Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-04-18 / 31. szám
4 április 18 Benső viszály a Gazdasági Egyesület és a tanyai csoportok között AGazdasági Egyesület vasárnapi közgyűlése ——vAA/VX.---------------H árom tanyai csoport különválása A Halasi Gazdasági Egyesület f. hó 15-én, vasárnap tartotta meg rendkívüli közgyűlését a város gaz- ^aközönségének meglehetős nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésnek két fontosabb tárgya volt, a pusztai Gazdakörök átszervezése és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok olyatén való módosítása, hogy a pusztai gazdakörök a Gazdasági Egyesületnek mindenről kötelesek elszámolni és a pusztai gazdakörök eddigi két pengős tagdiját négy pengőre emelik föl és ebből egy pengőt a központnak fizetnek be, három pengőt pedig beruházásokra fordíthatnak. E kérdés fölött hosszadalmas és zajos vita fejlődött ki. Török István tiltakozott az elnökség ilyen irányú javaslata ellen és azt semmiféle formában nem tartja elfogadhatónak. Papp Rásonyi Gedeon szintén amellett szólalt föl és beszédében azt hangoztatta, hogy a pusztai gazdakörök váljanak ki a Gazdasági Egyesületből és mint önálló csoportok működ» jenek tovább. A felszólalók ezután szenvedélyes hangon bírálták az egyesület működését és szóba került az egyesület húszezer pengő adóssága is és Szalai K. Antal azt ajánlotta, hogy ezt az összeget vessék ki a tagokra va* gyonuk arányában és úgy fizessék ki. id. Nagypál Ferenc az elnökség álláspontját védte és szólt arról, hogy miért van arra szükség és állást foglalt az ellen, hogy a tanyai gazdakörök különváljanak. Mészöly Károly elnök válaszolva a felszólalásokra, kijelentette, hogy a tanyai gazdakörök különválása a gazdaközönség szét- forgácsolását jelentené és éppen erre nincs szükség, mivel együttes működés hozná meg azokat az eredményeket, amelyre a halasi gazdaközönségnek szüksége van. Nem lehet az, hogy 50 — 60 ember külön csoportot alakítson és ezért Papp Rásonyi javaslata elfogadhatatlan. A hosszú vita után Mészöly Károly elnök szavazásra bocsájtotta a kérdést. A közgyűlés 41 igen szavazattal 26 nem szavazattal szemben az előterjesztett javaslatokat elfogadta. A szavazás után Papp Rásonyi György ismét felszólalt és kijelentette, hogy ezek után Pirtó, Bogárzó, Aisószáilás tanyai csoportok az itteni egyesületből kiválnak és mint önálló egyesületek kívánnak továbbra működni. * Itt Írjuk meg, hogy a Gazdasági Egyesületnek a földmivelásügyi minisztérium a 8000 pengő segélyt kiutalta, amelyet az Egyesület a napokban vesz föl. Kiskunhalas Helyi Értesítője Ujaüb nagyarányú fásításokat végeznek Halason A hatóság erélyes intézkedéseket foganatosit a város szépészeti megvédésére A vároiok és különösen az A’föld városai mindenkor gondot igyekeztek fordítani arra, hogy 8Z Alj Óid fában szegény levegőjét parJcirozással és egyéb jellegű fásításokkal pótolja. Da ezenkívül a szépészeti szempontok is domináló szerepet játszottak ezekben az igyekezetekben, hogy ha idegenek jönnek a városba kellemes benyomásokkal távozhassanak onnan. Ma már egészen kétségtelen és magyarázatra nem szorul, hogy a fák védelme és ápolása elsőrangú érdeke a város lakosságának is. Ezenkívül egészségüggi célokat is kiválóan szolgál ez a védelem, mert a fák a por felfogásával megbecsülhetetlen szolgálatot teljesítenek az egészség megvédésének is. A város most újabban ismét nagyarányú fásításokat foganatosított és ebből a célból 4000 darab fát ültetnek el Halason. A fák fajtái akác, hárs, juhar, jegenye, kőris és platán. Ezeket a fásításokat az alsó és felső városokban már elvégezték és egy éven belül a város többi részében is befejezik. Ezek a nagyarányú fásítások egyik legjobban rendezett várossá lesznek hivatva Hahsí Unni. Az utóbbi időben sajnálattal kellett