Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-03-17 / 22. szám
március 17 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 A március tizenötödikének halasi ünnepségeit a nagy nap méltó Kereteiben ülték meg Ünnepi szónoklatok, felvonulások: és bankettek voltak a nemzeti ünnep emlékei Báró Prónay György Halason A magyar Nemzet immár törvény« beiktatott nagy nemzeti ünnepét Halason is a magyar tradícióknak megfelelő ünnepségek kegyeletes keretei között ülték meg. Társadalmi egyesületek, iskolák és külömbőző körök vették ki részüket a kegyeletes ünnepségből. Az ünnepségről tudósitőnk a következőket írja. , Délelőtt kilenc órakor a rőm katb. templomban volt ünnepélyes szentmise, mely alatt a jelenvoltak zsúfolásig megtöltötték a templomot. Mise alatt az énekkar hazafias Mária énekeket adott elő. A mise végeztével dr. Kovács Vince esp. plébános tartott lángoló hazafias beszédet, amely költői szár- nyalásu volt. Ugyancsak délelőtt kilenc órakor volt istentisztelet a református temp lomban is, ahol szintén megtöltötték a hívek a templomot. A ref. templomban Szabó Zsig- mond lelkész tartott nagyszerű és gyújtó hatású beszédet a magyar Márciusról. Az izraelita templomban reggel fél nyolckor tartottak istentiszteletet. A templomi istentiszteletek után a reálgimnáziumban folyt le a márciusi ünnepség. A ref. Szilády-reálgimnázium délelőtt féltizenegy órai kezdettel tartotta március 15 iki ünnepélyét az iskola tornacsarnokában, melyet zsúfolásig megtöltött a szép számban megjelent közönség és a tanulóifjúság. — Az ünnepi szónoklatot Bikv Gábor tanár mondotta. Nagyhatású beszédében főként Kossuth Lajos hatalmas egyéniségével foglalkozott. Nagy Miklós VII. o. t. Kiss Menyhért „Ki volt Kossuth?“ cimü költeményét szavalta ügyesen, Schif- fert György pedig Szathmfiry István „Kossuth szobra előtt* c. ódájának művészi előadásával szolgált rá a hallgatóság tetszésére. A műsor többi számaiban az ifjúsági énekkar és a zenekar adott elő néhány da« rabot elismerésremólfó igyekezettel Hajóssy István tanár avatott veza- tése mellett. Az ünnepélyt Boesor László Vili. o. t., a Szász Karoly- kör alelnöke zárta be lelkes beszéddel. Majd a közönség a tornateremből az intézet előcsarnokába vonult, ahol Nagy Torma Géza Vili. o. t. szép beszéd kíséretében koszorút helyezett az iskola hősi halottainak emléktáblájára. Az ünnepségek tulajdonképeni programja a délután folyamán zajlott le, amikor az előirt sorrend szerint folytak le az ünnepségek. A múlt iránt való minden hagyományos hangulattal rendelkező ünnepségben volt része a közönségnek. Áz ünnepségen megjelentek a város képviselői, más hatóságok képviselői és nagy számban a város polgár» sága is. Az ünnepély ugyancsak az előirt program szerint délután három óra* kor kezdődött meg. A közönség a 48 as kör helyiségében gyülekezett, ahonnan élén a leventék nagyszerű csapatával kiindult a közönség a hősök szobrához. A közönséggel egyidőben érkezett báró Prónay György államtitkár, a város kép« viselője, Farkas Elek felsőházi tag, dr. Babó Imre, az egységespárt elnöke, dr. Gnsztos Károly h. polgár- mester és mások. Egymásután felsorakoztak a hősök szobra körül a leventék, a diszsisakos rendőrök. A szobor egyik oldalán csendőrök helyezkedtek el. Az elhelyezkedett Iparos dalárda elénekelte a magyar Hiszekegyet. Utána a pódiumra lépett Gusztos Károly h polgármester, aki megtar« tóttá a megnyitó beszédet. Megnyitójában többek között a következőket mondotta: — A magyar életet elárasztotta és fogva tartja az ünneplés vágya ezen a nagy napon. Sokan tálán kifogásolják, hogy ilyen nehéz időben jut kedvünk az ünneplésre, de nem szabad feledni, hogy a 48 as hősök emléke szent és mélyen bele van vésve a magyarság szivébe. Nem szabad engedni, hogy a negyvennyolcas időket belepje a feledés homokja... A magyar szabadságharc élő emlékei élnek ma is a magyar lelkekben, a magyar függetlenség nagy csatái, amelyek példák maradtuk a jövő