tüut! Da hogy hová tűnt, már hiába kerestem. Lnhet, hogy kígyóként kúszott a földön, egészen összeolvadva az ucea porával és úgy közeledett a ház felé, amelynél olt kuporodtam a legtetején. Egyszer csak, valahonnan egészen kőzetről, furea zaj nesze ütötte meg fülemet Tisztán hallottam a sercegést, mintha csak valaki skatulyán gyulát húzott voiaa végig. A kővetkező pil lauatban fény villant fel közvetlenül a ház előtt s egy hatalmas tüzcsóva repült egyenesen felém. A fénytől kissé elkáprázott e szemem, de annyi időm volt még, hogy msgnycmjam a ravaszt és gyors egymásutánban két lövést adjak le oda, ahonnan a csóva elindult. Velőtrázó sikoly, majd tompa zuhanás követte a lövéseket. — Eltaláltam a gazembert I — hörögtem a dühtől remegve. A csóva ott égett a tetőn közvetlen mellettem, úgyhogy a puskatussal hamarosan eitudtam oltani. — No ezt aztán szépen eltaláltad 1 — kiáltott fel a tetőre az előrohauó Va8züiev, — A szó szoros érteimében cafattá lőtted ezt a sátánfajzatot. Hiába rugdosom, egy mukkot se ad. — Az átkozott majdnem kiégette a szememet azzal a csóvával — szóltam le a tetőről. — Legalább eloltottad e ? ;— dőr- mögött a házigazda. — El bizonyt Úgy mint annak ai életét, aki feldobta. — No akkor alaposan eloltottad — nevetett lent a két öreg — No de őrködj tovább 1 A huliát majd mi bavisszük az udvarba, nehogy elemei- jék cinkostársai. Hallottam, amint húzták, vonszolták a hullát, aztán újra esend lett. R ggelig lapultam fönt a háztelőa, de kirgiznek sziDát se láttam. Nagyon meggy avultak társuk pusztulása miatt és elkotródtak házunk tájékáról. Másnap estefelé újabb kémet küldtek a kirgizek — gyümölcsárus asz- szoay képében Mindenáron be akart jönni a lakásba, mi azonban már éppen eleget tanultunk és a kerítés kapujánál nem engedtük beljebb. — Hát ha már nem vesznek almát, legalább ajándékul fogadják el ezt a szép pirosat és sdjik át annak az édaa kisast Sonynak. — Meg ingyen se kell! Menjen esak isten hírével! és bevágtuk előtte a kaput. Tudtuk, hogy minden almája mérgezett. A gyümölcsáras asszony megjelenése figyelmeztető jel volt, hogy újabb kirgiz támadásra lehetünk elkészülve az éjszaka folyamán. Újabb és agyafúrtabb támadásra, amely ellen, egye lére nem is tudtuk, hogyan vóde- ekzzünk. Mindenesetre mindenre el kellett készülve lennüuk. Egyet azonban csaknem bizonyosan tudtunk, még pedig azt, hogy ma már tömeges támadásnak leszünk kitéve s valószínűleg minden oldalról ropogni fognak a fegyverek. — Ciak egy módon érhetünk el sikert éjszakai harc esetén — szólt a haditanáéiban Demeter. — Halijuk, halljuk ! zugtuk kórusban. — ügy gondoltam, hogy igen célravezető volna, ha megfelelő pontokon, mondjuk, a ház négy sarkánál, földalatti fedezéket ásnánk. — Nagyszerű ötlet 1 — kiáltottam fel ujjonva. — A kirgizeknek fogalmuk se lesz, bogy hosusn tüzelünk feléjük s amellett as ő golyóik ellen teljesen védve leszünk. Alighogy leszállt az esti sötétség, ásót és kapát ragsd'uak s megkezdtük » munkát. Két óra sem telt bele s máris készen állt a négy harejzerü fedezék. Tsz óra tájban fegyverrel a kézben 8 egy halom tölténnyel a zsebben, kiki elfoglalta a maga fedezékét. E'fél is elmúlt már, de még hire- hamva se volt a kirgizeknek. De egyszer csak a ház előtt húzódó keskeny és alacsouy kerítés mellett csúszó mászó alakok közeledtek a ház feló. — Semmi kétség I Ezek kirgizek. Tisztességes ember négykézláb nem szokott mászni, tehát csak gonosz szándékból közelednek ebben a furcsa poziiurában felénk. Fedezékem mögül kényelmesen eélbavettem őket. — Bumm 1 bumm ! — reszketett meg a levegő és a csúszó mászó alakok nem csúsztak többé. Most a ház másik oldaláról hallatszott a fegyverropogás. 01 már a kirgizek is vissss visszafeleltek. — ügy látezik, az egész kirgizfalu itt vau. Na, lesz ma éjjel véres komédia. Most meg már nekem kellett njra fegyverhez nyúlnom Roppant ügyesen kúszott a bestia és már kezdett fel- tápászkodni, hogy rám vesse magát. Ds célba kaptam és oyekkeure bukott vissza a főidre. Ugyanekkor a ház minden oldalán felhangzott a dörgés. Rohamoztak a kirgizek. Üvöltés, jajgatás vérié fel az éjszakát. Közvetlen fölöttem egy csóva. Bog- csóva repült tel a háztetőre. O.t továbbra is sisteregve égett és meggyuj- tóttá a tetőzetet — Végünk van . I ordítottam fel rekedten és a felém rohanó alakokra gyorsan rádupláztam. Újra rádupláztam s a rohanás megszűnt. D ä a tetőzet egyre ijesztőbb, egyre nagyobb lánggal kezdett égni. áz oltásra gondolni se lehetett Bi» zonyos volt már, hogy a ház, a fából épült hái tövig fog leégni. — Magasságos istea .! Mi lesz Mariannával.. 1 Szénné fog égni ott beüt a lakásban. Megdideregtem erre a gondolatra. Hiszeu gondolni se lehetett arra, hogy érte menjünk és kihozzuk őt a recsegve égő épületből. Ha kilépünk innen a fedezékből, menten a halálfia vagyunk, ás égő ház már eösen megvilágította a közvetlen környéket, istenkisértés volna moBt már megmoccanj. A távolabb álló kirgizek, aho7á as égő épület fénye nem hatol, karba tett kelekkel nézhetik most már a ház körül tőitenő eseményeket. Mindent láthatnak és minden megmoz- dulót könnyen eélba vehetnek. (Folytatjuk.)