tapasztalni, hogy Halason egyesek állandóan rongálták, legalyazták és a gyengébb tövű fákat megrongálták. Erre való tekintettel a hatóság most újból felhívja a lakosságot a fák védelmére, \ egyúttal pedig szigorú kihágási eljárást foganatosit a fák megrongá- íói ellen. A város egyúttal felhívja a jó érzésű lakosságot, hogy a fák megrongáltál haladéktalanul jelentse fel. Gyors segítséget keit adni a tanyák életének A közlekedés megkönnyítése a legsürgősebb teendő ezen a téren A Helyi Értesítő beszámolt annak . idején arról az előadásról, amelyet ! Gesztelyi Nagy László a tanyák helyzetéről és elhanyagolt állaootai- ról tartott. Aki ismeri az Alföld tanyavilágát, nem csodálkozik azokon a borzalmas | állapotokon, melyeket Gesztelyi Nagy \ László, előadása keretében hallgatósága elé tálalt, s a sok sok megoldásra váró probléma közül elsősorban tényleg a közlekedés megjavítása képezi a legsürgősebb feladatot azok számára, akik a tanyavilág j kulturális és főleg mezőgazdasági j életjelenségeit megmenteni és fen- ! tartani kötelesek. Azonban nemcsak a tanyavilág» j de általában az Alföld községei 1 híresek járhatatlan utaikról, melyeken az őszi és tavaszi közlekedés nagyjában szünetel. Valóban gondol- | kodóba kell esnünk afelett, hogy ily ; elhanyagolt és szánalmas viszonyok : mellett miként haladhatott mező- gazdasági életünk csak egy lépéssel is előbbre. Midőn az őszi esőzések ideje bekövetkezik, a mezőgazda falujába, vagy tanyájába vonulva, úgy él ott, mint aki teljesen el van zárva a ; nagyvilágtól, s mintha a legközelebbi szomszédon kívül mással — mert 1 távolabbra alig juthat életveszély nél- j kül — nem léteznék reá nézve ; érintkezés s nem is gondol arra, j hogy a legközelebbi községig, ország- ] útig, vagy vasútállomásig keresztül- j ! hatoljon az óriási sártengeren. Ha mégis valamelyes fontos érdek vagy szükségszerűség kimozdítja nyugal- j mából a jámbor tanyai honpolgárt s hosszas tépelődés után rászánja | magát az útra, könnyű kocsija elé i négy-öt lovat vagy marhát kell befognia, hogy csak félkilóméterre is » eljuthasson egyszuszra, mert ily ' távolság után már pihentetni kénytelen lovait, s kocsijának kerekét tisztogatnia kell a küllők közé ragadt j sártól. A járhatatlan utak vezették a tanyai, i ( sőt sok helyen a községi lakosságot J j is egy sajátságos közlekedési eszköz j feltalálására és használatára. Ez pedig nem más, mint a csónakutazás. A legújabb nemzedék előtt talán már ismeretlen valami ez a közle kedési alkalmatosság, azonban sok helyen láthatjuk, különösen mocsár- dús vidékeken ma is még, hogy egy derékban kettészelt csónak a közlekedés egyedüli jármüve. A csónak orrába akasztják a hámfát s Így huzatják az iskolás gyerekekkel megrakott hajót az utca vagy ut nagy sarán végig, ma már talán csak a legközelebbi malomig, ameddig hosszú, fényes esik jelzi a sajátságos jármű keservesen le- simított útvonalát. Nincs oly akadálya a tanyai közlekedésnek, melyet szívesebben ne küzdene le a fuvaros, mint az ut sarát. Ha az ut mentén egy kis szikes vagy homokos talajra akad, nem késik odavonszoltatni kocsiját, pedig sokszor talajvíz borit előtte mindent s mérföldekre terjedő kerülőt is megtesz, semhogy az ut sarában kinozza elcsigázott lovait. Ily viszonyok mellett nem csodálható, ha tanyai mezőgazdaságunk nem kapcsolódhatik bele a sokat hangoztátütt többter melós és haladás forgatagába, ellenben mindinkább fokozott mértékben mutatkozik az a fájdalmasan sajnálatos jelenség, hogy a tanyai mezőgazdasági munkaerő termékenysége teljes leromlás előtt áll, Ha pedig figyelembe vesszük azt a nagyon is megfontolandó követelményt, hogy a mezőgazdasági munkakifejtés eredménye, a munkateljesítmény mérlege lelki és kul turális feltételektől is függ, természetesnek találjuk, hogy hiába