nemzedékeknek is. Azt a szabadsághareot, amelyet most nyoicvanadszor ünnepiünk meg, át kell vinnünk a jövő nemzedék szemébe is. A magyar életet el akarták nyomni a szabadságharcot követő szomorú korszakban is. A magyar szellem azonban itt is győzött, mint ahogy diadalmaskodott az elnyomás valamennyi körülménye között is. A 48«as idők megbecsülése, szellemének állandó ápolása a magyar lélek lángoló hazafisága lesz örökké a magyar nép egyetlen igazi és hűséges, soha el nem lankadó erőssége. Különösen most, amikor mint hivatalos törvényes ünnep is lett márc. tizenötödike. A helyettes polgármester beszéde után az Ipvros Dalárda elénekelte a „Tied vagyok tied hazám“ kezdetű hazafias dalt, utána pedig báró Prónay György lépett az emelvényre és mondotta el ünnepi beszédét. — A mai ünnep nagy napjának 80 esztendős múltjára visszatekintve — mondotta az államtitkár — most látjuk csak igazán mit kellett kivívni az akkori lángoló lelkű szabadsághősöknek. A szolgaságban hevert me« gyarságnak kellett erővel és hittel teljes szabadságot hirdetni és a nemzeti felébredés nagy munkáját elvégezni. A magyar nemzet egy nagy temető volt a negyvennyolcas idők előtt, amikor minden nap egy-egy jogát helyezték sírba. A haza érdekében ekkor lángolt fel a nagy szeretet. amely két igazi nagy férfi részéről indult ki. Az egyik Széchenyi a másik Kossuth volt, akik meglátták és felismerték hazájuk súlyos sorsát. Ennek a szabadságért való súlyos harcnak nem volt semmi köze sem a nemzetköziséghez. — A történelem további folyamán a szabadság irán való lelkesedés tovább élt a nemzet szivében, amikor minden erejével küzdött az abszolutizmus ellen. Csak későbbi idők folyománya azután, hogy irodalmon, politikán erőt vett a túlzott liberá- iizmus. A nemzet egyik legdicsőbb példája, hogy a 48-as időkben ki tudta vívni függetlenségét. Eleinte a szabadságharc leveretóse után csak zárt ajtók mögött merték ünnepelni ezt a napot és mai törvényhozásunk érdeme, hogy 79 év után törvényerőre emelte azt. Majd az ország szétdareboláüának kérdésével foglal- • kozott és külömbőző idézetek felső- ' rolása után a magyar feltámadás | győzelmét hirdette. A beszéd befejezése után az államtitkár babérkoszorút helyezett a hősök szobrára e szavakkal: — Minden hódolatom és nagyrabecsülésem jeléül a hősöknek. Ezután az énekkar a „Tavasz elmúlt* kezdetű Kossuth dalt énekelte el. Ezután Gyevi Imre Szabolcska Mihály egyik hazafias versét szavalta el nagy hatással. Most dr. Babó Imre kezdte mondani beszédét. — Ha végig tekintünk Magyar- ország súlyos történeti időszakain, dicsőséges időket látunk állandóan visszatérő bajokkal. Amikor a ma« gyár Nemzet egy-egy vágyát teljesülni látta, mindig nyomon követte azt az elnyomás és élets folytonos küzdelmek zivataros napjai voltak. A szabadság .vágy azért pillanatra sem halt ki a nemzet leikéből és folytonosan uj hősöket termelt ki a számára. A magyar nemzet egyik ilyen tűrhető korszakát követte a 400 éves elnyomás. A török feldúlta az országot, de az ország ezért tovább fejlődött, mert volt benne élniakarás és szabadságvágyának el nem nyomható akarása. A 48 as idők után bekövetkezett elnyomás a nemzet meghasonlása uralkodójával okozott újabb nehézségeket, Az 1867-es kiegyezés sem hozott változást. A kibékülés nemzet és ural« kodója közt egyold-lu volt. A nemzet kibékült, da királya a régi maradt. Hatalmi szóval nyomtak el mindent, ami a magyarságot dicsőséges szabadság harcára emlékeztette. A mulasztások után, most egy nagy világégés után ünnepli a magyarság első függetlea márciusát. De ez a március bár független, mégsem szabad, mert hazánk testét idegen hordák tartják megszállva és akadályozzák azt, hogy az egész nemzet méltóképan ünnepelhesse azt a napot, melyhez történelmének, dicsőségének napja fűződnek. — A magyar március szent magyar napján emlékezzünk meg hőseinkről, akik példát mutató áldozatokat hoztak a magyar név becsületéért. Dr. Babó Imre ezután a hősök szobrára helyezte a kisgazdapárt koszorúját Utána a menet zeneszó mellett a Kuruc-szoborhoz vonult, ahol szintén elhelyezkedett a közönség. Az iparos d dárda itt is énekelt, majd Thorma Károly tanító mondott beszédet. Megemlékezett a szónok a márciusi idők nagy jelentőségéről, beszélt a márciusi hősökről és a szabadságharc nagy vívmányairól. Majd rátért arra, hogy most leplezik le Amerikában is Kossuth szobrát, ami kitűnő jele annak, hogy a szabadságharc eszméi még mindig erős emlékekkel élnek a lelkekben. Beszélt azután arról, hogy ez az ünnep csak akkor lesz igazi, ha majd a feltámadó Nagy Magyarországgal együtt ünnepelhetjük meg. Eíután lehelyezte a Kuruc-szoborra a kisgazdapárt koszorúját. Az iparos dalárda újabb éneke után ünnepi hangulatban ért véget az ünnepség. Este a körökben Március 15-ikét az összes társadalmi egyesületek a nagy naphoz méltóan ünnepelték meg. Mindenütt nagyszerű hangulat uralkodott éa lelkes felkőszöntőkben méltstták a nap jelentőségét. Az Egységes Pártkörben is sokan voltak. Az első felköszöntőt Szabó Zsigmond ref. lelkész mondta a kormányzóra, ragyogó szavakkal mutatva rá a kormányzónak a haza érdekében kifejtett munkásságára. Báró Prónay György állámtitkárt dr. Babó Imre köszöntötte szeretetteljes szavakkal, kitérve az államtitkárnak a város, a haza érdekében kifejtett munkásságára. Báró Prónay államtitkár megköszönte az üdvözlést, kitért a királykérdésre, többek között mondva, hogy nemzeti királyt kíván az ország, olyat, aki megérti a nemzet fájdalmát és baját. Úgy látja ez a gondolat sehol sem talált annyira talajra, mint Halason s ez ad neki erőt, hogy emellett kitartson. Az államtitkár ezután az önképző- Egyletbe ment, ahol id. Halász D. Sándor üdvözölte meleg szavakkal. Az államtitkár az üdvözlésre válaszolva kijelentette, hogy szívesen jött oda, mert ezáltal is ragaszkodását és szeretetét akarta nyilvánítani a kör és annak tagjai iránt. Az államtitkár még elbeszélgetett Kovács Vince plébánossal, Pethö Jenő járás- birósági elnökkel és az Önképzö- Egyletböl az Ipartestületbe ment, ahol Ta'lér Antal elnök üdvözölte, kitérve az iparosság bajaira is."Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy ismeri az iparosság bajait, amelyen a kormány igyekszik segíteni, azonban legtöbb bajnak a kut- forrása a trianoni határok. Az iparos dalárda néhány magyar dalt énekelt még el nagyszerű tudással és összhanggal, amelyet az államtitkár és kísérete élvezettel hallgatott végig. Az énekkarról az államtitkár elbeszélgetett Hajóssy Istvánnal és neki elismerését fejezte ki. A Polgári Olvasókörben Nagy Szeder István elnök üdvözölte meleg szavakkal az államtitkárt, kitérre arra, hogy a város közönsége örül annak, hogy az államtitkár lejött az ünnepségre és annak fényét emelte. Szólt az államtitkár működéséről és munkájára Isten áldását kérte. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy szívesen jött Halasra és nem mulaszthatta el, hogy a kört fel ne keresse, mert ezáltal ragaszkodását akarta kifejezni a kör iránt. A Kereskedők Egyesületében Kun Benő, az egyesület alelnöke egyéni és eredeti gondolatokkal teljes beszéddjl üdvözölte az államtitkárt és kíséretét és róluk kedves portrét rajzolt meg, Kun Benő üdvözlését báró Prónay György és dr. Babó Imre köszönték meg. A beszéd során igen érdekes és figyelemrem Utó esemény történt. Kun Benő nagy rokonszen/vel nyilatkozott az ugyancsak az államtit« kár kíséretében volt Horváth Béla ny. főszolgabíróról, a forgalmiadóhivatal főnökéről, aki, mint mondotta, a helyzet magaslatán állva oldja meg — a kincstár érdekeinek sérelme nélkül — a kereskedelmet és ipart érintő súlyos adózási kérdéseket. Az alelnöknek ez a megállapítása a jelenlevők köréből nagy tetszést vál« tott ki. Báró Prónay György feltűnően szokatlan jelenségnek mondotta, hogy a kereskedők és a jelenlevő forgalmi« adófűnök között ilyen meglepő harmónia áll fönn. Ezt ö csaknem egyedülállónak tartja, mert ilyet az