díszítjük fel a tanyavilágot iskolákkal addig, míg az iskolákhoz vezető közlekedés lehetőségét köny- nyebbé s általában elviselhetővé nem tesszük. Meg kell tehát mielőbb teremteni az alapot arra, hogy az Alföld elhanyagolt tanyavilágának mező- gazdasági ősereje a közvagyonosodás és közművelődés terének művelésére vitessék át. Éhez pedig első lépés a tanyai közlekedésnek tervszerű és széleskörű megjavítása. Városfejlesztési programokat valósítanak meg az Alföldön Cegléd 102 kilóméterrel hosszabbítja meg gazdasági vasúthálózatát Az alfö!di városok a háború után belátták, hogy fejlődésük szorosan össze van kapcsolva a gazdasági élet fejlesztésével, amely mintha a városokat más irányban is előbbre viszi, Nemrégiben Szsged valósított meg ilyen kisvasútit, amely Halastól is nagy környéket hódított el. Alíalábsn ma már kétségtelen, hogy amelyik város nem próbál meg ilyen gazdasági előnyöket kihasználni, az lassan ós állandóan a visszafejlődésnek van kitéve. Cegléd 1928 évi építkezési programjának ismertetésénél örömmel lehet megállapítani, hogy ez a pestmegyei város, melynek jóformán semmi közvagyona nincs, egy-két középületét kivéve és csupán polgárainak adófii/éceire támaszkodik, müy hatalmas tempóval igyekszik háborús mulasztásait pótolni. r Alig fejezte be a múlt év folya- , ilórnétores h°83zu „Cegléd- vtdem Gazdasági Vasutjának“ építését, mely által két községet és nagy tanyai érdekeltséget kapcsolt be forgalmába, már is újabb három nason.ó feiviteiü ág megépítéséről folytat tárgyalásokat, melyek elv előrehaladott stádiumban vannak, hogy rövid időn belül kivitelre kerülnek. Ezáltal 102 kiíóméteros uj gazdasági vasúti hálózat gócpontja és restmegya legfejlettebb vasúti hálózatta! rendelkező városa lesz, mert a jelenleg is innen kiágazó Budapest—Cegléd, Coglöd—Szolnok, Cegléd—Szeged felé haladó fővonalak, a Cegíéd kupái hév. vonal már is nagy forgalmat biztosítanak számára. Értesülésünk szerint Cegléd a gazdasági vasút építése költségére a már megtévő 32 kiióméteres ággal együtt 3,833 000 pengőt irányzott elő. —H Termény- és gyümölcs kiállítás Hogy tagjainkat rászoktassuk a többter- melesre s bebizonyítsuk azt, hogy a jó vetőmag a termésünk eredményét fokozza szebbé és jobbá teszi, elhatároztuk, hogy a nyár és ősz folyamán kiállítási rende« zunk azon terményekből, amelyeknek vetőmagvait a termelők nálunk szerezték be- Ugyanezen kiállításon fogjuk ama fé« regmentes gyümölcsöt, szépen kifejlett szőlőt, amelyeket a nálunk vásárolt nő« vényvédelmi szerekkel (Enda, Deudrin Nosprasen, stb.) mentettek meg a puszi tulástól. A műtrágya hatásáról az őszt és tavaszi gabonákra, szőlő és takarmány növényekre ugyanekkor számolunk be. Ezen kiállításon értékes díjakat fogunk kiosztani azon tagjaink között, akiknek terménye szebb és jobb lesz a többinél. A kiállítás iránt már is nagy az érdeklődés- A Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara, a Monon Magkereskedés, a m. kír. Bur» gonyatermelési Hivatal, a m. kír. Föld« müvelésügyí Minisztérium figyelemmel kíséri a többtermelés terén kifejtett mun» kapkodásunkat s a kiállításunkon képvi- j selten magát. Arra kérjük már most föld« j mivelő tagjainkat, hogy kiállításunkra ké« szüljenek fel. Iparkodjék mindenki sokat 1 szépét s jót termelni. Mi a múlt év őszén | kiosztottunk száz métermázsa nemesített j rozs°t> e tavasz folyamán ötszáz mázsa | nemesített Ella vetőburgonyát, ötven mázsa nemesített aranylófogu tengerit, hu« szonőt métermázsát a világhírű Busz« csínszki.féle répamagból, tizenöt mázsa homoki borsót, nagyobb mennyiségű lu« cérnát, nyúlszapukát, fűmagot, kifejtő és cukorborsót, húszezer lasak vetemény és vírágmagot. Ennyi jó vetőmag után sok és szép termést várunk- Erős a hitünk, hogy nem is fogunk csalódni. A Hangya vezetősége^
